Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 17. szám - Csődtörvényünk reformja. 4. Fejezet - A német csődtörvényjavaslat. 5. [r.]

— 131 — mutatásokkal. Ez által, ha nem tévedünk, sokat lehetne tenni arra nézve, hogy az esküdtek tisztába jöjjenek az iránt, hogy ők nem mint souverain hatalmú kegyelemosztók, hanem mint a törvény végrehajtására alkalmazott polgárbirák vannak hivatva működni. »jL Csődtörvényünk reformja. ^(Folytatás a Magyar Themis" 10. számából.) "il IV. Fejezet. A csődtömegnek zár alá vétele és leltározása. 46. §. A csődnyitási Ítéletben a csődtömeghez tartozó összes vagyonnak azonnali szoros zár alá vétele és leltározása elrendelendő és az a csődbíróság és csődbiztos székhelyén, a csődbiztos vagy egy bir. végrehajtó által a tömeggondnok és a közadós meghívása mellett foganatosítandó, különben pedig az illetékes bíróság a foganatosítás végett megkeresendő. 47. §. A csődtömeghez tartozó ingatlan javak és jogok tekintetében, melyek telekkönyvileg bejegyezvék, a csődbiztos kötetes haladék nélkül intézkedni az iránt, hogy az illető telekjegyzőkönyvekbe a csődnyitás napja feljegyeztessék. Ezen feljegyzés elmulasztásából azonban a tömegre semmi joghátrány nem háromolhatik. 48. §. Az összeirt javak, a készpénz, értékpapírok, arany- és ezüstnemüek és más drágaságok kivételével, melyeket a biztos vagy végrehajtó letétbe helyezni tartozik, továbbá a közadójoak a tömeg-vagyonra vonatkozó összes irományai, a tömegondnoknak az összeírás szerint őrzés és kezelés végett átadandók. 49. §. Az összeirt javak értéke egyidejűleg bírói becsű utján állapittatik meg. Földadó alá eső ingatlanoknál az összes állami földadó százszoros mennyisége képezi a becsértéket. Azon ingatlanok pedig, melyeknek becsértéke igy meg nem állapitható, valamint az ingatlan tartozéka, az érték kitétele nélkül vétetnek fel a leltárba, és ezeknek megbecslése a választmánynak taríatik fenn. 50. §. A tömeghez tartozó azon tárgyak, melyek záloghitelezők kezeinél vannak, leltározás és megbecslés végett előmutatandók. Az összeirt tárgyakra mások által támasztott igények pedig a leltárban feljegyzendők. 51. §. A csődnyitásról a közadós lakhelyén levő pósta, távírda, vasúti és gőzhajózási hivatalok, a közadós részére érkezendő levelek, sürgönyök és küldeményeknek, a tömeggondnoknak leendő kézbesítése végett, azonnal értesitendők. A közadós a részére érkezendő levelek és táviratok tartalmáról a tömeggondnoknál magának tudomást szerezhet és a tömeget nem érdeklőket attól átveheti. Indokok: ad. 46-51. §. A csődnyitás elrendelésével a közadós vagyona a büelezők összességének javára lefoglaltnak tekintendő, miért is mindenekelőtt srükséges ezen vagyont biztosítani. A bíróságnak intézkedései a csődnyitásnál, a szoros zár és a leltározás ezt czélozzák. Az eljárás folytatása czéljából a leltározott tárgyaknak megbecslése is szükséges, azonban miután ez csak tájékozásul szolgál, későbbre is halasztható, mikor azok értékesítendők lesznek. Azért elegendő egyelőre csak az ingóságokat megbecsülni, az ingatlanok értékének megállapítását pedig, a mennyiben az költség és időveszteség nélkül az adókulcs alapján a leltározásnál eszközölhető nem lenne, a választmánynak, ba a szükség beállana, fenntartani. A csődnyitásnak feljegyzése telekkönyvezett ingatlanok és jogoknál netaláni tévedések és visszaélések meggátlása tekintetétől czélszerünek tűnik fel. Azonban a feljegyzés elmulasztásának semmi jogkövetkezménye nem lehet a csődvagyonra nézve, minthogy a csődnyitástól kezdve a közadós vagyona felett nem rendelkezhetik. A csődvagyonnak átadása a szoros zár és gondnok alkalmazásánál követett végrehajtási