Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 8. szám - Az igazságügyi budget-vita - Esküdtszéki csarnok [2. r.] - Torontálmegye sajtópere (folyt.)

— 9G megakadályoztatja. Ilyen vád a vádbeli czikk tartalma, mely által Torontálmegyének a közbizalom alapján megválasztott törvényszéke nemcsak hivatalos kötelességeinek szándékos elhanyagolásával, hanem birói hatalmával való visszaéléssel is vádoltatik. Szóló előadja a vádbeli czikk incriminált tételeit és hosszadalmasan értekezik a czikkre alkalmat szolgáltatott esetről. Mindenből azon következtetést vonja, hogy mindazon vádak a melyek a vádbeli czikkben felhozatnak, alaptalanok, és igy tisztán áll, hogy a jelen esetben egy a törvény által alkotott hatósági testület rágalmazásának tényálladéka teljesen be van bizonyítva, és e szerint az 1848 XVIII. t. cz. 10. §. ellenére elkövetett sajtóvétség tényálladéka jogszerüleg igazolva van. Ezen vétség elkövetését illetőleg vádlott Czappel Károly ur önmaga beismeri, hogy a vádbeli czikket ó' irta, és azt ő tette közzé, e szerint tehát a bűnösség önmaga vádlott beismerése által bebizonyítva lévén, kéri vádlottra nézve a sajtótörvény 10. §. értelmében, a bűnöst kimondatni. Czappel Károly vádlott: Vádbeszédének elején felolvasta a „Pester Lloyd"bau opr. 19-én ugyancsak a párdányi ügyben közölt czikket, melyben még keményebb dolgok mondattak el, a nélkül, hogy mindeddig megczáfoltattak volna. E czikk megjelenése után közvetlenül Gallitzer örökösei Neskovitstsal a szerkesztőségbe jöttek, és az actákat előmatatva kérték a szerkesztőt, hogy ezen ügyről lapjában megemlékezzék. Falk vádlottra bízta e dolgot, és vádlott noha először megijedt az acták nagy mennyiségétől, kötelességének ismerte a megbízást teljesíteni. Áttanulmányozta az actákat s határozottan kijelenti, hogy az inkr, czikkben semmi olyat nem mondott, mi az actákban benne nem volt. Tagadja hogy a czikk rosz akaratú rágalmazás lett volna, mert ő nemcsak hogy a helyi viszonyokat nem ismerte, de más czélja nem is lehetett, mint hogy czikke által a károsult hitelezők érdekében a péuzügyministerium figyelmét az ügyre felhívja. Vádlott erre a czikk egyes tételeit részletezi és bebizonyitottnak hiszi, hogy mind e tételek az actákban csakugyan bennfoglaltatnak. Roszakarat vádlott részéről annál kevésbbé foroghatott fenn, miután a „Pester Lloyd"-ba a munkatársaknak egyáltalában nem lehet valamit becsempészni, és különben is 15 évi journalistikai működése óta, ezer meg ezer bírálatot irt magánosokról és testületekről a nélkül, hogy valaki rágalmazási váddal ellene fordult volna. Vádlott állampolgári kötelességét teljesítve, több izben ült a túlsó oldalon mint esküdt, mely alkalmakkor a vádlottak nem egyszer elnézésért fordultak hozzá. 0 miut vádlott, nem fog ez uton haladni, ha az esküdtek őt benső meggyőződésükben bűnösnek találják, akkor ítéljék el. Neskovits Döme vádlott védőj e! Vádlott személyes védelme után, szinte feleslegesnek tartja a további szólást de védői tisztét teljesítendő, különösen tekintve az ügy nagy fontosságát, a mely számosokat ezerekre menő kárral sujt, jónak lát egyetmást elmondani. Ezután hosszan részletezi a párdányi ügy egyes phásisait, melyekben a közvádló ellenében bebizonyithatónak hiszi, hogy a törvényszék részéről ez ügyben csakugyan mulasztás követtetett el. Közvádló ellenében még azt jelenti ki hogy az egész inkr. czikk nem vonatkozhatik Torontálmegye törvényszékére, merta czikk több része a szolgabirákra, s a párdányi ügyben szerepelő több egyénre vonatkozik. Végül részletesen felsorolja azok számát, a kik a párdányi ügyben mutatkozó gonosz gazdálkodás miatt, pénzükhöz nem juthatván, tönkre jutottak. Maga Gallitzer is tönkre jutása miatt szívfájdalomban halt meg. Kéri védencze felmentésót. Elnök: Közvádlő urat illeti a szó. K ö z v á d 1 ó: Tekintettel az előrehaladott időre nem kívánom az esküdt urak figyelmét tovább igénybe venni. Vádlott fél aunak következtében szintén lemond második perbeszédhezi jogáról. Sárkány József elnök következőkben adja elő az összegezést: A vitázatot befejezettnek jelentem ki és magam részéről is röviden összegezni fogom a vád és védelem főbb mozzanatait, lehetőleg elkülönítvén mindazt, a mi idegenszerű, és a mi a tisztelt esküdt urak elbírálása alá nem tartozik. A vád alapját mint a tisztelt esküdt urak hallották, a „Pester