Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 23. szám

— 174 — melynek Dépe a törvény tiszteletének erkölcsi magasságára emelkedett. (Helyeslés.) Nekünk, t. jogászgyülés, erre közre kell hatnunk. Önök, kik a birodalom minden részei- ! bői gyűltek össze, munkássággal kívánják elő- | mozdítani ezen nemes czélt, melyet nekünk magya- j rokul különösen igen élénken kívánnunk kell, I hogy elérjük, ha fenn akarunk állani. Állami életünk nemcsak az önöknek mint testületnek, hanem minden egyes embernek és különösen minden szakembernek munkásságát igénybe | veszi, és ezen munkásságnál nem szétforgá­csolva, hanem egy czélra törekedve vállvetve kell közreműködnünk. És én kérem önöket, hogy e czéllal szemök előtt méltóztassanak jelen üdvös munkásságunkat is megkezdeni. (Élénk tetszés.) Üdvözlöm önöket, és az ötödik magyar jogászgyülést ezzennel megnyitottnak jelentem | ki. (Élénk és hosszantartó éljenzés) Erre elnök a jegyzői tiszt elfogadására dr. Herich Károly, dr. Sipos Árpád, dr. Darányi Ignácz és Mozgay Antal urakat kéri föl, kik ennek folytán a jegyzői székeket elfoglalják. Következikjaz állandó bizottság jelentése, melyet dr. S i e g m u n d Vilmos mint az állandó bizottság titkára a következőkben terjesztett elő: Tisztelt közgyülé s! Mait évi jelentésünkben azon reménynek I adtunk kifejezést, hogy már a közel jövőben összpontosított több munkaerővel, s nagyobb erélylyel fog az egész jogrendszer reformját átkaroló tervszerű munkálkodás folytattatni. Reményünk részben teljestilt. Mult gyűlésünk óta a jogi reform terén nagyobb mérvű tevékenység fejtetik ki s egy­részt ennek eredményei azon igazságügyi tör­vényjavaslatuk is, melyek ma már a törvény­hozás tárgyalása alatt állanak. Nélkülözzük azonban az eddigi alkotá­sokban még ma is a tervszerűséget, mely­nek hiánya a reformmunkára a habozás bélye­gét nyomja és a legnagyobb erőfeszítés ered­ményeit is kétessé teszi. A közönség az alko­tások egymásra következését és összefüggését ne; i Ismervén 8 az egyes reformok jótékony hatását oly mérvben, mint az a rendszer egé­szében be fogna következni, nem érezvén, sem a meglevő helyes iránt kellő méltánylattal nem lehet, sem a jövőre nézve kellő bizalommal nem viseltethetik. A közönség a jelenlegi állapottól sza­badulni kiván és félni lehet, hogy ezen indo­kolt óhaj a jogreformot oly irányba sodorja, mely jogászilag tarthatlan, és kész tisztán jogi ügyekben is feladni a jogászi álláspontot, sőt | lemondani a hosszas küzdelmek között meg- i állapított elvekről is, melyeknek következetes fejlesztésében és keresztülvitelében rejlik a si- [ ker biztositéka. A képviselőházban ugyan illetékes hely­ről nyilatkozat történt, hogy a jogi reform mi­kénti keresztülvitele tekintetében egy megálla­pított terv létezik ; e terv azonban nyilvános­sá-1 a nem jutott, s így nem csoda, ha az iránt bizalom nem támad, különösen midőn a kö­zönség tapasztalja, hogy a pénzügyi tekinte­tek nyomása alatt nem fejtetik ki a jogügyi reform alapelveinek védelmében azon eróly, mely nélkül előrehaladás lehetlen, sőt egyes igazságügyi javaslatokban világos jelét látja a közönség annak, hogy a gyökeres reform esz­méje, legalább egyelőre, elejtetni szándékoltatik. j A telekkönyvi bíráskodásnak egyes bi- \ rákra bizása, az írásbeliség elvére fektetett je­len perrendtartásnak módosítása, az alapelvek megtartásával, mindannyi bizonyíték arra, hogy épen ott, hol legtöbb szükség volna a gyöke­res reformra, kétes értékű, sőt részben egye­nesen káros hatású részleges rendszabályok alkottatnak. Csak elismeréssel emelhetjük azonban ki, hogy nagyobb szerves törvényeink közöl az általános magánjogi törvénykönyv minden része munkába vétetett. A btiatetőtörvénykönyv tervezete a hírlapi közlemények és az országgyűlésen tett nyilat­hozatok szerint elkészült