Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 28. szám - A magyar váltótörvényjavaslat. 10. [r.]

Negyedik évfolyam. 28. szam. Budapest, junius 18. 1874. Megjelenik minden csütörtökön: a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések és reklámadók a kiadóhivatalhoz intézendők. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. MAGYAR THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmente szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények qyüjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 6 frt., negyedévre 2 frt 60 kr. Az elöfízetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. az. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ES UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS J0GGYAK0RN0K0 EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek:,, Döntvények gyűjteménye" „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. u Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek TARTALOM • A magyar váltótörvényjavaslat. Dr. Herich Károly miniszteri titkár urtól Budapesten. X. — Szemle. (Az országházból. ) — Erdélyi Sándor kir. tábla pótbiró ur előadmánya az V. magyar jogászgyülésen. — A büntető törvénykönyv javaslatának általános indokolásából. III. - A nagyváradi jogakadémia tanári testületének felterjesztése a szigorlatok tárgyában. — A budapesti rabsegélyző egylet alakuló közgyülése. Schiller Henrik urtól Budapesten —, Tárcza. " A Mária-nostrai országos női fegyház. Réső Ensel Sándor ügyvéd urtól Budapesten. „Vegyes közlemények " Különfélék. Kivonat a Budapesti Közlöny"-ből. — Külön mellékletek: a „Döntvények gyüjteményének" és a magyar „váltótörvénykönyvi tervezetnek" egy-egy ive. A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), 1874. évi julius 2-án kezdi meg negyedik évfolyamának harmadik évnegyedét, minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megujítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel: ) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárá"-ra és a „Döntvények gyüjteményé"-re együttesen negyedévre: 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidék ről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala. A magyar váltótörvényjavaslat. x. Váltói zálog- és megtartási jog. 1) Zálogjog. 99. cz. „A váltóbirtokos azon tárgyakból, melyek neki adósától kézi z áogkép átadattak, magát az esetben is váltói uton elégítheti ki, ha az adós időközben csőd alá került. E végből a váltóbirtokos, ha az adós kötelezettségének kellő időben eleget nem tesz: 1) az ingóságokat a váltóeljárás szabályai szerint kielégítésére fordithatja; 2) a tőzsdei árfolyammal bíró papírokat a lejárat napján eladhatja vagy a napi árfolyamban követelése erejéig megtarthatja, köteles azonban erről az adóst a lejáratra következő 24 óra alatt értesíteni; 3) váltóbeli 2) vagy egyéb követeléseket behajthatja vagy követelése erejéig megtarthatja. ') A lipcsei tanácskozmány ezen kérdések megoldását a particularis törvényhozásoknak hagyta fenn. Eddigi törvényünknek „a zálogról és megtartási jogról" (Pfand- u. Retentions-Recht) szóló XI. fejezete ezért még az osztrák orsz. behozatalakor is érvényben hagyatott. A jelenlegi javaslat szerint a váltóhitelezőt ugyanazon zálog- és megtartási jog illeti, melylyel a Kereskedelmi törvényjavaslat a rendes kereskedőt felruházza. 2) A váltóbirtokosnak, ki kézi zálog gyanánt 1 A netaláni felesleget mindegyik esetben az adósnak, illetőleg csődtömegének kiadni s a mennyiben teljes kielégítést nyert, az eredeti váltót kiszolgáltatni köteles. " 100. cz. „Ha a váltóbirtokos oly mulasztást követ el, mely a zálogul szolgáló követelés részbeni vagy teljes elvesztését vonja maga után, az adósnak kártérítéssel tartozik. " Megtartási jog. 101. cz. „A váltóbirtokos lejárt váltóbeli követelése tekintetében megtartásijoggal élhet adósának azon pénzeire, ingóságaira és értékpapírjaira, melyek jogszerű uton tényleges birtokába vagy rendelkezése alá kerülnek. E jog azonban nem gyakorolható, ha a fennebb érintett tárgyak akár az adós, akár egy harmadik által az átadás előtt vagy az átadás alkalmával meghatározott rendelkezés végett kerülnek a hitelező birtokába. " 102. cz. „A megtartási jog, mely az adós ellen időközben elrendelt csőd esetében is hatályos, foganatjára nézve a kézi záloggal egyénlő. 