Lloyd" mult évi május hó 4-ikén megjelent egy közleménye képezi, mely közleményt Torontálmegye törvényszéke az 1848 XVIII t. cz. 10 §. értelmében minősített s;ijtóvétségnek találja és ennek indokából ugyanazon törvény 19 §-a értelmében a pestkerületi sajtóügyi közvádlót képviselésére felhívta. Felfogom olvasni az idézett törvény eme §-át: Ki a törvény által alkotott valamely hatóságot vagy testületet rágalmakkal illet, két évig terjedhető fogsággal és 1000 írtig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik." Hogy a vádat törvény áltai alkotott testület emeli az kétségtelen. Torontálmegye törvényszéke tehát ennek alapján indított keresetet Annak bizonyítására, hogy az inkriminált czikk. ben valósággal sajtóvétség létezik, közvádló ur az inkriminált czikkből egyes tételeket emel ki, melyekbon a törvényszékről állítólag rágalmak foglaltatnak. Ilyen az hogy a törvényszék mulasztása miatt Issekucz zárgondnok évek óta nem adta be számadását, hanem a százezrekre menő jövedelmeket kényekedve szerint elköltötte. Erre nézve közvádló ur azon ellenvetést teszi, miszerint ezen vád az okmányszerüleg igazolt tényállással ellenkezik Nevezetesen, az hiteles okmányban foglaltatik, miszerint Issekucz zárgondnok nemcsak számadásra szoríttatott, hanem zárgondnoki állásától törvényszéki végzés folytán elraozdittatott. A második pont az mondja, hogy a hitele | zők jogérvényes törvényszéki Ítéletek alapján : végrehajtás által mogkisérlették követelésökct behajtani, miben azonban részint a kincstári zárgondnok, részint a torontál-megyei törvényszék közegei által kijátszattak, sőt el is űzettek. Ezen pontot illetőleg kőzvádló ur hivatkozik ama végzésre, mely ezen tárgyalás elején az esküdtek előtt felolvastatott, és melyben a torontálmegyei törvényszék azon folelősségnél fogva, I mely őt terheli az eljáró szolgabírót figyelmezj tette, miszerint korábban szerzett jogot tekin, tétbe vétele forog fenn: és a hozzá utasított eljá; rást csupán a felülzálogolásra lehet kiterjeszte! nie. Ezen végzés tekintetében, mely különösen hátrányosnak állíttatik a védelem részéről, kiemeli közvádló ur azt, hogy a mennyiben ezen i végzés hátrányos volt a felekre nézve nyitva állott előttök a törvény rendes urja, de nézete szerint nem áll nyitva az általuk követett ut, mely nem a bajnak orvoslására, hanem egyes törvény által alkotott testületek compromissiójára vezet, a mi alkalmas arra, hogy ezen testületek iránt a közbizalom csökkentessék és más magasabb érdekek is veszélyeztessenek. A 3. pont az, melyben mondatik, hogy minden laikus könnyen be fogja látni, miszerint a jogellenes zár csak arra szolgál, hogy a hitelezők kielégítése meghiusittassék. Felső- és legfőbb itélőszéki határozatok és ministeri rendeletek nem respectáltatnak, valamint nem volt lehetséges még mai napig a legfőbb ítélőszék által meghagyott árverést eszközölni. E tekintetben közvádló ur hivatkozik azon okmányokra, melyekből kitűnik, hogy ezen bonyolódott ügyben a felek ugyan végtelenig vitték joglépéseiket, de mégis a joglépések terén maradtak; — ily körülmények közt azonban nem lehetett ha a hitelezők azon kifejezéssel illetni, minta törvényszéke kielégítését meghiúsította volna. Az 4. pcnt a következő: Azon körülmény következtében, hogy a bérlő lezárolt javai elvesztek, legmagasabb helyről bűnügyi vizsgálat rendeltetett el; ez azonban ez óráig nem kezdetett meg. De a torontálmegyei törvényszék a hitelező képviselőjét silontiumra ítélte. Ezen nyelvkötés ügye a tisztelt esküdtek előtt ismeretes. A nyelvkötés kérdése befejezett tény, a mennyiben az meg lett szüntetve. Ebben tehát nem foglaltatik oly momentum, melyet bővebben kellene érintenem. Azonban a bűnvádi vizsgálat elrendeltetett, és mint az iratokból kitűnik Hosszú György törvényszéki ülnök e czélra ki is küldetett, aki eljárásáról a jelentést már megtette. Általában meg kell itt jegyeznem, miszerint a ministerhez benyújtott panasz és az inkriminált czikk közt határozott demarcationalis vonalat kell húzni, mert azon panaszok, elbírálása melyek ott felhozatnak és melyek alkalmat adtak a törvényszéknek ismét tüzetesebben felelni, az esküdtek elé nem tartozik. Az 5. pont igy hangzik : Ezen égbekiáltó visszaélések, törvénytelenségek és erőszakoskodások még máig is tartanak. Erre nézve felhozza közvádló ur, hogy ily általános sértés a törvényszék