és illetékes helyről oly kijelentés történt, hogy a tervezet még a képviselőház jelen ülésszaka alatt a törvény­hozás elé fog terjesztetni. A mily örvendetesnek tartjuk az előhala- | dást, mely a tervezet elkészülte által a jogi reformok terén jelezhető: oly nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy a tervezetnek a törvény­hozás elé tei jesztését, mielőtt az szakszerű át­vizsgáláson átment volna, a törvény helyes megalkotására vezető lépésnek nem tartanók. Ily előleges átvizsgálásra azonban, ha a { tervezet még ez ülésszak alatt a törvényhozás elé terjesztetni szándékoltatik, a miniszteri ja- ! vaslat végmegállapitása előtt kellő mód, de i elegendő idő sem leend. Pedig egy nagy szerves törvényjavaslat- ' nak alapos tárgyalása nagy testületekben, minő a törvényhozó testület, lehetlen s az előkészítő tárgyalások, melyeken az ily javaslatok az or- i szág^yülés kebelébeu átmennek, a kormány­javaslat megállapítása előtti átvizsgálást nem pótolhatják. Ebbeli meggyőződésünkben megerősít azon i körülmény is, hogy az illetékes körökben a kormányjavaslatok végmegállapitása előtt azok szakszerű átvizsgálása még oly törvényterve­zeteknél is szükségesnek lar.atott, melyek sem terjedelemre, sem fontosságra a fennforgó ter­vezethez nem hasonlíthatók. A kereskedelmi én váltótörvények előadói tervezetei, melyek idejekorán közzé bocsáttat­ván, már szaktanácskozmányokon is keresztül­mentek, legközelebb a pailament elé lesznek terjeszthetők. Az igazságügyi szervezet kiegészítésére . rendelt közjegyzői és ügyvédrendtartási tör- j vényjavaslatok, a váltóhamisítás, a hamis vagy vétkes gondatlanságból származó bukások, a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iráLti felelősségről ós kártérítési kötelezettség­ről, a főváros pesti telekkönyveinek átalakítá­sáról és kiegészítéséről, a gyakorlati birói vizsgákról, a fizetési meghagyásokról, a buda­pest keres ktdelmi és váltótörvényszék kereske­delmi ülnökei számának meghatározásáról, a nőknek teljeskoruságáról és a polgári per­rendtartást tárgyazó módosításokról szóló tör­vényjavaslatok, úgy mint a bányatörvényjavas­lat a tárgyalás különböző stádiumában a tör­vényhozás előtt vannak. A jogreform terén a fennebbi javaslatok által nyilvánult fokozottabb tevékenység annál örvendetesebb, mert azok legtöbbjeinek alap­elvei öszbangzásban állanak azon kijelentések­kel, melyek e tárgyakban a jogászgyülés ré­széről történtek. Nem mellőzhetjük azonban hallgatással, hogy az igazságügy jövő alakulása iránt nem kis aggodalmat gerjeszt azon irány, mely ujabb időben mindinkább tért foglalni látszik s mely minden áron megtakarításokat eszközölni, és a helyes elvek rovására is csak az olcsóságot keresni kész, — holott minden megtakarítás, mely az igazságügy rovására történik, a kitű­zött czélt: az ország anyagi helyzetének ja­vítását, veszélyezteti. Reméljük, hogy a törvényhozás ezen iránynak az igazságügy jövő alakulására befo­lyást engedni nem fog. A jelentés minden egyes pontja helyes­léssel kisértetett. — A mult évi számvizsgálók jelentése megjegyzés nélkül tudomásul vétetett. A számvizsgáló bizottság tagjaiul az ed­dig ily minőségben működött E r 11 Károly, L ipthay Kornél ésGi czey Samu urak közfel­kiáltással választattak meg Következett az állandó bizottságnak az alapszabályok és a tanácskozási szabályok módo­sítását tárgyazó indítványának tárgyalása. Dr. S i e g m u n d Vilmos, az állandó bizott­ság előadója, olvassa az állandó bizottság in­dítványát az alapszabályok módosítása tár­gyában. A 3. §. 