Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 1. szám - Észrevételei a kolozsvári ügyvédegyletnek az úrbéri s rokon birtokviszonyok rendezéséről a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatokra [1. r.]

— 6 — — Az esküttevö fél az eskü letételével az ellenfél megjelenéséig, azon a pprdt 111. §-ban meghatározott két óra lejártáig várni nem köteles. (9906. sz, sze.pt. 30. 1871.) — Az odaitélt esküre való jelentkezés határideje az ítéletnek az ellenfélleli közlése napjától számítandó (110221. sz. szept. 28. 1871.) — A keresetet az ügy érdemében leszállító Ítélet a keresetteli elutasításnak veendő, az ilyen leszállító első bírósági ítéletet kijavító másodbirósági határozat, az ítélet megváltoztatásának nem tekinthető. (12334. sz. okt. 10. 1871.) Egyleti közlemények. * (Az ügyvédi könyvvezetés) tárgyában a „buda-pesti ügyvéd egylet" által kitűzött 50 arany pályadíjért tudvalevőleg 22 pályamű verseng, mely iránt a kiküldött bizottság az egyleti választmányhoz következő véleményes jelentést mutatott be: Tisztelt választmány! A buda-pesti ügyvédi egylet részéről f. 1871. évi márezius 20-án pályázat nyittatott egy oly, az ügyvédi irodákban alkalmazható könyvelési rendszer alakszerű készítésére, mely tekintettel az ügyvéd rendtartási törvényjavaslatra — könnyű és teljes átnézetét nyújtsa az ügyvédnél kezelt iratok és az ügyvédre b:zott pénzek és értékek kezelésének, valamint az ügyvéd által vitt ügyekben teljesített ügyvédi munkálatoknak. Pályadíj 50 darab arany, mely a beérkezett legjobb munka szerzőjének okvetlenül kiadatik. A könyvelési mintákkal és jeligével ellátott idegen kéz által írott pályamunkák f. 1871. évi június hó 1-éig az egyleti titkárhoz, a szerző nevét és lakását tartalmazó lepecsételt jeligés levelek kíséretében beküldendők valának. Beérkezett huszonkét pályamű, melyeket az alulírott bizottság a tisztelt választmánynak f. évi 8-ik sz. határozatával nyert kiküldése folytán 1871. évi október 20. és 27. napjain egyenként és minden egyes pályaművet részletenként vizsgálat alá vévén, azon meggyőződéshez jutott, miként a pályaművek egyike sem felel meg tökéletesen a pályázati hirdetvényben kikötött feltételeknek. Teljes elismerést és flíiíséretet érdemel a 21. számú és „Est enim difficile cura rerum alinarum" jeligével ellátott „könyvelési rendszer tervezete" czim alatt érkezett rendszeres és nagy szorgalommal kidolgozott pályamű: továbbá az 52. szám alatt és „Ordo est anima rerum" jeligével ellátott „Ügyvédi könyvitel elméletileg és gyakorlatilag" czimzett nagy tudománynyal és széles ismerettel kidolgozott rendszeres mű, végre az 54. szám alatt érkezett és „Váljon ezért lészen e pályabér vagy tán csalatás minden előtörés?" jeligével ellátott „Az ügyvédi iroda ügykezelési ós könyvelési rendszere czimü alaposan és avatottan szerkesztett rendszeres mű. Az alúlirt bizottság, ha a pályázati hirdetvényben kitűzött egyszerűség a könnyű és teljes átnézet föltételeihez kötve nem lenne bírálatában, másrészről pedig nem lenne meggyőződve arról, miként az 52. szám alatt érkezett pályamű tudományos rendszere, daczára széles alapja, számos könyvei és egeá könyvitelhez igénylendett különös szakképzettség miatt csak nagyszerű és különös könyvezetővel rendszeresített és így kevés ügyvédi iródában fog honosítható lenni: az alúlirt bizottság az 52. sz. aMti pályaművet ajánlaná díjazás végett. — A 22 pályamű között a 35. szám alatt „Elmélet és Gyakorlat" jeligével ellátott pályamű a pályázati hirdetvényben kijelölt czélt a többi pályaművek közt leginkább megközeliteni látszik, mennyiben a 35. számú pályamű három könyvet ajánl; és ezek: A) irattári könyv, B) napló, C) főkönyv. Mind háromrendü könyvnek alapúi szolgál a „Napló" mennyiben ugy az irattári könyvbe valamint a főkönyvbe csak az vezethető, mi a Naplóban följegyezve lett és e szerint és ugyanezen okból az ügyvédi iródában sajátlag csak egy könyv vezettetik, melyből tárgyát meriti egyrészről az irattári könyv, másrészről a főkönyv. Azonban mind háromrendü könyv a dolog természetében gyökerező rovatokkal nem bírnak; és