Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 36. szám - A magyar csődtörvény tervezete. 2. [r.]

— 2G8 — nem a közadós által a csSdnyitás előtt kötött és teljesített a 18. §. pedig a csődnyitás előtt kötött de egy szerződő fél által sem teljesített két oldalú szerződés teljesítésének szabványait. A 17. §. szerint a közadós részéről a csődnyitás előtt teljesített két oldalú szerződés teljesítését a másik szerződő féltől követelheti a tömeg, ellenben, ha a kétoldalú szerződés a másik szerződő fél által teljesíttetett, ez a mennyiben őtzálogmegtartási- vagy visszakövetelési jog nem illeti, sem a szerződés teljesítését nem igényelheti, sem a teljesítettet, vissza nem követelheti. A 18. §. szerint fenntartatik a tömegnek a szabad választási jog a két oldalú, de csődnyitás előtt egy szerződő fél részéről sem teljesített szerződés teljesítésének követelhetése vagy attól való elállása között, de köteles a tömeg a más szerződő fél kérelmére, eme jogkedvezmény elvesztésének terhe alatt jogát a bíróilag megállapítandó határidőben gyakorolni. A csőd közadós összes vagyonára mondatván ki egyrészt, másrészt e vagyon egy részét azon a közadós által a csődnyitás elölt kötött tt°yletek is képezvén, ezek is, mint előbbinek kiegészítő részei, azoknak kielégítésére fordítandók, kik csődnyitáskor a közadós kitalezői voltak. A kötött szerződések elbírálásánál, legnagyobb suly fektetendő, arra, hogy a szerződő felek köpött a szerződésnek melyik tett eleget. Ha a közadós teljesítette a csődnyitás előtt a szerződést, mi akadályozhatná a tömeget, hogy a szerződő féltől a teljesítést követelje ? ha ellenben a teljesítés a csődnyitás előtt a más szerződő fél által teljesíttetett, ez a tömeg személyes hitelezőjévé leend. A csődtömeg mint ilyen, s a bukott állása közt különbség létezvén, ennek természetes következményekép jelenkezikdel azon intézkedés, melynél fogva a szerződő fél a csődtömeg elbnében nem teljesítést, hanem csak bizonyos pénzösszeget követelhet, hogy tehát az elmaradt teljesítés helyett kártérítéssel kell megelégednie. E tekintetben természetesen kivételnek van helye, ha a szerződő felet zálogmegtartási- vagy visszakövetelési jog illeti, mert a két első esetben jogain a csődnyitás által változás nem történik, az utóbbi esetben pedig maga e törvény jogosítja fel őt arra, hogy a/.t, mit a szerződés teljesítésére adott, visszakívánhassa. Lényegileg ugyanaz marad a csődnyitás előtt nem teljesített szerződő felek állása; mert ez esetben is a szerződés jogokat állapit meg, melyeket a tömeg mint vagyoni értéket igénybe vehet és így önként következik a tömegnek nyújtott jogkedvezmény, mely a másik szerződő fél által annál kevésbé támadható meg, ha a tömeg miután a teljesítés lehetlenné vált, a kötött szerződést feloldottnak kívánja tekinteni, miután a szerződő fél ily esetben még hitelezőnek sem tekinthető, tehát oly igénynyel sem bir, melyet a tömeg ellen érvényesítenie lehetne, fennmaradván azonban ama joga, a tömeget joga gyakorlásának a jogkedvezmény elvesztésének terhe alatt való kinyilatkoztatására záros határidő alatt bíróilag is kényszeríteni. Oly ügyleteknél tehát, melyek a csődnyitás előtt egyik fél részéről sem lettek teljesítve, 4a tömeg szabad választási jogkedvezménynyel lhet, de megszorittatott ez a 19. §. értelmében, ha a vételi vagy szállítási szerződéseknek tárgyait piaczi vagy tőzsdei árral bíró dolgok képezik, a midőn is, ha a kikötött teljesítési idő a csődnyitás után jár le, kártérítés és nem szerződés teljesítésének követelhetésére utalja a szerződő felet. Ezen intézkedést szerző a szóban levő ügyletek, mint a kereskedelmi jog szempontjából teljesen indokoltnak véli és azon felül következőkkel támogatja: Az intézkedés csak az időre kötött ügyleteket (Zeitgeschafte) érinti, melyeknél a tömeget a belépésre csak jogosítani és nem kötelezni méltatlanság, mert ez által a másik szerződő fél, bizonytalan időn át — a tömeget a szerződés