Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 29. szám - A perrendtartási novella

ez az atyaságot kétségbe nem vonta; ugy , zőkönyv tartalma szolgál; a bizonyítási eljászintén a nÖ és gyermek részére ideiglenes ; rás befejeztével — melynek irányát a biró haillendő tartás és lakás kirendelése iránti ke- tározza meg — a feleknek a vonatkozó tárresetek, a váló házastársak között ; d) két év- gyalás alkalmával szabadságában áll az egész nél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási tényállást ténybeli és jogi tekintetben újra ki-és élelmezési kötelezettség teljesítése iránti ke- ' fejteni; szakértői vizsgálat alkalmával a biró résetek, ha a főkötelezettség a törvényes kel- jogosítva van a szakértőket, benyújtott Írásbeli lékekkel etlátott okiraton alapszik ; e) két év- j véleményük mellett Is, külön kihallgatni; kőnél nem régibb bér és haszonbér megfizetése , zös okirat iránti eljárásnak és felfedező esküiránti keresetek, ha a bérleti vagy haszonbér- j nek sommás ügyekben is van helye, s a voleti viszony fönnállását írott szerződés igazolja ; : natkozó kérelem a tárgyalás alkalmával terf) a bérlet — vagy haszonbérlettől való el- ! jcsztetik elő; csaK a kérelemnek helyt adó mozdítás iránti keresetek a szerződés lejárta, határozat ellen van önálló felebbezésnek helye, a bérfizetés emulasztása vagy oly feltételek mely a főügy további tárgyalását felfüggeszti; nem teljesítése vagy megszegése miatt, melyek az eBkü letételére a határnap mindjárt az itételjesitése a bérlet vagy haszonbérlet meg- létben, illetve a feltörvényszéki ítélet kihirdeszlintetésének terhe alatt irott szerződésben ki- tése alkalmával tűzetik ki; az ítélet kihirdeköttetett; g) a bérleményen levő épületek fenn- tésének azonnal a tárgyalís befejeztével, vagy attartása, vala mint minden más kötelezettség tói számitandó három nap alatt kell megtörténnie ; teljesítése iránti keresetek a bérlet tartama és makacssági ítélet csak az ellenfélnek lett kéza bérlet lejárta után hat hónap alatt — ha a besitéstől számított nyolez nap alatt emelkekereső félnek joga irott bérleti vagy haszon- dik jogerőre. bérleti szerződésen alapszik; h) a bérlet tar- Az ítélettel meg nem elégedő fél, mindtama alatt oly keresetek, melyeket a bérlő a járt annak kihirdetésekor köteles bejebnteni bérbeadó ellen a bérlemény nem használha- felebbvitelét; a midőn egyszersmind annak intása, vagy a bérbeadó a bérlő ellen a b érle- dokait is szóval kifejtheti; ha ezt nem teszi, niénynek nem az irott szerződésben megállapi- a bejelentett semmiségi panasz indokait 8 nap tott feltételek szerinti használata miatt indít; alatt mindenesetre vagy szóval előterjeszteni első esetben csak akkor, ha a bérlő a bér | vagy külön Írásban beadni, a bejelentett feeleugedését irott szerződésen alapuló jogánál | lebbezésre nézve pedig az itélet azon pontjait, fogva követeli; i) mezei kártételek (1840. IX. melyek által magát terhelve érzi, kijelelni tartörvényezikk 1. §.), melyek bűnvádi eljárás \ tozik. Azt, ki a semmiségi panasz indokait alá tartozó cselekményt nem képeznek; k) min- j a felebbi módon kifejteni, vagy a felebbezett dennemü határvillongási és birtokháboritási ^ itélet sérelmes pontjait kijelelni elmulasztja, keresetek, melyekkel azonban a tulajdonjog ugy kell tekinteni, mintha semmiségi panairáuti keresett össze nem köttethetik; 1) a szától vagy felebbezésétől elállott volna; első gazda és cseléd, munkaadó és munkás között | esetben az iratokat a semmitőszékhez feltera szolgálati vagy munkabér, továbbá a szol- jeszteni sem kell, hanem, ha a fél felebbezésgálat vagy munka teljesítése, vagy megszün- sel is élt, s a felebbezett itélet sérelmes teiése, ugy szintén a fuvaros és a fuvart fo- ' pontjait kijelelte, az iratokat a felebbezés elgadó között a fuvarbér megfizetése iránt föl- intézése végett közvetlenül a másodbirósághoz merült keresetek ; m) fogadósok és utasok kell felterjeszteni, ha pedig a felebbező fél az között az ellátási viszonyból támadt kereset itélet sérelmes pontjait ki nem jelelte, a beaz utasnak helyben tartózkodása ideje alatt ; jelertett felebbvitelt az első biió hivatalból n) a joggal kérkedők elleni fölhivási kerese- j visszautasítani tartozik. tek, ha a íölhivás folytán indítandó perek a j Sommás perekben semmiségi panasznak jelen §. 