Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 3. szám - Elmélkedések egy igázságügyministeri felelet felett - A nemzetközi egységes váltótörvényről. 1. [r.]

— 18 leg, sem physikailag lehetetlent. Az ember létét, természetét nem az államnak köszöni, az állam tehát azt el sem idegenítheti. (Politik I, 99. i.) (Folyt, köv.j Elmélkedések egy igázságttgyministeri felelet felett. Dr. B ú s b a c h Péter ügyvéd úrtól. Roma locuta est! Az igazságtlgyminister igazságszolgáltatásunk legközelebbi jövője felett nyilatkozott. E nyilatkozat nem a haladás, nem az önbizalom, de még csak nem is a szakismeretből vette keletkezéséi. Habár téliát abban semmi vigasztaló, s még kevesebb buzdítót találunk is, még ez nem ok arra, hogy — el is higyjük. A miuister azt mondja: „Én a szóbeliséget és közvetlenséget igenis a törvénykezési eljárás megkoronázásának tekintem, de nem azon alapnak, a melyből kiinduljunk." Valóságos III. Napóleon ; és lia töle függene az igazságszolgáltatás megkoronázása, bizony könynyen megeshetnék, bo ;y előbb beállana egy Sédan, mint a koronázás bekövetkezhetnék. De hiába ! azért e nyilatkozat a képviselőházban szintén talált helyeslésre. Már ez nálunk így megy ! Barátjai vagyunk a szép frázisoknak, ha azok mögött nem is találunk valami megfogható realitást. A minister ugyan azt mondta, hogy ö ma nem érezne magában bátorságot a szóbeliségnek és közvetlenségnek életbeléptetésére s igy magának egy kis hátsó ajtócskát nyitott, melyen kisurranhat, de engedje meg nem gondoskodott arról, hogy az ajtót előle, kividről be ne reteszelhessük. Ugyanis arra fekteti a súlyt, hogy az előfeltételek hiányoznak, jelesül: hiányzik a rendes alaki és auyagi törvény, hiányzik egy oly bírói és egy oly ügyvédi kar, mind a milyen ehez szükséges, hiányzik a közjegyzői intézmény és több „más", mik szerinte nélkülözhetlen előfeltételei e rendszernek. Nem fektetünk valami nagy súlyt azon egymásutánra, melyben a minister urnák az előfeltételeket felsorolni tetszett, de igen is arra, miszerint nem mind nélkülözhetlen előfeltétel az, mit a minister ur ilyenül megjelelt; azért engedje meg, hogy ezeket nagyító üvegen át vegyük kissé bonczolás alá. Hiányzik egy „oly" birói kar mint amilyen ebez szükséges. De édes Istenem; hiszen most szervezi a minister a bíróságokat; tabula rasa van előtte; kezét a világon semmi sem köti arra nézve, hogy „oly" birói kart nevezzen ki, minőre szüksége van, hogy az in thesi általa pártolt peres eljár:'i3 életbe léptetessék. Nem tudom miként érti Bittó minister ur fentidézett ellenvetését, akkép-e, hogy a birói pályára vállalkozók qualificatiója a szükséges mértékét meg nem üti ? vagy hogy a birói állomások az állam részéről oly mostohán dijaztatnak, miszerint azokra a kellő képességgel biró egyének nem vállalkoznak ? vagy végre, hogy ahoz különös dressura szükségeltetik ? Én ezen feltevések egyikét sem látom fenforogni, s habár megengedem azt, hogy mivel a birák díjazása igen mostoha és sem az állás auyagi függetlenségét nem biztosítja, sem azon méltóságot, melylyel egy mivelt állam birói karának birnia kell, nem képes megadni, s ez okból megengedem azt is, miszerint a legtehetségesebb s leghivatottabb erők a birói állomásokért nem igen versengenek, miután az élet bármely terén magasabb jövedelmek elérését remélhetik —, ismétlem : daczára mindezeknek nem ismerhetem el a minister ur ellenvetésének érvényét. Mert fel kell tennünk, hogy azon birák, kik a legközelebb várható kinevezések folytán hivatva lesznek igazságszolgáltatásunkat kezelni, mégis oly elemekből állanak elő, melyek képesek az elébök tűzött feladatnak eleget tenni, felteszem, hogy a minister jobb birói kart fog összeállítani, mint minő az eddigi választások utján egybeállított volt, mert különben a kinevezés azon czélnak, melyért megadatott, meg nem felelne, és a hatóságok egyik sarkalatos joga ok nélkül vonatott volna el. Ha már most ezt fel kell tennünk, akkor azon kérdés áll elő, hogy szükséges-e egy külön dressura ahoz, hogy ezen bíróságok a szóbeli eljárás mellett Ítéletet hozni képesítessenek ? Megvallom, igen kevés utángondolás melett. fenékig láthatunk ez ügyben. Mikép