Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 27. szám - A magyar váltó törvényjavaslat. 9. [r.]

- 194 -esetekben azelfogadótól, illetőleg a saját váltó kibocsátójától biztosítást követelni s ennek megtagadása esetében óvással élni lehet.* Készfizetési visszkereset.7) 91. cz. „A fizetésnek részben vagy tel- ' jes megtagadása esetében aváltóbirtokos előzői ellen készfizetési visszkeresetet inditbat: J) ha a fizetés végettí bemutatást és 2) a fizetésnemteljcsitést kellő időben felvett óvással igazolja.'' 92. cz. „M in de n v áltó köt e 1 e ze 11 n e k jogában áll követelni, hogy ne ki a váltóösszeg, a kamatok]és költségek lefizetése mellett,a n y u g ta tv á n yozottváltósafizetéshiánya miatt felvett óvás kiadassék.H) H a az előz ők közül többen ajánlanak fizetést, a váltóbirtokos annak ajánlatát köteles elfogadni, kinek fizetése által legtöbben szabadulnak fel a kötelezettség alól." 93. cz. „A váltóbirtokosnak, ki a váltót fizetés hiánya miatt óvatoltatta. visszkeresetiigényeikiterjednek:9) 1) a ki nem fizetett váltóöszszegre s ennek a lejárattól számítandó 6°/0 kamataira; 2) az óvási és egyéb költségekre; 3) \30;0-nyi v á 11 ó di j r a. E tételeket az esetben is felszámíthatja, ha keresetét egyedül az elfogadó illetőleg a saját váltó kibocsátója ellen intézi. A fennebbi összegek oly esetben, midőn a visszkeresett a fizetés helyétől különböző helyen lakik, azon váltófolyam szerint számitandók fel melylyel a fizetés helyéről a visszkeresett lakhelyére intézvényezett, látra szóló váltók bírnak. Ha azonban a fizetés helyéről a most érintett helyre váltófolyam nemjegyeztetik, avissz keresett lakhelyéhez legközelebb eső piacz folyama szolgál irányadóul. A váltófolyam a visszkeresett kívánságára kö zh i teles ség ü folyamjegyzékkel, ilyennek hiányában pedig két kereskedő bizonyítványával igazola ndó." 94. cz. „Azon f o r g a t ó, ki a vá 11 ó t beváltotta, a korábbi forgatóktól, a kibocsátótól és az elfogadótól követelheti: 1) az általa kifizetett összeget, a fizetés napjától számítandó 6"/0-nyi kamatokkal együtt; 2) a felmerült költségeket; 3) az '/s 0/o-nyi váltódijt. Ezen összegek oly esetben, midőn a visszkereseti más helyen 1 a') A készfizetési visszkereset czélja, ellenkezőleg a biztosítási visszkeresettel, elégtételt szerezni az igért fizetés elmaradása miatt. Feltétele a váltójogi teljes solennitás megtartása. A készfizetési visszkereset megindítására megkívántatik tehát: 1) A fizetés végettí bemutatás a lejárat napján vagy az óvási határidőn belül, még akkor is, ha a váltó előbb elfogadva nem lett; 2) az óvatolás; 3) az előzők értesítése. (Apáthy id h 344 L és köv.) ") Minden váltókötelezettnek tehát jogában áll a visszkeresetet az által megelőzni, hogy a váltóbirtokost a váltóösszeg és járulékaival megkínálja. Ha a váltóbirtokos ez ajánlatot visszautasítja, viselni tartozik azon költségeket, melyek a felajánlott fizetés visszautasítása miatt keletkeztek. (Apáthy id. h. 35f;. 1.) *) A visszkereset tárgya a szerint a mint a váltóbirtokos vagy valamelyik forgató indít visszkeresetet, különböző. kik, azon váltófolyam szerint fizetendők ki, melylyela visszkereső lakhelyéről a v i ss z k e r e s e 11 lakhelyére intézvényezett látra szóló váltók b i rn ak. Ha avisszkereső lakhelyéről a visszkeresett lakhelyére váltó folyam nemjegyeztetik, eza visszkeresett lakhelyéhez legközelebb eső piacz folyama szerint számíttatik. A váltófolyam igazolására nézve a 93. c z. h a t á r o z a t a i szo 1 g ál nak irányadóu 1." 95. cz. ,,A 94. és 95. czik ke k 1. és 3. p ontjáiban fog1 a 11 határozatok által nincs kizárva az, hogy a visszkereső a külföldre intézett visszkes e t n é 1 a z ott in e g e n g e d e 11 n a g y o b b tételeket számithasHa; ugyanez á 11 j o g á b a n a k U 1 I 0 1 <1 i v i s s z k e r esőnek is, ki belföldreintéz vissz keresetet, azon magasabb tételekre nézve, melyeket kiegye nlitnie kellet t." 96. cz. „A vissz keresőnekjogában áll avisszkeresettre követeléseerejéig visszváltót intézvényezni. Ezesetben követeléséhez számíthatja a visszváltó értékesítésével járóalkusz- és netaláni bélyegdijakat is. A visszváltó látra állítandó ki s közvetlenül a vissz keresettlakhelyére iutézvényezendő. ' 97. cz. ,,A vissz keresett csak aváltó, az óvásés a nyugtatványozott visszkereseti számla kiadása mellett köteles fizetn i." 10) 98. cz. ,,A forgató, ki az utánna következők valamelyikét kielégítette, saját s az utána következők hátiratait á t h u z h a t j a." 99. cz.11) „Ha a kezes a váltóért eleget tett, kármentesítését váltójogilag csak azon adós ellen, kiért megfizetett, a többi váltókötelezettek közül pedig csak azok ellen követelheti, kik ellen magának az adósnak, ha a váltót ő fizette volna ki, váltó jogi keresete lett volna" Dr. Herich Károly, m k miniszteri titkár Szemle. Budapest, jun. 9. (A polgári házasság és az ügyvédretid'artás a képviselőház bizottságaiban.) Az állam és egyház közötti ügyekre kiküldött albizottság beadia jelentését a polgári házasság ügyében. Az albizottság azon nézet ben van, hogy a jelen viszonyainkból felmerülő mindazon bajok, melyek a polgári háasság intézményét szükségessé teszik, csakis az által fognak orvosoltatni, ha ez nem kivételes esetekre, hanem általánosan és kizárólagos jogérvénynycl azaz k ö t e 1 e z ő 1 e g lesz életbeléptetve. 