csak változtatás illetőleg kiegészítés után válhatnak tökéletesen használhatóvá. Ugyanis. ad A. Az irattári könyv rovatai közt hiányzik a naplószám vagvis megnevezése a forrásnak, honnét meritvék az ezen könyvbe a Naplóból minőség és menyiség leírásával átviendő ügyiratok. Hiányzik továbbá egy másik rovat, t. i. a folyó szám rovata azon czélra, hogy a csomagban bizonyos és könyvezett iratdarab, hol fekszik és hol található fel? — Ellenben felesleges az év, hó, nap és csomag számának rovata, mivel ezen adatok döntő befolyással nem bírnak, jelesen nem akkor, ha a naponkint vezetendő napióltól az iratok érkezési adatát a beiktatási nap szolgáltatja avagy pótolja. — ad B. A napló könyv is hiányosnak tűnik fel, mennyiben t. i. sorrendi szám rovatával nem bír s igyaz összefüggést irattári könyv és főkönyv közt hanem is lehetetleníti,minden esetre nehezíti, szabatosabb közeg lévén a sorrendi folyószám, mint az év, hó és nap bőségesebb megjelölései. Ennél nagyobb hiány a naplóban, hogy nem nyugtat meg arról, váljon a naplóba vezetett ügyiratok számára az irattári könyvben lap és melyik nyittatott ? és váljon a kérdéses ügyirat milyen csomagba lett helyezve; nyilvánvaló lévén, hogy ezen hiányzó rovat legelső sorban az ellenőrzést, lenné lehetségessé, arra nézve, hogy a naplóból az irattári könvybe tartozó téteíek valóban be is vezettettek. Egy másik feltűnő hiánya a naplónak, hogy különbséget nem tesz a kiadások rovatában az iroda készpénzbeli kiadásai közt, tehát azon pénz között, melyet az ügyvéd nem sajátjából, hanem a kezeibe került akár a féltől magától, akár a fél részére harmadik személytől átvett s így letétileg kezelendő pénzekből kiadott. Másrészről pedig a bevétel és kiadás két rovatain kívül csak még egy rovatot ajánl „Díj" czimén. Ezen czim pedig ügyvédnek összes követeléseit csak határozatlanul foglalja magában, eltekintve attól, hogy sok ügyvéd legalább első pillanatra za' varba juthat mily számösszeget könyveljen e ' rovatba? Váljon azon dijat csak, melynek öszszege közötte és a fél mint meghatalmazó közt, | szerződésileg megállapítva lett, vagy azon dijat | is, melyet egyoldalulag ő (az ügyvéd) határoz I meg számösszegileg, de épen azért ezen szám| összeg utóbb a fél által peressé tétethetik, vagy végre azon összeget, mely megállapításnak tárgya volt akár a félnek, mint meghatalmazónak beleegyezése vagy birói határozat folytán. Ugyanez áll ad C) a főkönyvről is azon hozzáadással, hogy a főkönyvben is hiányzik rovat, mely a napló sorrendi folyószámára hivatkozás által az avvali összefüggést kétségtelenné tenné. Sok esetben elégtelennek is mutatkozik a főkönyv, ha ebbe oly pénzértékü letét könyvelendő melynek számösszege forintban és krajczárban meg nem határozható p. o. a per tárgyát vagy bizonylás eszközét képező egy arany gyürü, egy csomag kulcs, tehát a főkönyvbe vont rovatok egyikébe sem illik. A most elősorolt hiányokhoz járul még az elégtelen és részben alaptalan értelmezés is, melyet a buda-pesti ügyvédi egylet, ha ezen pályaművet díjazná, magáénak nem vallhat. És nem szolgál előnyére a pályaműnek, hogy ezen háromrendü könyvbe a belkezelési költségek pl. a különféle irodai költségek, bevásárolt papir, irodai könyvek és toll ^ra, a segélyszemélyzet fizetése és több efféle bevezettetnek csak azon czélra, hogy az ügyvéd az -év végén láthatná mennyi költsége volt és hogy mennyi haszna maradt. Mindezen magában véve igen becses adatok a pályázat körén tul fekszenek, mert ezek könyvelése szükségessé teszik az ügyvéd irodai vagyona leltározását, többrendü számla vitelét és több más segélykönyvek vezetését. Fölemlítendő, hogy alig van a beérkezett pályamüvek közt egy, melyben az irattári könyv »..