történik ma az ítélethozatal ? Akép hogy az előadó felolvassa a perkivonatot vagy élőszóval adja elő a perbeli allcgáták kivonarját. Kérdem már most: mi különbség van a közt, ,hogy az ügyfelek élö szóval és bizonyosan több érdekeltséggel és igy a figyelmet inkább m c g r a g a d ó a n adják elő saját baju kat, — és a közt, hogy egy előadó, ki mig egyik perét referálja (kitűnő curialisták után állítva ezt) figyelmét már a következő általa előadandó per is elfoglalja, mondom : mi különbség van az együitülö bírákra nézve az előttük fekvő, kérdé'sseli megismerkedés tekintetében aközt, hogy — a tél e az előadó, vagy egy hivatalnok ? mindkét esetben egyszeri hallás után kell ítélniük; s míg itt az előadó bírónak felfogása — előadási képessége — vagy épen jó és rosz akaratának van a fél ügye kiadva: addig a felek személyes védelme e lehetőségeket kizárja, s az anyagi igazság kiderítésének kétségtelenül biztosabb alapot nyújt. Midőn tehát az kérdés tárgya sem lehet, hogy a felek előadása a birói felfogást élénkségénél fogva is elősegíti, — másrészt az előadó nak figyelme megosztásával előadott perkivo nata szintén csak szóbeli előadás, mely felett a birói collégiumuak ítéletet kell monda nia: igen természetesen f o 1 y i k ama következés, hogy az „oly" biró, ki az előadónak élettelen felolvasása alapján Ítéletet képes hozni, az még inkább képes lesz ezt ott tehetni, hol figyelmét és felfogását a legközvetlenebbről érdekelt félnek egész lélekkel és érzelemmel előterjesztett szóbeli panasza és védelme elősegíti. De hiszen e dolog hazánkban nem is valami terra incognita, hiszen mindannyian, kik a 48 előtti néhány évben az igazságszolgáltatással ismerősek voltunk, tudjuk, hogy városokban a sommás szóbeli eljárás nem volt egyéb mint az általunk annyira sürgetett rendszer, és hogy e rendszer már akkor kitűnően igazolta czélszerüségét. . Azon további kérdést kell még érintenem, hogy egy rendes anyagi törvény nélkül lehetséges-e a közvetlenség és szóbeliség alkalmazása? Engedtessék meg azon ellenkéidés: hogy hát most minek alapján ítélnek bíráink ? ugyanazon törvény, ugyanazon elvek s ugyanazon gyakorlat fogja őket szabályozni a közvetlenség és szóbeliség rendszere mellett, a mely az írásbeliségnél jelenleg irányadóul szolgál. A dolog tehát ugy áll, hogy mig most egy tökéletlen perkivonat, tökéletlen előadása alapján, talán egy kis álomüzö burnótozás közepett üléseznek bíróságaink - a szóbeliség behozatala alkalmával éber lélekkel, éber figyelemmel kell és fogják kisérni a felek előadását, s Ítéletet ugyanazou mód és ismeretek alapján hozni mint most; a különbség az lesz, hogy a képtelenség a mostani rendszer mellett a közügy rovására tovább élösdieskedik, mig a szóbeliség azt lehetetlenné teendi. A mi az alaki törvény hiányát illeti, azon erővel, mely most bizonyos, nagyon kétséges értékű — novellákra fordittatik, a ministeriumban létező kész tervet átvizsgáltatui és viszonyainkhoz alkalmazva átidomítani lehetne. A mi egy alkalmas ügyvédi kar állítólagos hiányát illeti, ez is határozottan téves felfogás. Váljon, hol van az ügyvédi karnak több alkalma magát a nyilvános és szóbeli előadásra előkészíteni, mint épen minálunk, hol a politikai élet küzdtere ezer és ezer módot nyújt épen a nyilvános szónokok önképzésére; az ügyvédi kar nálunk megszokván a nyilvánosság terén való működést könnyebben beletalálandja magát a kér déses viszonyokba, mint bárhol másutt, hol ez előfeltételek hiányzanak. Hogy ajegyzöi intézmény hiányzik, ezen megint csak a minister segíthet! Hisz ott fekszik asztalán egy már szakbizottságilag is átvizsgált és megállapított mii; méltóztassék csak azt formába önteni, és a törvényhozás elébe terjeszteni. A mi a jelzett „több más" feltételeket illeti, azt óhajtanok, hogy a ministerium foglalkoznék ezekkel s ne mondaná azt, miszerint : a szóbeliség és nyilvánosság rendszere életbe nem léptethető, mert hiányzik hozzá ez meg ez az előfeltétel, mikor ezen előfeltételek megoldása egyenesen az ő kezében fekszik, s a helyett, ho&y ezekkel foglalkoznék — bizonytalan eredményű foldozgatásokra fordítja a drága időt! A nemzetközi egységes váltótörvényről. Dr. Környei