Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 35. szám - Belföldi jogesetek. A végrehajtási jog elévülés

1841. VI. törvényczik 28. §-ának A) alatt a j váltóhamisításról szóló első pontjában mégha- I íározott mérték szerint állapítja meg. ti. § Ha a büntető- biróság a bűnvádi eljárást jogérvényes megszüntetési határozat vagy ítélet által befejezte, tartozik a váltóbi­róságtól hozzá áttett iratokat a bűnvádi ügyben hozott s jogérvényre emelkedett megszüntetési határozat vagy ítélet hiteles másolatával együtt j a váltóbirósághoz visszaküldeni, mely utóbbi, a mennyiben még további eljárásnak helye van, a felfüggesztett váltó-eljárás folytatása iránt intézkedik. 7. §. A bűnvádi ügyben hozott és jogér­vényre emelkedett határozat vagy Ítélet, az ebben eldöntött kérdések tekintetében a polgári bíróságra nézve irányadó. 8. §. A bűnvádi eljárás folyamatba tétele a felek biztosítási és visszkereseti jogának ér­vényesítését nem akadályozza. 9. § Az 1844. VI. törvényczik 28. §­ának a váltó-hamisitásról szóló egyéb intézke­dései — az f) pont kivételével — hatályon kívül helyeztetnek. 10. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Törvéiiyczikk a főváros pesti része telekkönyveinek átalakitásá­ról és kiegészítéséről. (Kilirdetteti tt a képviselőházban f. év június 12-én, a főrendek házában június 16-án.) 1. §. A főváros pesti részének telekköny­vei a fennálló telekkönyvi szabályoknak meg­felelŐleg átalakitandók és kiegészitendők. Az átalakítás akép eszközlendő, hogy az azokban létező és törvény szerint még fenn­álló bejegyzésekből — a jelen törvényben meg határozott módon — az általános! telekkönyvi szabályoknak megfelelő aíaku uj telekkönyvek (betétek) képeztetnek, — a kiegészítés pedig akép, hogy a jelenlegi telekkönyvekben a tu­lajdonos megjelölése nélkül előforduló fekvő­ségeknél a tényleges tulajdonos ie megállapít­tatik és bejegyeztetik; nemkülönben a főváros pesti részében fekvő oly ingatlanok, melyek a jelenlegi telekkönyvekbe bevezetve nincsenek, pótheiyszinelés utján telekkönyveztetnek. A) Á t r, 1 a k i t á s. 2. §. Az uj telekkönyveket az e végre kiküldendő bizottságok készítik el, melyek mindenike egy biróból és két segédszemély­ből áll. A bizottságok bíró-tagjait a pesti királyi | törvényszék kebeléből az elnök küldi ki, se­gédszemélyzetül pedig, amennyiben az ügyme­net megengedi, a törvényszék telekkönyvi se­géd- és kezelő-hivatalnokait, egyébként pedig külön felveendő egyéneket alkalmaz. Ily bi­zottságok az elnök által annyi számban ala­kitandók, a mennyi a munkálat pontos és gyors keresztülvitelére szükségesnek mutat­kozik. 3. §. Minden ingatlanról, mely a jelen­legi telekkönyvekben külön birtoktestet képez, külön betét készítendő. A birtoklapok szerkesztésénél a jelenlegi telekkönyvek, továbbá a város által eszközlött hiteles felmérés és leirás használandók ada­toknl. Az uj telekkönyvekben a város által \ megállapított uj számozás alkalmazandó; azon- \ ban minden birtokrészletnél azon szám, mely | alatt az a jelenlegi telekkönyvekben előfordul, | s az uj felmérés szerinti térmérték, valamint • az utcza, ut, tér, vagy dülő neve, avagy meg- [ jelölése, melyben az ingatlan fekszik, kiteen- ! dők, és az azon lévő épületek, de csak álta­lánosságban, p. o. ház, istálló, sörfőzde, gőz- 1 malom stb. kitüntetendők. 