Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 23. szám

- 170 jogi kérdéstől mindig elkeli választani. Kérdezzük pedig csak meg az angol birót, ügyvédet, vagy közönséget, uem t ártaná e jobbnak ezen rendszertől eltérni ? val jon nem fog-e kikaczagni? Hogy a két kérdésnek elválasztása egyszer-másszor nehezebb lehet mint a fekete színnek a fehérteli puszta érzékkel való megkülönböztetése ; hogy a birónak e tevékenységében sokszor tapintatot és éles itélőtehetséget kell kifejteni, — különösen, ha a bizonyíték csak okszerű következtetés által állitható helyre, mi főleg a lelki tevékenység és hangulat pl: bona vagy mala fides megállapításánál máskép nem történhető — az nem szenved kétséget; de hisz épen ezért bizatik az ügy bíróra. Egyébiránt azt hiszem, hogy a korlátlan felebbezés barátai e legplausibilisebb érvüket maguk sem veszik komolyan, — mert, midőn a II. bírósági Ítélet ellen a felülvizsgálatot, vagyis a puszta jogkérdés beli fe leb be zést — természetesen a bizony, eljárás ismétlése nélkül — behozandónak vélelme zi k , ak kor maguk is a jogkérdésnek a tény k é r d és t ő 1 i olválasztása mellett érvelnek. És ezekkel a főindokokat pro és contra kimerítvén, minden további indokolás nélkül csak rövideden kiemelem még, hogy a helyes perrend főelvével egyenesen ellenkezik, hogy az eljárás súlya a II. bíróságokba helyeztetik, mert ekkor az I. biró tevékenysége csak egyszerű javasló, előkészítő szerepre süly ed le, (azért tehát sokkal radikálisabb és következetesebb is volna: mindjárt a II. bíróságokra ruházni az első és utolsó vagyis a kizárólagos bíráskodást); kiemelem, hogy a felebbezésnek a jogi kérdésre szorítása esetében a felebbezási határidőket sokkal rövidebbre is lehetne szabni, mi által az eljárásnak gyorsasága is nyerne; kiemelem azon zaklatást, időveszteséget, aránytalan költségeket és egyéb kellemetlensé -geket, melyeket az egész bizonyítási eljárás nehézkes apparátusának a felső bíróság elé czipelése és ottan újból való kifejtése a feleknek okozna ; és végre kiemelem az eljárás egyszerűségét, gyorsaságát, és a pénzügyi szempontból mindenesetre bár csak mellékes indok gyanánt figyelmet érdemlő megtakarításokat, melyeket különösen a felső bírósági személyzet létszámának leszállítása lehetővé tenne. Mindezekkel azt hiszem, eléggé indokoltam, hogy miért nem juthattam más meggyőződésre mint arra: hogy a ténykérdésben felebbezés kizárandó. A felebbezés mellékkérdéseit, a csatlakozás, concentratio felfüggesztő hatály kérdését stb. mellőzöm, mert szerintem a jogászgyülés csak a főelvekkel foglalkozhatik. Sokkal fontosabb azonban azon kérdés, váljon engedtessék-e II. bírósági Ítéletek ellen is felebbezés ? Én ezek ellen, ha helybenhagyók, nem engednék felebbezést, de igen is: ha feloldók, mert ezt a II. bírósági határozatoknak netáni egymásközti ellenmondások megszüntetése, a jogelvek ellenőrzése, szóval a jog -egység biztosítása teszi szükségessé. E tekintetben egyébiránt azoknál, kik a felebbezést egyáltalában ki nem zárják, nézetkülönbséget nem tapasztaltam. II. Eddig a perdöntő határozat elleni jogorvoslatról szólottam, a többiekre nézve elmélkedéseimet dióhéjába foglalandom. Vitásnak nem tartom, hogy a perdöntő határozatokon kívül még oly végzések ellen is engedtessék jogorvoslat, melyek a törvényszerű eljárás előfeltételeit megtagadják, vagy másként a per lényegére úgy kihatnak, hogy közvetve magát az anyagi jogot is érinthetik, illetőleg sérthetik, péld. perujiást, igazolást, perhalasztó és perszüntető kifogásokat elvető, öná'ló képviseleti jogosultsággal nem biró személyek ellen hozott végzések stb., továbbá oly végzések