Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 35. szám - Belföldi jogesetek. A végrehajtási jog elévülés

— 262 — megvetésére méltó tulajdonságaira és gondolkodás módjára történt utalás. A második folyamodásu bíróság az Ítéletet feloldotta és vádlottat felmentette, mivel vádlott az incriminált kifejezéseket nem magán vádlók, hanem az egylet ellen használta, az egylet pedig mint ilyen nem emelt vádat. A legfőbb törvényszék ez első fokú bíróság ítéletét erősítette meg, mert ha az egylet nem is lépett fel vádlóként, nem lehet kételkedni a felett, hogy a két magánvádlónak, mint a kik az egylet többi tagjaival együtt megsértettek, van joga vádlóként fellépni annál inkább, mivel a tagok többsége fel van ugyan jogosítva az egylet vagyona felett rendelkezni, de a többségi határozat megkivántatósága egyedül I a magánjogi viszonyokra alkalmazható, a büntetőjog terén azonban irányadó nem lehet. Egy nem kereskedő „bon"-ja által a végrehajtás i eljárás nincs indokolva. Egy bank B. nem kereskedő ellen beperelt egy „bon-tu és a végrehajtási eljárás megindítását kérte. A bécsi országos törvényszék azonban a keresetet a rendes Írásbeli eljárásra utalta és ezt azzal indokolá; „hogy a kereset alapjául szolgáló okmányból nem világlik ki a követelés jogalapja." A másodfolyamodásu bíróság ezen Ítéletet helyben hagyta. A legfőbb törvényszék pedig a keresetnek szintén nem adott helyet „mivel a keresetbeli „bon", tekintettel alperes abbeli minőségére, miszerint nem kereskedő, nem tekinthető a keresk. tvk. 031. §-a értelmében kereskedelmi kötelező okmánynak." Uj igazságügyi törvények.*) Törvényczikk a hamis vagy vétkes gondatlamágból származott bukás esetében követendő eljárásról. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1874. évi július hó 22-én. a főrendek házában jnlius hó 23-án.) 1. §. A fölött, hogy forog-e fenn hamis vagy vétkes gondatlanságból származó bukás, ezentúl a büntető bíróság határoz ; e végből a csőd megnyitását elrendelő ítélet a kihirdetéssel egyidejűleg közlendő az azon törvényszék medé reudelt kir. ügyészséggel, mely a csőd megnyitását elrendelte. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék az általa hozott csődmegnyitási Ítéletet a pesti kir. törvényszékkel és az e mellett létező királyi ügyészséggel külön-külön átirattal közli. Ily esetekben a vizsgálatot csak törvényszéki biró teljesítheti. 2. §. A kir. ügyészségnek jogában áll az iratokat, kereskedelmi könyveket és okiratokat a csődbíróságnál vagy perü gyelőnél bármikor megtekinteni és azokból kivonatokat vagy másolatokat venni. Ugyanezen jog illeti a vizsgáló birót is, ki ezen télül jogosítva van a vizsgálat ezéljaira szükséges iratokat, könyveket vagy okiratokat lefoglalni, és a mennyiben a törvényszéknél léteznének, azoknak a vizsgálati iratokhoz leendő csatolása iránt a törvényszékhez előterjesztést tenni. 3. §. Ha a bukott vagyona állapotát az 1840. XII. törvényczikk 11. §-ában meghatározott módon a csődbíróságnál felfedezni elmulasztotta, és ezen mulasztását alapos okokkal nem igzolja, a bukottat ezen körülményre nézve — szükség esetén elővezetési parancs mellett — a vizsgáló biró hallgatja ki. 4. §. Az eljárásnál a fennálló bűnvádi szabályok és gyakorlat követendő. 5. §. A vizsgálat a csődeljárás folyamát nem akadályozza; ha azonban a vagyonbukott álkövetelés elismerése miatt áll vizsgálat alatt, a követelések valódisága föllötti ítélet-hozatal azon követelésekre nézve, melyek a vizsgálat tárgyát tevő követelésekkel ugyanezen tömegjavakból lennének megitéltetésök esetében kifizetendők, mindaddig felfügesztendő, míg a bün*) A lapnnk mult számában közölt s a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről szóló törvényczik a képviselőházban f. é. jnlius 22-én, a főrendek házában pedig f. é. július 23-án hirdettetett ki. Szerk vádi eljárás megszüntetési határozat, vagy Ítélet által jogérvényesen be nem fejeztetett. 