Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)
1874 / 30. szám - A szellemi tulajdon a képzőművészetben
- 219 — érvényesítendő. Ezen határozatban egyúttal a | a hagyaték mi módoni kezelésének s biztositásá- j nak kérdése is megoldást kell, hogy nyerjen, mely kérdésre a hagyatéki tárgyalás szintén ki terjesztendő lenne. A perre utasító kérdés iránt, ; ugy szintén a hagyaték letárgyalásáig a vagyonkezelés vagy biztosítás módozata felett hozott j hátározat ellenében csak semmiségi panasznak látnám helyét a felebbezések teljes kiz.'irásá- | val és felfüggesztő hatálylyal. A perre utasi- [ tott fél igényét vagy jogát a rendes pereljárás utján érvényesiti s a hagyatéki eljárás csak a peres kérdés jogerejű eldöntése után tétetik ismét folyamatba. Ily módon a bíróság megszabadíttatnék nagy ninnkahalmaztól, és az az árvaszék és közjegyzőség közt oszlanék meg, mi ez ügyek menetét is egyszerűsítené. Ott hol a felek kiegyeztek és kiskorú nincs, a magyar jog alapelve szerint hagyatéki eljárásnak sem lehet helye; a jogilletmény kérdésének megoldása pedig azon elv kimondásával, hogy a királyi illetmény a hagyatékot mint letisztázandó adósság terheli, a legkisebb nehézségbe sem ütközik. Hagyatéki eljárásunkban egyébiránt nézetem szerint még következő elvek volnának érvényre emelendők : A hagyaték birtokbavétele a hagyatéki tárgyalás befejeztét tételezi fel, a hitelézők kérelmére vagyonbiztosításnak, mint bírói intézkedés tárgyának, csak birói uton lehet helye, végül az örökhagyó vagy örökösének hitelezője az egyszerű hagyatéki leltározást nem eszközöltetheti, előtte csak a törvény rendes utja áll nyitva s a hagyatékhoz követelésével csak ez alapon juthat. Mint ezekből kitűnik a javasolt intézkedések azon eseteknél állhatnak meg, hol kiskorúak vannak; hol azonban kiskorúak nincsenek s hivatalos beleavatkozás kéretik, annak helyét adnám, azonban a hagyaték tárgyalását a bíróságokhoz utasítanám; ezek azután a hagyatéki tárgyalás megejtésével a közjegyzőket bíznák meg; ennek befejeztével pedig a perre utasító végzés meghozatala s a további teendők a bíróságokat illetnék. A bíróságot ez esetben azért vélem illetékesnek, mert az árvaszék kiskorúak hiányában illetékes nem lehet, a mellett az ilynemű beavatkozások a tapasztalat szerint ugy sem j oly nagy számúak, s ily esetekben a bíróság i az árvaszékkel érintkezésbe sem jővén, eljárá- j sában kellő gyorsaságot fejthet ki. Ezek azon főbb elvek, melyeknek alkal- j mazása mellett hiszem, hogy hagyatéki eljárásunk czélszerűen volna rendezhető, s melyek- | nek megpenditésével legalább is alkalmat ki- | vántam nyújtani eszmecserére. Szabó József. V A szellemi tulajdon *• a képző művészetben. *) A szellemi tulajdonnak s ezzel kapcsolatban álló művészi jogoknak visszaélések s megsértések elleni biztositása már érezhető szükséget képez: nemcsak azért, mert nálunk is kezd már gyakorivá válni a szellemi tulajdonnak megrövidítése, hanem főkép azért, hogy a művésznek érdemlett jutalma biztosittassék és a művészet terjedése elősegittessék. A szellemi tulajdon megrövidítése hazánkban, hol a művószet még csak most kezd lábra kapni, nemhogy a műízlést terjesztené, sőt ellenkezőleg az értéktelen, esetlen utánzások a fejlődőben levő Ízlésnek is csak távutra vezetésére, megrontására szolgálnak. Ez indokolja a jelen törvényjavaslat