Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 5. szám - Reform-mozgalmak az esküdtszéki intézmény terén. 1. [r.] - Nézetek a bűnügyi jog szolgáltatás mikénti javításáról [1. r.]

keze s támogatója, de nem vezetője és független orgánuma. Mindennapi tapasztalások tanúsítják, mily hátrányos a büntető jogszolgáltatásra ncz^e a rendőrség ezen függetlenített, tágkörü állása; — az elfogott gyakran hetekig nélkülözi szabadságát, mig egy vagy más körülmény kiderítése miatt az eljáró kapitánysági közeg a jelentést megtenni jónak nem látja, végre a kívánt körülmény kiderül s ezzel együtt azonban az is, hogy az illető távolról sem vádoltatbatik a kezdetben reárótt bünténynyel; most az illető szabadon lenne bocsátandó, de már a vizsgáló nagyon bele talált merülni a dologba s egyszerűen szabadon nem bocsáthatja, azért átküldi a fenyítő törvényszékhez, a mely azután az érdemleges kihallgatással szabadon ereszti, miután már pár hetet fogságban töltött. És az ily s ebez hasonló esetek számosak. Az elővizsgálatokat tehát ily módon továbbra is nem teljesítheti a rendőrség, — s ennek szükséges folyomáűya az, hogy a létező centralisatió megszűnjék, az egyes alkapitáuyságok a mint valamely bűneset tudomásukra esett, tartozzanak a főkapitányságnak, és a fenyítő törvényszéknek 24 óra alatt a netán addig tett nyomozások eredményével jelentést tenni, nevezetesebb eseteknél pedig rögtön; s a további nyomozásokat a vizsgáló bíró, illetőleg ügyész utasításai szerint, mint ezeknek alárendelt közeg teljesíteni. Az igaz, hogy az államnak rendőrsége nincs és igy ez a kivitelben oly akadálynak tűnhetnék fel, melyen az emiitett javítás hajótörést szenvedhetne. Azonban részemről nem csak hiszem, de sőt meg vagyok győződve, hogy bármely törvényhatóság is, ha felsőbb helyről megkerestetnék, készséggel tenne eleget mindazon kívánságoknak, melyeket a büntető jogszolgáltatás érdeke igényel s rendőrségét oly utasítással látná el, mely jobb, gyakorlatiabb és kívánatosabb. Mert hisz, midőn ezt teszi, egyszersmind saját érdekét is előmozdítja, a mennyiben a reá nézve is oly fontos jogbátorság megszilárdítását támogatja. Vegyes közlemények. A curiai határozatokban kimondott elvek. Semmitöszéki határozatok. — Csak azon közigazgatási hatóságok által hozott határozatokat hajthatja végre megkerezés folytán a polgári bíróság, melyek határozatainak íoganatositására valamely külön törvény világos rendelete által utasítva van. (12992 sz. nov. 8. 1871.) — Az eskületételrei jelentkezés határidejének elmulasztása miatt, van igazolásnak helye. (10955 sz. nov. 9. 1871.)' — A mostoha anya mint természetes gyám és a közgyám kiskorúakat peres ügyekben nem képviselhetnek. (11829 sz. nov. 9. 1871.) — A végrehajtási hely körülményei tekintetbe vételével távolabbról megidézett tanuk költségeinek megállapítása, semmiségi esetet nem képez. (12429 sz. nov. 9. 1871.) — Házassági perekben, melyek nem a perrendtartás, hanem az abban fenntartott törvények szeriDt folynak, a hozott határozatok ellen, minden esetben, a fokozatos felebbviteli bírósághoz intézendő jogorvoslatnak és nem a semmitőszék elé tartozó külön semmiségi panasznak van helye. (12414 sz. nov. 10. 1871.) Egyleti közlemények. * (Maghivás.) a budapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya által í. év deczember 7-én (csötörtökön) esti 6 órakor az egyleti helyiségekben tartandó ülésre. Tárgy: Tatay Pál egyleti tag özvegyének segélyezési kérvénye. Pest, deczember 3. 