Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 5. szám - Reform-mozgalmak az esküdtszéki intézmény terén. 1. [r.] - Nézetek a bűnügyi jog szolgáltatás mikénti javításáról [1. r.]

tési határidő 1872. évi február 14—16, továbbá Horváth Jósef orvos ellen, perügyelő Lovrics Gusztáv, bejelentési határidő 1872. évi február 14—16, tömeggondnok választása mindhárom csődben deczember 7. — Bleier és Glasz bejegyzett czég ellen, perligyelő Toperczer János, és Matolay Gyula magánzó ellen, perügyelő Heiczeg János, bejelentési határidő mindkét csődben 1872 évi február 14—16, tömeggondnok választása deczember 7. — R o h r b acher Károly serfőző ellen, perügyelö Baintner Imre, bejelentési határidő 1872. évi február 14 —16, tömeggondnok választása dccz. 7. * (Esküdtek névjegyzéke.) A városhatósági közgyűlés által 1872. évben a sajtóügyek tekintetéből szolgálattételre kötelezett esküdtek kisorsolásával megbízott küldöttség a mult héten ejtette meg a sorsolást, s az urnából következő nevek kerültek ki: az I-ső évnegyedben kötelesek szolgálatot tenni: Kövesdy Mór, Pichler Sáudor, Érsek István, Hinka József, Osterlam Károly, Szigethy Pál, Battyányi Elemér gróf, Telepy Károly, Drucker József, Vághy Lajos, Korányi Adolf, Nizsalovszky Antal, Baumgarten Fülöp, Stern Bernát, Emőkéi Emich Gusztáv, Halász Gedeon, Csávolszky Lajos és Röser Miklós. A második évnegyedben: Horváth Károly, Frecskay János, Halassovits Emil, Szönássy Károly, Nagel Hermann, Walther Géza, Zombory Stein Frigyes, Bogdány Lajos, Szitányi Izidor, Pfeiffer Nándor, Vogel Péter, Berecí Antal, Koperly Döme, Tettey Nándor, Andrássy Aladár gróf. Leitner M. L., Berczely György, Grünwald Bernát. A Ill-ik évnegyed ben: Türeth Nándor. Simon Flórent, Lévay Henrik, Herez László, Zboray Béla, Bajusz József. Lányi Jakab, Beschaefi. László, Unger Alajos, Latzkó Adolf Máday Sándor, Schoszberger HenriK, Takácsy Károly, Ráth Károly (gyáros), Szalay István, Friedrich Ferencz, Formágyi Ferencz, Bócsay Nagy József. A IV-ik évnegyedben: Altstetter Rezső, Édeskuty Lajos, Dr. Siegmuud Vilmos, Simoutsits János, Márkus Ignácz, Gerenday Antal. Karay Lajos, Haiter Mátyás, Csekoüics András gróf, Zimay László, Reinitz Adolf, Buldog Lajos. Adler Mór, Lonkay Antal, Széchényi Béla gróf, Károlyi István gróf, Heinrich István, Schmidtlechner Károly. Ezeken kívül 72 póttag neve sorsoltatott ki. *(Abiróságikinevezések) tárgyában minden megyéből bárom bizalmi férfiú volt az igazságügyminister által meghiva az előterjesztett birói jelöltek névsorának átvizsgálására. A kinevezési tervezet, mint halljuk, decz/elején már az egész országra nézve elkészül, ugy, hogy ha egyéb körülmény nem jő közbe, decz. 2). félé a kinevezések közlését már megkezdi a hivataios lap. — A bírósági ügyvitel kiegészít.'se, illetőleg az uj bírósági szervezethez való alkalmazása már befejeztetett, s mini-teri rendelet alakjában nem sokára megkülderik az illető bíróságoknak. * (Az igazságügyi minis terium működéséről) egymást érik a meglepő hírek. Alig olvastuk a lapokban azon bizonyos \ ostentatióval közlött hírt, hogy az igazságügy- ; minister ur a közjegyzői törvényjavaslatban a | jegyzői kényszert