Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 25. szám

az ellen bizonyítékokat idejekorán előállítani. A védői kar rendezését Kacziányval nem kívánja bevárni, az az ügyvédi karban úgy is rendezve van, vagy legalább rendezve lesz leg közelebb. (Helyeslés.) A mi a végtárgyalást illeti, a kérdések tételének jogát a közvádló és védőnek vindicálja. Dr. Singer Ignácz: Minthogy a fenforgó kérdések csak ugy dönthetők el, ha Friedmann indítványának első része elfogadtatik, indokolt napirendre térést indítványoz. Részéről lehetetlennek tartja a tiszta vádlási rendszert behozni mai utal a bécsi urakházának példájára, hol igen kitünö jogászok ültek, mikor ezen ügyet tárgyalták, s a tiszta vádlási rendszerre igen félve adták szavazatukat. Sárkány József: Kijelenti, hogy e kérdés most nem trágyaiható, mert egészen más keretet öltött, mint a hogy elénk lett terjesztve. Nézete szerint nem volna helyes ha egy más kérdésre felelne szakosztá'y, mint a mely hozzá intéztetett, és ezért pártolja az indokolt napirendre térést. Dr. Emmer Kornél következőleg formulásott elnapolási indítványa fogadtatott el: „Az állandó bizottság által kitűzött kérdés megoldása a biiuper iránt megállapítandó rendszertől levén függő, a szakosztály napirendre tér." Ezzel a szakosztály tárgyalásai befejeztetvén, az ülés 1 ,2 órakor bezáratott. A IV. szakosztály második ülése. (Május 27. d. n. 3 órakor.) Elnök. Dr. Bróde Lipót megnyitván az ülést, folytattatik a tegnap megkezdett tárgyalás a perorvoslatok iránt.*) Dr. Mannheimer Ignácz a polgári perben az igazság kiderítését bizonyos határvonalakon belől tartván főczélnak, az állam kötelességének tartja, hogy a jogaiban magá t sértve látó félnek alkalmat nyújtson joga érvényesítésére. A tény-és jogkérdés közti különbséget meg lehet, hogy kellőleg fel tudja fogni gyakorlatilag és elméletileg képzett kitűnő szakférfiú, de complicált kérdésekben bizonyára nem minden bíró. Nem képzelhet magának felsőbb bíróságot, mely csak a jogkérdés felettitélhetne akkor, midőn a felebbezett ügyből kiderül, hogy a pervesztes félnek van igaza, csak egy bizonyos pontot kellett volna kidoriteni, amely bíróság ily esetben tartózkodnék a ténykérdés megítélésétől. Az igazság kiderítése lévén a fődolog, a felebbezésnek mindkét kérdésre nézve megtartását kívánja. Dr. Pleskott Henrik: Friedmann indítványához csatlakozik. Kifogásoljaa Weinmann Fülöp által felhozott érveket. Ha a szóbeliség és közvetlenség hozatik be nálunk, akkor lehetetíénné lesz téve, hogy a tényállás ugy adassék el'5 a másod bíróságnál, mint előadatott az elsőnél. E tekintetben utal boldogult Simon Florentre, ki azt mondotta, hogy 4 tanú két egymás után következő alkalommal két különböző bíróság elé állítva, egy ügyes ügyvéd és egy ügyes bíró kezében nem ugy fog vallani, mint vallott az első bíróságnál. Ha megengedjük a ténykérdésben a felülvizsgálatot, illetőleg elbírálást, akkor a másod bírónak egészen más anyagot szolgáltatunk, mint szolgáltatunk az első bírónak. Ennélfogva szóló helyesebbnek tartaná mindjárt a perújítást engedni meg. Leghelyesebbnek tartja, ha a tény kérdése egyszer mindenkorra megállapitatva pusztán csak a törvény alkalmazása, vagyis a jogi kérdés tétetik a lelebbezés tárgyává. Mindenben dr. Friedmann indítványához járul. Koronay István nem tekinti ujabb bizonyítéknak azt, a melyet a felebbező fél keresete támogatására felső bíróság előtt felhoz, *) Tegnapi tudósításunkból elmaradt Dr. W e i s z Lajos indítványa, melyet ezennel utánpótlunk. Az in -ditvány így hangzik : „A