Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 31. szám - Párhuzamok az uj osztrák bünvádi eljárás és a német bűnvádi eljárás javaslata között. 2. [r.]

Negyedik évfolyam. 31. szám. Budapest, július 9. 1871. Megjelenik mind?n csütörtökén: a „magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponként. MAGYAR A kéziratok a szerkeztöseghez, a megrendelései ée reklamátiók a kiadóhivatalhoz intéztndök. Bénnentctlen lmltk éi küldemények el nem fogadtatnak. EMIS pLÖFIZETÉSI ÁRAK (helyben hazhoi hordással, ragy ridókre bérmente szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 Irta félévre 5 frt.. negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és YÍ-dékröl legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. Kiadó-hivatal: nádor-uteza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, K0MÁR6MJ, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ES UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek : Döntvények gyűjteménye" „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára." Felelős szerkesztő : Dr. Siegmvmd Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. T ÁRTALOM: Párhuzamok az uj osztrák bűnvádi eljárás és a német bűnvádi eljárás javaslata kíizött. Dr. Fayer László úrtól Budapesten. Ii. — Szemle. (Az ügyvéd rendtartás és közjegyzöség a felsőházban. A lakbérilletmények lefoglalásának kérdéséhez. A nemzetközi bőkebiróság ügye.) — „Tárcza"," (Az elmebetegek tanuskodási képességéről.) - A közös fogsági rendszer ellen. Résö-Ensel Sándor ügyvéd úrtól Budapesten - nelföldi jogesetek. (Tartozik-e a háztulajdonos lakbérkövetelésének fennállását árvereltetö ellen igazolni ? Dr. Misner Ignácz ügyvéd úrtól. — A telekkönyvi rendelet 39. §-ának értelmezése. - Az osztr. polg. törvény 440. §-ának alkalmazása.) — A budapesti rabsegélyző egylet alapszabályai. - „Vegyes Közlemények". — Különfélék. Kivonat a „Budapesti Közlönyből" Kivonata „Wiener Zeitungéból. — KULON MELLÉKLETEK: a „Döntvények gvüjteményének" és a „magyar váltótörvénykönyv tervezetének" egy-egy ive. A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), évi Július 2-íin kezdi meg negyedik évfolyamának harmadik évnegyedét, minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel :) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárás<-ra és a „Döntvények gyüjteményé"-re együttesen negyedévre : 2 Irt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidéktől postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMÍÍ. ' kiadó-hivatala. Párhuzamok az uj osztrák bűnvádi eljárás és a német bűnvádi eljárás javaslata között. VII. Áz elővizsgálat. Az elővizsgálat kérdése a bűnvádi eljárás egyik legeontroversebb része. A legellentétesebb nézetek uralkodnak e téren. A continentális törvényhozások mindannyian megegyeznek ugyan abban, hagy az elővizsgálatnál fenntartják a kutató rendszert és a titkos eljárást; a tudomány képviselőinek igen tekintélyes része azonban az elővizsgálatra nézve is a vádelvet, a szóbeliséget és a nyilvánosságot hangoztatja egy idő óta, de az elővizsgálat ezen főjellegétől eltekintve, maguk a törvényhozások is lényegesen eltérő határozmányokat fogadtak el. így némelyek kötelező, mások ellenben esak fac u 11 a t i v elővizsgálatot szabnak. Már ezen nagy eltérések utalnak némileg arra, hogy az elővizsgálat a bűnvádi eljárás Achilles-8árkát képezi. És ügy is van. A continentális államokban jelenleg fennálló elővizsgálatnak főhiánya az, hogy a kutató rendszer mellett igen sok visszaélés követtetik el a gyanúba vett egyének irányában, vagy legalább az ily visszaélések az eljárás titkossága miatt a bírónak terhére rovatnak; más részről pedig nagy baj az, hogy az elővizsgálati eljárás igen hosszadalmas és bonyolódott. A német javaslat ezen bajokon az által vél segíteni, hogy a felek jogait az elővizsgálatnál kitágítja és az elővizsgája ti eljárást egyszerűsíti. A felek jogai annyiban táglttatnak ki, hogy ezentúl megengedtetnék a feleknek a bírói szemle, a tanuhallgatás, a szakértői kihallgatás felvételénél jelen lenni, továbbá a vádlottnak megengedtetnék védőjével értekezni egy törvényszéki személy előtt és az ügyiratokat megtekinteni, ha ez a vizsgálat czéljának veszélyeztetése nélkül megtörténhetik. A javaslat készítői belátták azonban, hogy a felek részvétele által az elővizsgálat hiányain nem lesz segítve. Követték tehát a Code Napóleont azon irányban is, mely szerint egyedül a bűntetteknél tartatik fenn az elővizsgálat, a vétségeknél pedig az államtigyésztől függ elővizsgálatot kérni, vagy pedig a vádlottat közvetlen megidézés által hozni a főtárgyaláshoz. Sőt a német javaslat ezen még túlment, amennyiben a nagy és közép Schöffengerichtek elé tartozó bűnügyeknél is csak azon esetben ad helyt az elővizsgálatnak, ha azt az államügyész indítványozza; a kis Schöffengerichtek elé tartozó bűnügyeknél pedig az