1-ső pontja szerint sommás eljárás j és önálló felebbezésnek rends'/erint csak a alá tartoznak; o) azon egyes esetek, melyek- végitélet vagy ehez hason hatályú végzés ben az 1868. LIV. törvényezik sommás eljá- hozatala után van helye; véghatározat hozarást rendel. i tala előtt semmiségi panaszszal, vagy önálló A törvény által a sommás eljárásra uta- í felebbezéssel csak azon határozatok táraadhaflitott ügyeket a rendes perutra terelni nem tók meg, melyekre nézve a jelen törvény és lehet. I az 1868. LIV. törvényezikk a semmiségi pa-Ha a kereset szóval terjesztetett elő, ( nászt vagy az önálló felebbezést kivételkép az ellenfél nem jegyzőkönyvi másolaton, ha- . megengedi. Ha azonban valamelyik fél, ügynem a feleket, a kérelem tárgyát, és a tár- véd, megbízóit vagy tanú az elsőbiróságnak gyalás helyét és idejét tartalmazó idézvény oly határozatát, mely ellen véghatározat hozamellett idéztetik tárgyalásra. tala előtt semmiségi panasznak, vagy önálló A rendszerinti tárgyalási napokon idézés felebbezésnek helye nincs, semmiségi panasznélkül is megjelenhetnek a felek s ügyök fel- szal vagy felebbezéssel támadja meg, az elsővétülét kérhetik s azt tárgyalhatják. ' biróság az ily jogorvoslatot vissza nem uta-A sommás tárgyalás alkalmával felperes sithatja, hanem köteles a véghatározat hozaa keresetlevélben elő nem forduló vagy az tala után az indokolt semmiségi panaszt a Írásbelitől lényegesen eltérő szóbeli kérelmet is semmitőszékhez, a külön használt felebbezést terjeszthet elő; a tárgyalás kezdettől végig egy ! pedig, ha a felebbezett határozat sérelmes egész s egységes perbeli cselekményt képez; I pontjai kijelelvék, a másodbirósághoz feltertehát mindaz, mit a felek annak befejeztéig ; jeszteni. felhoznak, kellő időben felhozottnak tekinten- Sommás perekben nincs helye felebbedő; a biró köteles a tényállást teljesen tisz- 1 zésnek: 1. Ha a sommás per tárgya járulékok tába hozni a e czélból a személyesen meg nem ' nélkül készpénzben 50 frtot meg nem halad, jelent felet személyes megjelenésre is köte- j vagy felperes oly ingó átadására, vagy oly lezheti, tartozik azonban a hozzá intézendő i kötelezettség teljesítésére kéri alperest szoritkérdéseket vele idéztetésekor előlegesen közölni, j tatni, melyekre nézve keresetlevelében kijea nélkül, hogy ez által a szükséghez képest I lenti, hogy azok helyett készpénzben a járumás kérdések intézése kizáratnék; a biró j lékok nélkül 50 frtot tul nem haladó összeggel uuyanazon feleknek előtte folyamatban lévő megelégszik ; az első biró Ítélete ellen felebbepereít közös tárgyalás végett hivatalból is | zésnek helye nincs. 2. Azon fél, ki sommás összecsatolhatja, ha ezek között jogi összefüg- perben a tárgyalásra meg nem jelent, a meg gés létezik ; oly határozatokat, melyeknél fogva nem jelenése miatt hozott itélet ellen felebbea biróság a tárgyalás szétválasztását, Össze- zéssel nem élhet. 3. Ha a sommás per tárgya csatolását, vagy elhalasztását rendelte el, maga a jelen §. l-ső pontjában foglalt rendelethez azon biróság, mely azokat hozta, hivatalból és ; képest 100 forint értéket tul nem halad: a mindenkor újra megszüntetheti; ha a biró a | másodbiróság ítélete ellen, akár helyben hagyja, tárgyalást befejezettnek jelentette is ki, jogá- | akár megváltoztatja az elsőbiróság ítéletét, ban áll a felekhez még utólag is kérdéseket j további felebbezésnek a harmadbirósághoz intézni; a tárgyalási jegyzőkönyvben a tárgya- ; helye nincs. Ily perekben a másodbiróság lás menete csak általánosságban jeleztetik a j Ítélete ellen semmiségi panaszszal is csak felek kérelmének, az ezek alapjául szolgáló akkor lehet élni, ha a másodbiróság az cisőténykörülményeknek s használt bizonyítékok- biróság Ítéletét az ügy érdemére nézve megnak felemlitésével, itélet