Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 29. szám - A perrendtartási novella

- 211 — mény képezi (1868. LIV. törvényczikk 9. §); b) oly jogttpyekben, melyeknek eldöntése más nem birói hatóságnak, avagy oly ügyekben, melyekre nézve a törvényekben külön eljárás van előszabva, az ily eljárásra hivatott bíróságnak előzetes határozatától függ; ll-szer, ha a biró a hatósága alá tartozó oly ügyekben, melyekre nézve külön törvény által más eljárás van előszabva, nem az arra vonatkozó törvények szerint jár el; 12-szer, ha valamelyik fél épen nem idéztetett, vagy azon idézés, melynek folytán a tél elmarasztaltatott, nem törvényszerüleg ment véghez; 13-szor, ha az 1868.LIV. törvényczikk 268. §. ellenére a biró gondnokot rendelt, vagy nem rendelt, vagy ha a hirdetményt épen nem avagy nem törvényszcrüleg bocsátotta ki; 14-szer, ha a törvénynek vagy tigyrendtartásnak a tárgyalás nyilvánossága és a jegyzőkönyveknek felvétele és aláírása iránti rendeletei meg nem tartattak; 15-ször, ha sommás perekben nem azon biró hozta az ítéletet, ki a tárgyalást vezette (jelen törvény 50. §); ha azon sommás perekben, melyekben a jelen törvény 54. §. a felebbezést korlátolja, a tényállás kinyomozása és az ítélet hozatala körül az eljárás lényeges szabályai megsértettek ; 16-Bzor, ha rendes perben a törvényes határidők meg nem tartattak, s e miatt vagy más pertári szabálytalan kezelés miatt valamelyik fél az őt törvény szerint illető védelemtől megfosztatott, a mennyiben a szabálytalanság a félnek nyílt vagy hallgatag beleegyezésével jóvá nem tétetett; 17-szer, ha a bíróság oly beadvány fölött hozott érdemleges határozatot, mely a felek személyére vagy az ügy tárgyára, a jogczimre, a ténykörülményekre, vagy a kérelemre nézve homályos, határozatlan vagy érthetetlen, a mennyiben e hiba ntólag sem javíttatott ki és az alapos határozat hozatala lehetetlen ; 18-szor, ha a határozat vagy valamelyik fél kérelmén túl terjeszkedik, vagy felperest marasztalja el a keresetben ; ha a felebbezési perfolyamban a felső biró oly határozat fölött határoz, mely vagy nem felebbeztetett, vagy felebbezhető nem volt; ha a felső biró a megtámadott és az ellenfél által nem felebbezett határozatot azon fél hátrányára változtatja meg, aki perorvoslattal élt; 19-szer ha a határozat rendelkező részében homályos vagy ellenmondó tételeket tartalmaz; vagy ha az Ítélet vagy általában nem, vagy csak más okiratok alapján hajtható végre; kivévén, ha az ítélet a perhez csatolt térrajzokra hivatkozik ; 20-szor, ha a határozat az ugyanazon perben kelt korábbi s jogérvényes határozatba ütközik; 21-szer, ha az ítélet nem indokoltatott; 22-szer, ha a határozati kiadmány a bíróság tanácskozása folytán hozott határozattól lényegesen eltér; 23-szor, ha ugyanazon bíróság a már hozott határozatot más ülésben, habár a kézbesítés előtt megváltoztatja. 24 szer, ha az eskü letételénél az 1868. LIV. törvényczikk rendeletei lényegesen megsértettek; 25-ször, ha a biró az 1868. LIV. törvényczikk 306. §. által megengedett igazolási kérelemnek helyt nem adott. A zárlati és biztosítási kérelem iránt akár helytadólag, akár elntasitólag hozott végzés ellen, ngy szintén a zárlatot vagy biztosítást megszüntető vagy feloldó végzések ellen a felebbi §-ban elősorolt semmiségi eseteken kivtil semmiségi pánasznak lesz helye még akkor is: a) ha a biró a zárlatot vagy biztosítást a törvény rendelete ellenére elrendelte, vagy nem rendelte el, b) ha a biró a biztosítást vagy zárlatot törvényes ok nélkül megszüntette vagy feloldotta, vagy ellenkezőleg törvényes ok alapján meg nem szünteti vagy fel nem oldja. A birói határozatok végrehajtásának folyama alatt semmiségi panasznak van helye : a) a végrehajtási kérvényeket elintéző végzések ellen 1. ha a végrehajtást nem az illetékes biró rendeli el; 2. ha a végrehajtási végzés az ítélet tartalmán avagy a fél kérelmén tul terjed vagy érthetetlen ; 3. ha a biró a végrehajtást nem jogérvényes