Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 15. szám - A magyar váltótörvényjavaslat. 1. [r.]

Negyedik évfolyam. 15. szám. Budapest, április 9. 1874 Megjelenik minden csütörtökön: a, magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. MAGYAR A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések és reklamatiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 5 Irt., negyedévre 2 frt 50 kr. AZ előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utjan kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye, " „Igazságügyi rendelitek és törvényjavaslatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A magyar váltótörvényjavaslat. Dr. Herich Károly kereskedelmi miniszteri titkár urtól Budapesten. I. — A gyorsírás használata az ügyvédi irodákban. Balogh Andor ügyvéd urtól Budapesten. II. — A német csődtörvényjavaslat. Dr. Misner Ignácz ügyvéd urtól Budapesten. IV. — Az ötödik magyar jogászgyülés indítványai. Dr. Weinmann Fülöp pesti kir. táblai pótbiró ur véleményes indítványa a hivatalnokok vagyonjogi felelőssége tárgyában. (Folytatás. ) — Dr. Schönberg Ármin ügyvéd ur emlékirata a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez. — A kilenczes bizottság javaslatai az igazságügyi tárcza tekintetében. — Telekkönyvi jogeset. (Folytatás). — Vegyes közlemények. Egyleti hirek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"ből. — Külön melléklet: a „Döntvények gyüjteményének" egy ive, az „Igazságügyi rendeletek tárának" egy ive és Dr. Apáthy „Váltótörvénytervezetének" egy ive. A MAGYAR THEMIS, mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), 1874. évi április 3-án kezdette meg negyedik évfolyamának második évnegyedét minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megujítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel: ) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárá; '-ra és a „Döntvények gynjteményé"-re együttesen negyedévre: 2 trt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidék ól postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala. X A magyar váltótörvényjavaslat. X 1. A váltóintézmény fontossága minden kétségen felül áll: mint a kereskedelmi forgalom szükségleteinek szüleménye, a váltó keletkezésekor jelentéktelen volt és csak a legutóbbi századok alatt fejlődött az abstract hitelnek oly cosmopolitikus természetü közvetítőjévé, hogy most már a legtávolabb világrészeket bejárja s a legkülönbözőbb forgalmi érdekeknek szolgál. 1) A váltó az emberi szellem legnagyszerűbb találmányai közé tartozik: mig a pénz értéke bizonyos földrajzi határok közé szorul, a váltó pályafutásában sem határok, sem pénzlábak, sem kiviteli tilalmak által fel nem tartóztatható. 2) Váltó nélkül mai nap forgalom alig létezhet. 3) A váltójog sok századon át szokásjog gyanánt fejlődött és Bologna városát illeti az érdem, hogy az e téreni törvényhozást 1569-ben kezdeményezte. Azóta, miután a római jogban kevés használható analogia találtatott, a jogtudósok közt a legnagyobb zavar uralkodott, a mit azonban napjainkban nem nagy bajnak tekintenek, miután a váltójog nemcsak Európa minden országában, hanem ott is, hol a jogi élet különben a kezdetlegesség ') L, Einert: Entwurf einer Wechselordnung für das Königreich Saehsen. 1841. 1. 1. és Apáthi tervezetének általános indokolását 1. 1. *) L. Einert az id. helyen, és Hartmann: das deutsche Wechselrecht, hiatorisch und dogmatisch dargestellt. 1869. 5. 1. 3) Stryk: Proinde quanta utilitas atque necessitas est pyxidis nauticae in navigationibus: tanta etiam est cambii in negotiationibus; quin neutiquam aberrare videbimur, sí dicamus, cambium esse quasi qnintum elementum, sine quo mundus vix ac ne vix subsistere queat. állapotát meg nem haladta, codificált törvények által van szabályozva. 4) A váltójog fogalma napjainkban a váltólevél fogalmával elválaszthatlan kapcsolatban áll, és bár a váltóügylet practikus következményei iránt nincs kétség, a váltó jogi természete felett mindeddig — sub judice lis est. Vannak, kik a váltót szigoruan és kizárólag váltójogi szempontból ítélik meg. így Heise a váltójog sajátlagos természetét első sorban a végrehajtási szigorban leli fel. 5) Liebe szerint a meghatározott alak, a meghatározott tartalom s a kötelezettségnek az anyagi alapjogviszonytól való függetlensége jellemzi a váltót. Valamint a római végrendeletnek főkelléke az örökös kinevezése, ugy a váltó kell hogy viszkereseti igérettel összekötött utalványozást tartalmazzon. 