alapjául csak a jegy- változtatja. Ha a másodbiró<<ág az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, semmiségi panaszszal csak oly semmiségi ok alapján lehet élni, mely magánál a másodbiróságnál merült fel. Végre 4 Ha a sommás per tárgya a felebbi módon 300 frt értéket tul nem halad és a másodbiróság az elsőbiróság ítéletét az ügy érdemére nézve egészen helyben hagyja, habár a járulékokra nézve megváltoztatja is, további feebbezésnek a harmadbirósághoz szintén nincsen helye; ha pedig ily perekben a másodbiróság az elsőbiróság Ítéletét a felebbező fél javára változtatja meg, ezen fél további felebbezéssel nem élhet. A másodbiróságnak ily perekben hozott Ítéletei ellen használható semmiségi panaszra nézve a jelen §. 3. pontjában foglalt rendelet hasonszerü alkalmazásának van helye. Az első bírónak határvillongási, birtokháboritási, vásárbiráskodási, a bérelt laknak a bérleti idő lejárta avagy a bér fizetésének elmulasztása miatt a kért kiürítése, ugy szintén az irott haszonbérleti szerződésnek a szerződésben kikötött haszonbérleti idő lejárta avagy a haszonbér fizetésének elmulasztása miatt kért megszüntetése iránt folytatott perekben hozott ítéletei végrehajtását sem a felebbezés, pem a semmiségi panasz nem gátolja Ily ítéletekben az azonnali végrehajtást is mindig el kell íendelni. A mi különösen a semmiségi panaszt illeti, a perrendtartás ominosus 297. §-a a javaslatban 25 semmiségi eset felsorolásával módosíttatott, és pedig a javaslat 78. §. értelmében a peres eljárásban semmiségi panasznak helye van: 1-ször, ha a biró az előtte folyamatba tett ügyre nézve nem bír hatósággal, vagy ha az ügy a polgári bíróságok hatósága alá nem tartozik, s mind a mellett a biró az ügyben eljár, vagy ellenkező esetben az ügyet magától elutasítja. 2-szor, ha oly ügyben, melyben az 1868. LIV. törvényezikk 53. §. szerint a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye nincs, nem illetékes biró járt el, vagy az illetékes biró az eljárást megtagadta; 3-szor, ha a biró az előtte folyamatba tett ügyre nézve nem illetékes, vagy ellenkezőleg, ha a. törvény szerint illetékes biró illetéktelenségét mondta ki; 4-szer, ha a bíróságnak vagv valamely birói tagnak érdekeltsége vagy elfogultsága miatt az 1868. LIV. törvényezikk 56. §. alapján emelt kifogás figyelembe nem vétetett; vagy kifogás esetén kivül is, ha az 1838. LIV. törvényezikk 56. §. esetcinek valamelyike fennforog, a mennyiben az érdekelt vagy elfogult biróság vagy birói tag sérelmes határozat hozatalába befolyt; 5-ször, ha a biróság a sérelmes határozat hozatalakor nem volt törvényszerüleg alakítva; 6-szor, ha valamely félnek törvényes képviselője mellőztetett, és a biróság az eljárást e miatt félbe nem szakította, vagy ellenkedő esetben törvényellenesen szakította félbe, a mennyiben az előbbi esetben az önképviselet hiánya utólag nem pótoltatott (1868. LIV törvényezikk 11. §.) ; 7-szer, ha valamelyik fél nevében meghatalmazás nélkül egy harmadik lépe't fel, és a biró az eljárást a jelen törvény 10. §. ellenére vele folytatta, vagy ellenkezőleg, ha a biró a meghatalmazvány hiányának következményét törvényellenesen mondotta ki ; ha a biró Ítéletet hozott, mielőtt a meghatalmazvány a periratokhoz csatoltatott volna; 8-szor, ha a biró az eljárást a törvényben kijelelt eseteken kivül keresetlevél vagy kérvény nélkül hivatalból vagy a felek kérelmére ugyan, de nem az 1868. LIV. törvényezikk szabályai szerint indította meg; 9-szer, ha a biró a keresetlevelet, alkeresetlevelet, kérvényt a törvényben kijelelt eseteken kivül további eljárás nélkül, vagy a felebbviteli beadványt, igazolási kérelmet, más valamely záros határidőhöz kötött beadványt törvényellenesen utasítja vissza, vagy ellenkekezőleg az igazolási kérelmet vagy a záros határidőhöz kötött kérvényt a törvény ellenére elfogadja; 10-szer, ha a biró a megindított perbeli eljárást törvényellenesen felfüggeszti vagy megszünteti; vagy ellenkezőleg, ha a biró az eljárást fel nem függeszti: a) oly jogügyekben, melyeknek alapját büntető cselek-