Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 29. szám - A perrendtartási novella

I I I I ikW Negyedik évfolyam. Megjelenik minden csütorí- kön; a ,magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztóséghez. a meqrendelese< *a reklamátiók a kiadóhivatalhoz int. zendök Bércnentotlen levelek éa küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-uteza 6. sz. A BUDAPESTI. KOMÁROMI, SZABADKAI, ö i s °<VÍ 3^ 29. szám. Budapest, június 25. 1874 MAGYAR ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bements szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 6 frt. negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bér mentősen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nador-utcza 6. sz. Külón mellékletek : EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. KECSKEMÉTI ES UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. „Döntvények gyűjteménye,'-" „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára." Felelős szerkesztő : Dr. Siegmund. Vilmos. Kiadó-tulajdonosok : Legrády testvérek. TARTALOM : A perrendtartási novella. — Szemle. (A nők teljeskorusága és a végrehajtói intézmény ;i képviselőházban. A német birodalmi birói szervezet.) — Adalékok igazságszolgáltatásunkhoz. Sulyok Móricz ügyvéd úrtól Temesvárom. — Erdélyi Sándor kir. táblai pótbiró ur előadmánya az V. magyar jogászgyülésen. (Folytatás és vége.) — „Vegyes közlemények " Egyleti hirek. Különfélék. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. — Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteményének" és az „Igazságügyi rendeletek tárának" félévi tartalomjegyzékei. A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), 11^7-4. évi Július 2-án kezdi meg negyedik évfolyamának harmadik évnegyedét, minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel :) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárá"-ra és a „Döntvények gyfljteményé"-re együttesen negyedévre : 2 - trt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidék ről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala Y A perrendtartási novella. (Dr. S.) A polgári törvénykezési rend" tartás módosításának elódázhatlansága mindenfelől oly nyomatékosan hangsulyoztatott már, hogy az igazságügyi minisztérium valóban a közóhajnak felelt meg, midőn legújabban e tárgyban szerkesztett törvényjavaslatát a képviselőháznak benyújtotta. Igaz, hogy e törvényjavaslat nem jelezi még azon gyökeres reformot, melytől egyedül várjuk az absolut üdvös hatást, mert nem tisztán a szóbeliség és közvetlenség alapelveire van fektetve ; nem lehet azonban azt sem félre ismerni, hogy e javaslatban oly intézkedések is foglalvák, melyek alkalmapak az utat a szóbeliség és közvetlenség behozatalához egyengetni, 8 hogy egyáltalában a javaslat a jelenlegi perrendtartás kirívó hiányain — a menynyire az a rendszer változtatása nélkül lehetséges — tetemesen segíteni alkalmas s azért, anélkül, hogy álláspontunkat feladnék, a nélkül hogy megszűnnénk e téren is a gyökeres reformot sürgetni, csak üdvözölhetjük az igazságügyi minisztérium javaslatát, mely mármár tarthatlan helyzetűinkben egy tűrhető „modus vivendi"-t alkotni vau hivatva. A javaslat kiválólag a peres eljárásra szorítkozik, s az örökösödési eljárásról külön törvényt helyez kilátásba, — melynek tervezetét tudtunkkal Dr. T e 1 e s z k y István már az igazságügyi miniszter urnakbe is nyújtotta,— ezen törvénynek életbeléptetéséig csak as iránt rendelkezik ajelen javaslat, hogy „örökösödési eljárásban hozott elsőbirósági végzések ellen semmiségi panaszszal lehet élni a semmitőszékhez az eljárásban felmerült alaki | jogsérelmek miatt, a mennyiben a törvény a 1 jogorvoslatokat ki nem zárja; felebbezésnek pedig az 1868. LVI. törvéuyczikk 581. §. esetében van helye." A törvényjavaslat 124 szakaszt tartalmaz és az érvényben levő perrendtartás következő szakaszainak módosítását tárgyazza: 1. 2. 30. 31. 32. 34. 39. 41. 79. 85. 86. 87. 89. 93. 95. 96. 97. 114—127. 160. 167.235.246. 256. 258. 259. 262. 265. 268. b) pont. 273. 274. 275. 285. 287. 288. 290. 292. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 304. 307. | 308. 309. 310. 315. 316. 324. 327 második pontja. 332. 338. 339. 340. 344. 345. 352. 353. 374. 375. 378. 395. 399. 410. 422. 427. 446. 451 472. 473. 475. 478. 480. 