Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 13. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 12. [r.]

Negyedik évfolyam. 13. szám. Budapest, márczius 26. 1874 Megjelenik minden csütörtökön; a „magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponként. MAGYAR A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelései és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi tőrvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye" „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. u Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Kupp Zsigmond törvényszéki biró urtól Budapesten. XII. — Szemle. (A huszonegyes bizottság kilenczes albizottságának javaslata Névtelen levelek a ʺMagyar Themis" szerkesztőjéhez. - Az ötödik magyar jogászgyülés indítványai. Dr. Weinmann Fülöp pesti kir. táblai pótbiro ur véleményes indítványa a hivatalnokok vagyonjogi felelőssége tárgyában. (Folytatás. ) — Az igazságügyi miniszterium jelentése. — Telekkönyvi jogeset. (Folytatás. ) - Tárcza. (Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. Dr. Kecskeméti Lajos kir. törvényszéki orvos urtól Kecskeméten. II. ) — Vegyes közlemények, — Egyleti hírek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. — Különmelléklet: a „Döntvények gyüjteményének" egy ive. A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), 1874. évi április 2-án kezdi meg negyedik évfolyamának második évnegyedét minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megujítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel: ) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárá"-ra és a „Döntvények gyűjteményé"-re együttesen negyedévre: 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékől postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond budai kir. törvényszéki biró urtól Budapesten. X XII. Hatáskör. A közjegyzői okmány végrehajthatósága. (Folytatás) A közjegyző mint bírósági biztos hatásköre. Az elrendelt végrehajtás elleni kifogások hatályának, illetőleg az azok körüli eljárásnak szabályai a törvényjavaslatnak egyik legnehezebben megoldható és legkényesebb kérdését képezi, — mert két lényeges és ellentétes tekintetet kell számba venni: — az egyik a közj. okmány teljes bizonyító erejének elve, 53) a másik pedig az ily okmánynyali visszaélésnek, illetőleg az annak alapján közvetlenül elrendelt végrehajtás által okozott s épen az okmány minőségénél fogva sokszor orvosolhatlan károknak lehetősége! E tekinteteknek a törvényjavaslat következő szabályok által (melyeket fontosságuknál fogva nem érdektelen közelebb megismertetni), kiván megfelelni: A 92. §. szerint ugyanis a kötelezett fél az elrendelt végrehajtás ellen következő esetekben élhet kifogással:,, a) ha a biróság illetéktelen; b) ha a végrehajtás alapjául vett közjegyzői okiratban foglalt jogügylet semmis; c) ha az okirat hamis vagy hamisított; d) ha az okirat kiadványa a 141, 142 §§. kellékeivel nem bir; e) ha a biróság a 90. §. szabálya ellenére rendelte el a végrehajtást; f) ha a kötelezettség az okirat kiadása után felmerült tény folytán egészben vagy részben elenyészett, vagy annak teljesítésére a jogosított fél halasztást engedett. " Magától értetik, hogy a fél oly esetekben, midőn kifogása tekintetében bizonyítási 5S. ) Már t. i. oly értelemben, a mint azt a legáltheoria felállítja. kötelezettség illeti, melyek közé csakis a fennebbi 92. §. b) c. ) és f. )pontjainak esetei tartoznak, bizonyítékát azonnal, vagyis mindjárt a kifogás megtétele alkalmával köteles előterjeszteni, mert különben a végrehajtást puszta hazug állítással is meg lehetne hosszabb időre akasztani; ebből azonban okvetlenül az is következik, hogy a fél kifogások feletti eljárásban okiratokon kivül más bizonyítékkal fel nem léphet, mer: más bizonyíték azonnal elő nem terjeszthető. De nem lehet másrészt a féltől a lehetőséget megvonni, hogy jogát ily azonnal elő nem terjeszthető bizonyítékokkal is (eskü, tanu, szemle) érvényesíthesse, azért tehát fenn kell tartani a külön perutat. is. Mindezt a javaslat ki is mondja (93. 