Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 24. szám

Negyedik évfolyam. 24. szám. ( III. napiszám. ) Budapest, május 27. 1874 Megjelenik minden csütörtökön: a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztőséghez. a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, Külön mellékletek: MAGYAR THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ES UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVEDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye„Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: Az V. magyar jogászgyülés első teljes ülése. — Vélemény és indítvány Rupp Zsigmond törvényszéki biró urtól Budapesten. — Fegyházi egylet. — A jogászgyülés előleges napirende. — Különfélék. Ötödik magyar jogászgyülés. Az I. szakosztály első ülése. (Május 26. d. e. 9 órakor. ) Czorda Bódog megalakulásra hiván fel a szakosztály tagjait, indítványa folytán közhelyesléssel Dr. Teleszky István választatik meg a szakosztály elnökéül, jegyzőkül pedig A n t a 1 i k Károly és G y u r a Adolf választattak meg. A napirend első tárgyát képezte a következő kérdés: telekkönyvi tulajdonos ellenében megengedendő legyen-e az elbirtoklás. Rupp Zsigmond mint előadó mindenekelőtt ismerteti a kérdésre vonatkozólag Zlinszky Imre és Dr. Kovács Gyula részéről beadott véleményeket, kik az elbirtoklásnak a telekkönyvileg bekeblezett jogok ellenében leendő fenntartását indítványozzák. Ezután a véleményükkel ellenkező álláspontra helyezkedvén, indokolja, hogy az elbirtoklási elmélet a telekönyvi elmélettel merev ellenkezésben áll, mert a már ma is fennálló elvek szerint a tulajdonszerzés súlya 3-ik személyek tekintetében a telekkönyvbe helyeztetik, és mert a telekkönyv ellenében a birtok nem egyéb puszta külső tényleges jelenségnél, melynek tehát a törvény sem nyujthat különös oltalmat, a telekkönyvi állapot ellenében, tehát elbirtoklást sem. Áttér azután azon kérdés fejtegetésébe, valjon gyakorlati szempontból szükségesnek mutatkozik-e az elbirtoklás? és erre különös tekintettel az általa az itteni viszonyokból merített érvekre nemmel felel Indítványa, hogy az elbirtoklás telekk bekeblezett tulajdonjog ellenében kizárassék. Dr. Kovács Gyula budapesti ügyvéd: Tisztelt szakosztály ! A jogászgyülés kiválólag doctrinális jelentőségénél fogva lévén rám irányadó, jelen felszólalásom indoka, hogy a véleményezésnél fogva sodortatom a vitába. Az elvi álláspontra vonatkozólag a telekk. elméletekből kell kiindulni, melyek egyike a bekeblezési, másika a traditionális elmélet, az elöbbi formális és materiálisra levén osztályozható ahhoz képest, a mint a jogügylet causájára van tekintet vagy nincs. A bekebe lezési elméletre nézve hangoztatik azon szabály, hogy telekk. ingatlanra vonatkozó jog csupán bekebelezés által szereztethetik. Ily merev felfogása a bekebelezési elméletnek természetsen oda vezet, hogy az elbirtoklás kizárassék. De ha még a véleményemben hangoztatott traditionális szemponttól eltekintek s a bekebelezési elméletből indnlok ki, az elbirtoklást levezethetőnek tartom, természetesen a bekebelezési elméletnek nem fogadván el azon messzemenő jelszavát, hogy telekk ingatlanra vonatkozó jog egyedül bekebelezés által szerezhető. Mert a bekebelezési' actus hivatva van pótolni a traditiots egy ott szükséges az elk er ü 1 hetle n ü 1 a jogszerzéshez, a m ely j og s zer z é sn é 1 az előtta traditió volt szokásban. Már pedig az elbirtoklásnál a traditió fogalmilag lehetetlen lé. vén, ez nem is pótlandó igy a bekebelezés nem szükséges az elbirtoklás általi jogszerzéshez természetesen azon hallgatag is értendő feltételezés mellett, hogy a harmadik személyre vonatkozó publicitás elve ne sértessék. Különben véleményemre utalok. Előadó ur által fel lett vetve, hogy a porosz telekkönyvi törvény értelmében a birtokos birtok védelemre egyátalán nem számithat; e nézet a vis qossidenti es a possessió összezavasásán alapszik. H e i d enfeld jeles értekezése is igazoljá ezt, Vajkay Károly előrebocsátja, hogy mint a gyakorlat embere csak tartózkodással szól a kérdéshez, mint a melyre nézve ujabb időben folytonosan az hangsulyoztatik, hogy mint mindenütt, itt is a római jog elvei szolgálnak irányadókul, holott a magyar jogász e tekintetben idegen, nem vérében keletkezett fogalmakkal áll szemben, ha a gyakorlat terén működik és nem szenteli ezen egy disciplina művelesének erejét. Habár az elmélet emberei azt állítják, hogy a jognak történelmi levezetése nélkül csak jelszavakhoz vagyunk kénytelenek ragaszkodni, szóló nem volt képes megkülönböztetni, hogy meddig terjed a theoresikusoknak speculativ szelleme és hol kezdődik a tárgyilagos jog, vagy is a törvénynek rendelése. Az elbirtoklás a római jogban ismert szerzési módok egyik nemének, a traditiónak kifejlődése, s