a jogászgyülés véleménye ellenére fenntartani kiváuja (melyet azonban i Szabó Miklós 0 Méltósága az ügyvédrendtartási enquéte első ülésében — nagy örömükre —• ' teljesen alaptalannak nyilváníttatott), máris j azon hirrel lep meg a „Reform" hogy „azu j váltó e 1 j ár á s már be van fejezve és így nem sokára teljes váltótörvénykönyvvel fogunk birni!"Semmi kifogásunk az ellen,hogy váltóeljárásunk is reformáitassék, de az anyagi váltótörvényreformálása nélkül (a melyről eddig nem hallottunk semmit is) nem volt sürgős szükségünk az j alaki váltótörvény módosítására és igy valóban a legkellemetlenebbül lepheti meg a szakközönséget az, hogy a reformmunkálatok épen ott kezdettek meg, a hol ezekre az el o dá z h a 11 a n szükség legkevésbé sem mutatkozott, ügy látszik, hogy minden positiv rendszer nélkül készülnek a törvényjavaslatok az igazságügyi ministeriumban, készülnek csak azért, hogy — legyenek, de nem azért, hogy általuk a legégetőbb igazságszolgáltatási bajokon segítve legyen. Vagy valóban ugy vannak az illetők meggyőződve, hogy uj váltóeljárás az, a mire legnagyokb szükségünk van ? hogy a váltóeljáráson kell kezdenünk a szükséges reformok hosszú sorozatát? Nem találtak a bajok tömkelekében egyet sem, a melyen sürgősebben kellet volna segíteni ?! *( A z u j birói szervezetélet belép- j tetése) tekintetében azr-i hír merült fel, hogy } az egyelőre elhalasztatuél^, az igazságiigyér ura képviselöházbanVidliczkaynaketárgybani interpcllátiójára f. hó 2-áu azon ^aegnyugtató választ adta, miszerint a kormánynak azon szándéka, hogy az uj bírósági szervezetet 1872. január hó első napjaiban léptesse életbe, most is fennáll és nem képzelheti el, mi okból érezhette magát az iuterpelláló arra indíttatva, hogy e szándékot kétségbe vonja. Kijelenti egyszersmind, hogy az igazságszolgáltatás folytonosságának megóvása tekintetéből minden iutézkedés meg fog tétetni, s azt hiszi, hogy az igazságszolgáltatás nem fog más fennakadást tapasztalni, mint a mely az irományok átadása és átvételével jár. * (A pestkerületi esküdtszék előtt) november 30 kán tárgyaltatott Szűcs Imre sz. }k. Kecskemét v. főkapitányának, Császár József pestmegyei irnok ellen indított sajtópere. Az esküdtek ítélete folytán vádlott a vád alól felmentettvén, magánvádló 38 frt 72 kr. és 20 frt perköltség lefizetésében marasztaltak) tt. t (Halálozás.) Vásárhelyi Dezső Aradmegye volt főjegyzője 32 éves korában Aradon meghalt. — Rol ffy Rezső köz- és váltóügyvéd a budapesti ügyvédi egylet beltagja f. é. decemelsején Pesten meghalt. — T á b i ú s Dénes ügyvéd, a budapesti ügyvédi egylet kültagja NagyKözösön meghalt. * (Az ügyvédi rendtartásra) vonatkozó törvényjavaslat revideálásával megbízott enquéte novembe.