Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 2. szám - A gyámügy iránti porosz törvényjavaslat. 1. [r.]

— 11 -Egész Németországban és Aus ztriábanis látjuk, — tehát és pedig épen azért, mert a perenkivüli jogszolgáltatás a perestől elválasztva nincsen, — hogy a közjegyző a kérdéses teendőkre mint bírósági biztos alkalmaztatik. Eltekintve most ezen lényeges kérdéstől, (melyre a hatáskör tárgyalásakor visszatérünk és melyet tüzetesebben azért fejtegettünk, mert az annak idejében is lényeges nézetkülönbséget idézett elő) általánosan ismert dolog, hogy Németország egyetlen egy államának jogszolgáltatási viszonyai sem oly hasonlók az itteniekhez, mint Ausztriáé. Ezt természetesen nemcsak a századok óta fönnálló államjogi kapocs, s a közel szomszédság okozta élénk érdekközösség, hanem különösen azon körülmény is hozta magával, hogy az osztrák törvények majdnem egész évtizedig honunkban is hatályban voltak, sőt részben még most is vannak. Mindezeknél fogva tehát csak igen helyeselhetjük, hogy a kormányjavaslat a móJositandók módosításával az osztrák közjegyzőségi törvé nyt recipiálta, helyeseljük pedig annál is inkább, mert ez (a mint fejtegetéseink további folyamában látni fogjuk) a jelenleg hatályban levő hasonló törvények legkitűnőbbjein ek egyike; sőt, mert abban is látunk előnyt, hogy az egy birodalommá egyesitett két állam institutiói, ott legalább, hol azt speciális viszonyok nem tiltják, homogének legyenek. Szemle. Budapest, január 7. (— r.) A hivatalos újévi tisztelgések A raboknak ilynemű foglalkodtatása a mult évtizedben szüntettetett meg. Borsodmegye i84i-ben annyira tudta foelalkodtatni rabjait, hogy a 32Ö3. sz. a jelentés szerint még elitéletlen rabokat is kért az intézetbe, deszka és színhely készítésre, mely czikkek igen keresettek voltak '""I&-/3. sz. a jelentés szerint a zsindely-hasogatás, deszka- és lécz-fürészelés a kézi munkával való foglalkozásra alapul szolgált és 9984 frt. 55 kr. jövedelmet hajtott. Ebből 3773 frt. 3i. kr. adatott ki, tehát maradt 2i85 frt. a pénztárban és 3Ö2Ő frt. befizetetlen volt. i848. július 3i-én a pénzügyminiszteri értesítés szerint ezen intézet részére a boczkói sóhivatalnál 65 frt. 3i kr. volt letéve, i85o. máj. 8-án pedig Okolicsányi Manó elnöklete alatt egy bizottmány alakíttatott, melynek feladata volt javaslatot tenni ez intézet felvirágoztatására, 1860-ban azonban a megyei hatóság által az intézet beszüntetése javasoltatott, mert hiányzott a fenntartási alap. A tipró-malom egyik hőséről, Miskolczy Gyuri bódvai fiúról mondják, hogy annyira megkedvelte a géptant, hogy saját természeti eszével viz-szivattyú-gépet készített mint rab és azt a zsolezai hídnál az Előér kiszivattyúzására kívánta alkalmaztatni, a minthogy akkor egy ily híd készítése szóban is volt, de jutalmat a megye nem tűzvén ki, Miskolczy összetörte művét, mely mintában sikerrel dolgozott. Ezen reform-törekvés megismertetése után külön czikkben fogunk értekezni ezen fegyház 1866-ik évbeli állásáról, melyben a fegyház leiárásat is adni fogjuk. Közli Résö Ensel. közül egy kiváló érdekkel bir, a mennyiben a kir. főügyészség tisztelgése alkalmával az igazságügyminiszter ur az ügyészi i n téjz m én y felett nyilatkozván, nyilatkozata ez intézmény jövőjére nézve nagyfontosságú. A kir. főügyészség ugyanis uj év napján testületileg tisztelgett a m. kir. igazságügyminiszter urnái, az államtitkár urnái, a legfőbb