határozat alapján rendelte el, vagy ellenkezőleg a jogérvényes határozat alapján kért végrehajtást, törvényes ok nélkül megtagadta; 4. ha a biró oly tárgyakra rendelte el a végrehajtást, melyekre törvény szerint elrendelni nem lehet, vagy ha a végrehajtást nem a törvény által megengedett módon rendelte el. b) A pénzbeli kielégítésre intézett végrehajtásoknál: 5. ha a bírósági kiküldött vagy végrehajtó az eljárás szabályait lényegesen megsértette, vagy lényeges szabályokat mellőzött, az ingatlan tartozékainak lefoglalása miatt azonban csak a jelzálogos hitelezők élhetnek semmiségi panaszszal; 6. ha a biró árverést rendel, jóllehet azon végrehajtási cselekmények, melyeknek törvény szerint az árverést megelőzni kell, mellőztettek vagy még jogerőre nem emelkedtek; 7. ha ingók és ingatlanok foglaltatván le, előbb az ingatlanokat bocsátja a biró árverés alá; kivéve, ha legfoglalt ingó tárgyra igény jelentetett be ; 8. ha az árverési végzés vagy hirdetmény a törvény lényeges rendeleteinek meg nem felel; 9. ha a biró a már megállapított árverési fe tételeket törvényellenesen módosítja, vagy a törvényellenes feltételek módosítását megtagadja ; 10. a sikerrel megtartott árverést jóváhagyó végzés ellen; ezen semmiségi panaszszal az árverési végzés jogerőre emelkedése után telmerült sérelmek miatti panaszok is egybekapcsolhatók ; a semmiségi panasz folytán azonban az ingatlanok árverését csak a következő esetekben lehet megsemmisíteni: a) ha az érdekeltek — kivéve a jelzálogos hitelezőket — külön értesítést nem nyertek (1868. LIV. törvényczikk 432. §.); b) ha a becslésre vonatkozó lényeges szabályok sértettek meg, és az ingatlan az első árverési határnapon elárvereztetett; c) ha a szabályszerint megbecsült ingatlan az első árverésen becsáron alól árvereztetett el; d) ha az árverési hirdetményre vagy kihirdetésre, vagy az árverés helyére, idejére és az árverési cselekményre vonatkozó lényeges szabályok sértettek meg; ingók elárverezése elleni semmiségi panasz harmadik sze mélyek szerzett jogait nem érinti; 11. ha a biró a vételárt nem a jogérvényes kielégítési sorrendhez vagy az elsőbbségi bejelent vény eket elintéző végzéshez képest osztja fel; ha a vételár kiutalásánál vagy kifizetésénél a törvény rendeleteit meg nem tartja; 12. ha bíróság a megvett ingatlan vagy ingó jószág átadását s ingatlanokra a tulaldonjogi bekebelezését törvényellenesen megtagadja, vagy a vevő törvényellenes kérelmének helyt ad, vagy a törvényes kérelem teljesítésénél, nem a törvény rendeletei szerint jár el; 13. ha a biró azon esetekben, melyekben törvény szerint a végrehajtást felfüggeszteni kellene, annak folytatását rendeli el; vagy ellenkező esetben a végrehajtást törvényellenesen felfüggeszti; c) a végrehajtás egyéb nemeinél: 14. ha a végrehajtás azon nemeinél, melyekhez foglalás nem szükséges, a végrehajtó vagy kiküldött az ítéletben megszabott kötelezettség teljesítésének más módját vette foganatba, mint a mely módon a kötelezettség az Ítélet szerint teljesítendő lett volna; (1868. LIV. törvényczikk 381., 384., 385. §§.); 15. ha az ingatlan vagyon átadásánál a törvényrendeletei meg nem tartattak. A folytatólagos végrehajtásra és ujabbi árverésre nézve is ajelen §. hasonszerü alkalmazásának van helye. Az igazolási kérvényt a javaslat szerint azon napot követő naptól számítva, a melyen a mulasztó félnek vagy ügyvédének, vagy megbízottjának a mulasztás tudomására jutott s az akadály megszűnt, 15 nap alatt kell beadni. A mulasztás utáni hat hónap lejárta után igazolás többé nem használható. A perújítás esetei felsorolásánál a javaslat körülírja, hogy perújításunk fél év alatt van helye oly esetben, midőn a fél rendes perben a miatt lett ügy vesztes, mivel az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni, vagy tagadni, avagy a megkívántató bizonyítékokat előadni elmulasztotta, — ily esetben a mu lasztó ügyvéd is meghallgatandó s a mennyiben magát nem igazolja, aköltségben