2. kikezdése, tekintettel a 4. §-hoz indítványozott módosításra következő szerkezetben lenne megállapítandó : ,.A tagdíj egy évre 5 frt, A tagok kötelesek e dijt min­dig a megtartott jogászgyülés befejcztétől szá­mítandó 6 hó alatt, az ezen határidő után be­lépők pedig azonnal a jogászgyülés pénztá­rába befizetni." A 3. §. harmadik kikezdése: . Az első évben a befizetés a megalakulás napjától szá­mítandó négy hét alatt teljesítendő" — mint mely többé gyakorlati értékkel nem bír — ki­hagyandó. Ugyanezen szakasz ötödik kikezdésének első pontjára nézve a fennebbi indokokból kö­vetkező szövegezés ajánltatik : „Ha valamely tag a tagdijat az c §-ban meghatározott idő alatt be nem fizette, ez az igazolvány meg­küldése mellett uánvét utján szedetik be;" stb. (Elfogadtatott). A 4. §. első és második kikezdése he­lyébe a következő szöveg ajánltatik: „A jo­gászgyülések megtartásának helyét és idejét az állandó bizottság határozza meg." Körösi Sándor a jogászgyülés helyéül egyedül Budapestet kívánja megállapittatni, s a jogászgyUlést legalább két évi időközben óhajtaná meg tartatni. Dr. S a g h y Gyula i z állandó bizottság szövegezésének indokolásául felhozza, hogy távolról sem akarta az állandó bizottság a jo­gászgyttléseket vándorgyűlésekké átalakítani, de szemben azon évről évre mindinkább észrevehető extensiv hanyatlással a résztvevők számában, mely egyenes ellentétben áll a jogászgyülés iuten­siv működésének gyarapodásával, az állandó bi­zottság czélszerűnek találja a vidékiek érdekelt­ségét nagyobb mérvben ébreszteni az által, hogy egyszer-másszor, 10—15 esztendő alatt Buda­pesten kivül, (pl. Kolozsvárott), tariatnék meg a jogászgyülés. Vagy ezt kellett elfogadni, vagy pedig, tekintve az anyagi eszközök apadá át, lemondani arról, hogy épen a mostani átala­kulási időszakban, midőn egész jogéletünk szervezkedési stádiumban van, a jogászgyülés évenkint tanácskozzék. Ajánlja tehát az állandó bizottság által beterjesztett szövegezést. Dr. Takács Lajos elfogadja az indítványo­zott módosítást a hely meghatározása tekinte­tében, mert a tagok ssámának esetleges apa­dása nem veszélyeztetheti már a jogászgyülés existentiáját, minthogy annak fősulya nem a tanácskozásokban, hanem az évkönyvben log­lalt véleményekben fekszik, amelyek'prdig ép oly számosan és hasonló minőségben fognak érkezni, ha a jogászgyülés Pesten kívül tar­tatik meg. Az időre végre, minthogy csakugyan meg volna arra a lehetőség, hogy az állandó bizottság talán éveken át nem'hívná össze a jogászgyülést, ajánlja a következő módosi tást: „Köteles ellenben a jogászgyülést legalább is az előbbi jogászgyüléstől 3zámitott második év folyama alatti időre összehivni és ezt a gyűlés ideje előtt legalább 6 hónappal közzé tenni." Ezen 6 hónapnyi időköz azért szükséges, mert az a lapszabályok szerint az indítványok 4 hónappal a jogászgyülés előtt nyujiandók be. Reső Ensel Sándor továbbra is Budapesten kívánja tartatni a jogászgyülést; ellenben óhajtja, hogy az nem évenként, ha­nem minden 2-ik vagy 3-ik évben tartat­nék, remélve, hogy a jogászgyülésen való rész­vét, mely exsensive évről-évre fogy, ez által fokozódnék. D r. Tele s zk y István nem fogadja el az indítványnak ajogászgyülések helyére vonat­kozó részét, mint a mely indítvány által a j jogászgyülés közgyűlése lemondana azon auto-I nom jogáról, hogy a gyűlés helyét maga ha-i tározza meg, és az állandó bizottságot jogo­] sitná fel arra, hogy a jogászgyülést oly helyre küldje, a hova neki tetszik. (Helyeslés). Szóló nézete szerint a jogászgyüléseknek a vi­| déken való tartása által az extensiv részvét j nem növekedni, hanem ellenkezőleg fogyni , fogna, a mennyiben a jogászgyülésnek, ha ez j nem Budapesten tartatnék, legtekintélyesebb té­nyezőit nélkülöznie kellene. (Helyeslés.) Ellenben elfogadja az indítványnak a j gyűlés megtartásának idejére vonatkozó i részét a Körösi Sándor által tett és Takács j áltsl módosított pótlékkal, mert a kitűzött kér­dések nagy hordereje és az e végből szükséges véleményezések megállapítása és más körül-

Next

/
Thumbnails
Contents