Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 29. szám - A perrendtartási novella

- 211 — mény képezi (1868. LIV. törvényczikk 9. §); b) oly jogttpyekben, melyeknek eldöntése más nem birói hatóságnak, avagy oly ügyekben, melyekre nézve a törvényekben külön eljárás van előszabva, az ily eljárásra hivatott bíróságnak előzetes határozatától függ; ll-szer, ha a biró a hatósága alá tartozó oly ügyekben, me­lyekre nézve külön törvény által más eljárás van előszabva, nem az arra vonatkozó törvények szerint jár el; 12-szer, ha valamelyik fél épen nem idéztetett, vagy azon idézés, melynek folytán a tél elmarasztaltatott, nem törvény­szerüleg ment véghez; 13-szor, ha az 1868.LIV. törvényczikk 268. §. ellenére a biró gondnokot rendelt, vagy nem rendelt, vagy ha a hirdet­ményt épen nem avagy nem törvényszcrüleg bocsátotta ki; 14-szer, ha a törvénynek vagy tigyrendtartásnak a tárgyalás nyilvánossága és a jegyzőkönyveknek felvétele és aláírása iránti rendeletei meg nem tartattak; 15-ször, ha sommás perekben nem azon biró hozta az ítéletet, ki a tárgyalást vezette (jelen törvény 50. §); ha azon sommás perekben, melyekben a jelen törvény 54. §. a felebbezést korlátolja, a tényállás kinyomozása és az ítélet hozatala körül az eljárás lényeges szabályai megsértet­tek ; 16-Bzor, ha rendes perben a törvényes határidők meg nem tartattak, s e miatt vagy más pertári szabálytalan kezelés miatt valame­lyik fél az őt törvény szerint illető védelemtől megfosztatott, a mennyiben a szabálytalanság a félnek nyílt vagy hallgatag beleegyezésével jóvá nem tétetett; 17-szer, ha a bíróság oly beadvány fölött hozott érdemleges határozatot, mely a felek személyére vagy az ügy tárgyára, a jogczimre, a ténykörülményekre, vagy a kérelemre nézve homályos, határozatlan vagy érthetetlen, a mennyiben e hiba ntólag sem ja­víttatott ki és az alapos határozat hozatala le­hetetlen ; 18-szor, ha a határozat vagy vala­melyik fél kérelmén túl terjeszkedik, vagy fel­perest marasztalja el a keresetben ; ha a fe­lebbezési perfolyamban a felső biró oly hatá­rozat fölött határoz, mely vagy nem felebbez­tetett, vagy felebbezhető nem volt; ha a felső biró a megtámadott és az ellenfél által nem felebbezett határozatot azon fél hátrányára változtatja meg, aki perorvoslattal élt; 19-szer ha a határozat rendelkező részében homályos vagy ellenmondó tételeket tartalmaz; vagy ha az Ítélet vagy általában nem, vagy csak más okiratok alapján hajtható végre; kivévén, ha az ítélet a perhez csatolt térrajzokra hivatko­zik ; 20-szor, ha a határozat az ugyanazon perben kelt korábbi s jogérvényes határozatba ütközik; 21-szer, ha az ítélet nem indokolta­tott; 22-szer, ha a határozati kiadmány a bí­róság tanácskozása folytán hozott határozattól lényegesen eltér; 23-szor, ha ugyanazon bíró­ság a már hozott határozatot más ülésben, ha­bár a kézbesítés előtt megváltoztatja. 24 szer, ha az eskü letételénél az 1868. LIV. törvény­czikk rendeletei lényegesen megsértettek; 25-ször, ha a biró az 1868. LIV. törvényczikk 306. §. által megengedett igazolási kérelem­nek helyt nem adott. A zárlati és biztosítási kérelem iránt akár helytadólag, akár elntasitólag hozott végzés ellen, ngy szintén a zárlatot vagy biz­tosítást megszüntető vagy feloldó végzések ellen a felebbi §-ban elősorolt semmiségi ese­teken kivtil semmiségi pánasznak lesz helye még akkor is: a) ha a biró a zárlatot vagy biztosítást a törvény rendelete ellenére elren­delte, vagy nem rendelte el, b) ha a biró a biztosítást vagy zárlatot törvényes ok nélkül megszüntette vagy feloldotta, vagy ellenkező­leg törvényes ok alapján meg nem szünteti vagy fel nem oldja. A birói határozatok végrehajtásának fo­lyama alatt semmiségi panasznak van helye : a) a végrehajtási kérvényeket elintéző végzé­sek ellen 1. ha a végrehajtást nem az illetékes biró rendeli el; 2. ha a végrehajtási végzés az ítélet tartalmán avagy a fél kérelmén tul terjed vagy érthetetlen ; 3. ha a biró a végrehajtást nem jogérvényes határozat alapján