Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 20. szám - A magyar váltótörvényjavaslat. 6. [r.]

- 155 — leg a saját váltó kibocsátója a fizetést a váltóban kitett pénznemben ezen szóval „valósággal" vagy más hasonló kifejezéssel ki nem kötötte." 56. cz. „A váltóbirtoko s az ajánlottrészletíizetést akkorsemutasithatja viszsza, ha az elfogadás a váltóban kitett egész összegre történt." 13) 57. cz. „A váltóadós csak a nyugtatványozott eredeti váltó vagy ha ez több példányban lett kiállítva, az elfogadott példány kiadása mellett köteles fizetni. ***) Ha részletfizetést tett, csak azt követelheti, hogy az a váltóra feljegyeztessék s neki arról a váltó másolatán nyngtatvány adassék." 58. cz. „Ha a fizetés a lejáratkor nem követeltetik,14) az elfogadó illetőleg a saját váltó Kibocsátója a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után a váltó összeget aváltóbirtokos veszélyére és költségeire, a fizetési hely bíróságánál leteheti. A letétel érvényességéhez a váltóbirtokos megidézése nem szükséges. Ugyanezt teh eti az elfogadó illetőleg a saját váltó kibocsátója akkor is, ha a bemutató jogosultságát a váltóösszeg felvételére (33. cz.) igazolni nem képes." Dr. Herich Károly, m. k. miniszteri tikár. Szemle. Igazságügyi javaslatok a képviselőházban. Budapest, máj. 12. (—r.) Az ügyvédrendtartás iránti törvényjavaslat a napokban fog a képviselőház által tárgyalás alá vétetni. A központi bizottság már benyújtotta jelentését. A kamara-rendszer érintétlenül fenn van tartva. A tudori szigorlatok kötelezősége az osztályok előadóinak többsége által pártoltatok, valamint a 3 évi gyakorlat is. Előreláthatólag legnagyobb vitára a házban a tudori szigorlatok kötelezősége fog alkalmat adni. Ha azonban ezen pont elejtetnék, azon esetben a 3 évi praxis elfogadása kétségtelen, míg ha a tudori szigorlatok kötelezősége keresztül hatol, a két évi praxis nagyobb határozottsággal fog követeltetni. A körjegyzőségről szóló törvényjavaslata képviselőház által véglegesen elfogadtatván, legközelebb a felsőházban fog tárgyalás alá vétetni. A képviselőház a mult napokban ezenkívül még több igazságügyi törvényjavaslattal foglalkozott, milyenek a vasutaknak a testi sértések és halálesetekért való kártérítési kötelezettsége, továbbá a váltóhamisítások eseteiben követendő eljárás iránti törvényjavaslatok. A hamis bukásokról szóló törvényjavaslat is keresztül ment az osztályokon és a legközelebbi napokban a házban tárgyalás alá fog vétetni. Ezzel, úgy látszik, be lesz fejezve a képviselőház nyári ülésszaka alatt az igazságügyi törvényjavaslatok tárgyalása. ") Eddigi törvényünk 116. §. szerint a váltóbeli sommának felén alól ajánlott részfizetést felvenni a bemutató nem tartozik. ***) Az angol jog szerint: In all cases of payment of a bili, a receipt should be written on the back ; and when a part is paid, the same should be acknou ledged upon the bili, or the party paying may be liable to pay the amount a second time to a boná fide endorser. — Itt is azonban áll, hogy a ,,mala fides superveniens non nocet.'-14) Numeratio fit in aedibus, quas debitor Christianus inhabitat. I n d a e u s pecuniam ad creditorem Chiistianum deferre tenefur. (Franck). i Az ötödik magyar jogászgyülés indítványai. Vélemény és indítvány a magyar jogászgyülés állandó bizottsága által ismételve kitűzött következő kérdés felett: I KA közvetlen szóbeli eljárásban minő jogorvoslatok engedendők meg?" j Ráth György kir. semmitőszéki biró úrtól Budapesten. (Folytatás és vége.) A legtöbb perrend szerint a tanúk lakhej lyének távolsága, az idő s költségkímélés szem! pontja, vagy a bizonylatnak a helyszínén fel| vételére utaló különleges körülmények elégséges indokul szolgálnak arra, hogy a tanuki| hallgatás megkeresés vagy kiküldetés utján j eszközöltessék. Már pedig ha terjedt, nagyobb j területekre kiterjedő első törvényszékek felállíttatnak, okvetlenül tömegesen fognak oly ese! tek előfordulni, midőn az első bíróságok is ' kényszerítve lesznek Ítéleteiket írásbeli tanuj vallomásokra alapítani, midőn tehát épen nem j tudnék elfogadható okot találni, melynél fogva ! a felső bíróságot a ténykérdések mysteriumá-I nak megvizsgálásától el kellene zárni. A törvényszéki területek nagyobb terjedelme hasonlag tetemesen gyengíti azon némelyek által nyomatékoson hangsúlyozott érvet is, hogy a helyi viszonyokat közvetlenül ismerő első bíróságok többnyire biztosban képesek a tényálladékot megállapítani, mint a távolból itélő felső birák. Eme érvnek különben sem tulajdonithatnék nagyobb jelentőséget; sőt azt hiszem, ép oly jogosultsággal állitható, mikép a perlekedő felek viszonyainak az együttélés és a folytonos társadalmi érintkezésből merített ismerete rend szerint az elfogulatlanság rovására szereztetik meg. A mi a korlátlan ujithatást illeti, ez nyilvánlag a huzavonának tárt kaput fogna nyitni, s a fél utasításához kötött leglelkiismeretesb s legszorgalmasb ügyvéd kezeiben is szerfelett veszedelmes fegyvert képezend. Hát még más esetekben s nálunk, hol a jogorvoslatok körül tapasztalt, már már tűrhetetlenné vált visszaélések nyomása szülte a p. törv. rendt. hírhedt 294. §-át. A per lassúbb vagy gyorsabb lefolyása jóformán az egyik vagy másik fél önkényétől függne; a folytonos halasztások mellett pedig az eljárás csak névleg lenne szóbeli s közvetlen, a bírói határozatok valódi alapját azonban előreláthatólag leginkább a birák írásbeli magánjegyzetei fogják képezni. Hogy mikép lehessen az ilykép keletkezett ítéletet ténykérdések tekintetében a csalhatlanság atributumával felruházni: azt nem vagyok képes felfogni. De a szóban levő szabály korántsem kárpótolja a judicium nóvum mellőzését, mert a mindennapi tapasztalás mutatja, hogy az uj bizonyítékokon alapuló perújítás kiindulási pontja az alaperbeli ítéletek indokolása, s hogy a pervesztes feleket nagyrészt csak a meghozott Ítélet világosithatja fel a pervesztés okai, saját mulasztásai s a felől: minő körülményt talált a biró lényegesnek, mit és milykép kellett volna neki bebizonyítania? Átlag véve tehát, a mi netán idő és költség tekintetében megtakarittatik a jogi kérdésekre szorítkozó másodbirósági eljárásban, busásan rámegy a perújítások többleiére. Ezenfelül én, s nem kétlem, velem számos mások, már általában nehezen bárátkozhatnánk meg azzal az eszmével, hogy a perújítás uj tanuk feltalálása miatt meg ne engedtessék; annál kevésbé fogadhatnánk el tehát e megszorítást akkor, ha az ezáltal sújtott fél a tények és bizonyítékok ujithatásával járó felebbézés menedékéhez sem folymodhatnék : kivált miután igen sokszor az uj oklevélre szorítkozó perújítás közben sem lesz az alapperben kihallgatott tanuk ujabbi kihallj gatása kikerülhető. Midőn végül a tényállásra vonatkozó ité| letkijavitás ellen Vajkay Károly elől hivatolt i véleményében meggyőzően kifejtettekhez alig I tudnék valamit hozzáadni, azon sajátságos tan| nal szemben, mely az okmányok értelmezését a jogi kérdések közé sorozza, bátor vagyok csak az iránti kételyemnek kifejezést adni: váljon valamely körülmény, például a szerződő felek vagy a végrendelkező akarata, elveszti-e í ténybeli jellegét az által, hogy bebizonyítása , nem tanuk, hanem okmány alkalmazása mel-i lett történt? És azon gyakori esetekben, me i lyekben az okmányok értelmezésénél a tanuk nyilatkozatai is veendők figyelembe, mit tevő J legyen a felső bíróság s váljon kötelezhető-e j arra, hogy a felülvizsgálandó ítéletben kifejtett tényállást jóllehet már az első bíróság kiinduj lási pontját tévesnek, és e tévedést a bizonylati eljárás eredu:énye összefoglalására kihatónak találja, mint hozzányulhatatlant fogadja el? A most érintett, valamint a fennebb em titettem további szabály, hogy a revisioin jure tárgyát valamely ténynek a törvény megsértésével lett megállapítása miatti sérelem is képezheti, még bizonytalanabbá tenné a jogi és ténykérdéseknek ugy is nehezen megállapítható határvonalát; míg az utóbbi ezenfelül a felülvizsgálat alatt álló ítélet gyakori feloldását s az első bírósági eljárás ismétlését idézné elő. Mindezt összevetve azt hiszem, hogy a felebbézés megszokott jogorvoslatának megszüntetése a perbeli eljárást sem rövidebbé, sem olcsóbbá, sem biztosabbá nem varázsolandja, hanem tekintve a halasztási kérelmek-, feloldások- és perújításoknak előreláthatólag bekövetkezendő aránytalan szaporodását, a felső bíróságok természetszerű feladatát az első bíróságokra hárítaná és mégis megfosztaná a perlekedő feleket attól, a mit az államtól jogosan követelhetnek, hogy a mennyire csak a véges emberi ész határai engedik, ügyeik igazságos eldöntésének lehetősége biztosittassék. A felebbezett fél csatlakozásának, valamint a tények és bizonyítékok ujithatásának megengedése, ugy mint ez már a mult évi jogászgyülés IV. szakosztálya által indítványoztatok, szoros összefüggésben állván a felebbézés fennebbi elméletével s ennek önkéntes folyományát képezvén, bővebb kifejtést és indokolást annál kevésbé igényel, mivel eltérő nézetek tudtommal még eddig nem merültek fel. II. Szintúgy mint a most érintett szakosztály, rendes perekben részemről is a felebbézés mellett oly jogorvoslatkép, melylyel az Ítéleti leg befejezett Ugy az annak érdemét tárgyazó jogkérdések, valamint a másodbirósági eljárásra vonatkozó semmiségi esetek tekintetében a legfőbb bírósághoz átszármaztatik, a felülvizsgálati kérelmet engedném meg. Véleményem a szakosztály indítványától egyedül annyiban tér el, hogy azon esetben, ha vitás ténykérdések fel nem merültek, vagy a felek a tényálladéknak első bíróságilag lett megállapításába belenyugodtak, azaz, ha az első bírósági ítélet kizárólag jogkérdésekre vonatkozóan találtatik sérelmesnek, a jogorvoslat nem felebbézés alakjában a másodbirósághoz, hanem egyenesen a legfőbb bírósághoz volna intézendő. E módosításra a következő indokok vezettek : Az eljárás közvetlensége és szóbeliségéből folyó kétségbevonhatlan biztosítékok mellett az államnak az igazságszolgáltatás körtili feladata a felek irányában ki van merítve akkor, ha fontosabb ügyeiknek mÍDden vitás kérdésre nézve két társasbiróság utján való alapos megvizsgálását lehetővé tette; a legfőbb bíróság felállítását tehát, a mennyiben ez esetleg harmadbirósági eljárásra is van hivatva, nem anynyira a feleknek, mint az államnak a jogegység fenntartása iránti érdeke igényli. A jelzettem esetben módositványom által a félre nézve az államérdekek koczkáztatása nélkül a vitás kérdés újbóli alapos megvizsgálása biztosíttatik; a felesleges másodbiróság j mellőzése folytán pedig az eljárás olcsóbbá és I gyorsabbá válik. Azon gyakrabban előfordulható körülményt, hogy esetleg ugyanazon perben az egyik fél felebbezéssel, a másik a legfőbb törvényszékhez intézett felülvizsgálati kérelemmel fog élni, lényeges nehézségnek nem tekinthetem; miután például az utóbbi fél akadálytalanul köteleztethetnék arra, hogy felülvizsgálati kérelmének felzetét a másodbirósághoz benyújtsa; ennek leendvén feladata felebbézés beadása esetében az akkor felebbezési csatlakozásul veendő felül-