teljesítésére kényszeríteni nem állván jogában, — függőben tartatnék. Az ebből származó bizonytalanság, a másik szerződő félre nézve felette káros lehet; ez a teljesítést előkészíti, a netán szükséges pénzt megszerzi, nem tudva, váljon a tömeg a ueki engedett joggal élni fog-e vagy nem. Nem lehet tehátez a kereskedelmi forgalom biztonsága tekintetéből, mely megkívánja, hogy a j szerződő felek kölcsönös jogaik és kötelessé ! geik öntudatában legyenek, másrészt, hogy jogaik és kötelességeik ne tétessenek függővé a szerződés megkötésénél figyelembe nem vehetett tényezőktől. Megkívántatik, hogy a felek az ügylet nem teljesülése iránt kellő időben biztonságot nyerjenek, hogy így a nem teljesítésből eredhető nagyobb kár elhárittassék, de másrészt visszanyerve a szerződés tárgya felett való szabad rendelkezési jogot, alkalom nyujtatik, hogy azt, mit a szerződés leendő teljesítése már megtétetett, kellően értékesíttethessék. Vonatkozással a kártérítés tárgyára, ezt azon árkülönbözet képezi, mely a teljesítés helyén és a csőduyitás idejekor, mint azon időpontban, melynek bekövetkeztével a szerződés teljesítése a közadósra nézve lehotlenné válik s az ügylet természetszerű befejezését nyeri, a szerződés tárgyát képező dolgoknak vételi és piaczi, illetőleg tőzsdei ára közt mutatkozik, s igazolható ez ugy folyamjegyzékkel, mint két kereskedő bizonyítványával. Áttér ezekután a tervezet a bérleti és haszonbérleti szerzedőeekből eredő jogviszonyok szabályozására. A csőd a bérleti és haszonbérleti szerződés folytatását ki nem zárván, a 20. §. határozottan kijelenti, hogy a közadós mint bérlő vagy haszonbérlő által kötött bérleti és haszonbérleti szerződéseknél, a tömeg lép a bérlő vagy haszonbérlő közadós helyébe, fenntarva azon ban ugy a tömegnek, mint a másik szerződő félnek a szerződést, a netaláni kártérítési igények sérelme nélkül és a törvényes, ilyennek hiányában pedig a szokásos határidő megtartása mellett, felmondani. Felhozható e helyütt, hogy a tömegnek nem állván érdekében a szerződés folytatása, az egyszerűen megszűntnek volt volna nyilvánítandó. Tekintve azonban a bérleti szerződéseknél a közadós állását, s azt, hogy a e szerződés ipso jure megszűntnek nyilvánítása a tömegre nem mindig czélszerü. hogy továbbá a haszonbéri szerződéseknél az ingatlan jövedelme a tömegnek kétségtelen a hitelezők által igényelt vagyonát képezi, kívánatos miután mi sem akadályozza a tömeget, hogy a kérdéses jogokat közadós helyett gyakorolhassa, a bérleti és haszonbérleti szerződéseknek ipso jure érvényteleneknek ki nem mondása. Nem volt figyelmen kívül hagyható szerző szerint, hogy a bérleti és haszonbérleti szerződéseknél a felek egyénisége határozott jelentőséggel bir, miért is ezek változtával ennek alapján a szerződés felmondásának hely engedtetett. A felmondással karöltve jár a kártérítési igény, mely a felmondás által sérelmet nem szenvedhet. Még kevésbbelélehetbefolyása a csődnyitásnak a közadós mint bérbeadó tehát mint a bérlettárgy tulajdonosa által kötött bérleti vagy haszonbérleti szerződésekre. A jogviszony a csődan nyitás által ép oly kevéssé érintetik, mint a tulajdonos személyében történt más változás által, a miért is csőd esetében a tömeg, a hitelezők összesége a közadós helyébe lép és folytatja a szerződést, a kikötött határidő letelte, vagy az ingatlannak a hitelezők kielégítése végett való el nem adásáig. Ez esetben, hogy a közadós által kötött bérleti vagy haszonbérleti szerződés a tömeghez tartozó ingatlanok eladását ne gátolja, hogy ne kelljen minden esetben a végrehajtási árveréshez folyamodni, kimondatott, hogy a szerződés felbontására nézve, a bérleti vagy haszonbérleti tárgy önkéntes árverése is a birói árverés joghatályával hír vagyis a haszonbérlő az esetben is köteles lesz a bérleti tárgyat viszabocsátani, ha az nem végrehajtási árverés ut-I ján adatott el. Mint szükséges kiegészítése a 20. § nak j jelendelkezik ama intézkedés, mely