szabályok szerint történik, a készpénz, értékpapírok és drágaságoknak bírói letéteményezésével és a többi vagyonnak a gondnok kezéhez való átadásával. Harmadik személyeknél zálogképen lévő, ugy egyéb mások által igényelt tárgyaknak leltározása csak mások jogainak megsértése nélkül foganatosíttathatván, a tömeg érdekének biztosítása tekintetéből a tárgyak összeirandók és megbecslendők lesznek ugyan, de a ^álogbirtokosok kezei közt hagyandók és illetőleg a mások által támasztott igények a leltárban feljegyzendők. A közlekedési intézetek értesítése a csödnyitásról elővigyázati rendszabály, mely a közadós helyzetéből folyik. V. Fejez et. A kosa dós cselekvő és szenvedő vagyoni állapotának felfedezése. 52. §. Ha a közadós a csődnyitás előtt cselekvő és szenvedő vagyoni állapotának kimutatását még be nem nyújtotta^ a csődbiztos által annak haladék nélküli pontos felfedezésére utasítandó. A leltározás befejezése után pedig tartozik a közadós a kimutatásnak esetleges helyreigazítása mellett a cs5dbiztos által kitűzendő hatáitdőn, melyre a tömeggondnok és helyben lakó hitelezők is megidézendők, megesküdni arra, hogy az általa felfedezett cselekvő vagyoni állapotban semmit el nem titkolt, és a szenvedő vagyoni állapotban semmit nem színlett. Indokok. A közadós által bemutatandó vagyoni kimutatás a vagyon felfedezésénél útmutatásul szolgál. Annak hit alatti megerősítése valódiságát biztosítja. Épen ezért kelletett, csődtörvényünktől eltérőleg, a kimutatásnak a hitletétel előtti esetleges kiigazítását is megengedni, nehogy az adósnak lelkiismeretén erőjzak tétessék és a pontos felfedezés czélja veszélyez(Folytatása következik) Dr. Held Kálmán. A német csődtörvényjavaslat. * v. Legközelebb megjelent czikkemben már emlitém, hogy ezúttal a tömeg értékének megállapítása iránti rendelkezéseket fogom előadni. Megfelelőleg azon elvnek, mely szerint a hitclezőség és a gondnok a lömeg kezelése és elárusitása iránt a csődbíróságtól minél függetlenebbül rendelkezhessenek, a javaslat a 115. §-ban kötelességévé teszi a gondnoknak, hogy a csődnyitás után minden haladék nélkül a tömeget birtokába vegye, kezelje és annak eláruitásáról kellően gondoskodjék; a 116. §-ban a tömeg minden adósának meghagyja, hogy tartozásait csak a tömeggondnoknál rója le; a 117. §-ban rendeli, hogy a záloghitelezők a náluk zálogban lnvő tárgyakról a tömeggondnoknak jelentést tegyenek és a 118. §-ban mindazokat, kik a náluk levő és a tömeget illető dolgokról a gondnoknál törvényes határidőben jelentési nem tesznek, az ebből támadható károkért felelőssé teszi és mindazon jogoktól megfosztja, melyekőket a tárgyakon illetik. A 123. §. meghagyja a tömeggondnoknak, hogy a leltárt és a mérleget 2 példányban készítse el, az ingó tömegnek birói felbecsülését szükségtelennek nyilvánítja, mely utóbbi intézkedés azért is czélszerű, mivel a tömeggondnok, kinek szakértőnek kell lennie, szükség esetén a becslést maga is eszközölheti, továbbá, mivel a becslés huzamosb időt és haszontalan költséget vesz igénybe, általa az árúk hányás-vetés folytán megrontatnak, és végre, mivel a becsérték az árverésnél irányadóul amúgy sem szolgál soha, hanem az árverezők legtöbb esetben a becsértéknél alacsonyabb árt kezdenek igérni. A 125. §. szerint a tömeggondnok vagy bármely csődhitelező a közadóst a leltár elkészítése után azon czélből idéztetheti a bíróság elé, hogy ott a felfedezési esküt tegye le arra, miszerint vagyonát és tartozásait legjobb tudomása szerint felsorolta, és tudva azokból sen mit el nem hallgatott. Mivel azonban bukások esetében előforduló netaláni csalásokban a közadós közelebbi rokonai és segédszemélyzete