Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 28. szám - Erdélyi Sándor kir.táblai pótbiró ur előadmánya az V. jogászgyülés negyedik szákosztályában a perorvoslatok iránt

— 203 — 115. cz. „Ki váltóbirto kosi minőségét a 33. cz. határozatai szerint igazolja, a váltó kiadására csak az esetben k ö t el ez het ő, ha őtetannak megszer zécénél roszhiszemüség vagy vétkes go cd atlanság terheli." Zárszó. Ezennel befejeztem volna a magyar váltótörvény] avaslat birálatos ismertetését. A jelen szövegben néhány eddigi törvényünkből átveendő czikk nem találhatott helyt, miután annak végleges szövegezése és elhelyezése nem a szakértekezlet tárgyalásai alkalmával történt Jelen javaslat, mielőtt törvénynyé válhatnék, véleményem szerint még igen szorgos átvizsgálást igényel. Egyik főhibája, hogy a saját váltó az idegen váltó mellett és vele együttesen szabályoztatik. Ez a gyakorlati életben minden ok és czél nélkül végtelen zavarokat fogna előidézni. A tervezet által szándékolt nj terminológia szerencsésen elejtetett ugyan, de ennek következménye nem minden czikknél vétetett kellő figyelembe. így például a visszkereseti igények elévülése kétségtelenül a saját váltóra nézve i B érvényes, a javaslatban pedig elnézés folytán mindeddig C9ak azintézvónyezőv e 1 s ennek előzőivel találkozunk. Azután a német vrsz. 85. czikkének kettészaícitása lényeges, helytelen s e melleit nem is szándékolt eltérést eredményezett, mi a tervezet 17. czikkének indokolásából világosan kiderül. Továbbá az engedmény szabályozása seramikép sem mondható sikerültnek. Először is az engedmény nem váltójogi intézmény. Azután ki lesz képes in praxi jelen javaslatunk alapján a váltóból kibéczézni, váljon engedménynyel vagy hátirattal van e dolga, miután sem a hátirat, sem az engedmény alaki kellékei nincjenek szabályozva? tunk egészen helyesen azon feltételhez köti, hogy a telepesnél kellő időben történt bemutatás óvással igazoltassák. Az elfogadó ez esetben, ha az óvás felvétele elmnlasztatott, minden váltókötelezettség alól kiszabadulván, a megsemmisítés tárgy nélküli volna. (L. T h öl II. köt. 681. 1. és H art ma un 492. 1., valamint az osztr legf. t. széknek 1857. július 22. kelt határozatát ) Nem szolgálhat mentségül, hogy azért nem volt lehetséges a bemutatás az óvás felvétele, mivel a váltó elveszett, m i u tá n óv á s felvételére elégséges a másolat felmutatása Mire való annak merev odaállitása, hogy a váltó a lejárat napján fizetendő ki, niidőn egy előbbeni czikkben világosan ki van mondva, hogy a fizetés, ha a váltó ünnepnapon lár le, csak a legközelebbi köznapon követelhető ? Ilyen lényeges és számos apróbb észrevétel fennforog még a javaslat ellen. Nagy készséggel elismerem ugyan, hogy némely czikkei még a német váltórendszabálylyal szemben is haladásról tanúskodnak, a mit az illet5 helyeken megjegyezni el nem mulasztottam. Mielőtt azonban ezen javaslat törvény erejére emeltetnék, meggyőződésem szerint még az emiitett átvizsgáláson kivülis kettőre van szükség. Először is az a n y a g i váltójog irott malaszt, ha nem támaszkodhatik a tudomány s a kor színvonalán álló eljárásra. Sőt merem állítani, hogy az eljárás kellő szabályozása speciális viszonyaink közt ép oly fontos és ép oly sürgős, mint az anyagi váltójog reformálása. Az eljárás kereskedelmi és váltóügyekben tehát készüljön el hovahamarább. Végre még az átvizsgált jelen javaslatunk mellett is fennmarad számtalan kérdés, melyeknek mikénti megoldására nézve szétágaznak a tudósok és birák nézetei. Felette