6. §. A büntetést a büntető biróság az 1840. XXII. törvényczik 130. és 131. §-ai, illetőleg az 1844. VII. törvényczik 5. §-a által megváltoztatott 128. §. értelmében állapítja meg. 7. §. A büntetőbíróság végérvényes határozata vagy ítélete az ebben megállapított tények tekintetében a csőbiróságra nézve irányadó. 8. §. Az 1840. XXII. t. cz. 130. §-nak a), b), c), d) pontjai, valamint az 1844. VII. törvényczik 5. §-a, a mennyiben ez utóbbinak egyes intézkedései a jelen fejezetben világosan fenn nem tartattak, hatályon kivül tétetnek. 9. § A jelen törvény hatályba lépte előtt megnyílt csődeseteknél, a mennyiben a vagyonbukoit ellen bukása miatt vizsgálat nincs folyamatban, az eddigi törvények alkalmazandók. 10. §. Jelen törvény az országnak csak azon területén érvényes, melyen az 1840. XXII. törvényczik hatályban van. 11. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Törvényczikk. a nők teljeskoruságáról. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1874. évi július hó 22-én, a főrendek házában július 23-án.) 1. §. Hajadonok 24-ik életévük betöltével teljeskoruakká válnak és minden, a telieskoru sággal járó jogok élvezetébe lépnek. 2. §. Minden nő, tekintet nélkül életéveire, férjhezmenetelével teljeskoruvá lesz s e jogot akkor is megtartja, ha az 1. §-ban meg határozott életkor betölte előtt özvegységre jut, férjétől bíróilag elválasztatik, vagy házassága föloldatik. 3. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Törvényczikk a birói gyakorlati vizsgálatról. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1874 évi július hó 22-én, a főrendek házában 1874. évi július hó 23-áo.) 1. §. A gyakorlati birói vizsgálat a kir. ítélő táblák bármelyike előtt teendő le. 2. §. A vizsgálóbizottság az elnökön kivüi két kir. itélő-táblai bíróból áll. A bizottság tagjait az illető kir. itélő tábla elnöke jelöli ki. 3. §. Gyakorlati birói vizsgálatra bocsátandó minden magyar honpolgár, aki az 1869. évi IV. t. cz. 7. §. 2. a) pontjában foglalt feltételeken kivül kimutatja, hogy tanulmányai és a szabályszerű államvizsgálat, vagy az első szigorlat letétele után 3 évig joggyakorlaton volt. 4. §. A három évi joggyakorlatból legalább két év bíróságnál, egy év pedig bíróságnál, kir. ügyésznél vagy ügyvédnél töltendő. A joggyakorlatba csak azon idő számíttatik be, a mely kizárólag abban töltetett, kivéve a betegség, katonai szolgálat évi szünidő idejét, a mely azonban összevéve évenként két hónapot meg nem haladhat. Az ezt meghaladó idő be nem számitható. 5. §. A 3. és. 4. §-okban foglalt kellékek alól felmentésnek nincs helye. 6. §. A gyakorlati birói vizsgálat tárgyai : a magyar közjog, a polgári, büntető-, bánya-, váltó-, kereskedelmi, anyagi és alaki jog, a közigazgatási és pénzügyi törvények, és szabályrendeletek. 7. §. A vizsgálat írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsgálatnál a jelöltnek egy polgári és egy büntető perben a kivonat szerkesztése és itéletfeltevése hagyandó meg. A szóbeli vizsgálat nyilvános és mindegyik jelöltre nézve legalább egy óráig tar.. Mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgálat az állam hivatalos nyelvén teendő le, Fiume területére nézve fenntartatván az eddigi gyakorlat. 