Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 9. szám - Telekkönyvi hitelünk egyik mételye - Jassik Menyhért felperesnek Debreczen város közönsége ellen folyamatban lévő zálogváltó perének vázlata. [1. r.]

— 105 — Ezen keresetek tárgyalására 1860 évi November S-a s következő napjai tűzetvén ki az alkalommal a felmutatott keresztlevelek, meghatalmazványok s szerződések alapján megvitatott s betárgyalt ügyek Ítéltre várakoztak, midőn az 1864 évben létrejött rövid s ideiglenes alkotmányosság következtében a Debreczenben ideiglenesen volt cs. kir. északbiharmegyei telekkönyvi tanácsnak megszűnte s Nagyváradra lett visszatétele alkalmával azon megyei tszék előtt előtt indított többi perek áttétettek s csak ezen puszták iránt indított perek maradtak vissza Debreczen város tlkkvi tszékénél. E közben a mondott telekkönyv kiigazítási ügyekben felmutatott szerződések lejárta előtt felperes a tiszántúli kerületi táblához e következő minden zálog váltó perben okvetlenül megkívántató előintést adta be. .Tekintetes tiszántúli ker. itélő tábla! Néhai Szepesy, Becsky, Köröskényi családbeli eldődöktó'l régibb időktől óta ugyan, de az évek husszu során időről időre folytonosan megújított szerződések mellett a jelenig szabad királyi Debreczen város által zálogban birlalt Ebes, Szepes. Boldogfalva, Pacz, Faucsika t. n. Biharmegyében keblezett egész pusztabeli, .s t. n. Szabolcsmegyében helyzett Szováth helység határában levő nemesi "fekvő birtokokat, melyek közöl Ebesre, Szepesre, Boldogfalvára és Szováthta nézve mult 1860-ik évi Július 31-ik napjáig kitűzött határidőben megtenni kívántatott felszólamlást a debreczeni volt cs. kir. megyetörvényszék telekkönyvi osztályához kellő "időben beadott folyamodványok, illetőleg keresetlevelek alapján, mikép azt a mellékelt példányok- mutatják — alulirt nemcsak megkezdte, hanem miként az a megszüntetett cs. kir. telekkönyvi tanácstól Debreczen városához áttett irományok- közt a városi telekkönyvi hivatalnál megtekinthető ezen perek igazolják, be is végezte; mint egyenes vonalban leszármazó törvényes örökös, és vérszerinti rokon, ugy is, mint számos jogosítottak megbízottja, s "jogfenntartója Debreczen városától vissza s kiváltani akarván, jóllehet alulirt ebbeli határozott akaratját a most idézett keresetlevelek szövegében aláhúzott sorokban olvashatólag a városhoz adott nyilatkozatos folyamodványában a saját s csali dbelik örökségi illetőségükre nézve, a végképi kiegyenlítéssel is a várost megkínálta; mi azonban a nemes város által e végből kinevezett egyezkedő tagok szűkmarkúsága miatt létre nem jöhetvén, keletkezett a fennebb emiitett felszólamlási ügy mindazáltal, hogy a nemes várossal a családbeli jogosítottak által kötött majd minden ily szerződésekben foglaltató, jelesen pedig a csatolt pótzálogszerződés 4-ik pontjában kikötött praemonitiót alulirt feleslegesen is megtegye. Ugyanazért a törvényesen megszabott kissebb vagy is 6 frt összeg letétele, s annak felvételéveli megkinálása mellett alulirt ezennel bíróilag inteti szab. kir. Debreczen városa polgármesterét Kiss Lajos urat, s általa egész Debreczen városa közönségét, hogy a fenébb is nevezett Ebes, Szepes, Boldogfalva, Pacz, fancsika egész pusztabeli és Szováth helység határában fekvő azon osztalan nemesi birtokokat, melyeket az elől is nevezett Szepesy, Becsky, Köröskényi s több hasonjogu