Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 6. szám - Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. Mutatvány Dr. Pisztóry Mór jogakadémiai tanár urnak Államismerettan czimü müvéböl [4. r.]

Első évfolyam. 6. S'/ im. Megjelenik minden kedden; a „magyar jogáwgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok és megrendelések bérmentve a kiadó-tulajdonoshoz intézendök. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. tlofizeté3i árak: helylen házhozhordással,vagy vidéken bérmentes szétküldéssel: negyed évre . . 2 írt. fél évre .... 4 Irt. egész évre ... 8 frt. Kiadó-hivatal: kalap-utcza 6 sz. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. SIEGH^#TJIV» VTT^TVIOS. TARTALOM: Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. Dr. Pisztórv Mór urlfel. (Folytatág.) — Mit várhatunk? Margitay Dezső ügyvéd úrtól. (Folytatás.) — Tévedés-e avagy szándékosság? — A bérleti zálogjog törvénykezési rendtartásunkban. Dr. Mannheimer Ignácz ügyvéd nr—4ólv(Folytatás és vége.) — Nézetek a bűnügyi jogszolgáltatás mikénti javításáról. Dr. Csukássy Károly tiszti ügyész úrtól. — Az ttgyvédrend•tartá&ienqnét. — Könyvészet. A távirdai jog. — A királyföldi birtokviszonyok. (Folytatás.)—"A második magyar jogászgyülés illéseiből. (Vége.) — „Vegyes közlemények." Egyleti közlemények. Kinevezések, áthelyezések, kitüntetések, és nyugdíjazások. Különfélék. Értesítő. Bekülderett.\Szerkesztöi pósta. — Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. A magyar THEMIS 1872. évi januárral kezdi meg másodévi pályafutását; szabadjon ez alkalomból t. elvbarátainkat bizalomteljesen felkérnünk, hogy lapunkat továbbra is szellemi és anyagi támogatásukban részesíteni és ismerőseik körében terjeszteni szíveskedjenek. Előfizetési árak: negyedévre 2 frt. félévre 4 „ egész évre 8 „ A t. gyűjtőknek minden 8 előfizető után egy tiszteletpéldánynyal kedveskedünk. JI9 Százalék a könyvárusi uton történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek bérmenteseu és vidékről legczélszerübben postautalvány utján a „Magyar Theniis" kiadóhivatalának (Pest, kalap-utcza 6. sz. a.) kéretnek beküldetni. 3^** A pontos szétküldés érdekében a megrendeléseket idejekorán kérjük eszközöltetni. "T&fjl Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. ( Mutatvány Dr^ Pisztóry Mór jogakadémiai tanár urnák „Államismerettan* czimii müvéböl.J (Folytatás.) Senkinek az államlakosok közül nyelve, vagy nemzetisége végett hátrányt szenvedni nem szabad. Szólás-szabadság és sajtószabadság, szabad egyesülés és egyenjogúság ott, hol valamely nemzet nyelvének használásától el van tiltva, nem is képzelhető. A nyelv szabad használatának eltiltása mindig a zsarnoksággal járt karöltve. A latin nyelvnek reá eröszakolása a római tartományokra; a wendnyelv használatának halálbüntetés terhe alatti eltiltása a németrend által; a peres feleknek Poroszországban a lengyel nyelv használatától való eltiltása még a csekélyebb szóbeli pereknél is; a magy tud. egyetemnél a magyar nyelv száműzése az absolutismus alatt: mindmegannyi kiáltó példái a zsarnok uralomnak, mely a nemzeti jog elnyomásával karöltve jár. Ellenben Schweizben a ftanczia, olasz és német nyelv egyenjogúsága összefügg ezen állam összes szabad intézményeivel. A nemzetek nyelvének szabad használati joga azonban nem terjedhet ki arra, hogy az állam a maga részéről is minden nyelvet egyképen használjon; a hivatalos nyelvnek meghatározásában a nemzeti nyelvek joga korlátot nem szabhat, a hátránytól azonban vagy kártól, melyet valaki a hivatalos nyelv nem értése miatt szenvedhetne, — természetesen mindenkit lehetőleg meg kell óvni. 2) Nemzeti szokásaiknak megfelelőleg élni, szokásaikat megtartani bármely államban, ha azok mások jogával és az erkölcs törvényeivel ellentétben nincsenek. Nemzeti viselet, nemzeti ünnepélyek és efféléknek eltiltása, a nemzeti jognak súlyos megsértése. Tagadhatlan, hogy a nemzeti szokásoknak javítása gyakran egyjelentőségü a miveltségi állapot javulásával, a miveltség terjedése pedig minden államban kívánatos; de másrészt nem kell felednünk azt sem, hogy a míveltségnek vasveszövel terjesztése maga a legnagyobb — műveletlenség! Az állam természetesen a maga intézményeit nem hozhatja mindig teljes összhangba a területén lakó minden nemzet szokásaival, és miveltebb nemzetre nagyobb figyelemmel köteles lenni, mint a míveletlenre. de azért egy nemzetet sem lehet szokásai miatt üldözni, elnyomni, vagy a jog- és erkölcscsel nem ellenkező szokásoktól eltiltani. 