- 30 kán kezdette meg tárgyalásait Szabó Miklós, királyi táblai elnök ur vezetése alatt, ki határozottan kijelentette, hogy a tárgyalások uyiváuosságát legtávolabbról sem kívánja korlátozni, sőt azokat minél hozzáférhetőbbekké óhajtja tenni. Az általános vitát a bizottság — tekintettel arra, hogy a javaslat a szakközönség beható bírálatában részesült és főelvei tekintetében alig merültek fel ellenkező né/.etek — feleslegesnek tartván, rögtön az egyes szakaszok tárgyalásába bocsátkozott. A részletes vitából egyelőre kiemeljük, hogy a qualificatió tekintetében megállapodás abban történt, miszerint az ügyvédi vizsgára csak az bocsátható, ki va lamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte és négy évi joggyakorlatot igazol ; a joggyakorlatot pótolja, ha valaki — jogtudnri oklevél elnyerése után — valamely belföldi bíróságnál mint önálló biró vagy mint önálló jogi tanár, de az utóbbi esetben legalább két éven át ügyvédi irodában is működött. Az ügyvédi vizsga egy önálló bizottság előtt teendő le, melynek a vizsga letételét megtagadó határozata ellen egy 9 tagu különálló bizottsághoz intézendő fellebezésnek van helye. A vizsga tárgyai közé felvétetett a csődtörvény és szokásjog; a vizsgáló bizottsági tagok rész :re a ministeriuni által megá'lapilandó dijak fizetendők ; az ügyvédi oklevelet a bizottság szolgáltatja ki; az ügyvédi eskü mellőztetett. A más kamara területére vagy egyátalán más helyre elköltöző ügyvéd erről a kamarának jelentést tenni köteles. A 69. §. kitöröltetett, mely szerint a kezdő ügyvéd részére székhelyet kijelelni a kamara volt jogosítva. Miután arról hogy a közjegyzői és álllami hivatalt viselők egyúttal nem ügyvédkedhetnek, a vonatkozó törvények szabatosan rendelkeznek, az ebbeli rendelkezések az ügyvédrendtartásból kihagyattak, kimondatott azonban, hogy az ügyvéd saját vagy másnak nevében közvetve vagy közvetlenül nem folytathat bármi oly üzletszerű foglalkozást, mely az ügyvédi hivatás teljesítése és tekintélyével össze nem fér. A zugirászokra nézve kimondatott: ki jogosulatlanul üzletkép űzi a felek képviseletét, a netán kapott dijak visszafizetésén felül 5-frtól 100-frtig terjedhető birsággal fenyítendő, mely bírság behajthatlanság esetében fogságra átváltoztatandó, 5 írtra egy napot számítva. *(Azon büntetőtr vköny vi novella,) melyet a német birodalmi gyűlés a napokban tárgyalt, és melyet lapunk 2. számában is megemlítettünk, felzavarta a közvéleményt a lelké szek ellen egész Németországban. A birodalmi tanács 2 napi vita után elfogadta a javaslatot 71 szavazatnyi többséggel. A korona szentesítése biztosítva van, és igy ezentúl Németországban a lelkészeknek, ha nem is lehetlenitvc — mert e törvény kijátszásának számos módjai vannak, — de mindenesetre nehezítve lesz a szószékről politikát Uzui. Különben a mi ezen törvénynek értéket ad, az nem is annyira annak positiv oldala, vagyis annak elrettentő hatása, hauem inkább azon negatív momentum, hogy a papság azon tagjai, kik eddig akaratuk ellen hagyták magukat felhasználtatni a jezuitisraus czéljaira ezentúl e törvény által védve lesznek, mert hivatkozhatnak arra, hogy törvényellenes cselekvényre őket kényszeríteni nem lehet Egyébiránt nem uj tünemény, hogy a törvényhozások szükségesnek látják a lelkészek izgatásai ellen tör| vényt alkotni; már a franczia code penal-ban foglaltatik ily rendszabály és pedig két irányban, az egyik a kötelező polgári ház sság szabványainak a lelkészek általi megsértésére vonatkozik, a másik pedig megtiltja, hogy pásztori beszédek és iratok által a közhatalom ellen kritika vagy izgatás gyakoroltassék, és