marasztalandó. A javaslat előleges biztosításnak helyet nem ad, hanem azt a per folyamatba tételétől teszi függővé. A végrehajtást illetőleg: ha a ptr bírája a végrehajtást csupán ingókra rendelte el, annak foganatosítására mindig azon járásbíróság illetékes, melynek hatósági területén a végrehajtást foganatosítani kell, csupán ingatlan vagy ingatlan és ingóra elrendelt végrehajtás foganatosítására azon telekkönyvi hatósággal felruházott biróság illetékes, melynek területén az ingatlan fekszik. A javaslat szerint a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése keresetileg szorgalmazandó, mely azonban a végrehajtás folytatását fel nem függeszti, s melynek beadása határidőhez nincs kötve, sem alapját nem kell kizárólag csak okiratnak képeznie. A végrehajtás felfüggesztése kérvénynyel szorgalmazandó, mely felett a végrehajtó biróság az ellenfél meghallgatása nélkül határoz, ha a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti kereset teljesen bizonyító okiraton alapul, minden egyéb esetben az ellenfél előlegesen meghallgatandó. A foglalás tárgyait illetőleg a javaslat kimondja, hogy: Állami, törvényhatósági, községi tisztvise lők, lelkészek, tanárok, lanitók, a hadsereg, haditengerészet és honvédségnél tényleges szolgálatban levő tisztek, katonai és honvéd tisztviselők s havi pénzilletékben részesülő katonai és honvédségi személyek, hivatalszolgák, börtönőrök, közhasznalatra szolgáló gőzmozdonyu állami és engedélyezett vasutak hivatalnokai és szolgái rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékeinek, továbbá a lelkészek egyházi jövedelmeinek csak egy harmadát lehet lefoglalni, de csak azon esetben, ha a fizetés évi 600 irtot meghalad, és csak ugy, hogy az illetőnek a foglalás után is maradjon évi 600 frtja. Ugyan ily mérvben foglalhatók le a személyes működési, és korpótdijak is. Ellenben a katonai tiszti szolga-egyenértékek, s a szolgálat teljesítésére szükséges általányok valamint a szolgálati pótdíj egyátalában nem, a akpénzek pedig csak a lakbér fejében foglalhatók le. A felébb elősorolt személyek és özvegyeik nyugdijai szintén csak egy harmadát lehet lefoglalni, de csak azon esetben, ha a nyugdíj évi 350 frtot meghalad, s az illetőnek a foglalás után is évi 350 frtja megmarad. A nyugdíjazottak személyes pótdijai ugyanazon mérvben foglalhatók le, mint a nyugdijak. Ha a felébb elősorolt személyek nyugdíj helyett végkielégítést kapnak, a végkielégítésül nyert öszszeg azon tekintet alá esik, mint a nyugdíj. A rokkantak ellátási dijaira, a sebesültek pótdijaira, a vitézségi érmek után járó dijakra, a halálozási évnegyedre járó fizetésre, s az elhunyt személy családja számára járó végkielégítési összegre végrehajtást vezetni nem lehet. A katonai házassági biztosíték évi jövedelmének egy harmadát a felebbi szabályok szerint a házassági közösség tartama alatt csak oly kötelezettségek miatt lehet lefoglalni, melyeket | mindkét házastárs közösen vállalt magára. A felebbi §. rendeletei alól kivételnek van helye azon esetben, ha a végrehajtás az adós ellen feleségét vagy gyermekeit illető tartás miatt intéztetik. Ezen esetben az adósnak 300 frtot meghaladó fizetése vagy nyugdija korlátlanul lefoglalható. A közös tulajdont képező ingatlanok a javaslat értelmében: A mennyiben törvény szerint együvé tartoznak, vagy a telekkönyvi szabályok szerint elválaszthatlan egészet képeznek, együtt foglaltatnak le s bocsáttatnak árverés alá. Ha valamely ingatlan jószágra több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek adóssága miatt intéztetik végrehajtás, azon esetben, ha az ingatlan felosztható, csak a marasztalt fél jutalékát lehet lefoglalni és árverés alá bocsátani; de ha az ingatlan feloszthatatlan, a többi tulajdonos köteles az egész jószág elárverezését megengedni, azonban jogukban áll a végrehajtató követelését beváltani, vagy a közös vagyont az árverésen, melyre különösen meghívandók, megvenni. , Ha a közös vagyon tulajdonjogának ará-