Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 28. szám - Erdélyi Sándor kir.táblai pótbiró ur előadmánya az V. jogászgyülés negyedik szákosztályában a perorvoslatok iránt

— 203 — 115. cz. „Ki váltóbirto kosi minőségét a 33. cz. határozatai szerint igazolja, a váltó kiadására csak az esetben k ö t el ez het ő, ha őtetannak megszer zécénél roszhiszemüség vagy vét­kes go cd atlanság terheli." Zárszó. Ezennel befejeztem volna a magyar vál­tótörvény] avaslat birálatos ismertetését. A je­len szövegben néhány eddigi törvényünkből átveendő czikk nem találhatott helyt, miután annak végleges szövegezése és elhelyezése nem a szakértekezlet tárgyalásai alkalmával történt Jelen javaslat, mielőtt tör­vénynyé válhatnék, véleményem sze­rint még igen szorgos átvizsgálást igényel. Egyik főhibája, hogy a saját váltó az idegen váltó mellett és vele együttesen sza­bályoztatik. Ez a gyakorlati életben minden ok és czél nélkül végtelen zavarokat fogna előidézni. A tervezet által szándékolt nj terminológia szerencsésen elejtetett ugyan, de ennek következménye nem minden czikk­nél vétetett kellő figyelembe. így például a visszkereseti igények elévülése kétségtelenül a saját váltóra nézve i B érvényes, a javaslatban pedig elnézés folytán mindeddig C9ak azintézvónyező­v e 1 s ennek előzőivel találkozunk. Azután a német vrsz. 85. czikkének kettészaícitása lényeges, helytelen s e melleit nem is szándékolt eltérést eredményezett, mi a tervezet 17. czikkének indokolásából világosan kiderül. Továbbá az engedmény szabályo­zása seramikép sem mondható sikerültnek. Először is az engedmény nem váltójogi intéz­mény. Azután ki lesz képes in praxi jelen javaslatunk alapján a váltóból kibéczézni, váljon engedménynyel vagy hátirattal van e dolga, miután sem a hátirat, sem az enged­mény alaki kellékei nincjenek szabályozva? tunk egészen helyesen azon feltételhez köti, hogy a te­lepesnél kellő időben történt bemutatás óvással igazol­tassák. Az elfogadó ez esetben, ha az óvás felvétele elmnlasztatott, minden váltókötelezettség alól kiszaba­dulván, a megsemmisítés tárgy nélküli volna. (L. T h öl II. köt. 681. 1. és H art ma un 492. 1., valamint az osztr legf. t. széknek 1857. július 22. kelt határoza­tát ) Nem szolgálhat mentségül, hogy azért nem volt le­hetséges a bemutatás az óvás felvétele, mivel a váltó elveszett, m i u tá n óv á s felvételére elég­séges a másolat felmutatása Mire való annak merev odaállitása, hogy a váltó a lejárat napján fizetendő ki, niidőn egy előbbeni czikkben világosan ki van mondva, hogy a fizetés, ha a váltó ünnepnapon lár le, csak a legközelebbi köznapon követelhető ? Ilyen lényeges és számos apróbb észre­vétel fennforog még a javaslat ellen. Nagy kész­séggel elismerem ugyan, hogy némely czikkei még a német váltórendszabálylyal szemben is haladásról tanúskodnak, a mit az illet5 helye­ken megjegyezni el nem mulasztottam. Mielőtt azonban ezen javaslat törvény erejére emeltet­nék, meggyőződésem szerint még az emii­tett átvizsgáláson kivülis ket­tőre van szükség. Először is az a n y a g i váltójog irott malaszt, ha nem támaszkodhatik a tudomány s a kor színvonalán álló eljárásra. Sőt me­rem állítani, hogy az eljárás kellő szabályo­zása speciális viszonyaink közt ép oly fontos és ép oly sürgős, mint az anyagi váltójog re­formálása. Az eljárás kereskedelmi és váltóügyekben tehát készüljön el hova­hamarább. Végre még az átvizsgált jelen javaslatunk mellett is fennmarad számtalan kérdés, melyeknek mikénti megoldására nézve szét­ágaznak a tudósok és birák nézetei. Felette