keleikeztét. A művészeti tulajdon biztositása, művészetünk jelen örvendetes lendülete, emelkedése mellett oly fontos, hogy méltán külön tvezikket igényelhet magának, — eltérőleg azon terve*) E törvényjavaslati tervezetet szerzője, ki egyszersmind az országos képzöm íívészeti t, an á c s jegyzője, az utóbbi napokban nyujtá bo tárgyalás végett a tanácshoz, melynek bizottsága azt közelebbről tárgyalás alá veendi. Azt hiszsziik, érdekelni fogja olvasóinkat is. Szer k zettől, mely szerint ez eredetileg az irodalmi jogokkal egy törvényezikkbe czéloztatott felvétetni. Most egy pár áttekintő szót. Kiindulási pontul a szellemi tulajdon körvonalozásának kellé szolgálnia, azután az eredeti példány és az utánzat megengedett és tiltott esetei jőnek, s végül a büntetések után a keresetjog zárja be a tjavaslatot. Az indokolást hosszas elméleti rejtegetését helyett legczélszerííbbnek véltük szembeszökő példákba foglalni össze, melyek mind a szerkesztő kiindulási pontjának jelzésében, mind pedig a szakaszok felvilágosításában, s a törvény értelmezésében irányadóul szolgálnak. TÖRVÉNYJAVASLAT a szellemi tulajdon biztosításáról a képző művészetben. I. Fejezet. A szellemi tulajd on. A szellemi tulajdon a művészetben kétféle. Első a művészé, midőn t. i. a képző művész, (festész, szobrász, építész) valamely eszmének, mely saját alkotása, a képző művészet bármelyik ágában látható alakban létet ad. Ez szellemi tulajdona, mert ő a szerző. Második az eszmeadóé, — midőn t. i. valaki valamely eszmét a képző művészet bármelyik ágában, adott eszméjének részletes leírása vagy szóbeli utasítása nyomán, a képző művész által létesittet. Ez az eszmeadó szellemi tulajdona, mert ő a szerző; a művész itt csak végrehajtó. 1- §• A szerző, valamint az eszmeadó is; tetszése szerint szabadon rendelkezhetik szellemi tulajdonával, sokszorozhatja és sokszoroztathatja. A tulajdonjogot másra átruházhatja és valamint maga, ugy jogszerinti utóda is felhasználhatja üzleti czélokra. 2. §• A szellemi tulajdonhoz a szerzőnek vagy törvényszerű utódának kizárólagos joga van, ezt a tulajdonosnak vagy jogszerű utódának életében, vagy ezek engedelme nélkül, másnak érvényesítenie tilos. A jogos tulajdonos elhalása után jogszerinti örökösei 30 évig élvezik a tulajdonjogot. A jogosultnak örökös nélkül való elhalása esetén, vagyaz érintett 30 év elteltével a szellemi termék köztulajdonná válik. A 30 év az eredeti mű első megjelenését követő naptári éven kezdve számíttatik. 3. §. A művész tulajdona : a) Az eredeti példány. Eredeti példány mindaz, a mit a művész alkotott eszméje nyomán az első példány után másodlatképen készit. b) Azon jog, hogy eredeti példányát bármely uton, bármely czélra utánképeztethesse, sokszoroztathassa, másoltathassa és üzletbe bocsáthassa. c) Más által adott eszme után készített műnél, a mű vázlata, — de ezt sokasítnia, vagy erről más bevégzett művet készitnie és áruba bocsátnia sem neki sem utódának nem szabad. 4. §• Az eszmeadó akkor válik valamely mű szellemi tulajdonosává, ha maga adja az eszmét a mű létesítéséhez, s annak részletei szerint készítteti a műtét. 