Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 26. szám - A magyar váltótörvényjavaslat. 8. [r.]

— 187 Magyar János a többség javaslatát védi, mely az előadók zárbeszédei után szótöbbséggel el is fogadtatott. A negyedik szakosztály csak egy kérdésre, ugyanis a közvetlen szóbeli eljárásban megengedendő jogorvoslatokra nézve adott véleményt. A szakosztály véleménye; melyet R i-1ó o k Zsigmond adott e2ő, két részre oszlik, első folyamodási jogorvoslatnak a többség a tény és jogkérdésben való felebbezést, a ki sebbség ellenben, (előadó dr. Garai Dezső) csak a jogkérdésben való felebbezést ajánlja. A teljes Illés a szakosztály többségének javaslatát fogadta el. Harmadfolyamodásu jogorvoslatnak a kisebbség a per teljes jogkérdésében való felebbezést ajánlja kimondatni; a szakosztály többsége ellenben azt, hogy másodbirósági határozat ellen csak akkor legyen helye lelet bezésnek, ha az az elsőbiróság határozatát a per érdemében jóvá nem hagyta. A többségi vélemény mellett Ritoók Zsigmond előadó és dr. Friedmann Bernát, a kisebbségi melleH dr. Teleszky István kisebbségi előadó szólottak. A teljes ülés elfogadta a kisebbségi javaslatot. Az áilandó bizottság tagjaira történt szavazás eredménye kihirdettetvén, kitűnt, hogy az állandó bizottságba budapesti tagoknak dr. Apáthy István, dr. Bróde Lipót, ur. Busbach Péter, Czorda Bódog, dr. Dárday Sándor, dr. Enimer Kornél, dr. Győri Elek, Hodossy Imre, dr. Hoífmann Pál, Horváth Boldizsár, Janitsek J., Karap F., dr. Kiss Józsa, dr. Környei Ede, Majláth György, dr. Mannheimer Ignácz, Manojlovics Emil, Morlin Imre, dr. Pauler Tivadar, Ráth György, Rupp Zsigmond, dr. Sághy Gyula, Sárkány József, dr. Schnierer Gyula, dr. Siegmund Vilmos, Szabó Miklós, dr. Szilágyi Dezső, Vajkay Károly, dr. Wenzel Gusztáv, Zlinszky Imre, „v i d é k i tagoknak pedig dr Chorin Ferencz (Arad), Czédler Imre (Nagyszombat), Danitz Béla (Székesfehérvár) , dr. Fischer Lajos (Kolozsvár), dr. Groisz Gusztáv (Kolozsvár), Gyárfás István (Szabadka), Gyarmath/ Sámuel (M.Vásárhely), Horváth János (Zalaegerszeg), Krisztinkovics Ede (Győr) Korányi Károiy (Kassa) KőrÖ3y Sándor (Pápa), Lázár Ádám (M.-Vásárhely), dr. Magyar János (Szeged), Marinkics Mihály (Szeged), Mozgay Antal (Veszprém), dr. Murinyi Endre (Esztergom), Nagy Józseí (Nagyvárad), dr. Plósz Sándor (Kolozsvár), Ritoók Zsigmond (Nagyvárad), dr. Samarjay Károly (Pozsony), Simon Elek (Kolozsvár), Simon Rudolf (Szegszárd) Simonffy Sámuel (Debreczen), dr. Singer Ignácz (Trencsén), dr. Teleszky István (Nagyvárad), Tomcsányi Mór (Turócz-Sz.-Márton), dr. Vavrik Béla (Eger), Várady Mihály (Nagy-Becskerek), dr. Weisz Lajos (Temesvár), és dr. Ziskay Antal (Győr) választattak meg. Hosszabb vitát keltett Vajkay Károly azon kijelentése, hogy ő a választást nem fogadhatja el, mert azon indítványa, hogy az állandó bizottság kisorsolás utján részben ujtttassék meg, nem fogadtatott el. A szólók a lemondás el nem fogadását indítványozták, miután azonban Vajkay többszörös fölkérés daczára sem fogadta el a választást, ily esetről pedig az ügyrend nem gondoskodik, az állandó bizottság bízatott meg, hogy az igy megürült hely betöltéséről gondoskodjék. Ezzel a napirend ki volt merítve. Dr. Busbach Péter elnöki zárbeszédében kifejté, hogy nincs ok az idei jogászgyülés által végzett munkát sem a terjedelem, sem a minőség tekintetében, kicsinyleni. Szerencsét kiván a tagoknak ernyedetlen buzgalmuk és kitartó fáradozásuk, önzetlenségök és szakis -méretökért, melylyel polgári köteleségöket teljesítették. Szóló arra utal, hogy nálunk a jogászgyülés előtt nehezebb feladat áll, mint a külföldi jogászgyülések előtt; ezeknek csak az a feladatuk, hogy egy kiépített házat kényelmesebbé tegyenek, egy-egy elavult bútort megújítsanak, míg a magyar jogászgyülésnek az anyagot kell összehordania, hogy azt az építőmester majd felhasználhassa. Szóló