felebbezés a tény- és jogkérdésre az ellenfél csatlakozása mellett, de új bizonyítékok használhatása nélkül, engedendő meg." — 184 — a jogezimet különben sem változtathatja meg a fölebbező fél. Pártolja az előadó indítványát. Dr. Környei Ede: Az az első bíróság, melynek Ítélete uj bizonylat felhozása folytán a másodbiróság előtt megváltozott, joggal mondhatja, hogy ha előtte lett volna az uj bizonyíték, ép úgy ítélhetett volna. Az a kérdés, milyen legyen a másodbirósági ítélet: nóvum judicium-e vagy felebbezés. Hosszasan és behatóan tárgyalja, hogy mi a tény- és mi a jogkérdés és több jogesetet bonezol fel ezen alkatrészeire. Végül a következő indítványt teszi: „A közvetlen szóbeli eljárásban az első bíróság perdöntő határozata ellen megengedendő a felcbbvitel az ellenfél csatlakozásával úgy a tény- valamint a jogkérdésben, de a felebbvitt határozat, illetőleg az indokaiban fixirozott ténykörülmények és bizonylatok alapján mindenesetre új ténykörülmények és bizonylatok kizárásával." V aj k a y Károly a mult évben már tüzetesen kifejtett ádáfpontjához e kérdésben jelenleg is ragaszkodik. Azok, kik a ténykérdésben a felebbezést ki akarják zárni, a német minta után indulnak, pedig ott a viszonyok egészen különbözők. Ott a kérdésben nem annyira jogi mint politikai momentumok voltak döntők. Ott arról volt szó, hogy mikép lehet megóvni a birodalomban a jog egységét, s erre egy közös birodalmi legfelsőbb törvényszék tartatott alkalmasnak; de hogy azon részek, mel/ek egészen a birodalomba beolvasztva nincsenek, abban sérelmet ne lássanak, hogy a legfőbb törvényszék tölök elvonatik, azon expediens ajánltatott, hogy a ténykérdés fixirozása az első bíróságra bizassék, s a felebbvitel csak a törvény alkalmazása iránti kérdésben engedtessék meg. Ez első sorban politikai momentumból keletkezett, s van ezen rendszabálynak a németek közt is még több ellensége mint nálunk. A német jogászgyülés nagy tekintélyekből alakult, de bátran állithatni, hogy örvendhetne, ha annyi tagot számlálna, mint szegény hazánkban a szakosztályban tárgyalásokra megjelennek. (Igaz!) Ott a birodalom egy részének, a poroszok fölényének a többi feletti biztosítása forog kérdésben, s azért Magyarország ezen mintára méltán gyanús szemmel tekinthet, miután a mögött más is rejtőzik mint jogi momentum. (Helyeslés) S a német jogászgyülés még sem fogadta el a német perrendtartási javaslat azon határozmányát, melyszerint a ténykérdésben kizáratnék a felebbezés. Szóló a teljes felebbezés fentartását óhajtja. A felsőbíróság tagjai nem azért akkalmasabbak e tekintetben, mivel elméletileg képzettebbek, tehetségben gazdagabbak, hanem gazdagabb tapasztalataiknál fogva. Azon érv ellenében, hogy tehát e szerint kezdjük meg a pert mindjárt a másod bíróságnál, felhozza szóló, hogy ez azért nem kívánatos, mert a felső bíróságok pereinek száma mégis tetemesen apad az által, hogy nagy része a pereknek már az első bíróságok előtt befejezést nyer. Pártolja az előadó indítványát. Elnök szükségesnek tartja constatálni anélkül hogy egyik vagy másik nézet mellett nyilatkoznék, hogy abból, hogy a felebbezés a ténykérdésben is meg engedendő, korántsem következik, hogy az első bíróság ítélete semmibe se vétessék, mert megmarad a fontos biztosítási végrehajtási jog. — Ha uj bizonyító kok felhozatala megengedtetik, kétségkívül uj perrel állunk szemközt; ebbe azonban nem ütközhetnek azok, kik a szóbeli követlen "eljárásnál minden formától el akarnak tekinteni. Szándékosan bizonyára senkisem fogja bizonyítékait elhallgatni az elsőbiróságnál, hogy azt csak a másodbiróság előtt hozza fel. Szavazásra bocsáttatván a kérdés, elfogadtatott az előadó következő indítványa: „A közvetlen szóbeli eljárásban következő perbeli jogorvoslatok engedendők meg, és pedig:' ' 3HMgg mint első folyamodásu jogorvoslat felebbezés a tény- és jogkérdésben az ellenfél csatlakozásával és uj bizonyítékok érvényesítésével." 