Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 30. szám - A szellemi tulajdon a képzőművészetben

— 220 -végrehajtó mÜTész is bűntársnak tekintetik, ha rábizonyítható, hogy tudomása volt az utánzás tilos voltáról. 15. §. A tilos utánzásban nem tekinthető enyhítő körülménynek az, ha az utánzás jobban sikerült mű mint az eredeti. 16. §. A tilos utánzásban nem tekinthető enyhítő körülménynek az, ha az utánzás a közzétételig s üzletbe bocsátásig el nem jutott. Mihelyt a közzétételi szándék bebizonyítható, a tilos utánzás ténye végbementnek tekintendő. III. Fejezet. Büntetések. 17. §. Ki a szerzői vagy szellemi tulajdonjogot megsérté, a károsultat teljesen kármentesíteni köteles. Ezen kívül birságul a kárpótlási összeg felével egyenlő összeget fizet a (létesítendő) magyar képzőművészeti akadémia alaptőkéjének javára. 18. §. Ha az okozott kár világosan ki nem mutatható : a) ki a tilos utánzást oly művön követi el, mely még sokszorozva nem volt, a tulajdonosnak kárpótlás fejében az eredetinek szakértők által meghatározandó becsárát lefizetni, birságképen pedig félannyi összeget köteles fizetni a magyar képző művészeti akadémia alaptőkéje javára ; b) már közzétett művek utánzója felét fizeti a jogos tulajdonos javára kárpótlás fejében azon összegnek, melyet ez az első eredeti kiadás annyi számú példányának előállításáért fizetett, mennyit a tilos utánzó közzétett vagy közzétenni akart. Birságul ugyanannyit fizet a magyar képző művészeti akadémia alaptőkéje javára. 19. § A tilos utánzat elkövetője a teljes kármentesítésen kívül a kárositottnak átszolgáltatni tartozik az utánzatból már bevett s a szétküldött példányok után még bevárandó öszszeget. 20. §. Ha az utánzatból bevett összeg világosan ki nem deríthető, akkor a panaszlott a kármentesítésnek a 17. és 18. §§-ban emiitett öszszegein kívül az eladott példányokból bevett ösjzeg kárpótlásául a kárositottnak mégannyit köteles fizetni, mennyi a kármentesítési öszszegnek egy negyed része. 21. §. A tilos utánzati példánykészlet és a sokszorozási eszközök elkobzandók, s megtérítés mellett, ha kívánja, a kárositottnak átadandók, ellenkező esetben megsemmisítendők. 22. §. Ei az utánzaton az eredeti mű szerzőjét meg nem nevezi, 100 frt bírságot fizet, ki ilyet árul, 50 frtot fizet a magyar képző művészeti akadémia alaptőkéjére. 23. §. Ki más név alatt adja ki valamely szerző művét, 200 frtot fizet a magyar festészakadémia alaptőkéjére. 24. §., Ki valamely tilos utánzás létrehozásában mint végrehajtó közreműködik, ha a cselekmény tilos voltáról tudomással birt, a vállalkozó által fizetendő bírság egy negyedrészét fizeti a magyar képző művészeti akadémia javára. 25. §. Ki valamely tilos utánzást tudva árul, a tilos utánzó által fizetendő birsággal egyenlő összeget fizet birságul a magyar művészeti akadémi javára. 26. §. Ha az elmarasztalt vagyonából az egész elmarasztalási összeg nem telnék ki, az a mi kikerül első sorban a kárpótlásra fordítandó. A hátralevő összegre nézve pedig annak menynyiségéhez mért személyes fogsággal büntettetik. IV. Fejezet. Kereset jog és eljárás. 27. §. A tilos utánzás büntetését kereső per hivatalból nem, hanem csak a sértett fél panasza folytán indítandó meg. 28. §. Ha a jogsérelem elkövetésétől számított két év alatt a kereset meg nem indíttatik, a kereseti jog elévül. 