leszármazottaktól mint tiu és leány, midkét ágra tartozókat a nemes város zálogban bír. az azokon fekvő, minden terheknek és ugyan, zálogos és pótzálogi összegeknek, czélszerű építkezések és javítások becsárának azonnali megtérítése, és készpénzben leendő lefizetésének megajánlása mellett bocsássa ki, mely zálogos összegek, befektetések és javítások visszatérithetése czéljából azon zálogos fekvő birtokokra nézve a kellő felszámításokat tegye meg, s azokat intető féllel törvényes időben közölje, megjegyezvén ezennel mindenkorra azt, hogyha léteznének a fennebb előszámlált birtokokból a ne_mes város birtokában olyan mind helyiségre, mind mennyiségére, mind minemüségére nézve meghatározott, s az osztatlan közösből kihasított részjószágok (rata portio) melyeket a nemes város a fennemlitett családbeliek leszármazottitól a kellő törvényes ovakodások, s a kiváltásra jogositott örökösök irányában előre bocsájtott birói megintés következtében netalán örökösen megvett, az^ olyan részjószágokra alolirt jelen birói megintést kiterjeszteni s értelmezni nem akarja. Ki is midőn a fennebbi értelemben vett bírói jelen megintésről, s az erre törvényes idő alatt adandó nyilatkozat kívánásról a szokott törvényes bizonyság levelet a maga, s képviseltjei ogainak biztosítására kiadatni kéri; tisztelettel öröklik a tekintetes tiszántúli kerületi itélő táblának alázatos szolgája Jassik Menyhért, mint Szepesy, Becsky Köröskényi családágon 'leszármazó örökös, ugy is mint hasonjogu több véreinek képviselője s jogai fenntartója," Ezen előintő a 6 trttal együtt kézbesített előintésre Debreczen város polgármestere visszaintéssel élt a hat frtot el nem fogadta, s felperesnek zálogváltási jogát is tagadta, Ezen elő és visszaintés után Debreczen v. tlkkvi hatósága az ügyet elítélte, s felperest keresetétől elutasította, mely elutasító ítéletet felperes a kir. táblára fellebbezvén ott e következő itéletett nyerte: „Mi első Ferencz József Isten kedvező kegyelméből stb. ítéltetett. Jelen pernek a létezett cs. kir. Debreczeni megyei tszéktől szab. kir. Debreczen város tszékéhez lett áttételéről a peres felek az ideigb. törvényi szabályok ellenére értesítve nem levén, a városi tszék által időelőtt hozott érdemleges ítélet a felperesi fellebbezésben kifogás alá vont birói illetékesség tekintetéből feloldatik, és a per a hivatkozott id. törv. szabályok 178. §-a értelmében leendő eljárás végett illetőségéhez leküldetik. Mely s. a. t. Ezen kir. táblai ítélet keletkezte után a debreczeni tlkkvi tszék folytatólagos tárgyalást tűzött ki, melynek következtében felperest keresetétől ismételve elutasította, felperes azonban ezen elutasító ítéletet ismételve a kir. táblára fellebbezte, melynek következtében a kir. tábla, felvilágosítva lévén, hogy az alperes város hatósága felperest s érdektársait még csak széljegyzetileg sem vezette be a telekkönyvileg kiigazittatni kért ebesi, szepesi és boldogfalvai puszták telekkönyveit felkivánta, s a mondott 3 pusztára vonatkozó ügyekben lényegileg egyforma e következő végzéseket hozta: „Mi első Ferencz József stb. Végezte tt: A kérdésben lévő tjkvek Debreczen szab. kir. város tszéke, mint telekkönyvi hatóság által kezeltetvén, s igy jelen telekkönyvi feljegyzést tárgyazó ügynek eldöntése is aunak hatásköréhez tartozván, az pedig, hogy a bejelentő által különben is a zálogváltó per