ellen, melyekkel lényeges alaki szabály sértetik meg: péld. a bíróság helytelen alakulása, illetéktelenség, a bírák érdekeltsége, a kérelmen túlterjeszkedése, határidők meg nem tartása esetében stb. Mindenesetre kizárnám azonban a jogorvoslatot oly végzések ellenében, melyek egyszerű perkezelők, vagy administrativ s disciplináris természetűek, mint: a tanukat s feleket a szóbeli tárgyalásra személyes megjelenésre idéző, okirat felmutatását rendelő, pénzbírságot kimondó stb. végzések. De milyen legyen az előbbi végzések elleni jogorvoslat? legyen az a legegyszerűbb; mert a végzés is nem contradictorius tárgyalás alapján hozatik, és mert rendszerint a sérelem kimutatása végett a puszta tény, illetőleg törvényszabályra való egyszerű hivatkozás is elégséges. Legyen tehát e jogorvoslat egyoldalú, vagy is az ellenfél meghallgatása nélkül érvényesíthető egyszerű panasz a felső bírósághoz. (E kifejezést, mely nemcsak a külföldi törvényekben és javaslatokban, hanem már nálunk is általános lett, mint legjellemzőbbet én is megtartom.) Figyelmet érdemel azon kérdés is, mikép és mikor érvényesítendő a panasz 1 Erre is egyszerű a felelet, mert ez minden egyes végzés esetében csakis attól függ, váljon menynyiben alkalmazható a jogorvoslatra a concentratio elv e Ez alkalmazható akkor, ha péld. a végzés csak a szóbeli tárgyalás folyamában vagy befejeztével hozatott, mint a halasztási kérelmet tanú- vagy egyéb bizonyítékot és okirat felmutatását megtagadó végzés stb. Az ilyen végzések ellen a panasz csak a felebbezéssel, illetőleg a perdöntő határozat hozatala után lenne érvényesíthető; ezt a szóbeliség természete hozza magával, mely nem tűrheti, hogy a már megindított tárgyalás elég ok nélkül, illetőleg akkor, ha folytatása veszélylyel nem jár, félbeszakittassék. De nem alkalmazható a jogorvoslatok concentratiojának elve, ha a végzés oly természetű, hogy télretétele nélkül Ítélet egyáltalában nem, vagy előreláthatólag csak törvénytelenül hozathatik, vagy pedig ha a késedelem a félnek helyrepótolhatlan kárt okozhat, péld. keresztlevelet illetéktelenségből viszautasitó, örökemlékezetre való tanúkihallgatást vagy biztosítást és zárlatot megtagadó végzés esetében stb. Az ilyen végzések ellen természetesen a panasz külön érvényesítendő. Többféle jogorvoslatot szükségesnek nem tartok; megjegyezvén, hogy a tollhiba, számadási hiba, és a határozatba csuazott egyéb nyílt elnézések helyreigazítását czélző lépéseket jogorvoslatnak nem tekinthetem, mert az ilyen kiigazítást a tévedő biró ujabb judicium nélkül maga teljesítheti a nélkül, hogy rendszerint bizonyos alaki szabályokhoz volna kötve. Azért tehát a legtöbb külföldi törvények, még ha különösen intézkednének is a/, ilyen helyreigazításokról, ezeket a jogorvoslatok rendszerébe fel se vették. Indítványom a következő: Mondja ki a jogászgyülés : „A szóbeli és közvetlen eljárásban jogorvoslat gyanánt csak egyedül megengedtetik: I. Felebbezés: contradictorius eljáráson alapuló ügydöntő határozat ellen, de csak a jogkérdés tekintetében és pedig II. bírósági határozat ellen csak akkor, ha az által az I. bírói határozat a per lényegében jóvá nem hagyatott; II. panasz (a concentratio elvének lehető méltánylása mellett) lényeges alaki szabályt sértő egyéb határozat ellen." Különfélék. ' (Ünnepélyek és összejövetelek sorrendje a jogászgyülés alkalmából.) Május 26-án esti 7 órakor és nem 7'/2 órakor díszelőadás a nemzeti színházban. Május 27-én esti 8V2 órakor tánczczal összekötött társas estély a „Hungária" szálloda felső termében. Május 28án esti 8V2 órakor bankett „Hungária" felső termében. Állandó találkozási hely ugy délben mint