Ede ügyvéd úrtól. I. A kereskedelmi forgalom egyik állam tagjai közt egyrészről és egy másik állam tagjai közt másrészről óriási mérvben terjeszkedik, mit sem törődve azon határokkal, melyek egyik országot a másiktól elválasztják. Leghathafósb közege a világpolgár diszköntösében jelentkező váltó. Méltán és helyesen indítványozhatta tehát tavai az első magyar jogászgyülésen Nagy János nagykun kapitány úr — „tartassék az 1847-ki lipcsei példájára elébb ugyan a németországi — később a többi európai jogtudósokkal nemzetközi congre.ssus a végett, hogy a kereskedelem és különösen a váltójogi törvények europaszerte tétessenek egyformává s készítessék e részben egy európai codex, mely, ha mindenben egységre jutni nem lehetne, aminél kevesebbre szorítandó eltéréseket is föltüntesse, hogy ez egy codexben Európa kereskedelmi és váltójoga föllelhető és átismerhető legyen s az által az Üzlet mozgékonysága és biztonsága elősegítessék." Köztudomású, hogy ennek folytán az első magyar jogászgyülés meggyőződéseként kimondotta: miként kívánatos, hogy az összes kereskedelmi és váltótörvények europaszerte nemzetközi congressus állal megállapítandó egyenlő alapelvekre fektettessenek és hogy addig is, mig ezen általános jogelvek megállapittatnak, a Magyarországra nézve minél előbb alkotandó és hatályba léptetendő kereskedelmi és váltótörvény fövonásaiban és alapelvei tekintetében a német kereskedelmi törvénykönyv és váltótörvény szabályaihoz alkaunaztassék. Megjegyzendő, hogy habár e határozat mellett nyilatkozott a többség, mégis volr egy tekintélyes kisebbség is, — mely kereskedelmi és hiteltörvényeinknek minden irányban kipuhatolt, szükségeinkhez mért, nemzetgazdasági érdekeinknek megfelelő haladéktalan átalakítását mulhatlan szükségesnek tekintetni és e részben a külforgalom követelményeinek is eleget teendő, mindazon viszonyoktan, melyek függetlenül bármily államtól mindenütt egyenlők, a külföldi törvényhozást is lehetőleg figyelemre méltatni kívánta. A dolgok ilyen állásában nagy érdeket költhet Magyarországban illetékes körökben a Dr. Borchardt S. berlini ügyvéd által szerkesz tett és legközelebb megjelent mii. *) A gyűjtemény első kötete 47 állam és ezek közt Aegypmtom, Andorra, az argentini köztársaság, Belgium, Bolívia. Brazília, Chile, Chiua, Columbia, Costarica, Dánia, a Német birodalom, Magyarország. San Domingo, Eraador. Francziaország, Görögország, Nagy Britannia, Guatemala, Haiti, a Havai (Saudvichs) szigetek, Hollandia, Honduras, Olaszország, Libéria, San Marino, Marocco, Tripolis, Tunis, Mexico s Yucatan, Monaco, Montenegró, Nicaragua, az északamerihai szövetség, Paraguay, Perzsia.Peru, Portugál, Oláhország, Orosz- és Lengyelország, San Salvador, Svédország és Norvégia, Schweitz, Szerbia, Spanyolország, a Törökbirodalom, Uruguay és Venezuela érvényben levő váltótörvényét vagy ezt helyettesítő intézkedéseket tartalmazza eredeti német nyelvben és illetőleg német fordításban. A második kötet magában foglalja a nem német nyelven szerkesztett váltótörvényeket eredeti nyelven. Ezek között a magyar váltótörvény, jelesen az 1840: XV t. ez. I r. az 1844; VI t. cz. és az országbírói törvényszabályzat III. része. A munka megjelenését igazolják azon körülmények, melyek (föntidézett) kifejezést nyertek az első magyar jogászgyülésen és melyek a különben német birodalommá egyesült német államokban régóta közóhaj tárgyát képezték egy nemzetközi egységes váltó és kereskedelmi törvénykönyvlétrehozásakörül. A czél elérésére szol*) lm Verlage der Königlichen Geheimen OberHofbuehdruckerei (R. v. Decker) in Berlin, Wilheinsstrasse 75., ist soeben erschienen und durch alle Buchhandlungen zu beziehen : Vollstandige Saminlung der gelteuden Wechsel- und Handelsgesetze aller Lander. Von Dr. S. Borchardt, Geheimer Justizrath. Erste Abtheilung: Die Wechselgesetze. 2 Bande. 73 Bogén. Lexicon-8. Preis 7 Thlr. Der 1. Band enthiilt • Die deutschen Wechselgesetze und die auslandischen in deutscher Uebersetzung. Der II. Band enthiilt : Die auslandischen Wechselgesetze im Originaltext. (Jeder Band einzeln ist auch für 4 Thaler zu beziehen.) (Kapható Pesten minden könyvkereskedésben.)