Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 17. szám - A magyar váltótörvényjavaslat. 3. [r.]

— 130 — kifejezve, ezeknek egymástli eltérése esetében a betÜkkel kiirt öszszeg érvényes. Ellenben ha az összeg akár betükben akár számokban van többször kifejezve, eltérés esetében a a kisebb összeg tekintendő érvényesnek. " Az értekezlet ezen czikket, mely szorosan megfelel a német törvény 3. czikkének, változatlanul és vita nélkül elfogadta. A Munzingcrféle svájezi javaslat ugyan azt követeli, mint lényeges részét a váltónak, hogy a pénzöszszeg betükkel legyen kiirva a váltó szövegeben és én erre czélzó indítványt tettem is az 5. czikk tárgyalásánál. Az értekezlet azonban czélszerübbnek vélte a német t. e részbeni intézkedéseinek változatlan átvételét. Megjegyzem még, hogy Németországban vita támadt az iránt, mi legyen érvényes, ha az összeg többször számokkal és csak egyszer van betükkel kifejezve. B l u n t s c h li szerint a kisebb öszeg tekintendő érvényesnek, mig Brauer, Hartmann, Liebe és T h ő l egész h e ly es e n a betükkel kifejezett összeget tartják érvényesnek 9) 9. CZ. 10) „Oly okiratból, melyen a váltó lényeges kellékeinek (5. és 7. CZ. ) valamelyike hiányzik, váltójogi kötelezettség nem származik. Az ily okiratra tett nyilatkozatok váltójogi hatálylyal nem birnak. A lényeges kellék hiányával egyenlőnek tekintendő, ha a váltó lényeges része kitörültetett. " Az értekezlet ezen czikknek első bekezdését hosszú vita nélkül elfogadta. A második bekezdést többen elejtendőnek vélték, miután megkülönböztetendő, valjon a kitörlés szándékosan, tévedésből „dolose" vagy véletlenül történt-e és miután a véletlen kitörlésnek nem lehet ér vénytel enit ő hatályt tulajdonítani. 11) A többség azonban a kiegészítés megtartísa mellett nyilatkozott. A váltó lényeges tartalma határozott legyen és ne szolgáltathasson okot aemmiféle kételyre. Valamint a szétszaggatott váltó is, melynek lényeges része nem jelenkezik teljes eredeti épségében, nem bir váltójogi hatálylyal. 10. cz. I2) „A váltó lényeges kellékei tekintetében a k i ál li t á s i h e 1 y törvényei szerint itélendő meg. " „Locus regit actum" ez a nemzetközi jognak egyik elve, mely alól a német vdrsz. a 85. czikkben két kivételt enged. Az értekezlet ban egymástól eltérő különbség mutatkozik, a betűkkel irt szöveg határozónak feltétlenülnem tekintethetik, hanem a valódi érték egyéb bizonyítékok u. m. szakértők és tanuk hit alatti kihallgatása által is igazoltathatik. (L. hétszemélyes tábla 1865-iki 121. sz. a. kelt határozatát. ) 9) Innen kitetszik, hogy azon jogelv, mely szerint „semper in obseuris quod minimum est sequimur", nem minden fenntartás nélkül áll meg a váltójogban 10) Német vrsz. 7. cz: „Aus einer Schrift welcher eines der wesentlichen Erfordernisse eines Wechels (Art. 4. ) fehlt, ensteht keine wechselmassige Verbindlichkeit. Auch haben die auf eine solche Schrift geisetzten Erklarungen (Indossament, Accept, Aval) keine Wechselkraft. 11) Ily nézetben van B a r a c h (1. Magyar Igazságügy III. fűz. 169. 1. ) és Fekete „Székely h ir-1 a p" f. é. 27. sz. ) is A német jogtudósok és törvényszékek azonban majd nem egyhangúlag javaslatunk kiegészítése értelmében nyilatkoztak. (1. Hartmann: 180. 1. és Thöl: II. köt. 173. §. és czikkemet a „Pester Lloyd" f. é. február 18-iki számában. ) ia) Német vdrsz. 85. cz: „Die wesentlichen Erfordernisse eines ím Auslande ausgestelten Wechsels sowie jeder a n d e r n ím Auslande ausgestellten Wechselerklarung werden nach den Gesetsen des Ortes T>eurtheilt, an welchen die Erklárung erfolgt ist. Entsprachen j e d o c h die im Auslande geschehenen Wechselerklárungen stb. Részemről az értekezletnek megállapodásába nem tudok belenyugodni, mivel erős meggyőződésem hogy a két kivétel a német törvény szerint a váltó lényeges kellékeire fis vonatkozik. M iután ezen czikknél eltérés nem czéloztátott, a dolgon könnyen lehetne segíteni, ha a 10. ez. a 17. kel egybekapcsoltatnék s a 2. és 3 fejezet helyett egy fejezet állapíttatnék meg, mely mindkét fejezetnek feliratait magában foglalná. beható eszmecsere ulán ugy találta, hogy ezen kivétel csak a váltótnyilatkozatokra s nem a váltó lényeges kellékeire is vonatkozik. 