hogy idegen udvarokkal vagy hatalmakkali vallásügyeket tárgyazó levelezés által a cultusminister háta megett az állami főfelügyeleti jog kikerültessék; szóval hogy a lelkészek a közbékét és állami rendet hivatásszerű tevékenységűk álezája alatt ne veszélyeztessék. A franczia törvényhozás I ezen intézkedése utánzásra talált Würtemberg-, j Baden-, sőt Spanyolország-, Portugál-, Olasz| ország és még a kiválólag katholikus Belgiumban is. A belgiumi 1867-iki büntetőtörvény 267. és 2ö8. §§-ai a következőket tartalmazzák: 267. §. Minden vallásszolga, a ki a törvény által világosan kivett eseteken kivül a polgári házasság megkötése előtt esketéshez fog, 50—500 frank birsággal büntetendő. Ismétlés esetében j ezen kivül 8 naptól 3 hónapig terjedhető fogságra ítéltethetik. 268. §. Oly vallásszolgák, kik J hivatásuk teljesítése közben nyilvános gyűlésekben tartott beszédek által a kormányt, valamely törvényt, királyi rendeletet, vagy a közhatalom más nyilvános tényét egyenesen megtámadják, 8 naptól 3 hónapig terjedhető fogsággal és 20 —500 frank pénzbirsággal büntetendők. (Lapunk mai számához) van mellékelve: 1) előfizetési felhívás a „Themis" 1872. évi folyamára és 2) megrendelési ív a budapesti ügyvédi egylet által 50 aranynyal díjazott ügyvédi könyvekre. Mindkettőt olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. Újdonságok a jog- és államtudományi könyvészet terén. Az ezen rovatban érintett munkák Tettey Nándor és társa könyvkereskedésében, Pesten váczi utcza a „vastu&kóboz", mindenkor készletben tartatnak. Dr. S. A. Gruclwt. Die Lehre von der Zahlung der Geldschuld nach heutigem deutschen Rechte. Berlin 1871. 2 fi, 70 kr Dr. E. Dühring kritische Geschichte der Nationalökonomie und des Socialismus. Berlin 1871. 5 tl. 40 kr. 0. H. WenJf. Die Lehre von dembedingten Recktsgeschiift. Erlaugeu 1871. 1 frt 68 kr. Menger C. Grundsátze der Volkswirthschaftsleure. 1. Thl. gr. 8. Wien, 1871. 2 fl. Jdhrbuch der preussischen Forst- und JagdGesetzgebung uud Verwaltung. Hersg. von B. Danckelmaun. Red. v. F. W. Schneider 4 Bd. 1 Heft. gr. 8. Berlin 1871. 72 kr. Rönne L. v. Das Verfassungsrecht d. deutschen Reiches, gr. 8. Leipzig 1871. 1 fi. 80 kr. Qirardin, Emilé de. Le droit de panir. Paris 1871. Formularien zur österr. Notariatsordnung vom 25. Juli 1871. Enworferj. vom Ausschusse des Vereines der Notare in Österreich ob und unter der Enns und Salzburg. Zugle:ch Supplementheft des Schimkowskyschen Handbuches zur neuen österr. Notariatsordnung. gr. 8. Wien, 1871. 6U kr. Gemeinde-Gesetz, das vom 5. Marz 1872. sammt den Gemeindeordnuugen für alle Kronlander u. den títatuten für eiuzelue Orte. - Das Heimat-Gesetz vom 3, December sammt dea Vorscliriften über Abschafl'ung, Abschiebung, Einwanderung, Auswauderuug u. die Verehlichuug mit Ausláudern. Manz'sche Gesetz-Ausg. 9 Bd. gr. 8. Wieu 1871. geheftet 1 fl. 60 kr. gebuud. 2 fl. Die preuss. Konkursordnung. Das Anfechtungsgesetz vom 9. Mai 1855 und die Subhastatiousordnuug vom 15. Marz 1869. Text:Ausgabe mit Anmerkungen. Nachweis der Ánderungen und Erganzuugen der Literatur und Praxis nebst Sachregister von R. Johow. 16. Cart. Berlin, 1871. 90 kr.