10) Ha az intézvényezett a visszváltó kifizetését megtagadja, a visszkereső jogait kereset utján érvényesítheti s a visszváltó teljes értékét követelheti. Ugyanez áll jogában a visszváltó rendelvényesének és forgatmányosának is, a mennyiben az alapváitónak. a fizetés hiánya miatti óvásnak sa visszkereseti számlának birtokában van. (Apáthy id. h. 356. I.) ") Ezen czikk Tokaji Nagy Lajos indítványa folytán vétetett fel és tartalma nem egyéb, mint eddigi törvényünk 50 §-a. A kivitelt illetőleg a következő javaslatokat terjeszti elő: 1) Miután a polgári házasság behozatalának első és legfőbb akadálya az, hogy nincs házassági anyagi törvényünk, a bizottság jelentésében javasolja a képviselőháznak, hogy határozatilag hivassék fel az igazságügyminiezter ur arra, hogy legfölebb a folyó év végéig nyújtson be törvényjavaslatot a házasság jogi viszonyairól és a házasságkötés módozatairól. Az albizottság e törvényjavaslatot az évvégéig elkészíthetőnek hiszi, ha az az örökösödési s egyéb anyagi viszonyok szabályozására nem terjeszkedik ki; s másfelől ezen idő alatt be nyujtandónak véli, hogy az még ezen országgyűlés tartama alatt törvénynyé válhassék. 2) A házasságkötés külső módozatait s az anyakönyvek vezetését illetőleg a következőket véleményezi az albizottság: a) házasságok kizárólag a községi elöljáróságok előtt köttessenek, oly módon, hogy a hivatalos felelősség egyenlőn terhelje a birót illetőleg a községi tanácsnak e czélra törvényben kijelölendő tagiát és a jegyzőt, 8 ennélfogva mindkettőnek jelentése szükséges leszen. b) A hásasságkötési, születési, s halálozási bejegyzéseket tartalmazó anyakönyveket a községi jegyző vezesse saját felelősségére. c) A hol kivételesen (különösen alkalmas jegyzőnek helyben vagy kellő közelségben nem léte miatt) átmeneti intézkedések szükségesek, ezek megtételére a kormány hatalmaztassék fel a törvényben. d) A házasságkötésekért és az anyakönyvi bejegyzésekért, valamint az egyházi szertartás eszközölheíése érdekéből szükséges első kiadványért díj a felek által ne fizettessék. Későbbi kiadványokért mérsékelt dij szedhető. e) A községi elöljáróságot, illetőleg a jegyzőt ugy a házasságkötésnél követendő szabályszerű eljárásban, valamint az anyakönyv pontos vezetésében első fokon a közvetlenül felettük álló közigazgatási tisztviselőnek kelljen ellenőriznie, kinek e czélból kötelességévé teendő, hogy az auyakönyveket évnegyedenként a helyszínén vizsgálja meg. Ugyancsak részint az ellenőrzésért, részint a biztosság érdekéből, az anyakönyvek két példányban vezetendők s egyik példány évenként beszolgáltatandó a törvényhalóság levéltárába. A képviselőház központi bizottsága által az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatnak az ügyvéd jogai és kötelességeiről szóló fejezet 38-ik §-a ujabban következő szövegezést nyert. „Az ügyvéd a magyar állam azon területén, a melyen a jelen törvény hatálylyal bir, jogosítva van a feleket val»mennyi bíróságok előtt képviselni. A meghatalmazottak és közjegyzők általi képviseletre nézve az ez iránt fennálló törvények tartatnak fenn." A 39-ik §. következő szöveget nyert: „Azon nem ügyvéd, ki a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszeiüleg folytatja 5 50 frtig, — ismétlés esetében pedig 20—100 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetendő, s az ítéletben egyszersmind kimondandó, hogy az aként megbüntetett egyén a feleknek képviseletétől eltiltatik. Ha a felek üzletszerű képviseletétől itéletileg eltiltott egyénazt továbra is folytatná, ez esetben a királyi ügyész, vagy a kamara ügyésze, vagy magánfél följelentése folytán hat hónapig terjedhető fogsággel oüntetendő." Továbbá az ügyvédi dijakról szóló VI-ik fejezet 54-55—56. §§-ai változatlanul hagyattak; az 57. §. következőleg módosíttatott: „Az ügyvéd nincs jogosítva a reá bizott ügy vagy pernek tárgyát magához váltani, az ily egyezkedés semmis; az ügyvéd, aki ily egyességre lép, fegyelmileg fenyítendő." Az 58-ik §. esetében a díjjegyzék nem az ügyvédi kamara választmánya, hanem az illetékes bíróság által állapittatik meg. A 60-ik §. valamint az ügyvéd megtartási jogára vonatkozó 61. §. egészen kihagyatott.