üdvös volna e tekintetben a külföldi judicaturának átvizsgálása, hogy a biró ily esetekben is biztos támpontot leljen. Mindez néhány hó alatt megtörténhetik. Használjuk fel az alkalmat és érjük el a tökély lehető legnagyobb fokát, D r. Herich Károly, m. k. miniszteri titkár. Szemle. A z ors zágházból. Budapest, június 16. (—r.) A mint értesülünk, a felsőház jogj ügyi bizottsága néhány styláris módosítással l elfogadta a közjegyzőség behozataláról ! szóló törvényjavaelatot, és ezzel tárgynélktí! liekké válnak azon hirek, melyek a napi lapok| ban registráltattak, hogy a felsőház e törvényj javaslatot vissza szándékoznék vetni. Horánszky Nándor a következő határo; zati javaslatot nyújtotta be a képviselőház I június 12-ki ülésében : Utasítsa a ház az igazságügyminisztert, hogy az 1871. LI. tezikknek hatályon kivül tétele, és ennek folytán a kézbesítések és végrehajtások foganatosításának szabályozása iránt a jövő ülésszak elején, mindenesetre azonban oly időben terjeszszen elő törvényjavaslatot, hogy az még ! ez évben tárgyalható és törvényerőre emelhető legyen. Felolvastattak s végleg elfogadtattak a gyakorlati birói vizsgáról s a hamis bukás ' eseteiben követendő eljárásról szóló törvény| javaslatok. A központi bizottság azon javas! lata, hogy a főrendek által a vasutak kár, térítési kötelezettségéről szóló törvényjavaslat iránt tett módosítások a ház hozzájáruljon, el-I fogadtatott. A pesti kereskedelmi ülnökök szaporításáról szóló törvényjavaslat észrevétel | nélkül elfogadtatott. Az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat függőben maradt szaka-i szai, a központi bizottság javaslatai szerint, elfogadtattak. Ezen javaslatokat mult számnnk! ban közlöttük. Erdéiyi Sándor kir.táblai pótbiró ur előadmánya i az V. jogászgyülés negyedik szákosztályában a perorvoslatok iránt. Tisztelt szakosztály ! Az előttünk fekvő kérdés, hogy a közvet-I len szóbeli eljárásban mily jogorvoslatok en| gedendők meg, több igen fontos eljárási elv megvitatását ós eldöntését igényli, melyek mindegyike egy-egy külön jogászgyülésnek 1 elég feladat lett volna. így például a felebbe: zési elv, a felsőbb bírósági rendszer, a refor| mació kérdéae stb. Ezen körülmény — és tudtommal csupán ez — indította a IV. jogászgyülést azon elnapo| lási határozatra, melynek folytán e kérdést tárgyalni ma a mi feladatunk. Az elfogadott elnapolási indítvány ez volt: Tekintve, hogy az állandó bizottság által kitűzött jogorvoslatok közül a szakosztály csak kettőt vitatott meg, megkerestetik az ál-i landó bizottság, hogy ujabb vélemény ek bekérése mellett ugyfanezen feltett kérdést a legközelebbi jogászgyülés napirendjébe vegye fel. Ez ugy tűnik fel, mintha az elnapolási ; határozat tovább menne indokolásában, mint a mit a IV. jogászgyülés kimondani akart, és ilyen határozattal kimondhatott. Mert elnapolási határozattal a kérdés érdemét nem lehet eldönteni. Holott a felolvasott indokolás, a mennyiben kimondá, hogy a jogorvoslatok száma kettőnél több, nagyon is a kérdés érdemébe vág. Szükségesnek tartottam e körülményt előlegesen felemlíteni ; azt hiszem azonban, hogy ez nem akadályozhatja az V. jogászgyülést abban, hogy a jogorvoslatokat egyben, esetleg épen kettőben alapítsa meg. Hogy a feltett kérdésben csupán perbeli jogorvoslatról van szó, abban mindnyájan megegyezünk. Az elmélet valamint a pernek, ugy a jogorvoslatnak is különböző fogalmát ismeri kenyeret egynapra 1 fontot jó rozsból. A kenyér sütés után 24 óra múlva osztatik ki. Mind a sütés, mind a főzés házilag kezeltetik. V. K ó r o d a a második emeleten külöa egész folyosót képez; első szoba az orvosi rendelőé, az egyszersmind gyógytár és (orvos Moskauer János) segédkeze egyik felügyelő testvérnő, ki a gyógyszereket is készití. 