1 árgyalás alá vétetvén az előadó indítványának második pontja, mely igy hangzik: „mint harmad folyamodási jogorvoslat felülvizsgálati kérelem a per teljes jogkérdésében." az szavazás utján elejtetett és elfogadtatott Dr. Friedmann következő indítványa: „Felebbezés ügydöntő határozat ellen csak a jogkérdés tekintetében, és pedig másodbirósági határozat ellen csakis akkor, ha az által az első bírósági határozat a per érdemében jóvá nem hagyatott, legyen megengedendő." Előadóvá a teljes ülés számára R itt ók Zsigmond, kisebbségi előadókká pedig az első kérdés számára Dr. G a r a y Dezső, a második kérdés számára pedig Dr. Teleszky i István választattak. Ezzel a szakosztály tárgyalásai befejeztetvén, a tagok az elnök éltetése közt oszlottak el. Ülés vége '/27 órakor. Az ötödik magyar jogászgyülés második teljesülésének napirendé. 1874. esetévi május 28-án reggeli 9 órakor, leg délutáni 3 órakor, is teljes ülés a főváros régi városháza nagy üléstermében (IV. kerület, városháztér.) 1. A szakosztál)'ok megállapodásainak, illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása és elfogadása vagy visszautasítása. 2. A szavazatszedő bizottság jelentése alapján az állandó bizotlság tagiai tekintetében megejtett szavazás eredményének kihirdetése. 3. A gyűlés beligazgatására vonatkozó esetleges indítványok tárgyalása. Különfélék. * (Az ötödik magyar jogászgyü> lésnek) 959 tagja van. * (Ünnepélyek és összejövetelek sorrendje a jogászgyülés alkalmából.) Május 28án esti 81 , önkor berniéit .Hungária" felső termében. Állandó találkozási hely ugy délben mint este, a „Hungária" szálloda fels5 terme. * (A jogászgyülés évkönyve) két kötetben jelenik meg, az első kötet tartalmazza az indítványokat és előlegesen küldetik meg a tagoknak, esetleg a jelenkezéskor Budapesten fog a tagoknak a központi irodában kézbes'tteni: a második kötet tartalmazandja az összes tanácskozásokat gyorsírói feljegyzés nyomán és utólag fog a tagoknak megküldetni; és pedig vidékre bérmentetlenül. Az évkönyvért dij nem jár. A jöm jogásegyülési tagdij, a mennyiben e tagdij az alapszabályszerü határidő le élte előtt közvetlenül le nem fizettetnék, — utánvét utján szedetik be. esetleg a tagdij utánvéti összegével az évkönyv II. kötete terheltetik. * (A jogászgyülés bankettjéhez) jegyek a központi irodában és a teljes ülés Mlyiségeiben is május 28-án déli 12 óráig előre váltandók; egy teríték ára (egy üveg asztali bor és kenyér beleértésével) 3 frt. * (Meghívás.) a tudomány- és műegyetemi olvasó körben (Zöldfautcza, 28.) Ferlicska Kálmán f. hó 30. este 6 órakor következő felolvasást tart: „Az esküdtszéki intézményről átalában" ; melyre a nagyérdemű közönséget s a tagokat tisztelettel meghívja. Budapest, 1874. máj. 27. A bizotság nevében Márki Sándor titkár. Kivonat a „Budapesti Közliiiy"-!. Kinevezéseit. A világosi kir. járásbírósághoz Írnokká Joaeno v i c s István aradi törvényszéki díjnok ; a mezőtúri kir. járásbírósághoz Írnokká B e kén y István szolnoki kir. törvényszéki dijnok; a csáktornyai kir. törvényszékhez Csury Mihály ugyanottani törvényszéki díjnok telekkönyvi Írnokká. Nyomtatták: Légrady testvérek. Pesten, nádor-nteza 8. iz