Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 28. szám - A Mária nostrai országos nőfegyházról

— 202 — 108. cz. „Azelévlilféstafelek ellenvetése nélkülhivatalból figyelembe venni nem lehet." 109. cz. „Ha a kibocsátónak vagy elfogadónak váltói kötelezettsége elévülés által vagy azálta l^h o g y a váltójogok fenntartásáraszükséges cselekvényekel mu lasztattak, megszűnik, — ezek a váltóbirtokos irányában köztörvényi uton csak annyiban maradnak kötelezve, a mennyiben ennek kárával gazdagodnának.') A forgatók ellen, kiknek váltói kötelezettsége megszűnt, ily keresetnek helye nincsen." Hamis és hamisitotf váltó.1") 110. cz. „Ha a váltónhamis aláirás fordul elő, e köiulmcny azok kötelezettségére, kiknek aláírásai valódiak, befolyással nincsen." 111. cz. „Haa váltó meghamisittatik, azon forgatók, kikazta meghamisítás előtt ruházták át, a váltó eredeti tartalma szerint felelősek; ellenben azok, kik aváltót a meghamisítás után forgatták, a meghamisított tartalom szerint kötelezvék. Kétség esetében az tételeztetik fel, hogy a hátiratok a meghamisítás előtt keletkeztek.11)" *) In quantum locupletiores facti sunt. Az értekezlet ezen czikket elfogadva egyúttal kinyilatkoztatta, hogy a hozzá csatolt indokolást nem találja helyesnek. 10) Igen érdekesek jogi szempontból az u. n. p i n c z e-v á 1 t ó k. Ezek költött váltók, melyeknél csak a birtokos s az elfogadó valósággal létező személyek. Még maga P i 11 miniszter sem általotta, a kormány Javára ily l'/a millió font ster lingró'l szóló pincze-váltót. melyen koholt hátiratok voltak, az angol bank által leszámitoltatni! (Haimerl id. h. 216 l.) ") A német vrdsz.-nak a meghamasitott váltókra vonatkozó intézkedései kimerítőknek nem tekinthetők. Ez okból az 1850. évi cs. nyiltparancs, melylyel nálunk a váltórendszabály behozatott, az 1840 : XV. t. cz. I. r. 39. és 40. §-ait továbbra is fenntartotta. Ez intézkedéseket tehát javaslatunk is egész helyesen veszi át. A 112. cz. „Az előbb »• ni czikk határozat ai megh amisitás esetében az elfogadóra, illetőleg a kibocsátóra isalkalmazást nyernek." Elveszett váltók.12) 113. cz. „Az, ki a váltót elvesztette, annak megsemmisítését a fizetési hely törvényszékénél kérelmez| heti.13)" 114. cz. „A megsemmisítési eljárásfo! lyamatba tétele után a váltóbirto! kos, feltéve, hogy a váltó márlejárt az elfogadótól, illetőleg a saját ! váltó kibocsátójától a váltó összeg ! kifizetését követelheti, ha a in e gj semmisítésig kellő biztosi tékot ád. j Ily biztosíték adása nélkül a váltó; birtokos csak azt követelheti, hogy az elfogadó, illetőleg a saját váltó kibocsátója a v á lt ó ö s sz e get bírói kezekhez letegye. Telepitett vál t ó k n ál, h a azo kon telepes van kijelölve, a váltóbirto, kosa fizetést a fennebbi feltételek 1 mellett csakúgy követelheti, ha a telepesnél kellő időben történt be; mutatást óvással igazolhatja.14)" kérdéses intézkedések ugy a váltó természetének, mint a méltányosságnak teljesen megtelelnek s főleg azért érdemelnek figyelmet, mert a forgatókat egy p r a ej s u m t i o segítségével megvédik az ellen, hogy a meg-I hamisítás ténye miatt kárt szenvedjenek. Mintán azon-I ban e vélelem csak egyszerűen praesumtio juris-nak i tekinthető, az nem zárja ki az ellenkező bebizonyithatását. (L. jav. ind. és Blodig az id. h. 492. 1.) 12) Kivéve a telepitett váltókat, javaslatunk szoj rosan csatlakozik a német vrdsz.