29. §. Ha a sértett' fél a psnaszlottal a végitélet kimondása előtt kiegyezik, a kereset csak a kárpótlásra nézve szűnik meg ; a bírságot mind a vállalkozó, mind az utánzó, mind az eladó köteles lefizetni. 30 §. E törvény érvénye kiterjesztetik az élő művészek művére, a megholtak közül azokéira, kiknek halála óta 50 év nem telt el. A foganatosítás napjáig történt s netán folyamatban levő visszaélésekre azonban visszaható erővel nem bir. 31. §. Kiterjesztetik a jelen törvény védelme az 0 Felsége uralkodása alatt álló többi országban és királyságban megjelent művekre is viszonosság feltétele alatt. 32. §. E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizatik meg. Példák: A szellemi tulajdonra: 1. §. 2. §. 4 §. Than Mór eszméje, mely szerint Attila lakomáját ábrázolá, saját alkotása, s a mű, melyet róla készit, saját műve. E művet a városi vigadó csemegetermének falára lefesti, de azért a szellemi tulajdon övé marad, 8 joggal engedhető át a magyar képző művészeti társulatnak, hogy ez albumlapjai egyikét diszitse vele, és joggal feati le olajba, ha valaki a művet nála megrendeli és tetszése szerint sokasittathatja, bárminő utánképzés, nyomatás vagy fényképelés utján mindaddig, mig valaki tőle e jogot meg nem vette, vagy Than az önkényt másra át nem ruházta. Ráth Mór kiadó rajzokat készíttet Orlay Somával — Vörösmarty Szép Ilonkájának képezésére. Tegyük fel, hogy az eszmét ő adta, megszabta hány kép kell, minő alakban, mely mozzanatokat kiván ábrázoltatni s tán még egyéb részletet is megszabott. Ez szellemi tulajdona; a megrendelt művekkel tetszés szerint intézkedhetik, sokszoroztathatja minden alakban, s üzletbe bocsátnia csak Ráth Mórnak és törvényszerinti jogutódának van joga. A művésznek vagy a kiadónak halála után az örökösök vagy a jogszerinti utód 30 évig tulajdonosa a műnek, s tetszése szerint utánozhatja, s bocsáthatja üzletbe. Eredeti példány (3. §. a, b), hogy a fennebbi példák mellett maradjunk — az, mit Than készit Attila lakomájának emiitett szerkezetű képéről; — s ily eredeti példányt tetszése szerint annyit készíthet és adhat el, a mennyit kiván. Ki tőle ezeket megveszi, csak egy-egy eredeti példányt vesz meg, de a mű tulajdon jogát nem, mert ez a szerzőé, a művészé. (3. §. c.) Orlay Soma nem intézkedhetik a felvett esetben Szép Ilonka eredeti példányairól, mert azok Ráth tulajdonai. Azonban Orlay az eredeti mű vázlatát, valamint az iró művének kéziratát, mint ilyet, eladhatja, ámde e vázlatokról bevégzett eredeti képet a szellemi tulajdonoson kivül vagy ennek engedelme nélkül, másnak nem csinálhat. II. Következik az utánzás, a másolat szabályozása. Először meghatározandó, mit szabad mint közvagyont s minő korlátok közt utánozni, mi az utánzás, s minő szabályzatok állitandók fel miad ennek szorosabb meghatározására. Alig van tér, melyen annyi visszaélést lehetne elkövetni a tulajdon ellen mint a művészet terén. Épen ezért igen bajos s a végtelenbe vezetne, de a lehetetlenséggel is határos más felől valamennyi felmerülhető esetnek áttekintése. Ezért lehetőleg szabatositott általános szabályzatokra kell szorítkoznunk, melyek a már adottak alapján a bírót tájékozhassák. A mi az utánzást illeti, az igazságügyminiszteri törvényjavaslatban foglalt 51. §. b. c. pontjai olyanok, melyeket semmi esetre sem lehet elfogadni a nélkül, hogy