magánjogi | szabványaink e részbeni hiányossága mellett megállapitja, miszerint a felek azon jogán, melynél fogva a bérlemény rongálása, vagy annak nem használhatása miatt, a szerződés felbontását követelhetik változás nem történik. Ha a közadós a bérleti vagy haszonbérleti szerződést a csődnyitás előtt még meg nem kezdette, ezen az előbbi intézkedéseket kiegészítő kérdés megoldását a 21. §-ban leli, mely szerint a 18. §-ban a még nem teljesített ügyletekre nézve megállapított elv nyeri alkalmazását, és igy feljogosított tömeggondnok lép, vagy áll el a szerződéstőlel a tömeg érdekéhez képest. Tömeggondnok kettős joggal bir: beléphet vagy eláUhat a szerződéstől; első esetben, a jogok és kötelezettségekre nézve közadós helyébe lép, a szerződést maga részéről teljesíteni tartozván; ellen esetben a szerződés hatályát veszti, s a másik fél netaláni kártérítési igényeit a tömeg ellen felszámítani jogosított. Tekintettel arra, hogy midőn a közadós mint bérlő vagy haszonbérlő jelendelkezik, a csődnyitással a szerződő felek személyében változás történik; a jog követelménye, hogy a bérbeadó bizonyos irányban védelem alá vétessék, vagy;s, hogy fenntartassék számára az előbbi §-ban a bérbeadónak fenntartott felmondási jog. A bérleti szerződésnél ugy mint a szolgálatinál nem egyszeri, hanem folytonos teljesítés képezvén a szerződés tárgyát, mind kettő lényegileg azonosnak tekinthető, mind az által nem levén meg oltható — szerző szerint — e kérdés a haszonbéri viszonyra való egyszerű utalással, mert a kölcsönös érdekek veszélyeztetését látja abban, ha a tömeggondnok tetszése szerint a szerződés feltétlen folytatását, vagy annak rögtöni megszüntetését követelhetné, — a 22. §. értelmében ugy a tömeggondnok, mint a másik fél jogosíttatott a szerződés felmondására. A 22. §. szerint a felmondás idejét, ha az törvény vagy szokás által meghatázozva nincsen, a felek valamelyikének kérelmére a csődbíróság határozza azt meg; mert bizonyos esetekben a csődtömeg a szolgálati viszonynak a törvényeknél rövidebb vagy hosszabb felmondás melletti felbontása által egyaránt megkárosodhatik. Jelen fejezetben foglalt intézkedések a csőd sajátságos természetében találják indokolásukat. De az itt szabályozottakon vannak még más kétoldalú szerződésen alapuló jogviszonyok is, melyekre e fejezetben foglalt határozatokat alkalmazni lehetlcn. Szembetűnő ez a társasági szerződésből eredő jogviszonyokra nézve, melyeknél a csődnyitás joghatályát majd a kereskedelmi, majd az általános magánjog állapítja, meg. Hasonló tekintetek alá jőnek azon viszonyok melyek az ipartörvény által szabályoztatnak. Ezenfelül a 18. §. a kétoldalú szerződésen alapuló viszonyokat tárgyalván, annak intézkedései a közadós egyoldalú szerződéseire akalmazást nem nyerhetnek. Mindezen viszonyokra nézve tehát a csődtörvény intézkedései mellett, az általános magánjog, esetleg a különös törvények intézkedései nyernek alkalmazást, vagyis a 23. §. szerint azon törvényes határozatok, melyek a csődeyitás joghatályát a jelen fejezetben nem említett jogviszonyok tekintetében szabályozzák, a 18. §-ban foglalt intézkedések által nem érintetnek. Folytatva a szerződésből eredő jogviszonyok fejtegetését a 24. §. rendeli, hogy a midőn a szerződés csődnyitás következtében, a közadós részéről nem teljesíttetik vagy megszűnik, a másik fél a nem teljesítés vagy megszűnés miatt csak kártérítést követeltet, s ebbeli igényeit, ha őtet zálog- vagy megtartási jog nem illeti, mint csődhitelező köteles érvényesíteni. Ez intézkedést szerző következőkben indokolja: A csőd eljárás természetéből következik, hogy a csődtömeg ellen érvényesítendő, természetbeni kielégítésre nem utalt bár egy bár kétoldalú jogügyletből származott igényeket, pénzbeli követelessé változtatja; hahogy az igény a jelen fejezet intézkedései alá vonható. A kereskedelmi forgalomban ép ugy, mint a közönséges életben senki sem vizsgálja azt, váljon a szerződő, a birtokában