ezután j köszönetét nyilvánít ja az iránta tanúsított el! uézésért; köszö-etet mond továbbá a városi I hatóságnak, az egyetemcek és a helybeli ügyvédegyletnek azon készségért, melylyel helyiségeiket a jogászgyülésnek felajánlották. Dr. Murinyi Endre az elnökségnek mondott köszönetet, mi zajos éljenekkel fogadtatott. Ezzel az ötödik magyar jogászgyülés véget ért. A jogászgyülés alapszabályai és ügyrendé módosított szakaszainak teljes szövegét, több oldalról nyilvánított óhajnak eleget teendők, a következőkben közöljük: Az alapszabályok 3. §- a következő | szerkezetet nyert: A tagság a belépti igazolvány átvételével kezdődik, melyet az állandó ! bizottság szolgáltat ki. A tagdíj egy—egy Ulés-I szakra 5 frt. A tagok kötelesek e dijt mindig | a megtartott jogászgyülés befejeztétől számítandó 6 hó alatt, az e/^en határidő után belépők pedig azonnal a jogászgyülés pénztárába befizetni. A fizetés megtörténte az igazolváuy kiszolgáltatása által bizonyitfatik. Ha vala mely tag a tagdijt az e §-ban megbafárazott idő alatt be nem fizette, ez az igazolvány megküldése mellett utánvét utján szedetik be; az ( utánvéttel terhelt levél el nem fogadása a, ki-I lépés kijelentésének tekintetik. Az állandó bizottság a befizetések megkönnyítése végett oly városokban és törvényhatóságokban, hol a gyűlésnek több tagja van, egy tagot megbízhat a tagdíjnak a fennkitett, határidőig való elfogadásával s az igazolványok kiszolgáltatásával. Az ily intézkedés és a megbízottak neve a hírlapokban közé teendő. 4. §. A jogászgyülések helye állandóan Budapest. A jogászgyülés megtartásának idejét az állandó bizottság határozza meg, köteles azonban a jogászgyülést legkésőbben az utolsó jogászgyülés évét követő második év folyama alatt összehívni és ezt a gyűlés kitűzendő ideje előtt legalább hat hónappal közzétenni. A jogászgyülés szakosztályi és teljes ülésekben működik. Ugy a szakosztályi, mint a teljes ülések nyilvánosak. Indítványokat csak a tagok tehetnek s a gyűlési tárgyalásokban és szavazásokban csak a tagok vehetnek részt. 13. §. A teljes ülés tárgyai: a) a jogászgyülési elnök és alelnök választása; b) egy háromtagú bizottság kiküldése, mely az állandó bizottság számadását megvizsgálja és arról a legközelebbi jogászgyülésnek jelentést tesz; c) az alapszabályok módosítása; d) a szakosztályok megállapodásainak és az 5. §. értelmében bejelentett kisebbségi vélemények] nek megvitatása, ezek valamelyikének elfogaj dása vagy visszautasítása, avagy a napirend j következő tárgyára való indokolt áttérés elha-i tározása; e) az állandó bizottság megválasztása ; £ gyűlés beligazgatására vonatkozó indítványok. A d) alatti tárgyak sorrendjét a jogászgyűlés elnöke szabja meg, a többiek pedig azon rendben veendők elintézés alá, a melyben fenn elősorolvák. Csak oly tudományos tartalmú indítvány vehető tárgyalás alá a teljes-ülésben, mely a szakosztályi érdemleges tárgyaláson már átment. 14. §. Az állandó bizottság áll 30 Budapesten lakó és ugyanannyi vidéki tagból. A 60 tagból álló bizottság a teljes-ülés által a ; következő jogászgyülésig terjedő időtartamra : választatik. A választás titkos szavazás utján 1 szavazatlapokkal történik. A szavazatok bea\ dása a jogászgyülés utolsó napján d. e. 9—12 óráig történend. Ez időponton túl szavazat nem ; fogadtatik el. A szavazatok beszedésére s az í eredmény összeállítására az elnök az első teljes-ülésben öt tagit bizottságot küld ki. A szavazás mind a 60 tagra egyszerre történik, de I aBudapesten lakó 30 tag nevétől a 30 vidéki tag i neve a szavazati iveken kellően elkülönítendő. E ! bizottság hatásköréhez tartozik : a) ajogászgyülés I megállapodásainak éshatároratainak közzététele, ; illetőleg azok foganatosításáról való gondoskodás. Ezen felül e bizottság: b) a tagokul jelentkezőket minősitvény tekintetében megbírálja, a belépti igazolványt kiszolgáltatja, a