Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 21. szám - A budapesti ügyvédegylet emlékirata a végrehajtói intézmény tárgyában

— 165 — hogy a ké?besitések a bíróság székhelyén kivétel nélkül a bírósági végrehajtók által volnának teljesitendők. De ezen véleménynek alapteltétele az volt, hogy a végrehajtói intézmény behozatalával együtt vagy közvetlenül utána a szóbeli és nyilvános eljárás is életbeléptetni terveztetik. Általános volt akkor azon meggyőződés, j hogy ezen annyira fontos intézmény esetleg még a je'enlegi prtts keretén belől is néhány hó leforgása alatt be fogna hozatni, s igy a végrehatói intézménynek addig is életbeléptetése ellen aggályunk nem lehetett, a nyilvánosság és szóbeliség behozatalával kétségkívül üdvösnek bizonyult volna a végrehajtói intézmény és vele kapcsolatban a kézbesítési uj rendszer is. Ez volt az ügyvédi egylet feltevése és ezen feltevésünkben, szégyenpír nélkül legyen mondv.", alaposan csalódtunk ; mert a szóbeliség és nyilvánosság nemcsak a letelt 3 év alatt he nem hozatott, de sőt behozatalának időpontja kiszámithatlan távolba van helyezve. Evvel pedig a végrehajtói intézmény behozatalának szüksége, különösen pedig a végrehajtóknak kézbesítő minőségbeni alkalmazásának szükség öuként el is esett. És igy már elméleti szempontból is kereken a mellett kellene véleményünket adnunk, hogy az egész intézmény mint alapczéljának a szóbeliség és nyilvánosságnak nom szolgálható, egyszerűen eltöröltessék. A mit az elmélet elvont követelményképen kiván, azt a több évi gyakorlat égető szükségnek tüntette fel. Bátran állithatjuk, hogy ugy az ügyvédi körökben valamint a perlekedő közönségben általános azon meggyőződés, hogy a végrehajtói intézmény, különösen pedig az LI. t. cz-nek a kézbesítésekre vonatkaozó szakaszainak mielőbbi eltörlése az egész ország által örömest fogadtatnék, hogy jelenlegi eljárásunk mellett annál népszerűtlenebb, boszantóbb, költségesebb és a mellett megbizhatlanabb intézmény alig található. Mindezek olyan hátrányok, melyek bizonyítására későbben áttérendünk, melyek elegendők arra, hogy a közvélemény párját ritkító egyhangúsággal az egész törvényezikk felett pálezát tör, és melyek az egész intézményt tarthatatlannak bizonyítják. A mély tisztelettel alulírott budapesti ügyvédegylet ugy hivatásabeli mint hazafiúi kötelességét véli teljesíteni, midőn Nagyméltóságodat az általa eddig constatált és a gyakorlati életből merített, fájdalom mindennapi sajnos jelenségekre figyelmeztetni iparkodik, és midőn Nagyméltóságodat arra felkéri, hogy ezen bajok mielőbbi törvényhozás utjáni gyökeres orvoslását eszközölni méltóztassék. Jól tudjuk ugyan, hogy a törvényhozás fontos törvények alkotásával és előleges tanácskozás stádiumában levő törvényjavaslatokkal tulhalmozott. De viszont tudjuk azt is, hogy jó, gyors, kivált pedig olcsó igazságszolgáltatás nélkül rendezett államélet nem képzelhető ; tudjuk, hogy az ilyen igazságszolgáltatás létrehozása minden törvényhozás és minden kormány legelső, legfőbb gondjának tekintendő ; de tudjuk végre azt is,hogy egyhangú, az összes jogászvilág és a nagy közönség pártfogásában és támogatásában részesülő ezen kérelmünk folytán Nagyméltóságod indítottnak érzendi magát egy, a jelen t. cz. módosítását tárgyazó törvényjavaslatot mihamarább az országgyűlés elé terjeszteni és annak mielőbbi törvényre jutása mellett működni. Legyen a mondottak után szabad azon általános ellenszev és visszatetszés indokait előterjeszteni, melyek alapján ugy az ügyvédek mint az igazság kereső közönség a kézbesítésekről szóló törvényszakaszok eltörlését megváltásképen üdvözölnék. Indokaink mind olyanok, melyekre nézve minden ügyvéd számtalan poaitiv adatokat