-höz. A code de commerce szerint megsemmisitéai eljárásnak nincs helye: i Si la lettre de change perdue est revétue de l'accep-i tation, le payement ne peut en étre exigé cur une seí conde, troisiéme, quatriéme etc . que p a r o r d oj nancedujugeeten domiant caution. (151. cz.) ' Si celui qui a perdu la lettre de change, qn'elle sóit áccepté ou non, ne peut représenter la secondc. troisiéme, quatriéme etc., il peut demander le payement I de la lettre de change perdue et l'obtenir par l'ordonnance dujuge, enjustifiantsa proj priétéparses livres et en donnant caution. (152. cz.) 13) A megsemmisítés ép ugy mint az elévülés fictión alapuló s a váltóforgalom biztosítására czélzó intézmény, mely nem az absolut jog szigorú elveiből, hanem czélszerüségi szempontból keletkezett. 14) A telepitett váltók megsemmisítését javasla 105. cz. „A forgatónak az intézvényező sa többi előzők elleni visszkereseti i g é n y e i e 1 é v ü 1 n e k : 1)3 hónap alatt, ha a visszkereső Európában lakik, Islaudot s a fa rői szigeteket kivéve; 2\ 6 hónap alatt, ha a visszkereső Ázsiának és Afrikának a közép- és fekete tenger melletti partvidékein és ezen tengereknek az emiitett földrészekhez tartozó szigetein lakik; 3) 18 hónap alatt, ha a visszkereső valamely más, Európán kívüli országban vagy Islandban avagy a farői szigeteken lakik. A forgató ellen a határidő, ha előbb fizetett, mintsem ellene váltókereset indíttatott, a fizetésnapjától, minden más esetekben pedig a keresetlevél vagy az iáé>. és kézbesitésenapjától kezdődik* 106. cz. „Az elévülés u kereset megindítása7) által, de csak arra nézve szakittatik meg, ki ellen a kereset intéztetett-A keresetlevet az alperes részéről történt per be jelentés8) pótolhatja." 107. cz. „A feleka jelen törvényben megáll a p i t o 11 elévülési időt szerződésileg meg nem változtathatják." ;) E czikkben javaslatunk lényegesen eltér a német vrdsz.-től. melynek 80. czibke értelmében: die Verjáhrung wird nur durch Beh ándigung der Klage unterbrochen A szakértekezlet ezen eltérést egyhangúlag helyeselte: eddigi törvényünk e részbeni intézkedését továbbra is fenntartartani nemcsak azon körülmény javallhatja. hogy a német vrdsz -ban foglalt intézkedés helyessége és czélszerüsége Németországban is gyakran kétségbe vonatott, hanem a tapasztalás is, mely eléggé igazolta, hogy az elévülés megszakításának az vrdsz.-ban foglalt módja által a váltói jogok fenntartásának lehetősége a felek minden igyekezete mellett is kétségessé válhatik Mert nem ritkán történt és történhetnék meg, hogy a kereset jóval az elévülési idő előtt indíttatik meg, annak kézbesítése azonban a bíróság hanyagsága vagy véletlen akadály miatt kellő időben nem történvén meg, a fél jogvesztessé lesz. daczára annak, hogy jogát a törvény által kiszabott időben érvényesíteni el nem mulasztotta (L. jav ind.) 8) A litis denunciatio tekintetében ismét szorosan csatlakozunk a német vrdsz -hoz. A jbm Tbemls" tárczáia. A Mária nostrai országos nöfegyházról. Ezen fegyház a szobbi-vasut és gőzhajóállomáshoz igen közel esvén, a könnyű közlekedés a látogatást megkönnyíti. Már messziről egy kis hegyi kápolna tűnik fel, melyhez egy két tornyú templom is tartozik, mely egykor a Pálos rendé volt és már I. Lajos király idejében monostorra! ellátva, oly tágas volt, hogy 300 szerzetest is befogadhatott. A törökök elpusztítván Mária nostrat, a Pálosok monostorát Széchenyi György építtette újból fel. 1809-ben itt állomásozott a fekete sereg. 