Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 26. szám - A magyar váltótörvényjavaslat. 8. [r.]

Negyedik évfolyam. 26. szám. Budapest, junius 4. 1874 Megjelenik minden csütörtökön: a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések és reklamatiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-uteza 6. sz. MAGYAR THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmente szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyüjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 5 frt.. negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI. KECSKEMÉTI ES UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyüjteménye, " „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: Az ötödik magyar jogászgyülés határozatai. - A magyar váltótörvényjavaslat. Dr. Herich Károly miniszteri titkár urtól Budapesten. VIII. — Szemle. (Az ügyvédrendtartás a képviselőházban). — Az V. jogászgyülés második teljes ülése. — A jogászgyülés alapszabályai és ügyrendének módosított szakaszai. — Az osztr. polg. törvénykönyv 440. §-ának alkalmazása és a jóhiszemüség kérdése. — Telekkönyvi jogeset. (Vége. ) — „Vegyes közlemények. " Egyleti hírek. Különfélék. Kivonat a „ Budapesti közlöny"-ből. — Külön mellékletek: a „Döntvények gyüjteményének" és a magyar „váltótörvénykönyvi tervezetnek" egy-egy ive. Az ötödik magyar jogászgyülés határozatai. 1. A jogászgyülés az állandó bizottság által kitüzött és a telekkönyvi tulajdonos elleni elbirtoklást érintő kérdés felett ezuttal napirendre tér, utasítja azonban az állandó bizottságot, hogy e kérdést a jövő jogászgyülésre ujból, még pedig az egész telekkönyvi jogszerzésre kiterjeszkedő szerkezetben tüzze ki. 2. A közhivatalnokok a helytelen hivataloskodás által okozott kárért a kárositottnak vagyonjogi felelősséggel tartoznak; — ezen kártérítési igény a magánjog elvei szerint az illetékes biró előtt a perrend szabályai szerint érvényesíthető; — a kártérítési igény érvényesítése sem előleges perelhetési engedélytől, sem más feltételtől függővé nem tehető; — végre: az, ki a helytelen hivataloskodás által keletkezett kárt a megengedett jogorvoslat használatával elháríthatta, de azt tenni elmulasztotta, a közhivatalnok ellen kártérítési joggal nem bir. A hivatalnokokat alkalmazók vagyonjogi felelőssége kérdésének tárgyalása a legközelebb tartandó jogászgyülésre halasztatik. 3. A csődeljárásban a törvény által meghatározandó rövid időről hátralékban levő közadókon, illetékeken, cseléd- és segédbéreken kivül a csődhitelezők (személyes hitelezők) követeléseinek egymás között elsőség nem engedendő. 4. A váltóadós az egyenes váltóhitelező ellenében a váltón ki nem tüntetett ténykörülmények alapján csak oly kifogásokkal élhet, melyek magából a váltójogból erednek, vagy melyek őtet a mindenkori felperes ellen közvetlenül illetik; — azon kifogással, hogy a vál-; tón akkor, midőn arra az elfogadás vagy más nyilatkozat vezettetett, valamely lényeges kellék hiányzott, a váltóadós a harmadik jóhiszemü birtokos ellen egyáltalán nem, azok ellen pedig, kik a kitöltésben részt vettek, csak annyiban élhet, a mennyiben bebizonyítani képes, hogy az utólagos kitöltés a megállapodás ellenére történt; — a kölcsönös követelések beszámításának csak akkor van helye, ha az adóst a mindenkori felperes ellen valódi (liquid), és lejárt váltóbeli vagy jogérvényes köztörvényi határozattal vagy bírói egyezséggel vagy közjegyzői okmánynyal igazolható követelés illeti; — a megengedett kifogások is csak ugy vehetők figyelembe, ha azokat alperes nyomban és pedig vagy okirattal, vagy az aláirás valódisága tekintetében esküvel képes igazolni. 5. Becsületsértési ügyekben az igazság bizonyításának ott, hol a sértés kőzérdekü jelleget nem öltött magán- vagy családi körülményre vonatkozik, hely nem adandó. Minden más panaszolt sértés esetében, az abban foglalt tény bizonyitása megengedendő, az igaz tényen és szükségképi következésén kivüli sértés azonban büntetendő. 6. Az államhatalom tettei jogszerüségének határvonalát a törvény képezvén: az ellenszegülés csak azon esetben büntethető, midőn a tettes oly állami közegnek szegül ellen, mely hivatalát a törvény korlátain belől gyakorolja. 7. Azon kérdés megoldása. miként állapíttassák meg az alkotandó bűnvádi eljárásban a közvádló és védő jogköre? a bűnper iránt megállapítandó rendszertől lévén függő: a jogászgyülés ezen kérdés felett napirendre tér. 8. Mint másodfolyamodási jogorvoslat a felebbezés a tény és jogkérdésben az ellenfél csatlakozásával és uj bizonyítékok érvényesítésével megengedendő; mint harmadfolyamodási jogorvoslat felülvizsgálati kérelem a per teljes jogkérdésében megengedendő. A magyar váltótörvényjavaslat. VIII. A váltókötelezettségi kapcsolatban álló személyek érdekében áll megtudni, valjon a váltó lejártakor kifizettetett-e, vagy valjon a nem történt fizetés miatt ők visszkeresettel megtámadhatók-e. Ezért régóta szokásban van s minden ujabbi törvényben szabályozását leli „az előzők értesítése. " 79. cz. „A fizetés hiánya miatt óvatolt váltó birtokosa köteles közvetlen előzőjét a váltó ki nem fizetéséről, az óvás felvételétől számítandó két nap alatt irásban értesíteni, e végre azonban elegendő, ha a tudósítás az érintett idő alatt postára adatik. Minden tudósított előzőköteles, a tudósítás vételétől számítandó kétnap alatt, saját közvetlen előzéjét hasonló módon értesiteri. A váltóbirtokos vagy forgatmányos, ki az értesitést elmulasztja vagy azt nem közvetlen előzéjéhez intézi, az ebből eredő károkat az összes, illetőleg az átugrott előzőknek megtéríteni tartozik. Ezen felül elveszti ezen személyek ellen igényét a kamatokhoz és költségekhez ugy, hogytőlük c s a k a vál tó ös s ze ge t követelheti. " 80. sz. „Ha valamelyik forgató a váltót a hely megnevezése nélkül adta tovább, ez esetben a fizetés nemtörténtéről ennek azon legközelebbi előzőjét kell értesiteni, ki a váltót a hátirat keltezése mellett ruházta át. " 81. cz. „A kellő időben történt értesitésbebizonyitására elegendő, ha postavevénynyel igazoltatik, hogy az érdekelt előző részére a meghatározott napon levél adatott fel; kivéve, ha igazoltatnék, hogy a levél mást tartalmazott. Az értesítés vétel ének napja hasonlag postav vénynyel igazolható. " A váltóból eredő' keresetek és kifogások. 82. cz. „A váltóbirtokosnak jogában áll keresetével a kötelezetteket tetszése szerint mind, azok közül többet vagy egyet megtámadni; jogában áll az egyik kötelezett ellen indított keresettő1 e1állani s azt egy másik ellen intézni a nélkül, hogy e miatt követelését az elévülési időn belől elvesztené. A váltóadósok kötelessége k iterjed mindarra, mit a váltóbirtokos, a váltói kötelezettség teljesítése miatt követelhet. "