este, kedvezőtlen időben a kirándul "s elmaradása esetén is, a „Hungária* szálloda termei. * (A jogászgyülés évkönyve) két kötetben jelenik meg, az első kötet tartalmazza az indítványokat és előlegesen küldetik meg a tagoknak, esetleg a jelenkezéskor Budapestéi, fog a tagoknak a központi irodában kézbes íteni; a második kötet tartalmazandja az összes tanácskozásokat gyorsírói feljegyzés nyomán és utólag fog a tagoknak megküldetni; és pedig vidékre bérmentetlenül. Az évkönyvért dij nem jár. A jövő jogászgyülési tagdijt a mennyiben e tagdij az alapszabályszerü határidő le élte előtt közvetlenül le nem fizettetnék, — utánvét utján szedetik be, e3etleg a tagdij utánvéti összegével az évkönyv II. kötete terheltetik. * (A. jogászgyülés központi irodája) IV. kerület un utcza 8. sz. első emelet, (a budapesti ügyvédi egylet helyiségében) f. é. május 23-tól május 29-ig bezárólag naponta reggeli 8 órától déli 12 óráig leend nyitva. * (A jogászgyülés hivatalos közlöny ej a „Magyar Theruis," a jogászgyüléi tartama alatt naponként reggel jelenik meg ég az tilési helyiségekben fog szétosztatni A napiközlönyért dij nem jár. * (A jogászgyülés társas estélyéhez) jegyek a központi irodában kaphatók. * rA jogászgy ülés bankettjéhez) jegyek a központi irodában május 28-án déli 12 óráig előre váltandók; egy teríték ára ^egy üveg asztali bor és kenyér beleértésével) 3 frt. * (A jogászgyülés ismerkedési estélye) igen kedélyesen tolyt le; a szép számmal egybegyűlt helybeli és vidéki tagok fesztelen társalgásban kö>.el éjfélig mulattak együtt. Természetesen nem hiányzottak a felköszöntések sem; legelőször Hoffmann Pál emelt poharat az ötödik magyar jogászgyülés elnökjelöltére Busbach Péterre, utánna Z1 i n s z k y Imre Teleszkyre és az egyetértésre, Dr. Emmer Kornél Hoffmannra, T akács Lajos Siegmund Vilmosra, Vrabélly Paulerre ; mindannyi felköszöntés lelkes élieuekkel fogadtatott. * (A jogászgyü lés kirándulását) ez évben is, mint eddig majdnem rendesen, is mét elmosta az eső, s igy a tagok kárpótlásul este a Hungária termében gyűltek össze egy kis improvizált kedélyes estére. * (Legújabb csődök) a pesti kir. törvényszéknél: L i c h t i n g e r Jakab bádogos mester ellen, perügyelő Lovrich Gusztáv, bejelent, határidő augusztus 26—28, tömeggondnok választása június 19. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-!. Csődök. Kondrai János m.-vásárhelyi kereskedő ellen, bej. hat junins 1. a maros-vásárhelyi kir. tszéknél, perügyelő és ideiglenes tömeggondnok Kondrai János, helyetteséül Kuti Albert [113] Weiner Emánuel kereskedő ellen, bej. hat. június 15., 16„ésl7., a gyöngyösi kir. tszéknél, ideiglenes tömeggondnok Keszler, Ignácz perügyelő Jakab Géza, [113] Deutsch Vilmos hivatalnok ellen, a pesti kir. tszék részéről, bej. hat- július 1„ 2., 3. ideiglenes tömeggondnok és perügye Jő Dr. Darányi Ignácz ügyvéd [113] Galande és Illés aradi kereskedő ellen, bej. hat augusztus 17., 18, és 19., az aradi kir. tszéknél, ideigl. tömeggondnok és perügyelő Varjaasv József ügyvéd. [117] Winkler Mihály feketehalmi nyerészkedő ellen, a brassói kir. tszéknél, bej. hat. június 13. perügyelő Soreseu Oktavianu, perügvelő helvettes Porr Mihály. [112] Burger Sámuel kereskedő ellen, a debreczeni kir. tszéknél. bej hat. idő június 1.. 2., 3, id. tömeggondnok és perügyelő llelcsy Arnold. [105] Csődniegszüntetés. Molnár Sándor kézdi.-vásárhelyi kir. tszék által. ]114] Czecz János és társa kolozsvári lakos ellen, a kolozsvári kir. tszék részéről, [115] Landner Lipót szabadkai kereskedő ellen, aszabadkr.i kir. tszék által. [11:^1 Nyomtatták: Litfgrítdy t«'wtv^roU. Pesten, nádor-meza 6,