rendelte el, vagy ellenkezőleg a jogérvényes határozat alapján kért végrehajtást, törvényes ok nél­kül megtagadta; 4. ha a biró oly tárgyakra rendelte el a végrehajtást, melyekre törvény szerint elrendelni nem lehet, vagy ha a végre­hajtást nem a törvény által megengedett mó­don rendelte el. b) A pénzbeli kielégítésre inté­zett végrehajtásoknál: 5. ha a bírósági kikül­dött vagy végrehajtó az eljárás szabályait lé­nyegesen megsértette, vagy lényeges szabályo­kat mellőzött, az ingatlan tartozékainak lefog­lalása miatt azonban csak a jelzálogos hitele­zők élhetnek semmiségi panaszszal; 6. ha a biró árverést rendel, jóllehet azon végrehaj­tási cselekmények, melyeknek törvény szerint az árverést megelőzni kell, mellőztettek vagy még jogerőre nem emelkedtek; 7. ha ingók és ingatlanok foglaltatván le, előbb az ingatlano­kat bocsátja a biró árverés alá; kivéve, ha legfoglalt ingó tárgyra igény jelentetett be ; 8. ha az árverési végzés vagy hirdetmény a tör­vény lényeges rendeleteinek meg nem felel; 9. ha a biró a már megállapított árverési fe tételeket törvényellenesen módosítja, vagy a törvényellenes feltételek módosítását megta­gadja ; 10. a sikerrel megtartott árverést jó­váhagyó végzés ellen; ezen semmiségi panasz­szal az árverési végzés jogerőre emelkedése után telmerült sérelmek miatti panaszok is egybekapcsolhatók ; a semmiségi panasz foly­tán azonban az ingatlanok árverését csak a következő esetekben lehet megsemmisíteni: a) ha az érdekeltek — kivéve a jelzálogos hitelező­ket — külön értesítést nem nyertek (1868. LIV. törvényczikk 432. §.); b) ha a becslésre vonatkozó lényeges szabályok sértettek meg, és az ingatlan az első árverési határnapon elárvereztetett; c) ha a szabályszerint megbe­csült ingatlan az első árverésen becsáron alól árvereztetett el; d) ha az árverési hirdetményre vagy kihirdetésre, vagy az árverés helyére, idejére és az árverési cselekményre vonatkozó lényeges szabályok sértettek meg; ingók elár­verezése elleni semmiségi panasz harmadik sze mélyek szerzett jogait nem érinti; 11. ha a biró a vételárt nem a jogérvényes kielégítési sor­rendhez vagy az elsőbbségi bejelent vény eket elintéző végzéshez képest osztja fel; ha a vé­telár kiutalásánál vagy kifizetésénél a törvény rendeleteit meg nem tartja; 12. ha bíróság a megvett ingatlan vagy ingó jószág átadását s ingatlanokra a tulaldonjogi bekebelezését törvényellenesen megtagadja, vagy a vevő törvényellenes kérelmének helyt ad, vagy a törvényes kérelem teljesítésénél, nem a tör­vény rendeletei szerint jár el; 13. ha a biró azon esetekben, melyekben törvény szerint a végrehajtást felfüggeszteni kellene, annak foly­tatását rendeli el; vagy ellenkező esetben a végrehajtást törvényellenesen felfüggeszti; c) a végrehajtás egyéb nemeinél: 14. ha a vég­rehajtás azon nemeinél, melyekhez foglalás nem szükséges, a végrehajtó vagy kiküldött az ítéletben megszabott kötelezettség teljesíté­sének más módját vette foganatba, mint a mely módon a kötelezettség az Ítélet szerint teljesí­tendő lett volna; (1868. LIV. törvényczikk 381., 384., 385. §§.); 15. ha az ingatlan va­gyon átadásánál a törvényrendeletei meg nem tartattak. A folytatólagos végrehajtásra és ujabbi árverésre nézve is ajelen §. hasonszerü alkalmazásának van helye. Az igazolási kérvényt a javaslat szerint azon napot követő naptól számítva, a melyen a mulasztó félnek vagy ügyvédének, vagy meg­bízottjának a mulasztás tudomására jutott s az akadály megszűnt, 15 nap alatt kell beadni. A mulasztás utáni hat hónap lejárta után iga­zolás többé nem használható. A perújítás esetei felsorolásánál a javas­lat körülírja, hogy perújításunk fél év alatt van helye oly esetben, midőn a fél rendes perben a miatt lett ügy vesztes, mivel az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni, vagy tagadni, avagy a megkívántató bizonyí­tékokat előadni elmulasztotta, — ily esetben a mu ­lasztó ügyvéd is meghallgatandó s a mennyiben magát nem igazolja, aköltségben marasztalandó. A javaslat