elfogadásuk által a szellemi tulajdon rövidséget ne szenvedjen. A 7. és 8. §-ra. Izsó Miklós Csokonay szobrát Debreczenben felállítása után 5 évig szabadon másolhatja, másoltathatja, rajzoltathatja és fényképeztetheti üzleti czélra; erre csak Izsónak van kizárólagos joga, mig magán tanulmány vagy kedvtelés okából bárki lemásolhatja szintén, de csak magánhasználatra vagy élvezetre áruba bocsáthatás nélkül. Ha Izsó a kiállítás napjától kezdve G hónap alatt közzé nem teszi e művét bármily másolat alakjában s ezzel előjoga érvényesítését tényleg ki nem mutatja, előjoga átszáll mindenkire, ki azt érvéDyesitni szándékszik. A képes lapok, „Vásárnapi Újság,* „Magyarország s a Nagyvilág" stb. vagy a szoborról irott műbirálat szerzője, illető műveikben a szobor rajzát szabadon közölhetik. A 9. §-ra. Markó Károlynak a nemzeti múzeum képcsarnokában levő műveit felhasználhatja tanulmánya gyarapítására bárki s lemásolhatja azt; de üzleti czélra lemásolnia vagy lemásoltatnia s pl. réz-, fa-, kőnyomás vagy metszet és fényképelés utján sokasitnia, miníhogy a művész maga nem él, csak örököseinek szabad, s ezeknek is a művész halálától számítandó 30 évig. A képes lapok és műirók azonban olvasóik oktatására, miután ugy is közszemlére vannak kitéve, üzletbe bocsátás, (azaz külön lenyomatok árulásának) kizárásával, felhasználhatják. A 10. §-ra. A tiltott utánzásra, a) b) c) pontok. Akár egészen hiven lemásolja valaki, például Wagner Sándor Mátyás diadalát, legyen az kisebb vagy nagyobb mérvben, akár pedig csak ugy, hogy abból kivonatosan alakítson egy kepét, de ugy, hogy az uj műben az eredetiből három negyedrész benne legyen; akár a képből, például csak Mátyás alakját vegye ki, de azt is változ'a^va, azonban úgy, hogy az eredetiből három negyedrész benne legyen, akár csak egy fejet fest belőle mint tanulmányfejet, tiltott utánzást követ el, megrövidíti a szerző szellemi tulajdonát. d)-re: M. H. kiadja a magyar minisztérium arczképcsoportozatát kőrajzban, Heller fényképész kapva az olcsó alkalmon, meg vesz belőle egy példányt két forinton, kivágja a neveket a kép aljáról, ráragasztja az alakokra, s lefényképezvén 50 krért árulja darabját, elad belőle százakra menőt s mivel ily olcsón megkapható, nem veszik a nagy költséggel kiállított kőrajzot. Minthogy az utánzó magának jö védelmi forrást nyit a tulajdonos kárára, tilos cselekményt követ el. f)-re: Barabás „menyasszonyát," a műegylet éviapját vagy a „falusi tanácsot" előveszi egy ismeretlen festész, lefesti kisebb mérvben, sok példányban eladja az órásnak, ez óralapot tesz a kép tornyára s árulja. Az kinek műizlése és műértelme nem eléggé képzett, megveszi olcsón, és íme ezzel az ntánzó és az iparos megrövidítették a szerzőt, mert a nagy rész benne a képet, Barabás művéuek másolatát, nem pedig a figyelemre alig méltó kis órát veszi, s a szerző szellemi tulajdonát más zsákmányolja ki. Izsó Miklós megalkotáa „magyar juhász" szép alakját, e művet a művészetnek sem domboritási, sem rajzolási ágában másnak üzletbe bocsátás végett utánoznia nem szabad, mert ez a művész tulajdona, s ezzel, — ha a művet netalán a művész maga sokszoroztatni szándékoznék, — a tilos utánzást elkövető a művészt megrövidítené. így áll a dolog a megfordított esetben, ha t i. valaki pl. Kovács Mihály „Tynodiját" domborművészetben akár mű-