-jy napló, vagy végre a főkönyv, tehát egyik vagy másik könyv helyesebben és jobban nem volna szerkesztve mint a 35. szám alatti könyvek egyike vagy másika, de összesen véve egyszerűség, a 35. szám alatti könyvek egyszerűség mellett könnyű és teljes átnézetét nyújtó rendszer dolgában a 35. szám alatti pályaművet, daczára a felsorolt hiányoknak a többi pályamüvek egyike sem látszik meghaladni. Az előadottak alapján, jelesen azért, mert a pályadíj azon pályamű részére, mely beérkezettek közt legjobbnak tartatik, szerzőjének okvetlenül megítélendő: az alúlirt bizottság az 50 darab arany pályadijat az egylet jigtatói 35. szám alatt érkezett és „Elmélet és Gyakorlat" jeligével ellátott pályaműnek megítéltetni véleményezi. Kelt Pesten, 1871. évi octóber 31-én, Dr. Környei Ede. Dr. Siegmund Vilmos. Dr. Busbach Péter. Dr. Lowik Adolf Dr. Szontagh Kálmán. Dr Brode Lipót. Dr. Gyóry Elek. * (Az ez évi jogászgyülésen) tartott beszédeknek a napokben elkészült lajstromából érdekesnek tartjuk a következő adatokat kiemelni. A jogászgyülésen a teljes és szakosztályi ülésakben tartatott és gyorsiróilag felvétetett összesen 230 beszéd, melyek 79 szónok közt oszolnak meg. Egy szónokra tehát átlagosan körülbelül 4, és egy napra 00 beszéd esik. mely utóbbi nagy számot azon körülmény magyarázza meg, hogy a 3. szakosztály ugyanazon időben tanácskozott. A gyorsírói napló egy tekintélyes és a tavalinál sokkal nagyobb kötetet fog adni, mely a maga nemében oly értékes 'mű lesz, milyet a magyar irodalom eddig alig képes felmutatni. Elismert dolog ugyanis, hogy a szakbeli kérdések alapos tanulmányozása és azok fejlesztése is leghathatósabban monográfiák által történik; ezen napló pedig a beterjesztem „Véleményekkel" együttesen nem egyéb mint több szakbeli kérdésről szóló monográfiák gyűjteménye, melyek egymást nem csak kiegészítik, de egymás ellen polemizálva egyik a másik tévedéseit felderíti és helyre igazítja. — Ezen napló vagyis a jogászgyülés évkönyvének 3. kötete, remélhetőleg legfeljebb a jövő hó közepén fogja elhagyni a sajtót. * (A magyar j o gászgyü lés) módosított alapszabályai a belügyminisztérium által a bemutatási záradékkal ellátatván, a napokban érkeztek vissza az állandó bizottsághoz. * (Meghívás) a budapesti ügyvédi egylet igazgató válaszmánya által 1871-évi november 10-én esti 6 órakor a uj egyleti helyiségekben (uri utcza 8. sz.) tartandó "ülése. Napirend. Az ügyvédi könyvvezetés tárgyában beérkezett pályamunkák iránti bizottsági jelentés. — Egy ügyvédvizsgáló bizottsági tag választása. Kelt Pesten 1371. november 5. Elnöki megbízásból: Dr Siegmund egyleti titkár. Kinevezések. *(Simonffy Emil) a pénzügyminisztériumhoz tiszteletbeli fogalmazóvá neveztetett ki. * (Kamauf Já nos) báni táblai tanácsos részére negyvenévi szolgálata alatt szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemesség díjmentesen adományoz-tatott. * (Cékus Károly) báni táblai tiszteletbeli ülnök és Zágráb város polgármestere, báni táblai ülnökké neveztetett ki. * (Ivacskovics György) országgyűlési képviselő Krassómegye főispánjává neveztetett ki. * (Tost Gyula) kincstári jogügyigazgatóságí fogalmazó a sóvári jószágigazgatósághoz ideiglenes minőségben ügyésszé neveztetett ki. *(A királyi igazságügy miniszter) az igazságügyminiszteri számvevőséghez H ám orszky István igazságügyminiszteri számvizsgálót számtanácsossá, számtanácsosnak É1 e s d y Ferencz belügyminiszteri számtanácsost, H-od osztályú számtisztnek Weinhold Sámuel, Szénásy László, és K r e z o r György belügyminiszteri Il-od osztályú számtiszteket, Hl-ad osztályú számtiszteknek pedig : T ó t h István, S z ő c s Mátyás, W i p f Ferencz, Mittermayer Nándor, CsutorPál, Hubay Gyula, Nimcserics Lukács és S zei dl Pál belügyminiszteri Ill-ad osztályú számtiszteket nevezte ki. *(A szervezendő első folyamodásu törvényszékekhez) ügyészekké, és pedig a balassa-gyarmati törvényszékhez Laky Kristóf jogtudor és kőszegi sajtóügyi vizsgáló bíró; — a csikszerdai törvőuyszékhez Gyarmathy Ferencz nyugalmazott megyei tőrvényszéki ülnök; a debreczeni törvényszékhez Kúthy István debreczenisajtóügyi közvádló; a deési törvényszékhez deézsi Hosszú János, deési úrbéri törvényszéki ülnök, az esztergomi törvényszékhez Melicher Ferencz jogtudor s esztergami ügyvéd; a jászberényi törvényszékhez Elefánty Sándor jászkun-kerületi főjegyző; a kassai törvényszékhez Dubovay Béla abaujmegyei törvényszéki alelnök; a lőcsei törvényszékhez Jekelfalusy Emil szepesme-