Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 14. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond törvényszéki biró urtól Budapesten. 13. [r.]

— 106 — zetére nézve csak azon általános megjegyzést tennők, hogy azt tökéletlennek tartjuk.69) A VI. fejezet az okiratok felvétele körüli eljárást tárgyazza, de mert ott mindazon leglényegesebb szabályok nélkülöztetuek, melyek nemcsak magába a törvénybe, hanem különösen a kérdéses fejezetbe is tartoznak, és ott kerestetnek is (péld : az eredeti visszatartása, és őrizete, a kiadványok miként, mily számban, és kinek való kibocsátásának szabályai stb.) — szinte megdöbben az olvasó, azt hivén, hogy azok a javaslatban egyáltalában hibáznak; az első átolvasáskor mi is igy jártunk, mig később meg nem győződtünk, hogy azok az „ügyvitel'" czimmel ellátott Xll. fejezetben foglaltatnak, összevegyitve oly kezelési szabályokkal, melyek nem a törvénybe, hanem csak az instructióba illenek stb. — Minden tartózkodás nélkül mondtuk el aggályainkat a javaslat főbb gyengeségei felett de ép oly elismeréssel nyilatkoztuuk annak fényoldalairól; — egészben véve megvagyunk győződve, hogy a javaslat, különösen ha legalább kirívóbb hibái niegszüntettctnének, túlnyomó előnyeivel és korszerű alapelveivel, töivénynyé válva megteremtendi uáluns is azon üdvös eredményt, a minek a nyugati jogi államok már századok óta örvendnek. Sorainkat pedig a bevezetésben már hangsúlyozott azon kívánalom ismétlésével fejezzük be : vajha mielőbb üdvözölhetnők már a testté vált intézményt igazságügyi ismert nyomoraink cnvhitőjeként! co) Szemle. Igazságügyi reformjavaslatok. — A sajtótörvényhozás Ausztri :ban és Németországban A bécsi legfőbb ítélőszék egy döntvénye. Budapest, niárcz. 30. (— r.) Az igazságügyi reformjavaslatok lassan ngyan, de mégis érlelődnek. A jogügyi bizottság e napokban beterjesztette a vasutak által okozott halál- vagy testi sértés iránti felelősségről és kártérítési kötelezettségről szóló törvényjavaslat iránti jelentését. Az igazságügyminiszter ur pedig a fizetési rendeletekről szóló törvényjavaslatot terjesztette be a házhoz. E törvényjavaslat főbb rendelkezései a következők: Személyes követeléseknél, melyek határozott pénzösszegre vagy avval helyettesíthető tárgyra vonatko/.nak, s melyek értéke 300 forintot nem halad meg, a hitelező kérheti, hogy az adós ellen fizetési meghagyás adassék ki. Viszontteljesitéstől függő, továbbá bíróilag nem érvényesíthető vagy le n m járt, végre váltón alapuló követelésekre a meghagyási eljárás nem alkalmazható. 5'J) Ennek indokolásául csak néhány hiányra utalunk. így például: a négy első fejezet a közjegyzőség betöltéséről, a segédekről, a kamaráról és a közjegyzői állás megszűntéről szól és csak az ötödik fejezet, mely a hatáskört tárgyazza, magyarázza , hogy ki tulajdonkép az a közjegyző'' Az osztrák törvény igen helyesen előre bocsátja első szakaszában a közjegyzői hivatás főismervényeit. A közjegyzői állás megszüntetésének eseteiről szóló szabályok beékeltetnek a javaslat közepébe, oly helyre, a hol azokat épen senki sem keresné — ezeket csélszerüebben vagy mindjárt az állás betöltésérőli szabályok után, vagy a javaslat végén lehetett volna felvenni. A szabadság és jogtalan távollét tilalmának szabályai megint a hatáskör fejezetébe vétettek fel; ki keresi azokat ott ? A 48., 4!)., 51 §. az ott felállított szabályok sanctiojául kimondják, hogy az okirat közokirati erejét veszti — és csak később vagyis az 59. §-ban mondatik ki azon elv, hogy a közjegyző által felvett okiratok közokiratok erejével bírnak. A 31 §. a kamara hatásköréhez nem sorolja fel mindazon teendőket, a miket a javaslat később hozzá utasit. au) Az igazságügyminiszter urnák az 1873. február havában, nem emlékszünk többé, hogy milyen interpellatióra adott válasza szerint, komoly szándéka volt, az intézményt még az 1873. év folyamában életbe léptetni. A javaslat szerint az most 1874. november 1-én lépne életbe — váljon politikai életünk szokott hullámzásai és azon mostoha bánásmód, melyben igazságügyünk