Ítélőszék és a kir. it. tábla elnökénél. A főügyészség üdvkivánatai mindenütt szívélyes fogadtatásban részesültek. A fötörvényszéki elnökök a bíróság és ügyészség egyetértő közreműködést hangsúlyozták az üdvözletre mondott válaszokban •, az államtitkár ur azon nehézségekre utalt, melyek a törvények hiányából származnak, és melyek az ügyészség buzgalmát nem voltak képesek megtörni. Az igazságügyminiszter ur válaszában a sokat vitatott szervezeti változásokra utalva, olyképen nyilatkozott az ügyészségről, melynek fontossága félreismerhetlen. Szavai közülbelül a következők voltak: ,Akármily változásokon fogisigazságügvi szervezetünk keresztül menni, nem hiszem, hogy a kir. ügyészi intézmény, mely egész Európában, minden valóságos jogállamban oly lényeges fontos factorát képezi az igazságszolgáltatásnak, és mely rövid fönnállása óta hazánkban is az igazságügy érdekében elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki, hivatásához és feladatához képest kellő mértékben ne méltányoltassék. Ezen intézmény az állam és társadalom életbe vágó érdekei foiytán nélkülözhetlen levén : hazánkban, azt hiszem, annál kevésbé fog a méltánylás elmaradni, minthogy éién oly férfiú áll, a ki kitűnő egyéni tulajdonságait és képességeit az intézmény érdekében értékesiti, és minthogy oly helyettesek által támogattatik, kik hivatásuk szellemétől áthatva, a múltban kötelességeiknek szakavatott és buzgó teljesítése által magukat nagy föladatukhoz méltóknak mutatták. Jövőre nézve további ernyedetlen támogatásukat kikérve, köszönettel fogadom üdvkivánataikat, s azokat szívből viszonozom." A küldöttséget Kozma Sándor kir. főügyész vezette, részt vettek benne Rozgonyi Bertalan, Szeifert Ede, Székely Ferencz és Lów Tóbiás kir. főügyészi helyettesek. Egy fiatal olasz eriminalista a vizsgálati fogságról kiadott könyvében (Luigi Dr. Lucchini, II carcere preventivo ed il meccanismo instruttorio che vi sí riferisce nel processo penale. Venezia, Naratovich) hajmeresztő adatokat találunk az olaszországi fenyítő igazságszolgáltatás lassúsága iránt. Eltekintve a fegyintézetektől, Olaszország törvényszéki fogházai 1869-ben 353,i3ó egyén számára szolgáltak letartóztatási helyül, míg Francziaországban, hol a népesség 1/3-dal nagyobb mint Olaszországban, alig volt több fogoly, mint a fennebbi szám fele. Vizsgálati fogságot állott ki ugyanazon évben 184,851 egyén, ezekből egyedül a társasbiróságoknál 46,474, és pedig az utóbbiak közül 6738 hat hónap és egy év közt és 45o6 egy évnél tovább. Ezen 46,474 egyén közü'l csak 26,598 Ítéltetett el, ellenben 19,870 felmentetett. Tehát a társasbiróságoknál előleges fogságban tartott személyek közül több mint 42°/0-ot ártatlannak kellett nyilvánítani, s még tetemesen emelkedik ezen arányszám, ha a fennebb emiitett egész összeg (i84,85i) vétetik fel, ugy hogy Lucchini a később el nem itélt vizsgálati foglyok számát ez utóbbiak 3/4-ére teszi. Sőt ugyanazon szerző egy másik kimutatása szerint 1869. dec. 3i-én 280 egyén három év óta, 242 egyén pedig négy év óta és még tovább volt vizsgálati fogságban ! A gyámügy iránti porosz törvényjavaslat. Í L A porosz országgyűléshez a gyámügy iránt a napokban 100. §-ra terjedő törvényjavaslat terjesztetett, melyet elég érdekesnek tartunk főbb határozmányaiban vázolni. Az első fejezet a gyámbiróságról szól, mely az egyes-birák — közbéke-birák-i álta! kezeltetik. A kiskorúak feletti gyámságra azon