1871. Elnöki megbízásból : Dr. S i e g m u n d Vilmos, egyleti titkár. * (A magyar jogászgyülés állandó bizottságának) f. hó elsején tartott ülésében a jövő évi jogászgyülés elé terjesztendő kérdések kitűzése tárgyában egy szűkebb bizottság küldetett ki, mely ismét albizottságokra fog oszolni, és melynek tagjaivá: Dr. Apáthy István, Dr. Bróde Lipót, Dr. Búsbach Péter, Daruváry Alajos, Dr. Hoffmann Pál, Horváth Boldizsár, Dr. Környei Ede, Manojlovits Emil, Mihajlovics Miklós, Póstay Károly, Dr. Schnierer Gyula, Dr. Szilágyi Dezső, Dr.Szoutagh Kálmán és Vajkay Károly urak választattak; ezen bizottsághoz utasittak a már beérkezett és még beérkezendő kérdések is. Több rendbeli kisebbszerü bclkezelési ügy eldöntése ntán, a jogászgyülés közlönye iránt azon megállapodás jött létre, hogy miután az állandóbizottság alapszabályszerüleg rendszerint a jogászgyülés tartama alatt megjelenő napi közlöny iránt intézkedik, egy rendes hivatalos közlöny iránt már most intézkedni szükségtelen lenne. * (A németbirodalmi ügyvédi egylet), mely folyó 1871. aug. 25-én Bamberg városában megalakult, közgyűlést tartand Berlinben folyó 1871. évi dcez. 28-án. Tanácskozási tárgy a németbirodalom számára készült egységes polgári perrendtartáti törvényjavai-lat, mely a hannoveri prts nagy birre vergődött szerkesztője Dr. Leonhardt, porosz igazságügyi minister felügyelete és vezérlete alatt készült és e^en év folytánn újból átvizsgálva lett. Az ügyvédi egylet közgyűlése elibe következő kérdések tcijesztvék: A) Szóbeli eljárásra nézve. 1. A tiszta szóbeliség, mint ez a javaslat 113 s köv. ugy 209 s köv. §§-ban foglaltatik, elfog tdható-e ? avagy a szóbeli eljárásnak a szóbeli tárgyalást megelőzőleg bellgyelendö periratok, a tényálladék megállapításánál alapul szolgáljanak-e? 2. A támadásra vagy védelemre szolgáló uj ténykörülmények és bizonylatok érvényesít- j hetök legyenek-c a szóbeli azon tárgyalás be fejezéseig, melyet az érdemleges ítélethozatal követ ? 3. Elfogadaudó-e a bizonylás azon össze- ' sitése, mely szerint a fél eleve sorolja fel a bizonylatokat mind, melyekkel valamely ténykörülményt igazolni vagy ezáfolui kész, egyszersmind ellenfele bizonylataira nézve észrevételeit megtévén. 4. A javaslat 295 §. szerint a bizonylás a perbíróság szine előtt eszközöltetik és csak a törvény által megengedett esetekben bizható meg annak eszközlésével a perbíróság egyik tagja vagy egy megkeresendő más bíróság. Kérdés — valjoa a közvetlenség ezen kiterjesztése helyes-e ? B) A fólebbvitelre nézve. 1. Az elsöbirósági végitélet elleni semraiségi panaszban az ujabb ténykörülmények és ujabb bizonylatok érvényesítésének kizárása jogos e? 2. A másodbiróság megváltoztatván az elsöbirósági fölebbezett végitéletet; a harmadbirósághozi fölebbvitel szabályai helyes elvekre fektetvék-e? 3. Ugyanez áll-e a felfolyamodásról ? (melynek — Beschwerde — a törvényben kijelölt eseteken kivül ükkor is van helye, midőn az eljárásra vonatkozó valamely kérvény sérelmes határozat által visszautasittatik.) C) A végrehajtásra nézve. 1. A végrehajtás foganatositandó-e bírósági vezetés nélkül önálló tisztviselő által? 2. A törvényjavaslat elvei az ítéletek előleges végrehajtására nézve helyesek-e? 3. Azon elv, mely szerint a végrehajtásnak helye van nemcsak Ítéletek, de más okiratok alapján is, elégségesen lett-e a törvényjavaslatban alkalmazva ? 4. A követelésekre és más vagyonjogokra vezetendő végrehajtási, valamint a zárlati eljárásjói van-e rendezve? 5. A bizonyos ingó vagyon átadása és valaminek teljesítése vagy tűrése iránti végrehajtási szabályok helyesek-e? D) A határidőkre nézve. 1. A határidők, miként a törvényjavaslat megállapítja, megfelelők-e? ha nem, melyek kelletén rövidebbek és melyek túlhosszak ? 2. Zárhatáridő elmulasztása miatt (igazolás) visszahelyezés meg ne engedtessék ? EJ A rendes, az egyes és kereskedűmi bíróság illetősége kiterjesztésére és a választott birósági eljárásra nézve. 1. A törvényjavaslat ide vonatkozó szabályai elfogadhatók-e?*) *) Azon uton és módon, melyen és mikép előbb jelesen Poroszországban és most a német egységes birodalomban látjuk a codificatiót haladni, bizonyos, hogy legközelebb jutatd hatályba 10 ezer •mértföldnyi területen 40 millió lakos számára egy egységes polgári perrendtartás a szóbeliség és közvetlenség elveire fektetve, ott hol a magánjog terén a pandecták, a porosz alig. Landrecht (részben Kinevezések, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Dr. Dobránszky Péter) kolozsvári jogakadémiai helyettes tanár rendkívüli tanárrá ugyanoda kineveztetett. Különfélék. Pflp- (Tér hiány a miatt) kénytelenek voltunk