részesülni szokott, nem fogják-e megint meghiúsítani a jó szándékot V Szerencse, hogy nyomorú pénzügyi állapotunktól, az igazságügyi reform e legveszélyesebb gátjától, legalább e tekintetben nincs mit félnünk! A fizetési meghagyás kiadása a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Ki nem adható: a) oly adós ellen, kinek rendes lakhelye vagy állandó szállása nem a megkeresett járásbíróság területén van, vagy ott nem volna kézbesíthető ; b) gyámság vagy gondnokság alatt álló adós, és c) községek, közintézetek, testületek, társulatok, közalapítványok s a kir. kincstár ellen. A meghagyás kiadása szóval vagy Írásban kérhető; a hitelező ugyanazon adós ellen egy kérvényben több követelést is összefoglalhat, ha azok összege nem több 300 frtnál. A kérvényt a járásbíróság az adós meg-i hallgatása nélkül azonual elintézi, illetőleg | azt visszautasítja, vagy a meghagyást kiadja. A meghívás magában foglalja a fölhívást, | hogy az adós vagy elégítse ki a hitelezőt a meghagyás kézbesítésétől számit tt 15 nap alatt, ellenkező esetben végrehajtás intéztetik ellene, vagy a követelésnek a bíróság előtt mondjon elleut. A f. meghagyás iránti kérvény beadásával az elévülésre, s általán a per alatt állási a nézve a rendes kereset megindításával egybefüggő joghatály megkezdődik. A viszonkereset s a kfipcsolatosság illetősége azonbaD a meghagyás által nem érintetik. A meghagyásnak mindaddig ellenmondhatni, mig a hitelező a végrehajtást nem kéri. Az ellenmondás vétlen elmulasztása miatt 15 nap alatt igazolással élhetni, mely a perrendt. szabályai szeri't intéztetik el. Az ellenmondás elenyészteti a meghagyás közvetlen joghatályát, több önálló követelésnél azonban csak arra nézve, mely ellen tétetett. Ha az ellenmondástól számított 3 hó alatt a hitelező pert nem indit, az elévülés, a per alatt állásra nézve is elenyészik a meg-I hagyás joghatálya. A meghagyásban kitűzött határidő leteltével a hitelező kérheti a végrehajtást, melyet a bíróság azonnal elrendel. Igazolási kérelem nem gátolja a végrehajtást, de az ily esetben csak a követelés biztosításáig terjedhet. Ha a hitelező a végrehajtást 3 hó alatt nem kéri. vagy kérésé7el elutasittatik, az eljárás joghatálya elenyészik. A pénz- s igazságügyér fölhatalmaztatnak, hogy a bélyeg- s illetéktörvényeknek alkalmazását a fizetési meghagyásokra nézve rendeleti uton szabályozzák. A sajtótörvényhozás terén , nagy mérvű reformatoricus működés indult meg Ausztriában és Németországban. Ausztri ában a kezdeményezés a birodalmi tanácstól jött és a kormány a közvéleménynek e tárgy ban szabadelvű áramlata folytán meglehetősen térde helyzetbe jutott. A bizottság azonban, melyet a birodalmi tanács a sajtótörvény tárgyában kiküldött, még nem végezte be működését, tehát erre nézve nem fekszik előttünk ' conciet eredmény. Németországban a dolog I már előbbrehaladottabb stádiumban van. Ott i is a birodalmi gyűlés liberális többsége szorította a kormányt a sajtótörvény reformálásá | nak terére és hosszas húzás-halasztás után ' a birodalmi gyűlés plénuma által le is tár| gyaltatott az az iránti javaslat. E szerint meg j van engedve, hogy időszaki folyóiratoknál - több szerkesztő megoszthatja a felelősséget a | folyóirat tartalmáért, de ezen esetben ki kell nyitvánítaniok, hogy egy-egv szerkesztő a folyóirat melyik részeért viseli a felelősséget. A I köteles példányok megtartása elhatároztatott, i de csakis időszaki lapokra nézve, és itt is azok kivételével, melyek kizárólag a tudomány, a művészet, az iparnak szolgálnak. E szerint minden úgynevezett szaklap, és egy szónok nézete szerint a tisztán belletristicus folyóiratok is fel volnának mentve a kötelespéldány beszolgáltatásának köielezettsége alól. Hosszas vitát idézett elő a helyreigazitási eljárás. A bizottság javaslata szerint, mely a ház által is elfogadtatott, minden nevezetesebb változtatás nélkül, valamely időszaki folyóirat kötelezve van a helyreigazítás felvételére, ha az a beküldő által alá van írva, nem tartalmaz büntethető dolgot, tényekre szorítkozik