4. §. Mint tulajdonos az vezetendő az uj j telekkönyvekbe, a ki az eddigi telekkönyvek- 1 ben mint ilyen van megjelölve. A tulajdoni jogra vonatkozó, s eddig nem törült bejegyzések, az uj telekkönyvekbe hiva- j tálból vezetendők át. 5. §. Az uj telekkönyvek teberlapjára a | jelenlegi telekkönyvekbe bejegyzett minden terhek, melynek törlése jogérvényesen még el­— 263 — rendelve nem lett, hivatalból és azon sorrend­ben vezetendők át, a melyben azok a jelenlegi telekkönyvekben előfordulnak. Átvezetés tárgyát azonban csak azon ter hek képezik, melyek az'1840. évi XX. tör- ! vényczikk alapján készült telekkönyvekbe be­vezettettek. Azon szolgalmi jogok, melyek az 1840. év előtt vezetett, és akkor bezárt szol- : galmi külön könyvbe voltak bejegyezve, és j melyek iránt azóta ujabb telekkönyvi bejegy- J zés nem eszközöltetett, nem vezetendők ugyan j át hivatalból, de a jogosítottaknak szabadsá­gában áll a 8. §. szerint kitűzendő határidő­ben az átvezetésért folyamodni, mely iránt a törvényszék ugyancsak a 8. §. szerinti eljárás után határoz. 6. § Ha a jelenlegi telekkönyvekben előforduló valamely bejegyzés határozatlan vagy érthetetlen, akkor a bizottság eriől jelentést tesz a törvényszéknek, mely annak jogi ter­mészete és értelme iránt az illető iratokból, ha szükség, a felek meghallgatásával felvilá­gosítást szerez, és a bizottságnak a kérdéses j bejegyzőének értelme, és az uj telekkönyvekbe leendő mikénti bevezetésére nézve utasítást ad. 7. §. Minden elkés/itett betétbe az uj te­lekkönyvek hatályba léptéig elrendelt bejegy­zések szintén bevezetendők. 8. §. A kiküldött bizottság a fennebbi szakaszokban körülírt teendőit befejezvén, s az egyes betéteket aláírásával hitelesítvén, erről a törvényszéknek jelentést tesz, mely az uj telekkönyvek, illetőleg betétek megnyitását azonnal közzéteszi, s a kibocsátandó hirdet­ményben egyszersmind három havi határidőt tüz ki oly felszólalások beadására, melyek az átvezetésnél netalán becsúszott hibák, kihagyá­sok, vagy a 6-ik §. értelmében elrendelt be­vezetések kiigazítását, avagy végre az 5. §. végpontjában leirt szolgalmi jogok átvezetését tárgy azzák. A törvényszék a bejelentett,, s az illető uj betétnél egy külön hozzáfűzött íven rendesen feljegyzendő felszólalások folytán, ha ezek ne­talán sz átvezetésnél becsúszott tollhibákra vonatkoznak, a szükségesnek mutatkozó ki­javítást hivatalból rendeli el; ha azonban a felszólalás az átvezetésnél netalán történt kiha­gyásra, vagy fenn nem álló tétel átvitelére, avagy a törvényszék által a 6-ik §. folytán eszközlött értelmezésre, avagy végre az 5-ik §-ban em­lített szolgalmi jogok átvezetésére vonatkoznék : mindezen esetekben a felek meghallgatása után határoz, és pedig, ha kihagyás pótlása vagy már fenn nem álló tétel átvezetése forog kérdésben, akkor a régi telekkönyveknek az uj telekkönyvvel való összehasonlítása után végzés által, — ha pedig a 6-ik §-ban emlí­tett, a törvényszék utasitása szerint eszközlött bejegyzés jogi természetének, vagy minőségé­nek meghat&rozása, vagy az 5. §-ban leirt szolgalmi jog átvezetése képezi a felszólalás, illetve folyamodás tárgyát, a mennyiben a megidézett felek között egyezség nem jönne létre, rendes jegyzőkönyvi tárgyalás után ité­letileg határoz. A végzés ellen, mely az érdekletteknek kézbesítendő, a kézhezadást követő tizenöt nap alatt felfolyamodással lehet élni. Két egybehangzó végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A rendes jegyzőkönyvi tárgyalás után hozott ítélet ellen engedett felebbvitel tekinte­téből az 1868. LIV. t. cz. szabályai irányadók. B) Kiegészítés. 9. §. Ha a telekkönyvek fenn körülirt át­alakításánál az illető birtokosok bejelentéseiből, vagy a segédadat gyanánt felhasználandó hely­szinelési munkálatokból az derülne ki, hogy a főváros pesti részében fekvő egyes ingat­lanok az eddigi telekkönyvekben egyátalán elő nem fordulnak : ez esetben a telekkönyvek átalakítására kiküldött bizottság az ily fekvő­ségeket pótheiyszinelés utján felveszi, a telek­könyveket azonban már a felvételnél mint végleges betéteket szerkeszti. 