Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 31. szám - Az elmebetegek tanuskodási képességéről

dalról hallatszó panaszoknak eleget tenni, és I ezen niódositványok által javítottak és ittott , valamit, mint a német javaslat a felek részvétele által, de másrészről rontottak is nem csekély mértékben, mire nézve elég felemlítenünk, ugyancsak a német javaslat azon fennebb vázolt batározmányát, miszerint a vizsgálat tartása minden bűnös cselekménynél az államügyésztől függjön. Dr. Fayer László. Szemle. Az ügyvédrendtarlás és közjegyzóség a felsőházban. — A lakbérilletmények lefoglalásának kérdéséhez. — A nemzetközi bckebiróság ügye. Budapest, jul. 7. (d.—r.) Az ligy vé drend tartás a főrendiházban tárgy altatván, teljes megelégedéssel fogadtatott, a főrendiház kifejezést is adott annak, hogy az ügyvédrendtartásnak mielőbbi életbeléptetését feiettc kívánatosnak tartja, miután az a hazánkban jelenleg iennálló viszonyok közt az ügyvédeknek szellemi képzettségük és erkölcsi tekintélyük emelésére van irányozva, 8 ez által az ügyvédek feladatuk s hivatásuknak a jog tudományos és egyúttal becsületes védelmének inkább fognak megfelelhetni. E tekintetben tehát a törvényhozás feladata gondoskodni arról, hogy az ügyvédség helyes rendezése által állampolgárainak egyfelől azon biztosítékot nyújtsa, mi>zerint az ügyvédi állást elnyerő egyéniségek lehetőleg képzett 8 jellemes férfiak legyenek, másfelől pedig hogy ezek a jogvédelem tontos és nemes kezelésében a kellő önállóság s megfelelő munkakörrel bírjanak; helyeselte ezért a főrendiház a kormány által benyújtott törvényjavaslatban foglalt azon intézkedéseket, melyek az elméleti s gyakorlati képesség biztosítása iránt, osztotta továbbá azon elveket is, melyek az ügyvéd mulasztása vagy vétsége folytán a legyelmi eljárás megindításához 8 ebből folyólag az illető elmozdításához is alapot nyújtanak, és biztos reményt kötött a kamarai rendszer behezatala által annak hivatásszerű működéséhez, melynek fó'czélja nem egyedül a nem helyes ügyvédi tevékenykedés megfeddése s esetleges beszüntetése, de a gyakorló összes ügyvédség erkölcsiségén kitelhetőleg javítani. Ezt a főrendiház is leginkább az előfeltételek szigorítása által vélte legbiztosabban elérhetőnek s azért a 112. §-nál a második bekezdés, mely a jelenlegi jogászoknak teljesen indokolatlan kedvezményeket biztosított, el is törölte, mert az (F.) Az elmebetegek abbeli képességéről, hogy bíróság előtt tanúságot tehessenek, figyelemre méltó elmefuttatás jelent meg a f. é. „Gerichtsaal" 2. füzetében Krafft-Ebing gráczi tanár tollából. A dolgozat iránya egyenes ellentétben van a törvényhozásoknak e kérdésben eddig elfoglalt álláspontjával s ennélfogva jónak látjuk a czikket fő vonásaiban e helyen vázolni. A különböző államok törvényhozásai, valamint törvényszéki gyakorlata megegyeznek abban, hogy az elmebetegek sem bűnügyi, sem magánjogi ügyekben nem tehetnek teljes hitelű tanúságot a bíróság előtt, és a hiányzó judicium in jurante miatt semmiesetre sem eskethetők meg. A porosz jog szerint a dühöngő örültek és tompa elméjűek teljesen képtelenek tanuságtételre. De gyenge elméjűek!:)hallgattathatnak oly tárgyak iránt, melyek nem w'adják meg észbeli tehetségöket. Az őrültnek ezen KJ telensége a teljes hitelű tannság tételére a fncidum intervallum állapotában is áll; mindazáltal az ezen időben történt dolgok iránt kiballgattathatik, de vallomása sohasem bír teljes bizonyerŐvel. Ugyanezen állásponton állott már a abban foglalt intézkedés a jelen törvény életbe léptekor a jogi tanfolyamot megkezdett ifjak tekintetében az ügyvédi képzettségre nézve bizonyos a törvényjavaslat szövegében