1855-ben az osztrákok ezen nevezetes monostort fegyházzá alakitották és pedig a női fegyenczek részére, kik szerzetésnők igazgatása alatt állanak. Ezen fegyházról az ujabbi adatok nyomán következőket sorolok fel: I. Napirend. (Idő beosztás.) Felkelés reggel 5 órakor, csengetésre az alvó termeket a felügyelő testvérek felzárják, '/26-ig tartoznak a fegyeneznők a fésulködést, öltözködést és ágyazást elvégezni, V26—6 óráig imára mennek a munkaszobába, 6—Va 7-ig a templomba isteni tiszteletre vezettetnek, Va7—7-ig erkölcsi tanítás adatik a kápolnában a tisztelendő úr által (Jelenleg a lelkész Stachovics János) 7—'/28-ig a reggeli és kenyérosztás, y28—8-ig séta az udvaron párosan, elől és bátúl egy testvérnéne megy, 8 —V2l-ig munka, | 1/21 — l-ig ebéd, 1—2-ig séta az udvaron, zor- | don időben a folyosón, 2—7-ig munka, I 7—8-ig télen szabad idő, nyáron séta az udvaron, 8 órakor elzáratnak a hálótermeklje. | II. Háló börtönök. Ilyen van 25; különböző nagyságúak, négy nagyobb mintegy 40 ággyal, a többiek 6—18 ágyra. Az ágyak széjjelszedhető fapricsek, egy alsó íavánkossal, a melybe a fésűt, czipőt és egyéb apróságaikat berakhatják ; az ágyra jön egy szalmazsák, egy szalmavánkos, lepedő, egy felső és egy alsó pokrócz; minden ágy és ágynemű számozva van. Az ágy fölött kis táblán a rabnő neve, törzskönyvi száma, hitvallása és a bünhödési határidő letelte; minden hálóbörtönben fatál 2—3, vizkanna szintén 2—3, a fogason törülközők, melyek kétszer hetenként tisztáztatnak, az ágynemííek ellenben egy hónapban egyszer húzatnak tisztába. Minden alvó szobában egy égő lámpa van, melyet kérelemre ellehet oltani. A falon egy tábla, mely a napirendet irja le és egy feszület. Vannak takarító fegyeneznők, kik a hálótermeket és a folyósokat tisztogatják, vizet hordanak fel, télen fűtenek és a lépcsőket is tisztogatják. Az alvó termekre és a takarító nőkre 6 testvérnéne ügyel fel és ezek tartják fenn a rendet. III. Munka-terem van 3. Első emeleten a magyaroké, má| sodik emeleten a németeké, tótoké és oláhoké, | ugyanazon emeleten a reformátusoké' külön I van, földszint pedig a visszaesőknek van egy. Minden munka-teremben két testvérnéne fog[ lalkozik a munka-vezetéssel. A munka főnemei: fehérnemű varrás, hímzés és kötés és vasárnaponként a virágcsinálás. Az idősebbek tollfosztássa) foglalkoznak. Azonkívül vannak czipésznök és házi munkásnők. Minden munkára azok alkalmaztatnak, kik ahoz értenek, vagy orvosi szempontból egy vagy más munkára kirendeltetnek. Létszám 224. (1874 apr. 29.) Ebből kerti-munkás 7, földi munkás 28, mósónő8, konyhásnő4, betegápolónő 1, agyermekszobában 2, tehenészetnél 3, sertéseknél 5 nő van, többi varrással a munka-termekben foglalkozik. A külső gazdaságra 7 testvér ügyel fel. A munkanemííeket leginkább magánosok küldik, de az intézet részére is varrnak. rV. Étkezési terem. Külön nincsen, hanem a munka-teremben étkeznek s ételhordó deszkán viszik fel az ételeket ; mindenik kap 2 csésze eledelt, egyikben van leves, másikban főzelék és egy kis szalvétában van kenyér, melyet ha meg nem esznek, estvére tehetik el. Egész evő eszközük egy kanál, mert kést és vellát nem lehet nekik adni. Kétszer hetenként szalonnás gombóezot is kapnak s ez a legkedvesebb ételök; csütörtökön és vasárnap húst is kapnak, amely főve 4 latot tesz ki, reggelire rántott levesük van, estelit csak a külső munkások kapnak,