11. cz. l3) „Aváltónyilatkozatok (kibocsátás, forgatás, elfogadás és kezesség) egyetemleges váltói kötele ze 11-séget állapítanak meg. E kötelezettségnél fogva az elfogadó, a saját váltó kibocsátója és a kezes a váltóösszeg kifizetéseért, az intézvényező és a forgatók pedig a váltó feltétlen elfogadásáért is felelősek. ")" A váltókötelezettek egyetemlegessége nem J a tiszta magánjogi, mivel az obligatio csak ugy szűnik meg, ha az elfogadó vagy a kibocsátó fizeti meg a váltót. Mindazáltal az elmélet nem nélkülözheti az egyetemlegesség fogalmából való kiindulást, hogy némely váltójogi speciálitást indokolhasson. Ily sajátságai a váltónak a „regressus per saltum (1. a terv. 87. cz. ), az elévülés megszakításának korlátolt joghatálya (1. a lerv. 111. cz. ) stb. 16) Ennélfogva, ámbár a német törvény szövegezése kétségen kivül szabatosabb, az értekezlet az „egyetemlegesség" kifejezését megtartotta. 12. cz. 10) „Ki valamely váltónyilatkozatot mint másnak meghatalmazottja i ir alá anélkül, hogyerre felhatalmázva lenne, személyesen és azon minőségben felelős, melyben az ál-LIólagos meghatalmazó felhatalmazás esetében felelős leendett. Hasonló módon és személyesen felelősek azon gyámok és egyéb képviselők is, kik jogosultságuk átlépésével irnak alá váltónyilatkozatot. " Ezen czikk szorosan megegyez a német vrdsz. 95. czikkével és csak azt jegyzem meg, hogy Németországban vitás a kérdés, valjon a „falsus procuratur" ex cambio vagy exdolo felelős-e. 17) A tervezet 13. czikkkét, mely szerint: „személyesen felelős az is, ki más nevében váltónyilatkozatot ir alá a nélkül, hogy meghatalmazotti minőségét kitüntetné, " az értekezlet helyesnek, de feleslegesnek ítélte. 18) 18) Német vrdsz. 8. cz „Der Aussteller eines Wechsels haftet für dessen Annahme und Zahlung wechselmiissig" — 81. cz. „Die wechselmassige Verpflichtung trifft den Aussteller Acceptanten und Indossanten des Wechsels, sowie cinen Jeden, welcher den Wechsel, die Wecliselcopie, das Accept oder das Indossement mitunterzeichnet hat, selbst dann, wenn er sich dabei nur als Bürge benannt hat, " L. a Code de Commerce 118 és 140. czikkei és eddigi törvénnyürk 25. 143. és 155. §-át. 14) „Scribens se obligát ad restituendam pecuniam casu, quo illae literae non acceptantur vei acceptae non complcrentur. Talis conditio tacite incst contractui cambii. (Stat. Bonon. ) és Franck: Indossans ex suo indossa mento tenetur tanquam debitor principalis etiam ad bonitatem literarum cambialium praes tandam, donec iisdem plene satisfactum, cadem ratione ac si cambium soipsisset. " 16) A tervezet szerint az egyetemleges váltókötelezettség a váltó minden jogszerű birtokosa irányában állapíttatnék meg. Az értekezlet azonban ezen hozzáadást feleslegesnek találta, sőt félreértésre alkalmat szolgáltatónak itélte, a mennyiben a váltójog szerint ugyan minden birtokos jogszerű, ki külsőleg magát legitimálni képes (1. a terv. 35. 8 a német t. 36 czikkét), de némelyik talán mégis a tiszta magánjog alapján akarná ezen jogszerüséget felfogni. 1