nem ritkán résztvenni szoktak, a javaslat a 126. §-ban előírja, hogy ezen személyektől a felfedezési eskü az iránt kívánható meg, hogy a tömeghez tartozó vagyonból mitssm hallgattak el vagy tartottak vissza, mennyiben az esküt letenni vonakodnának, le is tartóztathatók, és ha ezen kényszereljárás sem vezet eredményhez, a tömeg elleni igényeiket elvesztik. Ha a tömegnek valamely adósa adóssági viszonya iránt a bíróságnak felvilágosítást adni vonakodik, ezen adósság fennállásának beigazolása esetében a 27. §. értelmébf n tartozása után a nyilatkozat megtagadásától számítandó idő óta 10°/0. ot köteles fizetni. A javaslat 130. §-a értelmében a tömeggondnok a hitelezők választmányának megalakulásáig a bukott üzletét saját belátása szerint bezárhatja vagy folytathatja, s ép ugy jogosítva van, a bakottnak és családjának a svükséges élelmezést kiadni. A javaslat ezen rendelkezését nem helyeselhetem azért, mert az ideiglenes tömeggondnok önkényének tárt kaput nyújt; ő eladhat tekintet nélkül a tárgyra és az árra saját belátása szerint, és ennek folytán nem ritkán előadná magát azon eset, hogy a tömeggondnok valamely rokona vagy jó barátja által a tömegben lévő dolgokat potom áron összevásároltatja és a nyereségben osztozkodik. Igen ám, fogják mondani, a gondnok kötelessége a tömeg ügyeiben ugy eljárni, mint a gondos házi atya saját ügyében, felelős tehát a tömegnek minden megrövidítéséért, — mely felelősségnek annál nagyobb érvényt is lehet szerezni, mivel a gondnok óvadékot tartozik letenni. De mindezen theoretikus érveléseket ugyan szép, de nagyon impracticus képzelődéseknek kell a szerzett tapasztalat alapján nyilvánítanom. A törvénynek első sorban nem az a czélja, hogy az elkövetett visszaélések megtoroltassanak és a sértett jognak érvény szereztessék, hanem igénytelen nézetem szerint az az e'ső feladata, hogy intézkedései által a visszaélések elkövetését lehetetlenítse oly formán, hogy arra alkalmat nem is szolgáltat, és a megtorlásnak szüksége fenn se forogjon. De kárhoztatnom kell azért is a tömeggondnoknak ezen korlátlan rcndelkezhetését, mert a tömmegnek rögtöni elárusitása lehetetlenné teszi, hogy a bukott hitelezőivel azokra nézve kedvezőleg kiegyezhessék. A bukottnak vagyon; t egyedül a tömeg képezvén, annak olcsó áron történt elárusitása őt és a hitelezőket megkárosítja. A 130. §.-t tehát oly értelemben tartanám helyesebbnek, hogy a tömmeggondm k igenis jogosítva legyen a hitelezők összejöveteléig az el nem tartható dolgokat elárusitai a többi ingók elárusitása iránt pedig az amuj.y is a csőduyitás után négy hét núlva megalakítandó válr.sztmány határozzon. A 131. és 132. §. szerint a hitelezőié első gyűlésén a gondnok a közsdós fizetésitehetlenségének okait előadja, és a hitelezők választmánya a tömegnek kezelése és elárusitása iránt utasítást ad. A javaslat általánosságban a legnagyobb szabad rendelkezési jogot engedi a tömeggondnoknak, mindamellett nagyon helyesen a tömegre nézve nagyobb befolyással biró ügyletek megkötését és elintézését a hitelezők választmányának hozz ájáiultától teszi a 134. §. függővé. A javaslat 137. § a a gondnoknak meg hagyja, hogy a nála befolyt és a tömeghez tartozó pénzeket, a mennyiben a kezelési költségekre nem szükségesek, egy bét múlva birói kézhez tegye le. Ez ellen cselekedve, a le nem tett pénzeknek száza után 20%-ot tartozik fizetni, mit ugyan érzékeny, de minden esetre czélszerü büntetésnek kell tartani. A második könyv IV. fejezete a tömeg adósságainak megállapításáról intézkedik. Altalánosságban ezen fejezetből azt kell kiemelnem, hogy a javaslat eltérőleg a mi csődtörvényünktől és több európai csődtörvény-