bíróság illetékes, melynek kerületében akkor, midőn a gyámság szükségessé vált, az atyának )ak,-vagy ennek hiányában tartózkodási helye volt. A kiskorú törvénytelen gyermekek feletti gyámságra azon biróság illetékes, melynek kerületében a gyermek születésekor az anya lakhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye volt. A nagykorúak feletti gondnokságra azon biróság illetékes, melynek kerületében azok lakhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye van. Oly kiskornak, kiknek szülői ismeretlenek, azon kerület törvényszéke által vétetnek gyámság alá, melyben találtattak. Valamely gyámság alatti egyén jószágainak kezelésére a gyámbiróság illetékes. A gyámbiróság intézkedései ellen panasz emelhető, melynek végleges elintézésére a másodfolyamodása biróság illetékes. A második fejezet a kiskorúak feletti gyámságról szól. Kiskorúak felett a gyámbiróság hivatalból gyámságot tartozik elrendelni, ha azok nem állnak atyai hatalom alatt, vagy ha ezen hatalom a magánjog szabályai szerint nyugszik, vagy ha maga az atya is gondnokság alatt van. A gyámbiróság a kiskorúak személyének és vagyonának biztosítása végett előleges intézkedéseket tehet, ha az atya oly körülmények közt távozott el, melyeknél fogva visszatérése kétes. A gyámságra hivatva van azon személy, a ki az atya által a végrendeletben vagy más hiteles okmányban erre meg van nevezve, amennyiben az atya akkor, midőn meghalt, atyai hatalommal birt az illető gyámolandó egyén felett. Ha az atya életében az által válik szükségessé a gyámság, hogy az atyai hatalom házasodás, elkülönített háztartás vagy a gyermek elbocsátása által megszűnik, akkor az atya van hivatva a gyámságra és ezen esetben az atya köteles a gyámbiróságnál a gyámság szükségességéről jelentést tenni. Ha nincs végrendelet vagy hiteles okmány, mely által a gyám kineveztetnék, akkor a törvényes gyermekek feletti gyámság az anyát illeti. Ha az eddig emiitett módokon nem ruháztatik a gyámság senkire, akkor a gyámbiróság a községi tanács meghallgatásával kinevezi a gyámot. Minden honpolgár, a ki nem törvényesen képtelen a gyámságra vagy nincs jogosítva a gyámság elutasítására, köteles azon gyámságot,melyre meghivatott, elvállalni. Ha a meghívott vonakodik, azon esetben a gyámbiróság 3oo márkáig menő rendbüntetéssel sújthatja őt, s egyszersmind a meghívott felelős minden az ő vonakodása által keletkezett károkért. Minden gyámságnál, melylyel vagyonkezelés van összekötve, a gyám mellé ellengyámot kell rendelni, de egyéb gyámságoknál is lehet ellengyámot kinevezni. Több gyám közösen viszi a kezelést, amennyiben ez máskép nem határoztatik meg. Vélemény-eltérések esetében a többség döntés ha ilyen nem jöhet létre, a gyámbiróság. Ha több gyám közt van elosztva a vagyonkezelés, azok mindegyike önállóan kezeli a hozzá utasított ügyeket. Az ellengyám kötelessége arra ügyelni, hogy a gyám vagyonkezelése szabályszerű legyen és ezenkívül bizonyos esetekben közreműködik a gyámság vitelénél. Az általa a gyámnál tapasztalt kötelességmulasztások vagy az ügy vitelére való képtelenség beállása esetében jelentést tartozik tenni a gyámbiróságnál. A gyám és az ellengyám közt felmerülő nézeteltérésekben a gyámbiróság dönt. A gyám, valamint az ellengyám is oly gondot tartozik fordítani az ügyek kezelésére, milyet egy rendes családfő (ordentlicher Hausvater) fordít saját ügyeire. A felelősség a kirendelés idejével kezdődik