üdvös volna e tekintetben a külföldi judicatu­rának átvizsgálása, hogy a biró ily esetekben is biztos támpontot leljen. Mindez néhány hó alatt megtörténhetik. Használjuk fel az alkalmat és érjük el a tö­kély lehető legnagyobb fokát, D r. Herich Károly, m. k. miniszteri titkár. Szemle. A z ors zágházból. Budapest, június 16. (—r.) A mint értesülünk, a felsőház jog­j ügyi bizottsága néhány styláris módosítással l elfogadta a közjegyzőség behozataláról ! szóló törvényjavaelatot, és ezzel tárgynélktí­! liekké válnak azon hirek, melyek a napi lapok­| ban registráltattak, hogy a felsőház e törvény­j javaslatot vissza szándékoznék vetni. Horánszky Nándor a következő határo­; zati javaslatot nyújtotta be a képviselőház I június 12-ki ülésében : Utasítsa a ház az igaz­ságügyminisztert, hogy az 1871. LI. tezikknek hatályon kivül tétele, és ennek folytán a kézbesítések és végrehajtások foga­natosításának szabályozása iránt a jövő ülés­szak elején, mindenesetre azonban oly időben terjeszszen elő törvényjavaslatot, hogy az még ! ez évben tárgyalható és törvényerőre emelhető legyen. Felolvastattak s végleg elfogadtattak a gyakorlati birói vizsgáról s a hamis bukás ' eseteiben követendő eljárásról szóló törvény­| javaslatok. A központi bizottság azon javas­! lata, hogy a főrendek által a vasutak kár­, térítési kötelezettségéről szóló törvényjavaslat iránt tett módosítások a ház hozzájáruljon, el-I fogadtatott. A pesti kereskedelmi ülnökök sza­porításáról szóló törvényjavaslat észrevétel | nélkül elfogadtatott. Az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat függőben maradt szaka-i szai, a központi bizottság javaslatai szerint, elfogadtattak. Ezen javaslatokat mult számnnk­! ban közlöttük. Erdéiyi Sándor kir.táblai pótbiró ur elő­admánya i az V. jogászgyülés negyedik szákosztályában a perorvoslatok iránt. Tisztelt szakosztály ! Az előttünk fekvő kérdés, hogy a közvet-I len szóbeli eljárásban mily jogorvoslatok en­| gedendők meg, több igen fontos eljárási elv megvitatását ós eldöntését igényli, melyek mindegyike egy-egy külön jogászgyülésnek 1 elég feladat lett volna. így például a felebbe­: zési elv, a felsőbb bírósági rendszer, a refor­| mació kérdéae stb. Ezen körülmény — és tudtommal csupán ez — indította a IV. jogászgyülést azon elnapo­| lási határozatra, melynek folytán e kérdést tárgyalni ma a mi feladatunk. Az elfogadott elnapolási indítvány ez volt: Tekintve, hogy az állandó bizottság ál­tal kitűzött jogorvoslatok közül a szakosztály csak kettőt vitatott meg, megkerestetik az ál-i landó bizottság, hogy ujabb vélemény ek beké­rése mellett ugyfanezen feltett kérdést a legkö­zelebbi jogászgyülés napirendjébe vegye fel. Ez ugy tűnik fel, mintha az elnapolási ; határozat tovább menne indokolásában, mint a mit a IV. jogászgyülés kimondani akart, és ilyen határozattal kimondhatott. Mert elnapo­lási határozattal a kérdés érdemét nem lehet eldönteni. Holott a felolvasott indokolás, a mennyiben kimondá, hogy a jogorvoslatok száma kettőnél több, nagyon is a kérdés ér­demébe vág. Szükségesnek tartottam e körülményt előlegesen felemlíteni ; azt hiszem azonban, hogy ez nem akadályozhatja az V. jogász­gyülést abban, hogy a jogorvoslatokat egyben, esetleg épen kettőben alapítsa meg. Hogy a feltett kérdésben csupán perbeli jogorvoslatról van szó, abban mindnyájan meg­egyezünk. Az elmélet valamint a pernek, ugy a jogorvoslatnak is különböző fogalmát ismeri kenyeret egynapra 1 fontot jó rozsból. A ke­nyér sütés után 24 óra múlva osztatik ki. Mind a sütés, mind a főzés házilag kezeltetik. V. K ó r o d a a második emeleten külöa egész folyosót ké­pez; első szoba az orvosi rendelőé, az egyszersmind gyógytár és (orvos Moskauer János) segédkeze egyik felügyelő testvérnő, ki a gyógyszereket is készití. 