több rendbeli kisebb közlemények mellett, „lapszemle", „csküdtszéki csarnok14 és „törvényszéki tárgyalások" czimü rovatainkat lapunk jelen számából kihagyni. * (Tatay Pál családjának felségé 1 é s é r e; szerkesztöségünkhezz ujabban beküldetett: ü a r s á n y i Menyhért ügyvéd ur által KisVárdán 5frt. lleckenast G. úrtól a „Themis" következő előfizetőinek illetékét vettük fel: Secula György ügyvéd úr Körösbánván és Harsányi Menyhért ügyvéd úr Kis Várdán. egyenként 1 ft. 30 krral, összesen 2 ft. 60 kr., mely összegnek felét, azaz 1 ft. 3'Jkrt. Tatay Pál családjának felsegélésére, másik felét, azaz 1 (t. 30 krt. a budapesti ügyvédi egylet segélypénztárán ik javára forditaudjuk. — Begyült c szerint eddig: I. Tatay Pál családjajavára (a mult számban kimutatott 04 ft. 40 krral) 70 ft. 70 kr. II. A budapesti ügyvédi egylet segélypénztára részére (a mult számban kimutatott 43 ft. 40 krral; 44 ft. 70 kr. És ezzel részünkről a gyűjtést befejezettnek nyilváuyitjuk. Szerk. * (Az ügyvédvizsgáló bizottság) deczember hóra a következőleg alakitatott meg : Elnökök: Urbanovszky Jusztin k. táblai tanácselnök, Zsivora György k. táblai tanácselnök. Bizottsági tagok a következő kir. táblai birák: Tölgyesy Károly, Lehoczky Kálmán, Rosemberszky Antal, Deréky István, Pá?.ztélyi János, Balázsovics Zsigmond, Kovács János, Ostffy Pál. Tóthfalussy Miklós. Kámánházy Béla. Bartal Pál, Lucza Jósef Nóvák Imre, Obersc'^all Adolf, Oefl'ner Ferencz, és Dr. Weinmann Fülöp, és a következő ügyvédek: Dr. Környei Ede, Dr. Krajcsik Ferencz, Dr. Grunwali Róbert, Dr. Szelényi Károly, Dr. Audaházy László, Dr. Bellaágh József, Dr. Győri Elek, Muraközy László, Dr. Mannheimer Ignácz. Görgey István, Kozics István, Dr. Vida Lajos, Dr. Rexa Pál, Dr. Stiller Mór, Dr. Held Kálmán, és Unger Alajos. Jegyzők: Kun Kálniáu és Jókuthy Albert k. táblai fogalmazók. Biztosok Major Béla k. táblai fogalmazó, Zsiga Miklós k. táblai segédfogalmazó. Határnapokul kitüzettek deczember 1. 2. 4.5.6. 7. 9. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 18. 19. 20. 21. 22. * (Legújabb csődök) Pest város tszékénél: Rosenfeld J. L. és fia bejegyzett czég ellen, perügyelö Dr. Siegmund Vilmos, bejelentési határidő 1872. február 21 —23, tömeggoudnok választása deczember 15-kéu; Szigethy Gyula ellen, perügvelö Széky Antal, bejelentési határidő 1872. évi február 7—9; S o m o s s y Károly az Orpheum tulajdonosa ellen, perügyelö Piufsich Frigyes, bejelenvagy egészben, principaliter vagy subsidiarie) a code Napóleon, a badem I.acdrecht, az osztrák és a szász polgári törvénykönyv folytonos tusában a szokásjoggal, a tudomáuynyal (Juristenrecht), a törvényszéki gyakorlattal és mindezek fölött, makacs particularismussal. vagy más szavakkal egységes magánjog vagy codiflcált polgári törvénykönyv hiáuvában vannak érvényben Abgha nem rosszabb körülmények ezek mint minőkre édes hazánkban akadunk, hol a peres tényálladék és jogkérdésnek a szóbeliség és közvetlenség utjáni felismerését „az igazságszolgáltatás koronájának" tekintik azért, mert nincs codifioált polgári törvénykönyvünk. Ellenben nincsen a német birodalomban sem olyan közjegyzöség és ügyvédség, minőknek Magyarországbani hiánya végett neia lehetne nálunk még ez időben a szóbeliség és közvetlenség elveire fektetett perrendtartást behozni. A végrehajtói intézmény, melyet legközelebb szentesitend alkotmányos törvény, a németbirodalom területén szinte Caak egyes országban, nevezetesen' csak Bajorországban és ott létezik, hol franczia eljárás van honosítva. Ily körülmények közt csak fokozott érdekkel viseltethetünk a németbirodalmi törvényhozás minden mozzanata iránt, mely a szóbeliség és közvetlenségen alapuló perrendtartás töelveivel foglalkozik. Birjuk munkatársunk Dr. Környei Ede ágyvéd ur szíves igéretét, hogy ö a poig. prtsra vonatkozó föntebbi kérdésekről, mint Németországban és a_ Sveiczban tett tanulmányozásai egyik kedvencz tárgyáról, a német birodalmi egyletnek megállapodásai közlésével egyetemben, egy czikksorozatban lapunkban legközelebb értekezendik. Szerk