6) Német vrdsz. 95. cz: „Wer eine Wechselerkliirnng als Bevollmaichtigter eines andern unterzeichnet bhne dazu Vollmacht zu habén, haftet pesönlich in gleicher Weise, wie der angebliche Machtgeber gehaftet habén würde, wenn die Vollmacht ertheilt gewesen wáre. — Dasselbe gilt von Vormündern und andern Vertretern, welche mit Überschreitung ihrer Befugnisse Wechselerklárungen ausstellen. " ") 1. K e y s s n e r: Haftungspflicht des falschen Bevöllmachtigten (a Goldschmid-féle Zeitpchrift für das gesammte Handelsrecht XI. kötetében 493 és köv. 1. ) 18) A tervezett czikk egészen uj és mint kifolymánya eddigi törvényünk 27. §-ának, csak világosabban s mintegy kézzel foghatólag akarta kimondani azt, ami a tervezet 44. czikkének 3. bekezdésében (német vrdsz. 21. cz. 3. bek. ) ugy is előtordul. 13. cz. „Ki valamely váltónyilatkozatot kezesi minőségben ir alá, egyenlően kötelezettnek tekintetik azzal, kiért a kezességet elvállalta. Kétség esetében az vélelmeztetik, hogy a kezes ség idegen váltón ál az elfogadóér t, sajáí váltónál pedig a kibocsátóért lett elvállalva. 19/ Az értekezlet ezen czikket változatlanul elfogadta. Keni szabad azonban az első bekezdésből következtetni, hogy a kezes jogai is azonosak innak jogaival, liért a kezességet elvállalta, nert, a váltónexusba lépő minden személy önálló. Az első bekezdés, tekintettel a 11. czikkre20) bizonyára már egészen fölösleges, de ha a váltókezes önálló adósnak tekintetik, mint szerintem kétségen kivül tekintendő is, ugy kifogásolási jogai (exceptionea personae cobaerentes esetén) más szempont alá esnek. — A czikk 2. bekezdése eddigi törvényünket követi ugyan, de eltér a német vrdsz. -tól, mely szerint a kezességnek közvetlen és bizonyos viszonyban kell állania valamely váltókötelezetthez. Az olasz „firmare a valle" (Aval) kifejezést ugy értelmezik, hogy az bizonyos aláirás mellé kell, hogy történjék. Dr. Herich Káróly, kereskedelmi miniszteri titkár. Szemle. Esküdtszékeinkről. — Esküd széki tárgyalás a fővárosban. Budapest, apr. 21. (—r. ) Az esküdtszéki verdictek a lefolyt héten még mindig hadi lábon tartották a journalistika nagy részét. Vannak lapok, melyek az eküdtszéki intézmény hatáskörének megszorítását egyenest a közvita napirendére kívánják tűzni, sőt egyik napilap annyira megy buzgalmában, hogy az intézmény egyszerű megszüntetését követeli. Határozott védelemben az esktütszéki intézményt a napi sajtó terén csak egyetlen egy lap részesítette, de még ennek sem jutott eszébe utalni arra, hogy ha már az esküdtszéki intézményben keresztülviendő módosítások napirendre tűzetnek, akkor nem az esküdtszék hatáskörének mikénti megszorításáról, hanem mikénti kiterjesztéséről kell szólna - Esküdsztezéki tárgyalás is volt a napokban Pesten, még pedig kiválólag politikai jellegű per képezte tárgyát. Az „Albina" czimű román lapban ugyanis a határőrvidéki románokhoz az ottani választások előtt proclamátió intéztetett, melynek írója ellen a sajtótörvény 9. és 10. §§-ai alapján sajtóper indíttatott. A dolog azonban ezuttal minden haj nélkül folyt le, mivel a bíróság valamint az ügyészség is, kellő tapintatot tanúsítottak jogaik gyakorlásában. A bíróság elnöke a restimében határozottan utalt arra, hogy az esküdtek a törvény értelmében tartoznak a verdictet kimondani és ez által ellensúlyozta az esküdtszéki rendtartás 63. §-a által előszabott azen igen könnyen félreérthető figyelmeztetést, miszerint az esküdtek nem a „holt szabá!yok", hanem az „élő lelkiismeret" szerint itéljenek. A főügyészség képviselője nagy mérséklettel lépett fel és szintén hangsulyozta, hogy az esküdtek hivatva vannak a törvénynek érvényt szerezni. Kívánatos volna, hogy a bírák és az ügyészség a tárgyalásoknál sohase fukarkodjanak ilyféle ut-19) Eddigi törvényünk 49. §-a. Ha világosan kitéve nincsen, a kezesség kiért vállaltatott? az ily kezesség saját váltóknál a kibocsátóért, idegen váltóknál pedig az elfogadóért vállaltnak tekintetik. " 2 0) Az egyetemleges kötelezettséget a kezesre nézve is határozza ugy a Code de Commerce, valamint az angol és svéd jog. A váltókezesség azonban nem accessorius kötelezettség, mely a főadósság materialis érvényessé g é t ő 1 fü g g e s a váltókezesnek nem szól sem abeneficiumdivisionis vagy a beneficium excussionie, sem abeneficium cedendarum actionum. A kezes felelőssége nem pusztán s o 1 i d á r i s, hanem egyenesen c o r r e a 1 i s. Mindezek nagy különbségek.