96 101. §§. ) és ez ellen, ugy hiszszük, alig lesz valakinek ellenvetése, mert az előrebocsátott elvek ugy szólván a dolog: természetéből folynak. De kevésbé szerencsésnek tartjuk a javaslatot a következő intézkedéseiben. Nem tartjuk ugyanis helyesnek, hogy a javaslat különbséget nem tesz oly kifogások közt, melyek a közjegyzői jogügylet után és olyanok közt, melyek az előtt felmerült tényekre, illetőleg oly tényekre alapittatnak, melyek magát a jogügyletet illetik. Ha a javaslat ezt teszi, akkor igen egyszerűsítheti a szabályokat, mert az előbbi kifogások esetében követendő eljárás iránt egyszerűen csak a perrendtartásra utalhatott volna, mely e tekintetben lehető kimerítő intézkedéseket foglal magában; ezt pedig annál inkább sajnáljuk, mert a prtsnak a végrehajtás korlátozása vagy felfüggesztése iránti szabályai, kivéve azt, hogy az ebbeli kérelem, illetőleg kereset nem teljes hitelt érdemlő magánokiratokra is alapitható — épen a leghelyesebbek közé tartoznak, holott a javaslat e tekintetben hanyatlást tanusit. Ugyanis a prts szerint a korlátozási vagy felfüggesztési kérelem a foglalás befejezésétől számítandó 3 nap alatt beadandó és az csak az árverésre nézve bir halasztó hatálylyal — továbbá a kérelem iránt hozott végzés ellen minden jogorvoslat feltétlenül ki van zárva, és végre azon fél, ki a végrehajtás felfüggesztését vagy korlátozását hamis ürügy alatt, valótlan körülmény előadása által eszközölte, az okozott kár és költségek megtérítésén feiül mint csaló büntettetik, minek czéljából a biróság az intézkedéseket hivatalból tartozik megtenni (374. 375. 376. §§. ), holott a javaslat szerint a kifogások a végreh. végzés vételétől számítva 8 nap alatt terjeszthetők elé, a végrehajtás további folyamata, tehát maga a foglalás is bizonyos esetekben teljesen felfüggesztendő, továbbá, a hozandó végzés ellen, még a legegyszerűbb esetben is, péld. ha csak az illetékesség, vagy a kiadvány alakiságnak kérdésében tétetik kifogás, a jogorvoslatok világosan fenntartatnak — és végre a roszhiszemű fél, ha csak boszantás vagy a végrehajtás késleltetése miatt támasztja is a kifogást — csak pénzbirsággal büntethető, (mitől a feleK, különösen ha vagyontalanok és igy mit sem koczkáztatnak, legkevésbé sem szoktak félni.) (93. 98. 99. 101. §§.) Ezek szerint tehát jövőben teljesen egyenlő esetekre nézve kétféle törvénykezési eljárás lesz érvényes, a szerint, a mint a végrehajtás közjegyzői okmány, vagy bírói Ítélet alapján rendeltetett el — pedig utólag felmerült tényekkel szemben a közj. okmány csak nem eshetik más tekintet alá, mint a birói Ítélet. Mindez annak tulajdonítandó, hogy a javaslat e tekintetben nagyon mereven ragaszkodott a bajor törvényhez 5>), sőt annak 81. §-át majdnem szóról szóra átültette, a nélkül, hogy arra reflectált volna, hogy míg a bajor közjegyzőségi törvény az ottani alaki törvénynyel szerves összefüggésben áll, ugy a javaslat a merev utánzás által az itteni prdtssal minden képzelhető ok nélkül ellentétes állásba került. E rendszertelen utánzásnak még egy feltűnő kinövése van: A javaslat 97. §. szerint ugyanis : ha a bizonyítékul felhozott magánokirat valódisága a végrehajtó fél által nem ismertetnék el: a végrehajtást szenvedőnek jogában áll az okirat valódiságát (a közp. bizotts. módosítása szerint: az ellenfélnek kínálandó, de viszsza nem kínálható) főesküvelbizonyítani. Legelső tekintetre azt hinné az ember, hogy ezen „főesküvel" valami uj és önálló bizonyítási elméletet állit fel a javaslat, de aki csak félig meddig otthonos a külföldi perrendek szabályaiban, azonnal felismeri, hogy ez nem csak nem ujitás, hanem („Diffessionseid" alatt ismert) oly elavult intézmény, mely a particuláris törvényekből már is lassan lassan kihal és tundtunkkal a bajor törvényt kivéve, melyből a fenti 97 §. majdnem szóról szóra átvétetett, többé csak a hannoverai (337. §.), badeni (424. §.) oldenburgi (188. §.) és braunschweigi (93. §.), perrendekben áll fenn. Forog-e fenn ezen elavult intézmény felvételére egyáltalában gyakorlati szükség? Hisz a legroszabb esetben ott áll prdtsunk 172. §.-ának d) pontja. 64) Váljon miért tért el a javaslat épen e tekintetben az osztr. törvénytől, azt nem vagyunk képesek felfogni, ennek 4. §-a igen egyszerűen és röviden igy szól: Die vórlaufige Einstellung der Execution ist aus Anlass der Erhebung einer solchen Klage auf Begehren des Klagers zu verfügen, wenn durch gerichtlichen Augenschein, oder durch v o 11 beweis e n de Urkunde dargethan ist, dassder Notariatsakt mit Verletzung solcher Vorschriften aufgenommenoder a nsgefertigt wurde, von derén Beobacntung die Kraft des Aktes als einer öffentlichen Urkunde, oder die Executionsfahigkeitdesselbenindiesem Gesetze abba n g i g gemacht ist.