Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 20. szám - A magyar váltótörvényjavaslat. 6. [r.]

154 -Minden a váltóra vezetett s az j intéz vényezett által aláirt nyilatkozat feltétlen elfogadásnak tekintetik, a mennyiben abban világosan kifejezve nincsen, hogy az intézvé- , nyezett az elfogadást vagy általában nem, vagy csak bizonyos megszorítá- , sokkal kívánta teljesíteni Feltétlen el fogadásnak tekintetik továbbá, ha azintézvényezett minden további hozzáadás nélkül irja saját nevét vagy czégéta váltó ftlőlapj ára.***) A megtörtént elfogadást viszszavonni nem lehet." 43. cz. „Az intézvényezett az elfogadás t a v á ltó b a n k i t e t t összeg egy részére szoríthatja; minden más megszorítás az elfogadás t el j es megtag adásának tekintetik. Azelfogadó azonban ily esetben is nyilatkozata tartalma szerint váltójogilag felelős." 44. cz. „Az intézvényezett az elfogadás alapján az elfogadott összegnek lejáratkor leendő kifizetéseértváltójogi lag felelős.7) Az elfogadás az int é z vé nye zettet az intézvényező irányában is váltójogilag kötelezi; ellenben az i u té zv ény e z e 11 e t az intézvényező ellen az elfogadás alapján váltói kereset nem il le t i.8)" (Chi acceta, paghi.) 45. cz. „Ha aváltónaz i nt é z vé n y eze 11 | lakhelyétől különböző fizetési hely van kijelölve, — telepitett váltó — az intézvényezett az elfogadás alkalmávalköteles azon személyt — telepest — kijelölni, ki által a fizetésnek történni kell, feltéve, hogy ez magából a váltóból ki nem tűnik. Ha ez meg nem történt, az tételeztetik fel, hogy az intézvényezett maga kívánja a telep helyén a fizetést t elj e s i teni.9) A telepitett váltó Intézmény ez ő j e az elfogadás végetti bemutatást a váltón meghagyhatja. E meghagyás elmulasztása az intézvényező s a forgatók elleni viszkereset elvesztését vonja maga után." ***) Ezen bekezdésnél az értekezlet inditv4nyom folytán átvette a német vdrsz. 21. czikkének 3 bekezdését. A tervezet ugy akarta, hogy a váltó előlapján előforduló minden aláírás, ha annak más minősége magából a váltóból ki nem tűnik, foltétlen elfogadásnak tekintessék. (L. czikkemet a „Pestcr Llyod''f. é. april 2í. számában és B a r a c h megjegyzéseit az id. h.) ') Eddigi törvényünk nem igen czélszerü^n intézkedik a 85. §-ban. ,Az elfogadó f el tételes elfogadás által is váltóilag köteleztetik, a bemuzató azonban ily elfogadással megelégedni nem tartotik, és ha teszi, víszkereseti jogai elenyésznek." — „A bemutató azintézvényezett által kisebb sommára szorított elfogadásban(Theil-Acceptation)m e gegyezni nem tartozik, ha pedig abban megegyezne, a váltósommának el nem fogadott részére nézve óvást tenni és azt az előzőkkel közleni köteles (86. §) Mi által indokolható ezen szigor, midőn a bemutató n e m is volt köteles a váltót elfogadás végett bemutatni. 8) Ismét czélszerütlennek kell neveznünk eddigi törvényünk 80. §-ában foglalt abbeli intézkedést, mely szerint az elfogadás a fizetés kötelességét vonja maga után a kibocsátó iránt is, h a a váltót tulajdon rendelmónyére adta ki. 9) Eddigi törvényünk 73. §. : Ha a váltó nem az elfogadónak a váltóban kijelelt lakhelyén, hanem egy harmadik helyben fizetendő, az elfogadásban a telep (domicilium) is, úgymint neve azon személynek, kinél a fizetést az intézvény helyén fölvehetni, kitétessék. Ha ez nem teljesíttetik, a bemutató épen ugy, mintha az elfogadás megtagadtatot volna, óvást tehet és visszkeresetet támaszthat. W i ld n e r (I. 158. 1.) ugyan még azt is állítja, hogy a bemutató ilyenkor is köt ele s óvást felvenni és előzőit értesíteni! Fizetés végetti bemutatás. 46. cz. „A váltó lejáratkor fizetés végett az in tézvényezettnek akijelölt fizetési helyen az esetben is bemutatandó, ha az elfogadás végetti bemutatás korábban sikertelen maradt. Ha az, kinél a fizetés végetti bemutatásnak történnie kellene, csőd alá került vagy meghalt, a bemutatásnak a tömeggondnoknál illetőleg annál, ki a hagyatéknak gondját viseli, kell történni." (1. eddigi t. 102. §-át ) 47. cz. „A látra szóló váltókat aforgató s az intézvényező elleni visszkereset különbeni elvesztése mellett a váltóban foglalt különös meghagyáshoz képest, ilyennek nem létében pedig a kiállítástól számítandó két év alatt kell fizetés végett bemutatni. lü) Ha az ily váltón valamelyik forgató hátiratában különös bemutatási időt jelölt ki, annak váltójogi kötelezettsége megszűnik, ha a váltóé határidő alatt be nem m utattatik." 48. cz. „A telepitett váltókat a telepesnél, vagy ha ilyen megnevezve nincsen, magán ál az intézvényezettné 1, illetőle'gasaját váltó kibocsátójánál és pedig a telep helyén kell tizetés végett bemutatni. Ugyanott veendő fel az óvás is, ha a fizetés megtagadtatik. Ha a váltó a telepesell enkellő időben nem óvatoltatik, a váltó birtok o s nemcsak a z intézvényező és a forgatók elleni viszkeresetét, hanem az elfogadó illetőleg a saját váltó kibocsátója elleni váltói keresetét is el vesztí."tt) Lejárat. ") 49. cz. „Ha aváltón valamelymeghatározott nap van fizetési nap gyanánt kijelölve, a lejárat e napra esik. H a a fiz etés i n ap valamely hó k öz e p é r e t üz e t e tt ki, a váltó azon hó 15-én jár le, ha pedig a fizetés valamely hó elejére vagy végére tűzetett ki, a lejárat ugyanazon hó első illetőleg utolsó napjára esik. Ha a váltón nincs kitéve, melyik évben fizetendő a váltó, ugy a lejárat, ha van még hasonnevű hó a kiállítási évben, a megnevezett ez évi hónapra, különben pedig a jövő év hasonnevű havára esik." I0) Eddigi törvényünk 103 §. szerint. Tetszésre kelt váltóknak bemutatása semmi határidőhöz kötve nincsen. Az osztrák törvényhozás ellenben az ,,ápiac e r e" váltót „1 á t r a" szóló váltónak tekinti (4. cz. 4. §.);Minthogy javaslatunk az „á piacerc'- váltóról nem emlékezik külön, ugy reménylem, hogy judicaturánk is ez esetben a látra szóló váltókra vonatkozó szabványokat fogja mérvadóul tekinteni. tt) Barach a Magyar Igazságügyben (243. 1.) meg nem bocsátható gondatlanságnak nyilványitja, hogy Apáthi e czikkben a nőmet vdrsz. 43. czikkét változatlanul vette át, mert két vitás kérdést megoldatlanul hagyott. Vigasztalódjék Barach ur: a tervezet valamint majdan a javaslat száznál is több vitás kérdést, mint nagyon kemény diót mellőzött. Hol a tudomány s a judicatura egyhangú véleményben van, még hagyján ! — Lesz különben ez iránt indiványom, a czikksorozat befejezésekor. ") Igazságtalanul szigorú eddigi törvényünk a 99. § ban. ,,Ha valamely váltó csak részben vagy épen nem fogadtatik el: az előzőkre nézve, a mennyiben elfogadva nincsen, az óvástétellel a z o n n a 1 lejárt." A részben el nem fogadott váltónak tehát kétszeres lejárati ideje van ! 50. cz. „Alátra szólóváltók abemutatáskor j árnak le." 51. cz. „Azon váltóknál, me lyek lát után bizonyos időre szólnak, a lejárat kiszámítására nézve következő h atározatok szolgálnak irányadóul: 1) ha a határidő napokban állapíttatott meg, a lejárat a határidő utolsó napjára esik; e határidőbe azon nap, melyen a kelet utánra szóló váltó kiállíttatott, vagy a Iát utánra szóló váltó elfogadás végett bemutattatott, nem számittta tván ; 2) ha a határidő hetekben, hónapokban vagy több hónapra terjedő időszakban, évben, félévben vagy évnegyedben van megállapítva, a lejárat a fizetési idő hetének vagy hónapjának azon napjára esik, mely nevénél vagy számánál fogva a kiállítás illetőleg a bemutatás napjának megfelel; ha pedig e nap az utolsó hóban hiányzik, a lejárat e hó végnapjára esik ; 3) ha a határidő egy vagy több egész s egy fél hóban állapíttatott meg, a félhó, mely alatt tizenöt nap értendő, az egész hónap vagy hónapok után számíttatik.1' 52. cz. „A hazai vánárokra kiállított váltók lejárata esik: 1) a vásár napjára, ha az egy napig tart; 2) a vásár utolsó napjára, ha ez nyolez napon belőliidőre terjed; 3) a második hét szerdájára, ha a vásár nyolez napnál tovább tart.' 53. cz. „Ha a kelet utánra szóló^és belföldön fizetendő váltó oly országban állíttatott ki, melyben az ó időszámítás divatozik, a mennyiben a váltóban ki nem tétetett, hogy az az uj időszámítás szerint kelt, valamint akkor is, ha a váltó mindkét időszámítás szerint lett keltezve, — a lej árat az uj időszámítás szerinti naptár azon napjára esik, mely a kiállítás napjának azó időszámítás szerint megfelel." Fizetés.*) 54. cz. ,,A váltóa lejárat napján fizetendő ki.1-) Kiméletinapoknakhelye nin c sen.f) 55. cz. „A fizetésnek a váltóban kitett pénznemben kell történni.**) Ha azonban a váltó a fizetés helyén forgalomban nem levő pénznemrőlvagyszámolási értékről szól, a váltóösszeg lejáratkori értéke szerint a fizetés helyén divatozó országos pénznemben fizethető ki, a mennyiben az intézvényező ille*) Code de commerce (art. 161): ,,Le porteur d'une lettre de change dóit en exiger le paiement le jour de son échébance." ,2) Ezen intézkedést bátran ki lehetett hagyni, mert csak cum grano salis érthető meg, a mennyiben a 17. czikkben a javaslat maga kimondja, hogy a váltót, ha vasárnapra vagy közönséges ünnepre esik lejárati napja, csak a legközelebbi köznapon kell kifizetni. **) Tökéletesen osztom Barach urnakj (1. Magyar Igazságügy 246. 1. és köv.) ezen czikkhez tett megjegyzéseit. t) Az angol és amerikai jog szerint: T h r e e days of grace are usually allowed for payment.. But with bilis payable on demand or when no t i m e o f payment is expressed, no days grace are allowed. but they are payable instantly au presentment. — Oroszországban tiz, Svédországban hat kiméi eti nap engedtetik.