10. §. Pótheiyszinelés utján való kiegé- i szitésnek van helye akkor is, ha a jelenlegi | telekkönyvekben előforduló valamely ingatlan­nál a tulajdonos nincs megjelölve. 11. §. A póthelyszinelésnél a törvényszéki bizottságon kívül a fővárosi képviselőtestület egy kiküldött tagjának is jelen kell lenni. A fővárosi képviselő-testület e czélból a pesti királyi törvényszék elnökének felhívására saját kebeléből huszonnégy tagot választ, kik közül a bizottság egyet a helyszínén való fel­vételére mindenkor meghiv. 12. §. Ezen póthelyszinelési (kiegészí­tési) munkálatoknak befejezéséről a törvény­szék külön hirdetményt bocsát ki, melyben a telekkönyvek kiegészítése végett felvett ingat­lanok a betétben előforduló megjelöléssel kü­lön-külön kitüntetendők s az ezekre vonat­kozó igények bejelentésére három havi határ­idő tűzendő ki. Egyéb tekintetben a hirdetmény közzé­tétele és tudtuladása körül, valamint a beje­lentések tárgyalásánál a teleKkönyvi rendelet első részében foglalt határozatok az irányadók. C) Altalános intézkedések. 13. §, Mind az átalakítási, mind a kie­gészítési munkálatokra nézve a hirdetmények egy időben bocsátandók ki, s azokban a fel­szólalási határidő elmulasztásának jogkövet­kezményei, és pedig az átalakított munkálatra nézve az, hogy az átalakításból fölmerült ké­sőbbi kiigazítások időközben jogokat szerzett 3-ik személyek jogainak sérelmére nem lesznek érvényesíthetők, a kiegészítési munkálatra nézve pedig a telekkönyvi rendelet I. rész 3, §-ának 1. és 2. pontjaiban foglaltak kiteendők. 14. §. Az átvezetés megtörténte a jogo­sított fél szóbeli kérelmére a felmutatott eie­deti okiraton a telekkönyvi hivatal által bizo­nyítandó. 15. §. Az uj telekkönyvek megnyitásával az eddig vezetett telekkönyvek berekesztendők, és hatályon kivül helyezendők. 16. §. A felszólalási határidők tartama alatt ugy a régi, mint az uj telekkönyvekből adatnak kivonatok. A régi telekkönyvekből adandó kivona­tokra azon záradék jegyzendő, hogy a telek­könyvek már berekesztettek, és hatályon ki­vül tétettek; az uj telekkönyvek kivonatain pedig megjegyzendő, hogy a felszólalási határ­idő, a mely még le nem jártj mely napon telik le. 17. §. A kitűzött három havi határidő alatt megindított tárgyalások és az azokra vo­natkozó beadványok és bírói határozatok bé­lyeg és illeték-mentesek. Ez eljárásnál felmerülő kézbesítések hi­tes szolgák által szintén díjmentesen eszköz­lendők. 18. §. A főváros köteles a pestvárosi hiteles felmérés és leirás egy példányát a törvényszéknek átadni, valamint a törvényszék által ezen adatokra nézve netán kívánt felvi­lágosítások végett egyik mérnökét kirendelni; köteles továbbá a telekkönyvek átalakításának a 2-ik §. alkalmazásából felmerülő összes kü­lön költségeit viselni, a kiegészítés folytán fel­merülő összes költségekhez pedig oly arányban járulni, a minőben a fennálló általános telek­könyvi szabályok szerint az ország más köz­ségei a helyszínelés költségeihez járulni tar-_ toznak. A most emiitett külön költségek mennyi­ségét és kifizetési módját — ha aziránt a fő­város és a törvényszék elnöke közt nézetkü­lönbség merülne föl — véglegesen az igaz­ságügyminiszter állapítja meg. 19. §. Ezen törvény végrehajtásával as igazságügyminiszter bizatik meg. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. * (Meghívás.) A budapesti ügyvédi egylet igazgatóválasztmánya által f. hó. 7-én d. u. 5 órakor az egylet helyiségeiben tar­tandó ülésre. Napirenden : az ügyvédi vizsgáló­bizottság választása és belkezelési ügyek ál­lanak. Budapest 1874. évi augusztns hó 4-én. Elnöki megbízásból Dr. Siegmund Vilmos titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents