Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 24. szám

— 180 -hatja a korlátlan felebbezést már azért sem, mert ez egyik gátja annak, hogy a haszontalan perlekedés kiirtassék. Sokkal alaposabban dolgozik a fél és az ügyvéd, ha tudja, hogy az, ki előtt jogát érvényesítenie kell, végérvényesen dönt és a biró is lelkiismeretesebben nyul a dologhoz, ha tudja, bogy nála van az utolsó szó. Kiemeli, hogy Rupp nem nyilatkozott az iránt, hogy a jogi kérdésben megengedhetőnek tartja-e a felebbezést és hogy hány forumot tart szükségesnek. Szóló tulajdonkép sommiféle felebbezést nem tart megengedhetőnek ugy a tény, mint a jogkérdésben, és ha elfogadja is a felebbezést a jogi kérdésben, ezt csak átmeneti intézkedésnek tekinti mindaddig, mig a íogászság ezen intézménynyel megbarátkozik. Z1 i n s z k y Imre : Felhozza, bogy — mint ezt Weisz kifejtette — a ténykérdés felett nem oly tiszták a nézetek, minta hogy látszott. Hogy ha oly bíróságaink volnának, melyek tökéletes garantiát nyújtanak, akkor ő is feleslegesnek találná a felebbezést, de akkor következetesen így a j°gi' m^ a ténykérdésre nézve kellene azt megszüntetni. A tény- és jegkérdés elválasztása igen sok anomáliára íogna vezetni. A költségek és a közlekedési eszközök tekintetében felhozott nehézségekre nem fektet nagy súlyt. Minden félnek jogában áll, ha a megállapított tényálladékkal meg van elégedve, a felebbezést csak a jogi kérdés tekintetében igénybevenni. Ha pedig a ténykérdésben is igénybe veszi, akkor azért, mert ez költségbe kerül, el nem lehet felet attól zárni, hogy magának helyesebb Ítéletet eszközölhessen ki. Ezeknél fogva pártolja az előadó indítványát. Dr. Garay Dezső: Egy főérvet hoz fel, melynek folytán az első biró Ítélete egy második biró által felülvizsgálha'lannak tűnik fel, s ez egyetlen, de döntő érv: a szabad bizonyítási rendszer. Mert ha a birót csak lelkiismerete és nem a törvény szabályai kötik, erkölcsi lehetetlenség, föléje egy birót helyezni, ki lelkiismereti meggyőződésének legyen birája; ez pedig történnék, ha a felső biró elé ugyanazon peranyag jő, mely az első biró előtt volt, ami a szóbeliségnél különben is kivihetetlen. Ellenben, ha egészen uj peranyag kerül a felső biró elé, nevezetesen a bizonyítékok újithatása esetében, akkor a felső biró nem is másod, hanem első bíróként fog szerepelni és igy tulajdonképen felebbvitel ez esetben nem is létezik. Ezután az egyes szónokok részéről felhozott ellenérvek czáfolatába bocsátkozva, nevezetesen a Zlinszky által felvetett kérdésre nézve kijelenti: hogy a tény kérdése nemcsak a tény fixirozásában, hanem az előadott tények-8 előterjesztett bizonyítékokból levont következtetésből is áll. Rupp indítványára szavaz. Dr. Weinmann Fülöp: A felebbvitel azért engedendő meg, mert szükséges. E szükség pedig, ha szó van a tény -és jogkérdés közti választásról, mindenesetre inkább fenforog a ténykérdésre nézve, mely mind a két fél vitás és ellentétes nyilatkozatai á'tal bizonytalanná vált, 8 mert a jogi kérdésre nézve kevésbbé lehet feltenni, hogy a biró a törvénytől eltérjen, és alaposabb az aggály arra nézve, hogy a tényekre nézve tévedésben lesz. A bizonyítékok szabad méltánylásának rendszere ennek útját nem állja, minthogy bármily általánosak legyenek is a határok, bizonyosan lesznek olyanok megszabva, melyeken belől e részben mozogni kell. 0 az előadó véleményéhez járul Dr. Weisz Lajos módosításával. Ezzel az ülés ^^1 órakor bezáratott és a tárgyalás folytatása holnap d. u. 3 órára tűzetett ki. A második szakosztály befejezte működését, a részletes jelentést azonban tér hiány miatt holnapra vágyunk kénytelenek halasztani. Fegyházi egylet. Réső Ensel Sándor helybeli ügyvéd urnák egy keserű tapasztalatot köszönhetünk. Meggyőződhettünk újra, hogy jogászaink közt mily csekély a valódi érdeklődés a fegyház -Ugy iránt. Mint ismeretes, is : u. i. nevezett ügyvéd ur I. h. 24-re bizalmas értekezletre hivta össze az ezen Ugy iránt érdeklődőket és ezen felszólításnak tényleg 8, mondd nyolez egyén meg is felelt. Tckiutve a Budapesten székelő nagy bírói és ügyvédi kart, tekintve továbbá, b >^y az értekezlet napján már számos vidéki ügyvéd is volt a fővárosban, valóban sajnálattal kell a fentebbi tényt coustatálnunk. De e sorok feladata nem az, hogy reeriminatiókba bocsátkozzunk, hanem hogy az értekezlet folyamát és eredményét röviden is mertessüiv. Egybehívó ügyvéd nr egy hosszabb beszéddel, nyitotta meg az értekezletet, hazai fegy házak és légyhá/.i egyletek érdekes adatokban bővelkedő történelmét, valamint a fegyházi irodalmat is ecsetelvén. Kifejtottc azután, mily égető szükség van most fegyházi egyletre és kiterjeszkedett annak egyes részleteire is. Végre íelemlitctte, hogy értesülése szerint Iludapjsten már egy rabsegélyző cgyle* volna alakulófélben, és felszólitá a jelenlevőket, nyilatkozzanak mindenek előtt az iránt, váljon csak ezen rabscgélyző egylethezekívánnak csatlako/.ni, vagy pedig az „országos fegyházi egylet" számára általa készített tervezet tárgyalásába bocsátkozni. Dr. Rosenberg Lajos helybeli ügyvéd erre felemlíti, hogy hasonló ügyben tartott felolvasásának annyiban volt gyakorlati eredménye, hogy e tárgyban kiküldött bizottság már javaslatot készített egy „budapesti rabsegélyző egylet" létesítése iránt. Az ez iránti tárgyalások annyira haladtak, hogy az alakuló gyűlés már június elején lesz megtartható. Szóló nem tartja czélszerűnek, hogy az Ugybarátok erejöket szétforgácsolják és mindjárt kezdetben két egyletet akarjanak létesíteni, vagy oly nagy feladatot tűzzenek ki maguknak, melynek a mostani viszonyok közt és különös tekintettel a még nem igen nagy mérvben felkeltett érdeklődésre, csak igen nehezen vagy épen nem telelhetnénk meg. Felszólítja tehát a jelenlevőket, ne bocsátkozzanak a bemutatott tervezet tárgyalásába, hanem mondják ki, miszerint a létesítendő „budapesti rabsegélyző egylet"-hez csatlakoznak. Ugyanezen véleménynek kölcsönzött Dr. Székely Ferencz, budapesti kir. főügyészi helyettes ur is kifejezést. G ec z ő nr felszólamlása folytán felolvastatott azután Ensel ur javaslata, melyből kitűnt, hogy Ensel ur oly egyletet akarna létesíteni, mely a fegyházi berendezés és általában a börtönügy elméleti kérdéseivel foglalkoznék és a helybeli ügyvédi egylet mintája szerint alakulna. Schiller Henrik, belügyministeri segédfogalmazó csodálkozásának ad kifejezést, hogy Ensel ily czélt tűzött ki az általa tervezett egyletnek. Elméleti szónoklásokra és fejtegetésekre már amúgy is elég alkalmat nyújtanak az ügyvédi egyletek és a jogászgyűlés. Fegyházi egylet feladatának szóló azt tartja, hogy az államot a büntetőjogi hatalom átvételével elvállalt kötelességében, a gonosztevők javításában támogassa és az egyszer ezen sikamlós útra térteket a visszaeséstől megóvja. Ezen czélt tűzte maga elé a „budapesti rabségelyző egylet„, melyhez szóló annál inkább kész csatlakozni, mert a kisebb körre szorított feladat teljesítése sokkal biztosabb, és mert remélhető, hogy egy sikeresen működő ily egylet láttára az ország egyéb városaiban is alakulnának hasonczélu egyletek. G e c z ő, igazságügyminiszteri osztály tanácsos ur mindenek előtt megjegyzi, hogy mint az ügy iránt érdeklődő magán ember és nem mint hiyatalnok jelent meg az értekezleten. Azután szintén fejtegeti a fegyházi egylet feladatát és Rozenberg nr indítványát pártolja. Miután erre Ensel visszavonta javaslatát és Dr. Székely az egybehivónak az értekezlet köszönetét fejezte ki azért, hogy ezen érdekes eszmecserére alkalmat szolgáltatott és az ügyben eddig tuti sikeres