hitelét és tekintélyét annál inkább sérti, mert a fentebbiekben közvádló ur megczáfolva látja azon állítást, mintha a törvényszék ellen leihozottak valósággal a visszaélés jellegével bírnának. Ezek a vád egyes momentumai. A védelem a vád ellenében a következőket érvényesiti: Vádlott beismeri, miszerint a czikket ő irta, még pedig irta nem mint érdekelt fél, hanem journalista és iró, ki ezen tényekben oly közérdekű momentumokat talált, melyeket elég fontosaknak és érdekeseknek tartott arra'nézve, hogy azokat journalistikai működésébe belevonja. De ép ezen qualificationál fogva tagadja, hogy a czikket akár átalában rosz szándékból, akár különösen a torontálmegyei tőrvényszék ellen rágalmazási czélból irta volna, hanem irta a czikket egyedül az érdekelt felek felkérése folytán. Azonban határozottan tagadja azt is, hogy a kérdéses közleményben a rágalmazás objectiv tényálladéka feltalálható voln?. Különösen érvényesiti védő ur azt, hogy az egész czikk a párdányi viszszás bérletviszonyokkal foglalkozik, és foglalkozik különösen azon inconvenientiával, miszerint daczára azon előnyös feltételeknek, melyek mellett a bérlet fenn áll, a hitelezők mai napig sem nyertek kielégítést. A tőrvényszék csakis, mint a megyének orgánuma érintetik, és általában a törvényszék tdlen speciális sértés nem foglaltat ik-e czikkben. Különösen érvényesiti védő ur azt, hogy a vádbeli czikknek, csak egy passusa olyan, a mely egyenesen a torontálmegyei törvényszékre vonatkozik, és ezen passus az, a a hol a nyelvkőtésről van szó. Ez pedig nézete szerint nem mondható sértésnek a tőrvényszékre név.ve, mivel a tőrvényszéknek ezen határozata a felsőbb fórum által helyben nem hagyatott, és minden következményeivel együtt megszüntetett. Hivatkozik ezen kivül vádlott ur azon hivatásra, melyben. ő már évek hosszú során él. és hivatkozik arra, hogy múltja is bizonyítja, miszerint tőle rágalmazó szándék nem volt várható. Ezek a vádlott ur főérvei. Vannak ezen kivül még mellékes körülmények is, melyeket ér-., vényesit. Szóló előadja mindezen körülményeket, s igy folytatja előadását: Ez utóbbi érvek azonban inkább azon határozat keretébe tartoznak, mely a törvényszék által a ministeri panaszra hozatott. Vádlott ur mint már mondám azon egyszerű álláspontot foglalta el. hogy ő a közügy érdekében tette a lépést, melytől sikert várt, ' és sértést épen nem akart elkövetni senki ellen, legkevésbé pedig a torontálmegyei törvényszék ellen, melynek egyetlen egy tagját sem ismeri. íme t. esküdt urak önök hallották a terjej delmes okmányokat, hallották a tanuvallomásoI kat, melyek ez ügyre vonatkoznak. Az ezekből leTonható következtetéseket Önök előtt elemezni nincs hivatásomban, sőt ki kell jelentenem, hogy nekem mint törvényt alkalmazó birónak ettől tartózkodnom kell. Ellenben feladatom birótársaimmal egyetértve feltenni azon kérdéseket, a a melyek az Önök elbírálása alá tartoznak. Midőn ezt teszem kijelentem egyúttal, hogy a mennyiben a felek ezen kérdésekhez hozzá tenni, vagy módosítást kívánnak indítványozni ezt megtehetik és a sajtöbiróság ez iránt határoz| ni fog. A kérdések a következők: 1. kérdés; Meg vannak-e az esküdtszék tagjai azt itt előadottak után lelkiismeretökben győződve arról, vájjon a „Pester Lloyd" czimü napilap 1870. évi, május 4-én megjelent számának „Wi'msehe und Beschwerden" feliratú rovatában, a szerkesztőséghez intézett levél fennebb egyenként kijelölt tételei valósággal Torontálmegye törvényszéke ellen sajtó utján elkövetett rágalmazást foglalnak magukban vagy nem? (Ebből láthatják a t. esküdt urak hogy azon kérdés, vájjon Torontálmegye törvényszékének határozatai jogosak vagy jogtalanak voltak-e vagy nem? a t. esküdt urak ítélete alá nem esik, hanem a t. esküdt urak csakis a felett fognak ítélni, hogy foglaltatik-e ezen közleményben rágalom, vagy pedig nem?) 2- ik kérdés: Meg vannak-e esküdtszék tagjai az itt előadottak után lelkiismeretökben győződve arról, vájjon vádlott Czappel Károly ur a „Pester Lloyd" munkatársa, az első kér^ désben jelzett vádbeli czikk szerzője, vagy nem ? 3- ik kérdés. Ha igen, vádlott Czappel Károly Torontálmegye törvényszéke ellen elkövetett rágalmazás miatt vétkes-e, vagy nem ?u A felek kijelentvén, hogy a kérdésekre nincs észrevételük ; Elnök az eljárási szabályok 63-iki §-a értelmében az esküdtekhez azon figyelmeztetést