3) A nemzeteknek bizonyos körülmények között és rendkívüli esetekben kivételes vagy önálló intézkedéseket is van joguk kívánni, de ezeknek mértékét megállapítani a politika föladata, az elvont elmélet e részben nem sok irányt adhat. Epen az előbbi két nemzeti jog megóvása és tiszteletben tartása tesz leggyakrabban ily intézkedéseket szükségessé. De ebből még nem következik a nemzet joga önálló alkotmányra. Ezen jog nem alapulhat pusztán azon körülményen, hogy az államban több nemzet lakik együtt, mert akkor az államban bármely nemzetnek csekélyebb töredékét is önálló alkotmányban kellene részesíteni. De még az állam területén lakó nagy nemzetek sem támaszthatnak erre igényt pusztán nemzeti létök alapján. A hol egyes nemzetek önálló alkotmányt követeltek. nem is alapították e nemű követeléseiket soha egyedül arra, hogy ük önmagukban egy nemzetet képeznek, hanem jogukat fejedelmi ígéret, eskü, szerződés vagy alaptörvényekre fektették. Igen közel álló példa ennek beigazolására hazánk államtörténete. Végre 4) a nemzetek mai alakjukban egy ezeknél még sokkal fontosabb jogot is szoktak a magok számára igényelni, t. i. a jogot önálló államot alakítani. E követelés oly óriási fontossággal lép föl napjainkban, hogy lehetetlen azt szó nélkül 1 hagyni e helyütt. „A hány nemzet, annyi állam!" ez látszik korunk egyik irányeszméje, egyik jelszava lenni. Lássuk i minő alapja és jövője van a nemzetek ezen törekvésének. A nemzeti államok alakításának' eszméjét szeretik ugy föltüntetni, mint «a sízaI badelvüség, mint a demokratia jelszavát. A 18. század és századunk első szaka fönnen hangoztatá ugyan az egyéni szabadságot, a vallásszabadságot és a társa! dalom szabadságát. Egész Európában a társadalom szabadsága és reformja volt a jelszó, de a reformot a bölcsészeti iskola chab'onjai szerint akarta mindenki létesíteni egész Európára nézve. Az egyenlőség ragyogó eszméjétől elkapatva a nemzeteket senkisem vette észre. A beporozott üstök, a vendéghaj, a francia nyelv, az anyanyelv nem tudása vagy eltagadása jellemezték a kor uralkodó elemeit! A béke és nemzetközjog szentségét és sérthetlenségét hirdető fejedelmek Olaszországot jövény külföldi fejedelmek uralkodásának áldásaiban részesítették; Lengyelországot, — mint a ragadozó állatok prédájukat — szétszaggaták! —Mindez természetesen fölkelté a nemzetek önérzetét és a nemzetek függetlenségre törekvése azonosította magát a szabadság és népjog eszméivel. Olaszország a nemzetiség zászlaja alatt megszabadult zsarnokaitól, elűzte jövény urait. A fényes sikerre vérszemet kaptak Európa nemzetei, de még inkább Európa azon fejedelmei, kik belátták, hogy a nemzetek egyesülési törekvéseit hatalmok terjesztésére fölhasználhatják. Az elv, hogy egy-egy nemzet jogosítva van egy-egy államot alkotni, nép és uralkodók által fölkarol tátott. A nemzetet államalkotásra alkalmas tényezőnek tekintették. Ily körülmények között mindenesetre az államtan föladata megoldani a kérdést, hogy a nemzet, mint ilyen, lehet-e az államalkotás alanya? Hogy a nemzet fogalma által már amúgy is szorosabban összefűzött családok államokat alakítani képesekéserre alkalmas tényezők, azt a történet eléggé bizonyítja. A nemzetek részint az uratlau földön való letelepedés, részint idegen terület meghódítása által már hatalmas államokat alakítottak; államalkotó képességüket tehát e részben kétségbe vonni nem lehet. De jelenleg nem ily értelemben vétetik a nemzetek államalkotási képessége, hanem arról van szó, hogy Európa államai nemzetek szerint alakuljanak, tehát Európa államai átalakitassanak. — Hogy a népjog a legszabadelvübb felfogás mellett sem terjedhet ennyire, azt alant részlete-