3)" váltót kapott, nemcsak jogában, de kötelességében is áll, a nála elzálogosított váltót elfogadás vagy fizetés végett bemutatni, az elfogadás vagy fizetés megtagadása esetében óvással élni s az előzőket értesíteni, szóval a váltó érvényesítésére szükséges minden lépést megtenni. Ha e részben oly mulasztást követ el, mely az elzálogosított váltókövetelés elvesztését vonja maga után, nemcsak hogy a saját követelését meghaladó felesleget a zálogba adónak kiadni tartozik, hanem követelésére nézve kielégítettnek tekintetik. — Behajtás alatt a magán vagy birói uton való behajtás, de nem az eladás — mihez a zálogbirtokosnak joga nincsen — értendő. Ugyanez áll a zálogba nyert adóslevelekre nézve is (1. Apáthy; Váltójogtan 373. 1. s az ott idézett ftk. határozatokat. ) 3) A váltóhitelező megtartási joga a törvényes uton birtokába került ingókra akkor sem szünik meg, ha a váltót hátirat utján tovább adta. Oly váltó alapján, mely csődnyitás után ruháztatott a váltóbirtokosra, ez utóbbi megtartási jogot nem gyakorolhat az adósává lett tömeg azen ingóira, melyek a csődnyitás előtt birtokába kerültek. A váltói zálog- és megtartási jog az elfogadót is illeti a kibocsátó ellen, ha az utóbbinak a váltó kifizetése által hitelezőjévé lett. (1. Apáthy id. h. 375. 1. ) A váltóból eredő' jogok megszűnése. 4) 103. cz. „Az elfogadó, illetőleg a sajá váltó kibocsátója elleni váltójogi kereset a váltó lejáratától számítandó három esztendő alatt évül el. "5) 104. cz. 6) „A váltóbirtokosnak az intézvényező s a többi előzők elleni visszkereseti igényei elenyésznek: 1) 3 hónap alatt, ha a váltó Europában volt fizetendő, Islandot és a farői szigeteket kivéve; 2) 6 hónap alatt, ha a váltó Ázsiának és Afrikának közép- és fekete tenger melletti partvidékein és ezen tengereknek az emlitett földrészekhez tartozó szigetein volt fizetendő; 3) 18 hónap alatt, ha a váltó valamely más, Európán kivüli országban vagy Islandban, avagy a farői szigeteken volt fizetendő. A váltóbirtokos ellen a fennebbi esetekben az e1évü1ési idő az óvás felvéte1e napjáva1 veszi kezdetét. " 4) Eddigi törvényünk XII. fejezete „a váltójog megszüntéről általában és az elévülésről (praeseriptio) különösen" intézkedik. Szemben a német vdrsz. lyal, melyhez javaslatunk e kérdésben ismét szorosan csatlakozik, eddigi törvényünk két irányban tér el. Először is intézkedései kimerítőbbek, minek oka magánjogunk fejletlen voltában keresendő. (Ezen szempontból váltak javaslatunk 107. és 108. czikkei is még mindig szükségesekké. ) Másodszor, — és ez semmikép sem tartozik továbbra is fenntartandó előnyei közé. — az előzők elleni jognak kétféle megszünését álla pitja meg, ugymint a visszkereseti jog megszünését (156-160. §. ) és az elévülést (204. cz. ) 5) Az angol jog szerint a váltóból eredő személyes igények hat esztendő alatt évülnek el, mely határidő rendesen azon időponttól számíttatik, midőn a váltóösszeg követelhető volt. Ellenben a németalföldi jog 10 évet, a franczia, olasz és portugali jog 5 évet, a spanyol törvény 4 évet, a svéd 3 évet, az orosz végre 2 esztendőt szab ki. s) A váltói elévülés jogi alapját egyrészről a jogosított tétlensége, másrészről pedig a kötelezettnek kivételes helyzete képezvén, a váltói kapcsolatba lépők esetleges nagy száma s a felelősség sulya, mely őket terheli, egyiránt megkívánják, hogy a váltóbirtokosnak jogai érvényesítésére minél rövidebb idő szabassék: ut creditores pecuniam suam eo citius et prius exigerent ac debitores eo curatius et erdentius se acre alieno eximere niterentur. Ha a különféle váltótörvényeket részrehajlatlan bírálat alá vesszük s azokat saját váltótörvényünk rendelkezéseivel összehasonlítjuk, ugy e tekintetben is a német vdrsz. -nak feltétlen elsőséget kell aduunk. Eddigi törvényünkben foglalt határidők részben aránytalanul rövidek, általában pedig complicáltak. (L. Hartmann 443. és köv. 1., Apáthy 375. és köv. 1., és javaslatunk indokolását)