2 szoba van a nehezebb betegek számára, 2 kórodai terem pedig a könnyebb és vegyes betegek számára 16—18 ágygyal. Beteg kevés van, mert a vidék egészséges. Jelenleg 14; a betegek létszáma,azok is kisebb betegek, a kóroda részére külön konyha van az orvosság és théa főzésére. A betegek külön tápot nyernek, reggel rántott levest, délben jó főzeléket, pecsenyét és gyü­mölcsöt s a kinek rendelve van, bort is kap, a kenyér helyett pedig fehér zsemlyét. VI. A konyha földszint van; magasabb helyen öt kazán van befalazva, hova pár lépcsőn juthatni fel és a melyek gőzzel melegittetnek. Egyikben le­ves, másikban főzelék, viz stb. áll; az esteli készítésére nézve egy külön takaréktűzhely van. Az évszak idéuyeihez mérve majd zöld­ség, majd hüvelyes vetemények adatnak, van hozzá kamara, azután lisztes padlás, a liszt szabadon töltetik le, hogy meg ne dohosodjék s egy kereszttel láttatik el. VII. Ruhatár kétféle van; egyikben azon ruhák őriztetnek, melyeket a fegyeneznek magukkal hoznak, a másik pedig a fegyhází ruhatár, mely áll az ágynemüekből, pokróezokbó!, ruhanemü­ekből stb. A fegyenczöltözet áll durva fehér alsó szoknyából, pár fehér harisnya, bőrczipő, kék derekas ruha fehér csikókkal, egész kék kötény, fejen fehér vászon főkötő nyáron, té­len horgolt fekete; télen fekete durva szövet­ből rekli. Kiszabadulásuk idején a szegényebbek állásukhoz mért tisztességes ruházattal láttat­nak el. VIII Iskolázás. Külön nagy iskolaterem az első eme­leten, szépen festett iskolapadokkal, ülő helyek­kel s a padok tenta és tolltartóval ellátva. A falon A. B. C. táblán, térképek és Mária szobor és tanszék. 2 osztály van, az elsőbe a kezdők, a kik irásra, olvasásra, számolásra ta­níttatnak, a másodikba az előbbre haladottak, kik levélírást, földrajzot, stb. tanulnak. Min­den tanulónő kap palatáblát és irkát, az első osztálybeliek egy, a második osztálybeliek 2 könyvet kapnak, minden évben Péter és Pál napján van vizsga, melyre az elöljáróság meg­jelen a jobb tanulók jutalmat kapnak, pénzt, könyvet, képeket stb. szavalnak is. Szünidő csak Júliusban tartatik. IX. Fegyelmi eljárás az ügynökre és főnöknére van bizva; bün­| tetés: vagy a magánzárkába tétetnek,vagy a nyert kedvezmények vonatnak el tőlök, j ilyenek a szalonna és bor, melyet felülke-i resményükből kapnak, legnagyobb büntetés a fekete kamara, a mely ablak nélküli. X. Egészségügy. Van földszint egy fürdőhely 7 kádra, a viz gőz által melegittetik, a fürdés szombati napon történik, kivéve, ha orvosi rendeletből más napok tűzetnek ki. XI. Őrség a fegyházi kerítésen kivül van, hova egy drótvonal szolgál csengetyűvel, az őrség 6 emberből áll, 2 kerti felügyelő, 1 czipész, 1 gépész, 1 mindenes van. XII. Nemzetiség tekintetéből több mint fele magyar, továbbá tót, oláh, szerb és rácz, legcsekélyebb a német. Az oláhok közt ritka lett tolvajlásérí büntetve, leginkább gyil­kol, németnéi lopás, a magyarnál vegyes. Xin. Engedmények: Minden 3 hónapban a főnükné engedel­mével Írhatnak levelet s látogatást is évne­gyedenként egyszer fogadhatnak. A munka időn kivüli munkálatért dijat kapnak, melyet jobb élelmezésükre vagy pénztári könyvecské­jükre fordithatnak vagy haza küldhetnek, el­lenőrzésül kis kereseti könyvet kapnak, mely­ből kitűnik, mi a fölülkeresettik. Közli: Réső Ensel S ándor.

Next

/
Thumbnails
Contents