elővizsgálatot egyáltalában kizárja. (Bizotts. jav. 148. §.) Ugyanezen uton jár az osztrák uj bttnvándi eljárás, melynek 91. ,§-a kimondja, hogy , csak akkor szükséges az elővizsgálat, ha oly bűntettről van szó, mely az esküdtszéki bíróság elé tartozik, vagy pedig ha távollevő ellen indítandó meg a bűrvádi eljárás ; minden más esetben az államügyész, illetőleg a magánvádló belátásától függ elővizsgálatot indítványozni. Az osztrák törvény tehát a súlyos btiicselekvényeknél az elővizsgálatot kötelezőleg elrendeli, és így legalább itt nyújt némi ellensúlyt a vádló önkénye ellen. De a felek joga in a k tekintetében mögötte áll a német javaslatnak, a mennyiben 162. §-a ezeket mondja: „Minden tanú a vádló és vádlott jelenléte nélkül hallgattatik ki.u A 27. §. pedig megszabja, hogy „sem a vádló, sem a védő nem lehet jelen a vádlott vagy a tanuk formális kihallgatásánál, melyet a vizsgáló bíró eszközöl; fel vannak azonban jogosítva a birói szemlénél, a házkutatásnál és papírok átmotozásánál, melylyekre a vizsgálati eljárás kiterjesztetik, jelen lenni." Az osztrák törvény és a német javaslat közt tehát e tekintetben az a különbség, hogy az utóbbi megendi a feleknek a tanúkihallgatásnál is jelen lenni, az előbbi pedig nem. Ha ezek után feltesszük azon kérdést, váljon az egész elővizsgálati eljárásra nézve a három variáns közül (franczia, osztrák, német) melyik volna a leginkább elfogadható, erre azt kellene felelnünk, hogy a német javaslat, feltéve, hogy nemcsak az államügyésznek, hanem a védőnek is jog adatnék az elővizsgálat kérésére. Az igaz, hogy ez nem csekdy feltétel, mert ez által jóval emelkednék az elővizsgálatok száma ; de nem szabad elfeledni, hogy az elővizsgálat nemcsak a vád, hanem egyszersmind a védelem érdekében történik. Ami a német tudománynak azon további követelményét illeti, hogy az elővizsgálat nyilvános és némelyek szerint egyszersmind szóbeli legyen nem lehet tagadni, hogy az elővizsgálat nyilvánossága ellen ma már elvi indokok nem hozhatók fel. Az 1873. német jogászgyülés kimondotta, hogy a nyilvánosság elve az elővizsgálatban is mint szabály fogadandó el Az osztrák bűnvádi eljárás indokolása szintén hangsúlyozza, hogy az elővizsgálat nyilvánossága ellen tárgyi indokok nem szólnak, hanem csak a „hatóságok általános megszokása." Szerintünk azonban az elővizsgálat nyilvánossága csak azon esetben adható meg, ha az egyszersmind szóbelivé tétetik, vagyis ha nem külön vétetnek fel az egyes bizonyítási tények, hanem ugyanazon időre idéztetnek meg a felek, a tanuk és általában mindazok, kik a perben szerepelésre vannak hivatva, és ott szóbelileg a vádrendszer elvei szerint tisztába hozatnak mindazon dolgok, melyeknek a vádemelési határozat hozatala előtti megállapítása szükséges.*) Addig azonban, mig az elővizsgálat külön kihallgatásokból áll, melyek egymástól hosszabb idő áltai választatnak el, a nyilvánosság az elővizsgálat sikerét igen könnyen meghiúsíthatja. Angolországban az elővizsgálat teljesen nyilvános, de egyszersmind szóbeli is, és ép ugy mint a főtárgyalás a vádlási elv alakjában mozog. A biró elé a vádló által hozatik az ügy és a vádlónak valamint a gyanúba vett egyénnek feladata a terhelő vagy mentő bizonyítékokat a rendőrség utján kikutatni és a biró elé terjeszteni. Ezen angol eljárás az, mely anémet jogászgyülés szeme előtt lebegett, midőn a mult évben az elővizsgálat nyilvánosságát szabályként kimondta. Az elővizsgálat nyilvánosságának azonban még azonkívül is, hogy egészen szóbelivé kellene lenni, igea messzemenő előfeltételei vannak, mert egyszersmind a rendőrség intézményének gyökeres reformálását igényli. Az elővizsgálat nyilvánossága ugyanis csak azon esetben veszélytelen az összejátszásokra nézve, ha a bíróság rendelkezésére igen jó rendőrség áll, mely a megkisérlett összejátszásokat, ugy mint Angolországban és Amerikában történik, rendesen felfedezni és a bü nőst saját hálójában megfogni legyen képes. Áz elővizsgálat tekintetében tehát mint látjuk, a tudomány szintén messze megelőzte ugy a német törvényjavaslatot mint az osztrák törvény. A gyökeres reform nagyságától és előfeltételeitől visszariadtak mindkét mű készítői, és nagy részben megmaradtak a törvényhozások eddigi álláspontján. Csak is apró módositványok által iparkodtak a minden ol-*) A franczia igazságügyminiezter 1870. május 12-én kelt s a császárhoz intézett jelentésében ezeket mondja : La procedure pénal a été divi&é pai les lois en deux phases; celle de l'information ou instruction preparatoire, resté sous le coup du regima imiuisitorial, celle de la procedure de jugement, placés sous les regles du régime accusatoire. Le ternps est venu de rechereher, si l'on ne pourroit pas san» danger pour la société, reduire la part laissóe au systéme inquisitorial. Itt tehát szintén nem a nyilvánosságra, hanem a váaelvre van fektetve a lösuly.