szolgálatiért az értekezlet befejeztetett. U. . . Különfélék. A(,,Pesti Napló)" mai esíi lapja az', állítja, hogy a jogászgylílé.; elnökének Dr. Búsbach Péter urnák tegnapi megnyitó beszéde hézagosan és incoreccte jelent meg lapuukban. Nem vagyunk ugyan képesek teltogni, mi intentiójavolt t. laptársunknak e váddal arról, azon bari, minthogy ugy látszik a dolog iránt érdeklődik, biztosíthatjuk,] hogy mi azon beszéd szövegét a szónok approbatiója mellett közöltük. — Ha már szólunk tárgyról, megemlítjük azt is, hogy a „M. Themis" tudósításai nem „hivatalosak." A jogászgyülés hivatalom gyoisirati közlései az évkönyvben jelennek meg. ^Ünnepéljreli és összejövetelek sorrendje a J«gáazgyüléa alkalmabél.) Május 27 én esti 8'/2 őrakor tánczczal összekötött társas estély a „Hungária-1 szálloda (első termében. Május 28án esti 81 , órakor bankett „Hangaria" felső termében. Állandó találkoznál hely ugy délien mini este, a „Hungária? szálloda felső termei. 1 jogászgyülés évkönyve) két kötetben jelenik nieg, az első kötet tartalmazza az indítványokat és előlegesen küldetik meg a tagoknak, esetleg a jelenkezéskor Budapesten fog a tagoknak a központi irodában kézbesíteni: a második kötet tartalmazandja az összes tanácskozásokat gyorsírói feljegyzés nyomán és utólag fog a tagoknak megkiildetni; és pedig vidékre bérmeatetlenül. Az évkönyvért dij nem jár. A jövő jogászgyülési tagdij, a mennyiben e tagdíj az alapszabályszerti határidő le.elte előtt közvetlenül le nem fizettetnék, — utánvét u'ján szedetik be, e3etleg a tagdij utánvéti összegével az évkönyv II. kötete terheltetik. * (A jogászgyülés központi irodája) IV. kerület un utcza 8. sz. első emelet, (a budapesti ügyvédi egylet helyiségében f. é. május 23 tói május 29-ig bezárólag naponta reggeli 8 órától déli 12 óráig leend nyitva. * (A jogászgyülés társas estélyéhez) jegyek a központi irodában kaphatók. * (A jogászgyülés bankettjéhez) jegyek a központi irodában május 28-án déli 12 óráig előre váltandók: egy teríték ára (egy üveg asztali bor és kenyér beleértésével) 3 frt. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-!. Kinevezések. Az ungvári kir. járásbírósághoz Írnokká Szilágyi Sándor ottani díjnok; a székelyhídi kir. járásbírósághoz segedtelekkönyvvezetővé Brém János ottani járásbirósági irnok ; a n -károlyi kir. trvszékhez telekkönyvi írnokká P a p p Gyula ottani tvszéki díjnok; a jászberényi kir: tszékhez Rózsa Ottó ottani lakos a jászberényi kir. jbirósághoz pedig Horváth Dezső ottani tszéki díjas joggyakornok bírósági végrehajtókká j Nagy Sándor ügyvédi irnok a keszthely kir. jbiróság mellé bírósági végrehajtóvá. Árverések. Szabó [Simoni János és neje Szabó Krisztinától Szabó Ignácz és neje Doboczky Borbála részére lefoglalt Ö270 frt 50 krra becsalt ingatlanok Bessenyőn július 2. az egri kir. tszék által. ig. ad. június 6. [115] Bajsanszky Gávrától Toszity Árkádia részére lefoglalt 994 frtra becsült ingatlan Mokriaban június 18. a nagykikindai kir. tszék által ig. ad. június 6. [115] Goldstein Izsától Gr. Károlyi Ede részére lefoglalt 501 Írtra becsült ingóságok Vilyn június 2. [ 115] Eszényi Bertalantól Roóz Jakab részére lefoglalt 18995 frtra becsült ingatlan Peérben június 25. a tasnádi kir. jbiróság által, ig. ad. június 6. [115] Krumpholz Richárdtól Friedmann S. és fia részére lefoglalt 2532 frtra becsült ingatlan Aradon május 28. az aradi kir. tszék által, ig. ad. június 6. [115] Stenczer Herminától Eisenstá lter S. és társai részére lefoglalt ingóságok Ernesztházán június 15. a nagy-becskereki kir. jbiróság által, ig. ad június 6. ]115] Pullo Flórától Papp János részére lefoglalt 777 frtra becsült ingatlan F.-Patakon június 10. a belényesi kir. tszék által. [116] Nyomtatták: Lécrády testvérek. Pesten, nádor-uteza 8. sz