érdemére tartozó bizonyítékok becsatolhatása tekintetéből még 1860. évben kért halasztás megtagadtatott, tekintettel arra miszerint az e. helyütt 2795/864 sz. a. hozott feloldó határozat folytán 1864. évben szeptember 13-án tartott ujabbi tárgyaláskor azon adatok kiegészítésére elegendő alkalma volt semmiségi okot nem képezvén, a birói illetéktelenség indokából és a halasztás megtagadása miatt emelt semmiségi panasz elvettetik. Az ügy érdemére nézve: Tekintve, hogy az 1860. évi július 31-én még a hirdetményi határidő lejárta előtt benyújtott 5036 (37—38) számú feljegyzési kérvényhez A. B. C. és D. alá csatolt felülfizetési záloglevelek valósága nem tagadtatott, és hogy az azokban kikötött, illetőleg meghosszabitott kiváltási határidők a feljegyzési kérvény benyújtásáig, vagy is 1860. évi július 31-ik még le nem jártak, hogy továbbá bejelentő az egész igény fenntartásához való jogosultságát az F. és B 36. alatt mellékelt felhatalmazásokkal és keresztlevelekkel ez ügyre vonatkozólag elegendőképen kimutatta, ily esetben pedig, midőn a bojeleutvény beadásakor még le nem járt kiváltási határidő szerint, a zálogváltási jogaak maga utjáni érvényesithetése az igénylőket megilleti, annak telekkönyvi feljegyzés a t. k. r. 3. és 25 §-a értelmében megnem tagadható; de tekintve továbbá, hogy a zálog misége, és fekvése valamint egyéb az 1-ső bírósági ítéletben felhozott a zálogjószág kiváltását érintő kérdések eldöntése nem ez ügyre, hanem a zálogváltó per érdemére tartoznak és tekintve végre, hogy a boldogfalvi birtok azonossága iránt 2-ik sz. a. még 1728-ik évi martius 10-én kivett tanúvallomások a B. C. és D alatt későbbi keletű felülfizetési levelek ellenében, melyekben a boldogfalvai puszta is neveztetik, figyelembe nem vehető a külön védelemmel élt alzálog birlalók pedig azt, miszerint az általuk birt pusztabeli részeket Debreczen városától vették át, határozottan nem tagadták, következve a városi ügyész által képviselt egyéb alperesekkel egy tekintet, alá esnek; mindezeknél fogva az 1-ső bírósági ítélet, helyesebben végzés megváltoztatásával az E alatti jegyzékben és az 1281/867 számú hivatalos jelentéséhez csatolt kimutatásban előforduló a boldogfalvai kerti szőllő birtokokról szóló tjkvekbe foglalt fekvőségekre, kivévén azon tjkveket, melyekre névszerint a bejelentvény kiterjesztve nem volt, a fejelento Jassik Menyhért, s általa képviselt Szepesy, Becsky ágon leszármazó Köröskényi Julianna, Farkas Mátyásné, nemkülönben Becsky, Desseöffy, Erőss és Szepessy, Béganyi, valamint Bogdányi üketyevich és Ilosvay családbeli örökösök javára ide nem értvén a Madocsányi-féle örökösöket, kikre nézve maga a bejelentő kérelmétől elállott, a zálogváltási jog az 1828-ik évi május 22-én, 1829. évi szeptember 25-én és 1830-ik évi július 19-én kelt B. C. és D. alatti felülfizetési záloglevelek alapján de csak a zálogváltóperben kimutatandó mennyiség erejéig addig pedig határozatlan arányban feljegyeztetni rendeltetik, s az iratok további intézkedés végett azzal küldetnek vissza, hogy a mennyiben a bejelentvény eddig az illető telekkönyvekben kitüzetve nem volt, ezen hiány, a t. k. r. 24. §-a értelmében pótlandó, s. .t a. Mely végzés az alperes város által a hétszemélyes táblára fellebbeztetvén, azt ezen legfőbb tszék is egész terjedelmében helybenhagyta s felperest, s érdektársait a 2596—2600—2601/ 868 