8. §. A vizsgálat befejezte után a jelölt képesítése felett a bizottság szótöbbséggel határoz. Képesítettnek csak azon jelölt ítélendő, ki ugy az írás-, mint a szóbeli vizsgálat által egyaránt igazolta, hogy a birói tiszt önálló gyakorlatára szükséges jogi ismeretekkel, kellő itélő tehetséggel és avatottsággal bir. 9. §. Ha a bizottság a jelöltet viszautasitotta, a jelölt a vizsgát ismételheti; igazolnia kell azonbao, hogy hat hónapig valamely bíróságnál ujabb joggyakorlaton volt, és hogy ott ezen idő alatt kellő szorgalmat fejtett ki. Másodszori visszautasítás esetében az ismétlés többé meg nem engedtetik. 10. §. A képesítettnek ítélt jelölt részére a kir. ítélőtábla oklevelet állit ki, mely csak arra terjedhet ki, hogy a jelölt képesítettnek találtatott. 11. §. A vizsgálatról minden jelöltre nézve külön jegyzőkönyv vezettetik, mely azonban csak a bizottság határozatát tartalmazza, és a bizottság tagjai által aláiratik. 12. §. A birói oklevél 1 frtos bélyeggel látandó el; a birói gyakorlati vizsgálat letételéért és az oklevél kiállításáért dij nem jár. 13. §. Bármelyik királyi itélő tábla által kiállított birói oklevél hatálya az egész országra kiterjed. 14. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Törvényczikk a váltóhamisítás esetében követendő eljárásról. (Kihirdettetett a képviselőházben 1874.jun. 12-kén,a főrendek házában jun. 16 án.) 1. §. 1844. VI. törvényczik 28. §-ának A) alatti a) pontja oda módosittatik, hogy váltó-hamisitás eseteiben a ielen törvény hatályba lépte után, nemcsak a büntetés kiszabása, de a bűnösség kérdésében is kizárólag a büntető bíróság itélend. E végből a váltóbiróság, ha a váltót a bizonyítékok alapján hamisnak vagy hamisítottnak tartja, köteles a váltóeljárást végzésileg felfüggeszteni, 8 a periratokat a váltóval együtt a bűnvádi eljárás megindítása végett ugyanazon törvényszék büntetőosztályához — (a budapesti kereskedelmi és váUótörvényszék a főváros pesti részén illetékes törvényszékhez) — áttenni. Kivételnek e szabály alól csak anyiban van helye, s menynyiben a váltó-tulajdonosnak kereseti vagy viszkereseti joga a váltóhamisítás és az ezzel összefüggő körülmények kiderítése nélkül is megállapítható. Tartozik azonban ez esetben is az eljáró bíróság a váltó-perben hozott határozat jógerőre emelkedése után az összes iratokat a büntető bírósághoz azonnal átteni. 2. §. A büntető biróság illetősége : az 1. §. értelmében eszközlött áttétei által állapittatik meg; s az további kérdés vagy határozat tárgyát nem képezheti. A bűnhalmazat esetére fennálló illetőségi gyakorlat, — illetőleg szabályok a jelen §. által nem érintetnek. 3. §. A váltó-eljárás csak a váltó-biróság határozata által fügeszthető fsl, s ennélfogva a büntető bíróságok nem rendelhetik el a váltóeljárás felfüggesztését, sem pedig a váltó-eljárás folyama alatt az ennek tárgyát képező I váltónak a büntető bírósághoz végleges áttételét. Ha nem a váltó-bíróságnál tétetik a haj misitás tárgyában feljelentés, vagy ha a hamij sitás gyanúja más ügyben folytatott eljárás í alatt merülne fel: köteles a hatóság, a melynél a feljelentés tétetett, vagy a gyanú felmerült, erről a váltóügyben eljáró biróságot a feljelentés vagy a bizonyítékok közlése mellett haladéktalanul értesíteni, s azt a váltónak, valamint az erre vonatkozó ügyiratoknak a büntető-birósághoz leendő áttétele végett megkeresni. A megkeresett váltóbiróság tartozik a vele közlött bizonyítékokat és körülményeket a váltó-eljárás félbeszakítása vagy folytatása iránti végzés hozatalánál figyelembe venni. 4. §. A felfüggesztés iránt a váltóbiróság által hozott végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. I 5. §. A büntető biróság a büntetést az