és „lehetőleg" a helyreigazítandó czikk terjedelmével bir. Ha a szerkesztő a helyreigazítást elfogadhatlannak tartja, a helyreigazítás beküldése után 24 óra alatt törvényszéki határozatot provocálhat a tárgyban. Ez irásbelileg történik a felek kihallgatása nélkül, a helyreigazítandó czikk és a helyreigazítás megvizsgálása alapján. A felvételnek, ha a biró által hagyatik meg, minden ezen rendelkezés elleni jogorvoslat kizárásával a legközelebbi, vagy az azu án következő számban kell történnie. A helyreigazítás, akár hatóság, akár pedig magánszemély részéről jön, minden beszúrás és elhagyás nélkül ugyanazon betűkkel és ugyanazon helyen Nözlendő, ahol a helyreigazítandó czikk megjelent. Azon módositvány, mely szerint a helyreigazítás észrevétel és hozzátétel nélkül közlendő, elejtetett, valamint azon má| sik módositvány is, mely szerint nem a szerkesztő, hanem az érdekelt fél legyen hivatva a felvétel megtagadása esetében a birói eldöntést provoeálni. Az inerimináit nyomtatványnál érdekelt személyek iránt határoztatott, hogy azok felelőssége az általános büntetőjogi elvek szerint irányul, azonban a következő módosítványokkal: A büntetésre méltó tartalmú időszaki nyomtatványoknál a szerkesztő a tettes büntetésével illettetik, ha a körülményekből ítélve tettességének lehetősége nincs kizárva. Függeléke ennek azon határozmány, mely szerint azon esetben, ha oly szemé yek neveztetnek meg mint felelős szerkesztők, kik csak színleg viszik a szerkesztést, ezen visszaélés szintén büutetéssel sujtatik. A szerkesztő, a kiadó és a nyomdász jogosítva van megtagadni a bizonyságot a szerző, a kiadó vagy a beküldő személyére nézve. De más részről szabadságukban áll az ebbeli bizonyítékot megadni és azon cselben, ha előzőjüket, ki a német birói hatóság aiatt áll. az ítélet kihirdetése előtt megnevezik, a büntetéstől mentesek. Ha azonban az előbb nevezeit személyek nem büntettetnek is meg mint tettesek, mégis megbüntettetnek a köteles felügyelet elhanyagolásáért. A felelősség kérdésének megoldása mellett a rendőri lefoglalás kérdés* volt leginkább alkalmas a közérdekeltséget felébreszteni. A bizottság javaslata a rendőri lefoglalást, vagy mint a javaslat mondja, a birói rendelet nélküli lefoglalást 4 esetben engedte meg. 1. Ha a közzétett sajtótermékek nem felelnek meg a sajtótörvény alaki szab ványainak (pl. ha a nyomdász, a kiadó nincs megnevezve); 2. ha tartalmuk a szemérmet sérti; 3. ha háború esetéu az ez iránt fennálló tilalom ellenére a seregek mozgásáról tesz jelentést; 4. falragaszoknál, melyek bűntett vagy vétség tényálladékát foglalják magukban. A birói lefoglalás a javaslatban nem volt megérintve. Ezen javaslathoz számos módositvány adatott be. A legmesszebb menő a rendőri lefoglalás teljes mellőzését és a birói lefoglalást is azon esetre kívánta szorítani, ha valamely nyomtatvány tartalma a szemérmet sérti. Ennek ellenébeu azon módositvány tétetett, hogy a rendőri lefoglalás mindazon esetekben megengedendő, midőn valamely nyomtatváuy bűntett vugy vétség ténj álladékát foglalja magában, amint ez a kormány javaslatában is benne volt. Közvetítő irányt foglalt el egy harmadik módositvány, mely szerint a rendőri lefoglalás a szemérmet sértő tartalom esetén kivül még akkor is helyt foglalhat, ha a nyomta' vány tartalma által a közbéke a büntetőtörvények által sújtott módon egyes társadalmi osztályok izgatása által megzavartatnék. Hoszszas vita után a bizottság javaslata fogadtatott el. Figyelmet érdemmel a bécsi legfőbb Ítélőszék egy döntvénye az újonnan behozott bűnvádi eliárás egyik igen nevezetes kérdésében. A tényálladék a következő volt : Riedl Ferencz azzal vádoltatott, hogy sógornőjét, Riedl Czecziliát, több revolverlövés által megöltetet. Az esküdt9zéki bíróság az esküdtek vevditetje alapján vádlottat a gyilkosság büntette alól felmentette és őt emberöiós bűntettében elmarasztalván, 7 évi börtönre ítélte A kérdés feltevésnél a közvádló azt is kívánta, hogy a kérdések egyike gyilkossági kísérletre tétessék, a törvényszék azonban a közvádló