sz. kir. táblai végzés szerint az ebesi, szepesi s boldogfalvai mintegy 300 db. telekjegyzőkönyvbe a debreczeni telekkönyvi tanács által telekkönyvileg feljegyeztetni rendelte, mit is az illető városi hatóság következőleg teljesített: „1326/898 sz. V. Ezen kir. itélő táblai végzés eredetben az illető ügyiratok mellett megtartatni hiteles alakban pedig a felekkei közöltetni rendeltetik stb. Egyszersmind a telekkönyvvezető utasittatik, hogy az 5038/860 számú kérvényt illetőleg keresetlevelet az ahoz E. alatt csatolt kimutatásban elősorolt telekjegyzőkönyvekbe pótlólag széljegyezze jelen, végzés jogerőre emelkedésével pedig ugyanezen telekjegyzőkönyvek B. lapjára azonban a 2450.2534. 2583.2875. és 3914 szám alattiak kivételével következőket irja be. A m. kir. itélő táblának 1868 június 30-án 2599/868 sz. a. kelt végzése folytán a zálogváltási jog az 1828-ik évi május 22-én 1829 szeptember 25-én és 1830 július 19-éu kelt felülfizetési záloglevelek alapján az A. lapon felvett boldogfalvai szőllőre, a 3434 számú tjkvben pedig az 5503.5504 és 5685 hrsz. a. birtokrészekre, de csak a zálogváltó perben kimutatandó mennyiség erejéig, addig pedig határozatlan arányban Jassik Menyhért, s az általa képviselt Szepesy Becsky ágon leszármazó Köröskényi Julianna Farkas, Mátyásné nemkülönben Becsky Dessővffy, Erőss és Szepesy, Bégányi, valamint Bogdányi, Üketyevich és Ilosvay családbeli örökösök javára, azonban a Madocsányi-féle örökösök kivételével feljegyeztetik. Miről a felek ügyvédeik Jassik Menyhért, Dobrai József, Kováts Dániel és Simonft'y Dániel urak utján felzeten értesitendők. Kelt Debreczenben a városi tszék telekkönyvei tanácsának 1868. évi szeptember 2-án tartott üléséből. Szabó Mihály telekkönyvvezető." Ehhez hasonló kir. táblai végzések és hétszemélyes táblai helyben hagyó határozatok hozattak Ebes és Szepes pusztákra nézve, is, 2600 és 2601/868 sz. a. melyek következtében a boldogfalvai. ebesi és szepesi puszták mintegy 300 db. birtokiveibe a Debreczen város tlkkvi hatósága által a fenntirt módon jegyeztetettt fel, az 1326—1327 és 1328/868 szám alatt hozott végzésében elrendelt módon a zálogváltási jog. A boldogfalvai, szepesi és ebesi telekkönyvezett pusztákra vonatkozólag ekként bevégzett zálogjog-feljegyzési s telekkönyv-kiigazítási ügyek szoros összefüggésben vannak magával az 1867. évi uovbr. 11-én belől megindított zálogváltó ügygyei, amennyiben ezen előbbiekben előfordult A. B. C. D. alatti zálogszerződések E. F. G. alatt név- s telekkönyvi szám szerint előszámlálva egyenkint megidézett alzálogbirlalók s több alapokmányok, u. m. keresztlevelek, szerződések, megbízások stb. melyek a kir. táblai végzések s ezekkel öszhangzólag hétszemélyes táblának helybenhagyó határozataiban, — melyek felperes részére kedvezőleg hozattak — szintén hivatolvák. Időközben azonban, nehogy a már felmutatott szerződések legutóbbi kának alapjáu kezdendő zálogper megkezdésével feperes elkéssen 24147 szám alatti keresztlevelét a minden alzálogbirlalók neveivel s telekkönyvi számaival is ellátott mintegy 300 darab példányban 1867. novbr. lU-ifc napjáu reggel a kir. táblára benyújtotta; de mivel ekkor ünnep volt, az annyi száz kereseti példányokra csak a következő hétfon jWjgJ* novor. 11-dik napja jegyeztetett fel igtatóilag. E kereset tartalma következő : , _ A tekintetes m. kir. itelo táblához zálog