5. §• _ Ki valamely tájat, íájképsorozatot, jeles férfiak egyes vagy csoportozatos arczképeit, valamely tárgyat: képet, szobrot, ékszert, gépet, valamely állatot, iparczikket, szóval bármi érdekes ritkaságot, vagy más egyebet az illetők vagy a tulajdonosok kizárólagos engedelmével vagy maga ábrázol a képző művészet valamely ágában, vagy fényképészet utján, vagy mással ábrázoltat: annak a mű tulajdonává válik, s ezzel tetszése szerint rendelkezhetik, valamint tulajdonjogát másra is ruházhatja. Halála után jogszerinti utódai 30 évig élvezhetik a tulajdonjogot, azután az közvagyonná válik. 6. §. A fenebbi szabályzatok alá tartoznak a fényképészeti, csillagászati, hely- és vízrajzi művek, alaprajzok s más építészeti vagy egyébféle, vonalak és szinek vagy domborítás által maradandólag előállítható művek és eszmék alkotói. II. Fejezet. U t á nz á s. 7- §• Nyilvános helyeken állandóan közszemlére állított emlékművek másolása, utánzása mindenkinek szabadságában áll. Üzletbe bocsátani azonban a kiállítás napjától számított 5 évig tartó időszak alatt csak a szerzőnek szabad. Azonban ha a szerző ezen előjogát a kiállítás napjától kezdve 6 hónap alatt nem érvényesítené, előjoga közvagyonná válik. 8. §. Képcsarnokokban, szobortárakban kiállított műtárgyak, vagy könyvtárakban és gyűjteményekben közszemlére helyezett építészeti, csillagászati, természettudományi, hely-és földrajzi művek, fényképek, iparczikkek, régiségek vagy más egyéb ritkaságok magán tanulmány kedvéért szabadon másolhatók .és utánozhatók, de az üzletbe bocsátás joga a 1 szellemi tulajdonosé, s ennek elhalása esetén 30 évig jogszerinti utódáé. Szellemi tulajdonos I nem léte esetén a birtokló tulajdonos egyéné, j testületé vagy intézeté az üzletbe bocsátási jog. 9. §. A 7. és 8. §§-ban elősorolt műtárgyak közlésére az időszaki képes lapok, folyóiratok, művészeti és irodalmi közlönyök szerkesztői szabadsággal birnak, de külön kiadás és üzletbe bocsátás nélkül, csak az illető lap vapy irodalmi mű határain belől és a szöveg közé helyezve. 10. §. Tiltott utánzást követ el, aki a szellemi tulajdonosnak vagy ennek jogszerinti utódának tudta és beleegyezése nélkül a) egészen lemásolja vagy utánozza annak műtulajdonát, s azt áruba vagy üzletbe bocsátja; b) ki az egész eredetit vagy annak bármely részét ugy utánozza, hogy mővén az egész eredetinek, vagy a kivett résznek három'negyedrésze feltalálható; c) ki az egész műből bárcsak egy kis részt vesz ki, de azt mint önálló művet értékesiti; d) ki az eredit a képző művészet ugyanazon ágában szabadkézzel utánozza és sokszorozza akár nagyobb, akár kisebb, akár ugyanazon méretben; e) ki az eredetit a képző művészet ugyanazon ágában gépies utánnyomási, fényképelési vagy bármely más módon sokszorozza; {) ki az egyik műágból a másikba viszi át az utánzást, t. i. a rajzoló művészettel készült művet vagy fényképet domborítva utánozza ; vagy megfordítva a domborműről rajzot, metszetet vagy fényképet készit; g) ki a műczikket iparkészitményekre alkalmazás végett utánozza; h) ki a művet irodalmi czélra sokszorozza vagy sokszoroztatja. 11. §• Ki valakinek arczképét az illető engedelme nélkül lemásolja vagy lemásoltatja s azt üzletbe bocsátja, tilos utánzást követ el. 12. §. Az utánzott művön az eredeti mű szerzője s az utánzó nyomdák, fényképelési úton sokszorozottaknál a fényképész és a kiadó is mindig megnevezendő. Ki ezen aláírásokkal el nem látott művet árul, ha urát nem adja, tilos utánzónak tekintetik. 13. §. Valamely művet más szerző neve alatt kiadni tilos. 14. §. A tilos utánzásnál a vállalkozón kivül a