bocsáthatna Nagyméltóságod rendelkezésére, és melyek igy a hitelesség jellegével bírnak. I-ör A végrehajtók utjáni kézbesítési rendszer legfőbb hiánya annak költséges voltában rejlik. A fennállott kézbesítési rendszert szem előtt tartva, határozottan mondhatjuk hogy az 1871. LI. t. cz. 24. §-ának a) és b) pontjai az ügyfeleket a per kezdése alkalmával előre kisem számítható jelentékeny kiadásokba sodorják; sőt a szegényebb sorsuakra nézve a perlekedést, majdnem lehetetlenné teszik. Erre nézve a mindennapi gyakorlatból merített példákkal is bőven szolgálhatunk. Vegyük azon esetet, hogy egy 50 frtig terjedő követelés az ügyvédnek ügyfele által per utjáni behajtás végett átadatik. A jelenlegi az ujabb bélyegtörvény által tetemesen felemelt bélyegkiadások ezen törvény utján folyamatba tett ügynél : a) kereset és meghatalmazás bélyege 90 kr. b) ítéleti és jegyzőkönyvi bélyeg 1 írt 20 „ c) végrehajtási kérvény és mellékletei 80 „ d) végrehajtási jegyzőkönyv bélyege 20 „ összesen 3 fit 10 kr: Ez a perstadium legegyszerűbb alakjában t. i. makacsság esetében. Megjegyzendő, hogy itt is a kiadás alperes megjelenése esetében 50 kr. ítéleti bélyeggel csökken, és igy csakis 2 frt 60 krt teszen, sőt hogy bírói egyesség esetében épen csakis 2 frt 29 krra rug. Nézzük ellenben a kézbesítési dijak mennyiségét hason kedvező esetekben, midőn t. i. a per minden néven nevezendő bonyolódás nélkül egy alperes mellett, ki még Va mértföldnyi távolságban sem lakik, a kezdettől kezdve a végrehajtás minden stádiumán keresztül vitetik. Ezen legkedvezőbb eset a makacsság esete; itt a felperes által fizetendő költségek a következők: a) kereset kézbesítéséért . . 60 kr, b) makacssági Ítélet kézbesítése 20 „ e) végrehajtási kérvényre hozott végzés kézbesítése 3 példányban 60 „ d) végrehajtást jóváhagyó végzés kézbesítése 40 „ e) árverés kitűzése ... 50 „ f) árverési végzés kézbesítése 60 „ g) árverést jóváhagyó végzés kézbesítése . 40 „ összesen 3 frr_30 kr. Tehát az államot megillető bélyegköltség 2 frt 29 krra rug, daczára annak, hogy a bélyegdijak 80/100-al felemeltettek; a kézbesítési dijak ellenben 3 frt 30 krra rúgnak, egy 50 frtot megnem haladó követelésnél, de ép ugy egy 2—3 frtos követelésnél, melynek behajtásától a szegényebb sorsíit elzárni ép oly igazságtalan volna, mintha a gazdag bankárnak akadályt gördítenénk 10,000 frtra rugó követelésének per utjáni érvényesítése ellen. Mennyire változnak azonban ezen már ily egyszerű alakban is túlzottnak látszó kézbesítési dijak, ha tekintetbe vesszük: 1- ör az alperesek többségét. Ily esetben az első idéző végzés minden egyes példánya 30 kr. kézbesítési dijjal sujtatik, ép ugy minden többi végzés valamennyi alperesnek külön kézbesittetik; ez által pedig a kézbesítési dijak az alperesek számához képest kétszereztetnek, háromszoroztatnak és igy tovább. Ha ez az idéző végzéseknél még eltűrhető, ugy a közbenszóló végzéseknél u. m. ítélethirdetéseknél, a felebbezés felterjesztését tárgyazó és minden egyéb hasonfontosságu bírói jogcselekménynél a szó teljes értelmében igazságtalan és elviselhetlen teherré változik. 2- or. Az alperesek lakásának a végrehajtó lakás át ól i távolságát. Itt is gyakorlati példákkal szolgálhatunk. A végrehajtó minden alapos ok nélkül a kézbesítés alkalmával alperes lakásának 1/8 mértföld távolságának ürügye alatt költséget számit és a felektől Budapesten például vasúti kocsidij-képen egyenként '20 kr. ujabbi költséget vesz fel. Kétségtelen, hogy ez a kézbesítés drága voltát még inkább fokozza. Csekély azonban ezen visszaélés, azon sokkal súlyosabb visszaéléssel szemközt, melylyel a végrehajtó a város területén belől azonban a vámvonalon kívül vagy annak tőszomszédságában