körülirt feltételek alóli felmentést illetőleg, mi által sem okadatolható előnyökben való részesítést vonna maga után, mely egyfelől a törvény életbeléptetését az által tenné illusoriussá, hogy aunak kihatása csak évek hosszú sora után jutna érvényre ; másfelől pedig a törvény azonnali alkalmazása, egy ily átmeneti intézkedés elfogadása által nagyon is megnehezittetnék; s végre a törvény czéljával ezen intézkedés, különösen azon tekintetnél fogva sem állana összefüggésben, mert a törvényhozás feladata a jelen meghozandó törvénynél csak az lehet, bizonyos elveken nyugvó s korlátok közé szorított eljárást állapitaui meg, nem pedig attól ugyan egy alkalommal hason átmeneti intézkedések elfogadása által eltérni. A mily örömmel fogadjuk a főrendiház ebbeli módosítását, oly visszatetsző egy mási k módosítás, mely gróf Zichy Ferraris Victor egy éles beszédének hatása alatt fogadtatott el s mely az ügyvédi önállóság és függetlenség töukretételével egyenértékű. A gróf úr jónak látta a magyar ügyvédi karról többek kö/ött így nyilatkozni : „az ügyvédség mai nap nálunk nem egy a tudomány s köz erkölcsiségen alapuló tiszteletet feltételező, bizalmat gerjesztő tekintélyes állás, mely az igazságos jog védelmére van megalkotva, hanem egy kereseti vállalkozás, melyben a szédelgés, romlott közerkölcsiaég s bizonyos esetekben a szemtenséggel határos bátorság, kellékek arra, hogy a jogtorzitás műveletében az illető gyakorló kényelmes és munka nélküli existentiát biztosítson magának. Nem is csuda ez ! nem is valami rendkívüli dolog azon körülmények közt, melyek fennállanak, hanem a corruptio legéltetőbb példája az nálunk, azon országban, a hol minden ember jogásznak tartva önmagát, a vele született feleselési és perlekedési vágyát a legegyszerűebben az által elégítheti ki fennálló törvényeink értelmében, ha ügyvédjelöltként beíratva magái, szokás szerint mással foglalkozva, állítólagos joggyakorlatot szerez, előbb utóbb az ügyvédi vizsga letételére vállalkozik, mely rend szerint sikerülve, megadja neki azon jogot és privilégiumot, hogy különösen a vidéken szükségből feleket kereső s tönkre tevő ambolans jogkereskedő lesz, a városokban pedig jogosultságot ad arra, hogy majd minden kapu alatt a budapesti ítélőtáblánál könnyen szerzett dipi'ómai jog is, mely megengedte ugyan, hogy az elmebetegek a Iecidum inturvallum alatt a végrendeletek készítésénél tanukként kihallgattassauak, dc nem ismerte el őket teljes hitelű tanuknak. Daczára annak, hogy minden oldalról és pedig jogosan cl van fogadva az elmebetegek képtelensége biróság előtt tanúságot tenni, fordulhatnak elő esetek, midőn a s-zükséges elővigyázat mellett valamely elmebetegnek bírósági kihallgatása hasznos és szükséges. Tanúnak neveztetik az, ki a biróság előtt valamely ténykörülmény iránt, melyet érzékeivel észlelt, felvilágosítást ad. A szakértőtől pedig a tanú abban különbözik, hogy az előbbi a tények bizonyos sorozata iránt (szakbeli) véleményt ad. A tanú qualificatiójához polgári tanuképességén kivül psychologiai tekintetben csakis azon képesség szükséges, miszerint valamit érzékileg észlelhessen és ezen észleleteit emlékezetébe visszaidézni képes legyen. A szakértő minőségéhez ezeken kivül még szükséges, hogy szakbeli ismeretekkel birjon és képes legyen ezen ismereteit concret esetben értékesíteni. Azon képesség, hogy biróság előtt szakértői Ítéletet adjon, elmebetegben sohasem tételezhető fel; de igenis lehetséges őt mint tanút alkalmazni. A tanúskodásnak értéke a bizonyítékok szabad méltánylására alapított bizonyítási rendloma rövid kivonatát, ha nem is fényes annyival szembetűnőbb betűkkel kifűgessze. Ha ez el van érve, a nagy