2 szoba van a nehezebb betegek számára, 2 kórodai terem pedig a könnyebb és vegyes betegek számára 16—18 ágygyal. Beteg kevés van, mert a vidék egészséges. Jelenleg 14; a betegek létszáma,azok is kisebb betegek, a kóroda részére külön konyha van az orvosság és théa főzésére. A betegek külön tápot nyernek, reggel rántott levest, délben jó főzeléket, pecsenyét és gyümölcsöt s a kinek rendelve van, bort is kap, a kenyér helyett pedig fehér zsemlyét. VI. A konyha földszint van; magasabb helyen öt kazán van befalazva, hova pár lépcsőn juthatni fel és a melyek gőzzel melegittetnek. Egyikben leves, másikban főzelék, viz stb. áll; az esteli készítésére nézve egy külön takaréktűzhely van. Az évszak idéuyeihez mérve majd zöldség, majd hüvelyes vetemények adatnak, van hozzá kamara, azután lisztes padlás, a liszt szabadon töltetik le, hogy meg ne dohosodjék s egy kereszttel láttatik el. VII. Ruhatár kétféle van; egyikben azon ruhák őriztetnek, melyeket a fegyeneznek magukkal hoznak, a másik pedig a fegyhází ruhatár, mely áll az ágynemüekből, pokróezokbó!, ruhanemüekből stb. A fegyenczöltözet áll durva fehér alsó szoknyából, pár fehér harisnya, bőrczipő, kék derekas ruha fehér csikókkal, egész kék kötény, fejen fehér vászon főkötő nyáron, télen horgolt fekete; télen fekete durva szövetből rekli. Kiszabadulásuk idején a szegényebbek állásukhoz mért tisztességes ruházattal láttatnak el. VIII Iskolázás. Külön nagy iskolaterem az első emeleten, szépen festett iskolapadokkal, ülő helyekkel s a padok tenta és tolltartóval ellátva. A falon A. B. C. táblán, térképek és Mária szobor és tanszék. 2 osztály van, az elsőbe a kezdők, a kik irásra, olvasásra, számolásra taníttatnak, a másodikba az előbbre haladottak, kik levélírást, földrajzot, stb. tanulnak. Minden tanulónő kap palatáblát és irkát, az első osztálybeliek egy, a második osztálybeliek 2 könyvet kapnak, minden évben Péter és Pál napján van vizsga, melyre az elöljáróság megjelen a jobb tanulók jutalmat kapnak, pénzt, könyvet, képeket stb. szavalnak is. Szünidő csak Júliusban tartatik. IX. Fegyelmi eljárás az ügynökre és főnöknére van bizva; bün| tetés: vagy a magánzárkába tétetnek,vagy a nyert kedvezmények vonatnak el tőlök, j ilyenek a szalonna és bor, melyet felülke-i resményükből kapnak, legnagyobb büntetés a fekete kamara, a mely ablak nélküli. X. Egészségügy. Van földszint egy fürdőhely 7 kádra, a viz gőz által melegittetik, a fürdés szombati napon történik, kivéve, ha orvosi rendeletből más napok tűzetnek ki. XI. Őrség a fegyházi kerítésen kivül van, hova egy drótvonal szolgál csengetyűvel, az őrség 6 emberből áll, 2 kerti felügyelő, 1 czipész, 1 gépész, 1 mindenes van. XII. Nemzetiség tekintetéből több mint fele magyar, továbbá tót, oláh, szerb és rácz, legcsekélyebb a német. Az oláhok közt ritka lett tolvajlásérí büntetve, leginkább gyilkol, németnéi lopás, a magyarnál vegyes. Xin. Engedmények: Minden 3 hónapban a főnükné engedelmével Írhatnak levelet s látogatást is évnegyedenként egyszer fogadhatnak. A munka időn kivüli munkálatért dijat kapnak, melyet jobb élelmezésükre vagy pénztári könyvecskéjükre fordithatnak vagy haza küldhetnek, ellenőrzésül kis kereseti könyvet kapnak, melyből kitűnik, mi a fölülkeresettik. Közli: Réső Ensel S ándor.