fekvő kézbesítésekért, mely helyekre a lóvaspálya vagy társaskocsikkal 10 perez alatt könnyen juthat, és melyek épen ezen közlekedési eszközök tőszomszédságában vannak kézbesítési és koesidiján kívül több forintnyi napidíjat is számit. És ha minékünk budapesti ügyvédeknek például a Rákoson kézbesítendő végzésünk akad, akkor a kézbesítőnek bérkocsin kívül még 8—9 forintnyi napidijat is meg kell térítenünk ; holott egész utja, hivatalos cselekvényét beleértve, oda és visszajövet 50 perczet vett igénybe. Mindennapi dolog, hogy az Újpesten teljesítendő kézbesítések több forintnyi napidijat igényelnek és nem ritka azon eset is, hogy a pesti ügyvéd egy vidéken kézbesítendő végzés fejében 12 frtot és még ennél is többet kénytelen kézbesítési dij fejében fizetni. Nagyobbodnak még ezen összegek: 3- or. A számos, gyakran a felek által kérelmezett; gyakran azonban a bíróságok tulhalmazottsága folytán hivatalból elrendelt h a-1 a s z t á s o k által. 4- er. A tanú kihallgatások által. Bizonyítást nem szükségei, hogy a tnnubizonyitás a letárgyalt pereknél majdnem kivétel nélkü'i, sőt bátran mondhatjuk, hogy a perek két harmada tanubizonyitás nélkül végitélet alá nem kerül. Itt a felek értesítésén kívül a tanuk megidézése is végrehajtók utján történik, kik hason ürügyet nyernek, túlzott összegeket a tanú kezéhez történt kézbesítés okából a bizonyító félen megvenni. Ezen kézbesítési mód még sokkal terhesebbé válik akkor, ha mint ez rendesen történik, a tanúk két-háromszor beidéztetuék. Itt számokat élősorolui lehetetlen, de világos, hogy az ügyvéd illetve a fél ezáltal elviselhetlen kiadásokkal sujtatik. 5- ör. A per orvoslat ok, semmiségi panaszok, felebbezések, eskületételre idézések és letett eskürőli értesítések, valamint az ítélet kihirdetésére idézések által — első, másod és harmadbirósági stádiumban. Nagyobbodik: 6- or. A végrehajtás stádiumában, midőn valamennyi foglaltatok tekintet nélkül arra, váljon követelésök időközben kiegyenlíttetett-e vagy sem, a végrehajtásról illetve a tartandó árverésről értesíttetnek, későbben újból a vételár felosztási tárgyalásra idéztetnek, az elsőbbségi és igényperekre meghivatnak, — ezek által a felek ujabbi ép oiy jelentékeny, miut teljes indokolatlan kiadások által sújtatnak. Igazságtalan ezen dijak beszedése: 7- er. A pénz felvételét tárgyazó végzések kézbesítésénél, mert ezen dijakat felperes alperesen többé meg nem veheti és igy saját követeléséből veszít. 8- or. Csődpereknél, ahol felperes követeléséből gyakran semminemű kielégítést nem várhat. És igy főleg a nálunk divatozó, semmi jogcselekményt magában aem foglaló végzések, hirdetések, értesítések mellett felperes követelése elvesztésén kívül a dijak folytonos fizetése által még ujabb, jelentékeny kárt szenved. És mindezen jelenségekre ugy a sommás mind a rendes eljárásnál, köz-mint váltótörvényszékek előtt akadunk. Mindenütt a kézbesítési dijak aránytalan és költséges volta miatt az igazságszolgáltatás czéljai veszélyeztetnek és a kiadások előre kiszámíthatatlanokká válnak Sok esetben ezen kiadások az úgyis a perbeli és bélyegköltség által sújtott alperest, gyakran a követelés behajthatlansága esetében a jómódú felperest, de igen gyakran magát az ügyvédet is kizárólag terhelik, aki nemcsak munkájának gyümölcsét veszti, hanem bélyegkiadásait is előlegezi és igy ezen monstruosus kézbesítési dijakat is saját zsebéből tartozik viselni. Ha eme panaszlott hiányok már a nagyobb összegű pereknél sujtók, ugy kétszeresen sujiók ott, hol a szegényebb sorsú iparos és kereskedő osztály kisebb követeléseit, sommás per utján érvényesíteni óhajtja, mely perének kimenetele az összeg behajthatóságára nézve még több mint kétes; kétszeresen sújtó