fáradalmakkal és fejtöréssel szerzett diploma kézbe adatik, cl van érve azon pont, a hol a szabad ipar fogalmaival majdnem megegyező független munkakörrel biró egyén kilép az élet mezejére, végzett köz- és váltóügyvédként, néhol még a doctori czimmel is felruházva s ekkor rendesen — engedje meg a nagyméltóságú főrendiház — hogy azt mondva exceptio firmát regulám — kezdődik a szabadverseny, melyben sem az elméleti, sem a gyakorlati képesség, hanem az imént említett kellékek, kisebb vagy nagyobb mérvbeni ügyes eltulajdonítása hozza meg az eredményt. A hír, hogy az uj diploma tulajdonosnál minden rosz hiszemű dolog átvállalása czélhoz vezet, hogy bármely kétséges jog előbb utóbb valamit eredményez az illető felre, adja meg a kellő súlyt, a mi azután bizonyos idő múlva eszköiül BZolgál arra. hogy a magyar közmondás szerint „fából is lehet vaskarikát csinálni." Meg van a városi vagy vidéki renoméé meg az elterjedt nézet, hogy az illető nagyon ügyes és gyors, s következik ebből annak utána a kereset egyik forrása: a sok kereset, fel -folyamodás, semmiségi panasz, jogorvoslat minisztériumok, sőt ő felsége elé terjesztendő alapnélküli folyamodvány czime alatt, tuczatonként készült irkafirka; — melynek rendesen semmi eredménye, s ha czélhoz nem vezet, mindenkormásban keresvén a hibát, vagy a nem teljesedés okát — mégis csak ügyvédi számlák kiállítására, azok perenkivü i behajtására azaz a pén zcsikarásra szolgáltat alkalmat. S ha valóban vizsgáljuk a jogi műveltség azon fokát, a melyben nz ilyenek állani szoktak, rövid idő múlva arról győződhetik meg az igazságos biró, mikép a tudományok beható ismerete sem az agyban, sem a nem létező könyvtárban, (?!) de még a rendetlen és alig néhány rosz székből álló ügyvédi iroda zugában (? ! ?) sem lelhető fel sehol. Ezek hazánkban a jogvédelemre hivatottak igen tekintélyes része. Vannak olyanok is. — 8 ha nem is számosan léteznek nálunk, — a kik a tudo mány és műveltség érzetében teljes becsületesség, ügyszeretettel viseltetnek feleik jogai iránt! de vajmi kevesen vannak azok. s éppen ezek meg vagyok győződve szívesen aláírják miníl" azt, a mit, eddig az összes szám 2 3-ra illőleg mondottam. ('?!?) Meggyőződtem önmagam, hogy az úgynevezett végzetteknél a műveltség annyira sincs kifejtve, hogy sokszor r. legegyszerűbb kereset vagy viszonrálasz elkészítésére szer mellett egészen a fennforgó körülményektői fog függni. Oly esetek, melyekben valamely elmebetegnek tanúskodása befolyással lehet az Igazság kiszolgáltatására, különösen ott fordulnak elő, hol elmebetegek ápolói vádoltatnak azzal, hogy a rájok bízett beteget testileg megsértették és a kérdéslen levő bűntett egyedüli tanúját és bizonyítékát csakis a tébolydának elmebeteg lakói szolgáltatják. Ezeknek tanúságtétele néha igen nagy fontosságúvá válhatik a tény állás kiderítésérc nézve, mivel az elmebetegek gyakran önmagukat is megsértik, és ezenkívül nálok sérülések szervezeti okokból is származhatnak, milyen pl. csontjaiknak abnormis törékenysége. Más részről azonban nem szabad elfeledni azt sem, hogy némely bstegek gyakran a legalaptalanabb vádakat emelik ápolóik és orvosaik ellen. Különös fontosságot nyerhet ily esetekben a többi betegek vallomása. Nem egy eset fordult már elő, midőn a bíróságok csakis elmebetegek vallomása alapján mondták ki a bűnöst. Ilyen eset van felemlítve egy angol szaklapban (Journal of psvchological med. 1851. 279. és 436. !.). Hol egy férfi, ki őrült volt ugyan és betegsége abban állott, hogy szellemekkel vélt közlekedésben lenni, mint egy gyilkosságnak egyetlen szemtanúja, a biróság előtt A „Magyar Ttieis" iárczája. | Az elmebetegek tanuskodási képességéről.