tagdijakat beszedi, a gyűlés megtartására megkívántató összes intézkedéseket megteszi, g a költségeket a pénztárból utalványozza; c) a beérkezett indítványokat megbírálja, a melyeket tárgyalásra alkalmasaknak tart, kinyomatja s a tagoknak megküldi; d) a magyar jogászgyülésnek a hazai jogélet fejlődésének nevezetesebb mozzanatairól jelentést tesz ; e) ugy a teljes-, mint szakosztályi ülések idejét meghatározza, a meghi vókat legalább egy hóval előbb kibocsátja s a gyűlés tárgyairól napirendi tervezetet készít; f) elnököt, alelnököt, titkárt, pénztáruokot önkebeléből választ, a támadt hiányokat a tagok sorából kiegészíti. Határozatai érvényéhez megkívántatik, hogy az ülésekre minden bizottsági tag meghivatott s legalább tiz megjelent legyen. 16. §. A jogászgyülés feloszlatását a tagok indítványozhatják. A feloszlatást tárgyazó indítvány a jogászgyülés első teljes-ülésén Írásban nyújtandó be az elnöknél, és csak ugy jöhet tárgyalás alá. ha azt legalább 10 tag irta alá. A feloszlatás iránt érvényes határozat csak ugy hozathatik, ha a jogászgyülésen a bejelentett tagoknak egy negyedrésze megjelent. Ha a bejelentett, tagok a fennérintett számban a jogászgyülésen meg nem jelennének, a feloszlatás kérdése a jövő jogászgyülésre indítványként tűzetik tárgyalás alá. Ez esetben a megjelent tagok a feloszlatás felett érvényesen határoznak. Ha ezen jogászgyülésre az állandó bizottságon kivül senki sem jelennék meg, a jogászgyűlés tényleg feloszlottnak tekintendő. A jogászgyülés vagyona felett a feloszlatást elbatározó gyűlés csak valamely magyar tudományos intézet javára rendelkezhetik. Azon esetben pedig, ha a jogászgyülés a fenébb érintett módon magától oszlik fel, az állandó bizottság a netaláni vagyont a magyar tudományos akadémiának az alaptőkéhez leendő csatolás végett szolgáltatja át. Az ügyrend 9. §-a következő szövege zést nyert: Nem lévén a szólásra senki többé feljegyezve, a szakosztályi elnök az indítványozónak adja a szót, kinek jogában áll indítványát kifejteni s ugy az előadó mint a szónokok netaláni észrevételeire és ellenvetéseire válaszolni. Az állandó bizottság által kitűzött kérdések tárgyalásánál, valamint az esetben, ha valamely magáninditvány szerzője" ezen indítvány tárgyalásánál jelen nem lenne az indítványozó jogával csupán az előadó élhet. 17. §. A teljes-ülési jegyzők vezetik a teljes-ülés jegyzőkönyveit, melyekbe a tanácskozás alá került indítványok, azoknak az előadók részéről netán irásba foglalt indokolása, a javasolt módosítások és a szavazásra bocsátott kérdések szó szerinti szövege, a szavazás eredménye s a hozott határozatok vétet] nek fel. A teljes-ülési jegyzők szerkesztik a i hozott határozatok folytán szükségessé vált kiadmányokat, a mennyiben ezek szerkesztése j külön bizottsághoz nem utasittatik ; ők jegyzik I és szólítják fel a jelentkezés sorrendje szerint a tagokat, és pedig a vita tárgya mellett és I ellene szólni kívánókat felváltva. 22. §. Az állandó bizottság állapítja meg a jogászgyülés idejét és előleges programmját; saját kebeléből vagy a tagok közül választja meg a tárgyalásra alkalmasoknak talált indítványok szakosztályi előadóit s ezeknek az indítványokat idejekorán kézbesitteti. Egyes indítványok felett a hazai jogtudósoktól és szükség ! esetén más szakférfiaktól is véleményeket kér-I het, a beérkezett véleményeket az illető szak! osztályi előadókkal közölvén. Az osztr. polg. tvk. 440. §-ának alkalmazása és a jóhiszeműség kérdése. (H.) S. Luiza és érdektársai felperesek — T. István és érdektársai alperesek ellen — a pestvidéki kir. tvszék előtt hernádi pusztabeli ingatlanság tulajdonjoga iránt pert indítottak azért, — mert ők a kereseti birtok I tulajdonjogát szerződésileg T. alperesek édes anyjától, T. Katalintól, még 1856. évben örök áron megvették, ennek értéke fejében 800 frt zálogösszeget betudtak, az ezen kereseti birtok