előleges biztosításnak helyet nem ad, hanem azt a per folyamatba téte­létől teszi függővé. A végrehajtást illetőleg: ha a ptr bírája a végrehajtást csupán ingókra rendelte el, an­nak foganatosítására mindig azon járásbíró­ság illetékes, melynek hatósági területén a végrehajtást foganatosítani kell, csupán ingat­lan vagy ingatlan és ingóra elrendelt végrehaj­tás foganatosítására azon telekkönyvi ható­sággal felruházott biróság illetékes, melynek területén az ingatlan fekszik. A javaslat szerint a végrehajtás korláto­zása vagy megszüntetése keresetileg szorgal­mazandó, mely azonban a végrehajtás folyta­tását fel nem függeszti, s melynek beadása határidőhez nincs kötve, sem alapját nem kell kizárólag csak okiratnak képeznie. A végre­hajtás felfüggesztése kérvénynyel szorgalma­zandó, mely felett a végrehajtó biróság az ellenfél meghallgatása nélkül határoz, ha a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti kereset teljesen bizonyító okiraton ala­pul, minden egyéb esetben az ellenfél előlege­sen meghallgatandó. A foglalás tárgyait illetőleg a javaslat kimondja, hogy: Állami, törvényhatósági, községi tisztvise lők, lelkészek, tanárok, lanitók, a hadsereg, haditengerészet és honvédségnél tényleges szol­gálatban levő tisztek, katonai és honvéd tiszt­viselők s havi pénzilletékben részesülő kato­nai és honvédségi személyek, hivatalszolgák, börtönőrök, közhasznalatra szolgáló gőzmoz­donyu állami és engedélyezett vasutak hivatal­nokai és szolgái rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékeinek, továbbá a lelkészek egyházi jövedelmeinek csak egy harmadát lehet lefoglalni, de csak azon esetben, ha a fizetés évi 600 irtot meghalad, és csak ugy, hogy az illetőnek a foglalás után is maradjon évi 600 frtja. Ugyan ily mérvben foglalhatók le a sze­mélyes működési, és korpótdijak is. Ellenben a katonai tiszti szolga-egyenértékek, s a szol­gálat teljesítésére szükséges általányok vala­mint a szolgálati pótdíj egyátalában nem, a akpénzek pedig csak a lakbér fejében foglal­hatók le. A felébb elősorolt személyek és öz­vegyeik nyugdijai szintén csak egy harmadát lehet lefoglalni, de csak azon esetben, ha a nyugdíj évi 350 frtot meghalad, s az illetőnek a fog­lalás után is évi 350 frtja megmarad. A nyug­díjazottak személyes pótdijai ugyanazon mérv­ben foglalhatók le, mint a nyugdijak. Ha a felébb elősorolt személyek nyugdíj helyett vég­kielégítést kapnak, a végkielégítésül nyert ösz­szeg azon tekintet alá esik, mint a nyugdíj. A rokkantak ellátási dijaira, a sebesültek pót­dijaira, a vitézségi érmek után járó dijakra, a halálozási évnegyedre járó fizetésre, s az el­hunyt személy családja számára járó végkielé­gítési összegre végrehajtást vezetni nem lehet. A katonai házassági biztosíték évi jövedelmé­nek egy harmadát a felebbi szabályok szerint a házassági közösség tartama alatt csak oly kötelezettségek miatt lehet lefoglalni, melyeket | mindkét házastárs közösen vállalt magára. A felebbi §. rendeletei alól kivételnek van helye azon esetben, ha a végrehajtás az adós ellen feleségét vagy gyermekeit illető tar­tás miatt intéztetik. Ezen esetben az adósnak 300 frtot meghaladó fizetése vagy nyugdija korlátlanul lefoglalható. A közös tulajdont képező ingatlanok a javaslat értelmében: A mennyiben törvény szerint együvé tar­toznak, vagy a telekkönyvi szabályok szerint elválaszthatlan egészet képeznek, együtt foglal­tatnak le s bocsáttatnak árverés alá. Ha valamely ingatlan jószágra több tu­lajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek adóssága miatt intéz­tetik végrehajtás, azon esetben, ha az ingatlan felosztható, csak a marasztalt fél jutalékát le­het lefoglalni és árverés alá bocsátani; de ha az ingatlan feloszthatatlan, a többi tulajdonos köteles az egész jószág elárverezését megen­gedni, azonban jogukban áll a végrehajtató követelését beváltani, vagy a közös vagyont az árverésen, melyre különösen meghívandók, megvenni. , Ha a közös vagyon tulajdonjogának ará-

Next

/
Thumbnails
Contents