azon szükség érzete idézte elő az elbirtoklást, hogy gondoskodni kellett arról, hogy főleg ingatlanoknál a későbbi német jogelvet „Hand muss Hand wehren" alkalmazni lehetett, gondoskodni kellett azon jogsérelmek eltávolításáról, melyek abból felődhetnének, hogy a traditió a kellő nyilvánosság kellékeivel nem bír. Ezen tannak levezetésére kénytelen jog-Itörténeti fejtegetésekbe ereszkedni. A traditió belső lényegének jogi hatásának, a iusta causáinak legtöbb tudós szerint objectivnek kell lenni. Ez vezetett az Aristoteles-féle causa efficiens remota és causa efficiens proxima jelszavakra vagyis a causa potentiae és causa actu8-féle jelszavakra és a causa remota domijnii és causa proxima dominii-féle jogelvre. Hasonló jelentősége volt mások szerint a Salajognak a német magánjogban, melynek érvényéhez sem birtokba vezetés sem átadás nem kívántatik s mégis szerez jogot, mely azonban csak akkor érvényesíthető, ha hozzájárult a „rechte Gewere" is. Szóló történeti visszapillantást vet a jszerzési mód és a szerzési czim fegalmainak keletkezésére és fejlődésére előadván, hogy a mult század végén Thibeau és Hugó által az első támadás történt-e fogalmak tana ellen, habár ezek is opportunitási szempontból szükségesnek tartották annak fenntartását és pedig különösen Hugo a traditióra, a Thibeau pedig a traditióra és az usucapióra nézve. Míg nem sokára azután a forradalmi tevékenységnek igen kedvező korszakában, mely annyi előitéletet lerontot. az eszmék forrongása a tudojmányos férfias tekintélyét sem kímélvén meg, je tant is megingatta, A fokonkénti concessiok folytán oda fejlett a dolog, hogy a tra litionaknem volt szüksége valami előzményre, hanem a traditio önmaga jogszerző formának ismertetett el. Majd a Savigny-féle elméletre következett egy ujabb tan, mely Arndts-nak egyik tételéből kiindulva a causa praecedens-t egyedül negatíve akarja értetni, s a traditiót nem ismeri el jogszerzés forrásának. A justa causa tehát nem jelentene egyebet mint nem létezé sét az iniusta causanak. Mindezen elméletek összpontosulnak abban, hogy a tulajdonnak perfectiója csakis a traditióval keletkezik. Áttérve a német jogra, mely szerint tulajdont ingatlanon csak ünnepélyes nyilvános cselekmény által lehetett szerezni, a tudósok a római jog fogalmaihoz ragaszkodtak, a nép jogérzttlete ellenben saját hazai intézményeihez ragaszkodott. A harcznak az lett vége, hogy mindkét rész kimerülve compromissumra lépett, és igy keletkezett azon fogalom, mely i mai napig is divatozik, hogy tulajdonkép kétféle tulajdon van, a természetes és a polgári. I A magyar jogintézmények a tulajdonszerzésben nem a római traditió eszméjéhez, hanem a német Auflassunghoz közeledtek. Szóló is ez utóbbi alapon kivánja a továbbépítést. Egyetért Zünszky véleményezővel, hogy a kérdés nem régi jogrendszer, sem a meglevő jogrendszer szerint meg nem oldható, hanem a célszerüség, az opportanitás követelményei szerint Hogyha pedig az eddigi elnézö politikát követik ezentúl is bíróságaink a telekkönyvi ügyekben, akkor kár e czélra milliókat fordítani; legjobb lesz a telekkveket azon padlásra vinni, hova 1861. ben már nagyon sokan fel akarták vinni (Derült s ég, Azonban átmeneti intézkedésekről kell gondoskodni. Szóló magjegyzi, hogy szakirodalmunkban azon szokás kezd elharapózni, hogy tisztességes dolognak tartatik 30—40 jegyzetben számos forrásra utalni; minden utalás azonban egy vagy két müből, egy vagy két forrásból merittetik. (Derültség. ) Daczára annak, hogy szóló ezen divat mellett szintén feljogosítottnak érezhetné magát azon kedvező elővélelemnek tértés utat nyitni, hogy ő is minden általa idézett tiszteletre méltó poros régi codexet és ujabbkori szaktermékeket melyekre előadásában hivatkozott, egytől egyig végig tanulmányozta, mégis nehogy valaki az ugy is eléggé rágalmazott bírói kar tagjait azzal vádolja, hogy lám mennyi idejök van az ily szalmacséplésre való készüléshez (Elénk derültségés tetszés nyilvánítások), szóló bevallja töredelmesen, hogy ő az általa használt idézeteket Hoffmann Ferencz bécsi tanárnak egyik monográfiájából merítette. Pártolja az előadó véleményét (Elénk helyeslés, tetszés nyilvánítások és taps) Z1 i n s z k y Imre röviden reflectál az ellenvéleményüek erveire nevezetesen kiemelvén hogy a szász törvény is védi a naturalis possessiot, egyébiránt ragaszkodik véleményében előterjesztett indítványához. Dr. Schnierer Gyula nem tartja szükségesnek, hogy a telekkönyvi tulajdon mellett más tulajdon is legyen megszerezhető; de ha-ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmente szétküldéssel ) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyüjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvánv utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nádor-uteza 6. sz,