519. és 533. Tüzetesen szabályozza a sommás eljárást, a felebbezési rendszert és a mezei rend&cL^tfu birtokháboiitási ügyekben követendő eljárást; kiterjed a birói hatóságra és illetőségre, a : perbeli megbízottakra, bizonyításra, a birói ha; tározatok hozatalára és kézbesítésére, az elő| leges biztosítási intézkedésekre, a végrehajtási ! eljárásra, sőt némileg a peren kivüli eljárásra ; is. Fősúlyt fektet a javaslat a fennáló felebbviteli rendszer és a sommás eljárás módosítására. A felebbviteli rendszer módosítását illetőleg két irányt követ a javaslat: l-ször: megszünteti a felebbezési jognak a perrendtartás 294. §-ában foglalt korlátozását ; 2-szor: gátot vet a jogorvoslatokkal való : visszaélésnek. Mindkét irányban határt szab a külön semmitőszéki intézmény fennállása. Nem lehet minden elsőbirósági végzé3 ellen felebbezést engedni, mert a perfolyamban és a végrehajtási eljárásban üdvösnek bizonyította be a gyakorlat a perrendtartásnak azon rendelkezését, mely szerint a fokozatos felebbezés kikerülésével közvetlenül asemmitőszékkimondhatja: \ váljon az elsőbirónak valamely megtámadott cselekvénye vagy határozata törvényes vagy ! törvénytelen-e. De nem lehet megtagadni azt í sem, hogy ugyanazon ügyben mind a három : bíróságnak felebbezhető határozata ellen a felek külön semmiségi panaszszal is ne élje-I nek, ha arra törvényes okuk van. Az 1-ső pont alatt kijelelt irányban a i javaslat elvül állítja fel, hogy az elsőbirósá-I gok határozatai önálló felebbezéssel támadhaí tók meg, a mennyiben a törvény kivételt nem ' tesz. (69. §.) Azután a 70. §-ban meghatározza , azon eseteket, melyekben felebbezésnek helye j egyáltalában nincs. Ezen e&etek kétfélék, a) i olyanok, melyekben akár a per tárgyának csekélysége, akár a felebbezésnek vélelmezhető alaptalansága, akár végre a miatt, mivel I nem rendes bíróságok hozták az Ítéletet, czél-I szerűnek látszik, hogy a felebbezés kizárva ' maradjon (54. g. 1. 2. pont; prtts. 478. 490. 509. §§.), b) olyanok, melyekben a semmitőszék van hivatvn közvetlenül és végérvényesen határozni (a 70. §. 1., 2., 3. pontjai.) Végre a 71. §-ban meghatározza azon eseteket, melyekben önálló felebbezésnek nincs helye, a melyekben t. i. a véghatározat előtti felebbezés rendszerint nem valamely jogsérelem orvoslásának, hanem az eljárás feltartóztatásának czéljából szokott használtatni. A 2. pcnt alatt kijelelt irányban a javaslat következő rendelkezések által kiván gátot vetni a jogorvoslatokkal való visszaélésnek : elrendeli, hogy a sommás eljárásban is a semmiségi panaszt indokolni és a felebbezésben az Ítélet sérelmes pontjait kijelelni kell (51. §.); oly perekben, melyek tárgya 50 frt értéket tul nem halad, az első bíróság ítélete ellen felebbezést nem enged (54. §. 1.); szintén nem enged felebbezést a meg nem jelenés folytán hozott sommás bírósági ítéletek ellen (54. §. 2.); oly sommás perekben, melyek tárgya 100 irt értéket tul nem halad, a másodbiróság ítélete ellen fellebbezést nem enged (54. §. 3.) ; oly sommás perekben, melyek tárgya 300 frt értéket tul nem h?lad, két egybehangzó itélet ellen nem enged további felebbezést (54. §. 4.); megengedi, hogy bizonyos kiváltságos természetű ügyekben az elsőbirósági itélet a felebbvitel daczára is végrehajtható legyen (55. §.); a semraiségi panaszokra nézve elvül állítja fel, miként csak a törvény által tüzetesen meghatározott esetekben lehet semmíségi panaszszal élni (68. §.); megengedi, hogy a végrehajtás folyamában felmerült alaki törvénysértéseket maga a perbirája, vagy a végrehajtó bíróság is orvosolhassa (81. és 82. §.); a semmiségi panasz felfüggesztő hatályát korlátolja (84. és 85. §§.); végre szabályként állítja fel. hogy a felebbviteli bíróságok határozatai ellen oly semmiségí ok miatt, mely már az alsóbb bíróságoknál felmerült, semmiségi panasznak nincs helye. (86 §.) A sommás eljárást a javaslat szorosan a tárgyalási elv alkalmazása mellett szabályozza s ezen szabályuzásnak negyvenhárom szakaszt szentel. A szavatosra hivatkozás és a szavatosságnak megállapítása nem zárja ki a sommás ügyutat; sommás eljárásban nemügyvédek is képviselhetik a feleket, ily megbízottaknak azonban munkadíj nem jár és a zugfrászok határozottan kizárvák. Sommáy eljárás alá tartoznak 1. olyan keresetek, melyek tárgya osztatlanul 500 frt értéket tul nem halad, ha külön tigybirósághoz utasítva nincsenek ; 2. az összegre való tekintet nélkül: a) okiraton alapuló olyan pénzkövetelések, melyek 500 frtot meghaladnak, ha a tartozás részletenként követelhető, s az egyenként követelhető lejárt részletek 500 frtot tul neu haladnak; b) a pénzkölcsön visszafizetése iránt indított olyan kereset, melyre nézve a sommás eljárás irott kötelezvényben kiköttetett; c) gyermektartási keresetek az atya ellen, ha