6) Innen van, hogy váltójogi ügyletnél kamutokat nem szabad kikötni. Ide tartoznak azon még most is vitás kérdések, valjon a váltóban több fizetési hely7) vagy több intézvényezett kijelölhető-e. Az alakra nézve áll azon jogelv: „Quod non est in cambio, non est in mundo. " E mellett a váltónál a gyorsirászat bizonyos neme fejlődött ki: az elfogadáshoz elégséges az intézvényezett aláírása, az intézvényezett neve mellett előíorduló hely fizetébi helynek tekintetik stb. Végre Liebe szerint a váltóból eredő jog független8) az alapul szolgáló causa debenditől, azonban másrészt a causa debendia váltólevél tartalmába felvehető9), miután annak felvételét semmiféle törvény sem tiltja. Ez utóbbi nézetet T h öl nem pártolja, hanem S a v i g n y nyomán, ki a váltót „határozott szavakba foglalt irásbeli pénzigéretnek" nevezte el, a váltót „ellenigéret nélküli10) összegigéret-nek vallja, s igy az alaki váltószigorhoz a materiális garantiát is akarja csatolni. Ezen kivül a váltószerződés alapját az adás-vevés alaktalan ténye képezi, miért is a jog ér-4) L. Rentzsch: Handwörterbuch der Volkswirthschaftslehre 1021. 1. és Apáthi tervezetének indokolását 2. 1. 5) Heise csatlakozik Heineccius nézetéhez: „cambium est negotium e variis contractibus conflatum, quo pecunia uni soluta alio loco ab alio reddi debet, tradita chedula cambiali arctissimo paratae executionis et arresti vinculo adstrictum. " — »Für den Mann der steten Bewegung und rastlosen Thatigkeit muss es besonders hart erscheinen, wenn er zum S i t z o n verurtheilt wird. " ") A 16. századbeli „Decisiones rotae Genuae" a váltót szintén utalványnak tekintik : Ex litera cambii oritur duplex mandátum, alterum erga personam, quae debet solvere, alterum erga eum, qui debet peouniam recipére. ') A tervezet 5. czikkónek tárgyalásánál látni fogjuk, hogy Apáthi cz iránt gondoskodott. ") A franczia jogászok a váltót szerződés alapja i látják megállapítva s a oausa debendi-re nagy súlyt fektetnek. így Persil: La lettre de change n'est que l'exécution d'un contrat primitif, dont elle suppose l'existence. 9) Ezen felfogás a váltóadós esetleges kifogási jogait illetőleg nagy fontossággal bir. 10) Ez által a causa debendi ki volna zárva. vényesitéséhez a váltó birtoka nélküllözhetlen, valamint a váltó visszaadandó, ha a kötelezettség teljesittetett. Hasonló szempontoknak hódol Bluntschli, Renaudés Ladenburg.11) Kuntze ellenkezőleg a váltókötelezettséget kizárólag az okmány alkotásában látja megállapítva, melyben a váltóvevőnek semmi része. A váltóokmány minden birtokosa annak tulajdonosának tekintendő s a kiállító, mig a váltót tovább nem adta, önmagának hitelezője. — Tisztán váltójogi azaz ontologicus szempontból indulnak még ki: Volkner és Löwy, Schmiedt és Sieben h a a r. Mások a váltót tisztán kereskedői álláspontból igyekeztek felfogni és megmagyarázni, így Einert szerint a váltó nem egyéb mint magánszemély hitelén alapuló és ily magánszemély felelőssége alatt forgalomba helyezett papírpénz. A váltóügylet nem szerződésen, hanem a közönséghez intézett Ígéreten alapszik. Főadós a hitelező, mig az elfogadó s a forgatók csak kezesi minőségben szerepelnek. Mig Einert-nek abbeli nézetét, hogy „a váltó a kereskedők papírpénze" Liebe élesen megtámadta, Brauer annak védelmére kelt ki. 12) B i e n e r végre határozottan ellenzi a válíójognak kizárólagosan formalisticus felfogását. Szerinte az intézvényezett váltónak továbbadása nem egyéb mint egy vételügylet teljesítése, analógiájára a házasságkötésnek, hol az egyházi szertartást nem lehet egyébnek, mint a házassági ígéret teljesítésének13) tekinteni. Tagadhatatlanul a váltó jogi természetének mikénti felfogása a tudományra, valamint a gyakorlati életre nézve egyaránt nagy fontossággal bir, miután biztos kiindulási alap nélkül az intézménynek kellő használata és helyes továbbfejlesztése nagyon nehéz, sőt gyakran lehetetlen.14) Tudjuk, hogy a német váltórendszabály alkotásánál Einerl, valamint Liebe elméletének ") Ladenburg valamennyi váltójogi iró közt leginkább törekszik a váltójogi elveket, a mennyire lehet, a római jogra visszavezetni. 12), Das in dem einseitigen Formalaet, welchen wir Wechsel nennen, niedergelegte Summenversprechen ist kaufmannisches Papiergeld. Unfer dem kaufmánnischen Papiergeld ist zu verstehen ein schriftlich gegebenes abstractes Summenversprechen, welches durch die gesicherte, keinen Weiterungen und Einreden unterworfene Einlösbarkeit geeignet iat, als Zahlmittel statt des baaren Geldes zu dienen. Die charakteristischen Merkmale des Papiergeldes bestehen in der Circulirfahigkeit und Einlösbarkeit des kaufmiinnischen Papiergeldes. Diese wird durch dessen Ausfertigung als abstractes Summenversprechen und die Einfachheit der Uebertragung von Hand zu Hand bewirkt, nur dass statt beim Staatspapiergeld die Staatscasse, bei der Banknote die Bankcasse als Einlősungscasse bezeichnet ist, hier die Cassen aller in Wechselobligo stehenden Personen wahreEi n lő s u n gs-c a s s e n bilden. 1S) 1. Hoffmann Emil: die neueren Theoriea des heutigen Wechselsinstituts. ") 1. Hartmann az id. h : 69. 1.