Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 8. szám - Az igazságügyi budget-vita - Esküdtszéki csarnok [2. r.] - Torontálmegye sajtópere (folyt.)

— 95 — hiinisteriumhoz, melyben a rajta elkövetett sérelmek orvoslását kéri. Ebben a következőket ad j a elő: „Már három éve, hogy jogérvényes váltójogi ítéletekkel, s végrehajtási határozatokkal birok. Összes követelésem a kamatokkal és perköltségekkel mintegy 35—36,000 ftra rug. Midőn még 865-ik évi július hó 24-én az l8G5-ik évi párdányi bérleti termést váltójogilag lefoglaltam, maga az akkori pénzügyészségi bár törvénytelen, de a pénzügyészség által a bérlőkkel egyetértve, még is előbb oda állított zárgondnok Issekutz Lajos, ki szintén ugy mint a bérlők, részemre váltójogilag jagérvényesen elmarasztalva van, követelésem valódiságának, s annak, hogy a tőlem felvett pénzek a bérleti jószágba fektettettek le, ismerése mellett az 1865dik évi termést jelölték ki, s ehhez képest, a váltóvégrehajtási foglalás és becslés meg is történvén végrehajtási zárgondnokul részemre Lemberger Mór pesti kereskedő bíróilag be is vezettetett. Követelési jogaim érvényessége tehát nem csak a bérlők, hanem a kincstári zárgondnok ellen is jogos és törvényes. Azonban midőn árverésért folyamodtam a bérlők az árverés ellen felfolyamodással éltek, e közben pedig hogy Issekutz Lajos gondnoki minősége lealább színlegesen kérdésen kívülivé tétessék, a bérlők egyetértve a temesvári pénzügyészséggel Issekutz Lajos helyett Keresztes Györgyöt vezették be az én tudtom és beleegyezésem nélkül, az én váltóvégrehajtási zárgondnokomat pedig elűzték. A bérlőknek az árverés elleni felfelyamodása váltófeltörvényszékileg elvettetvén, most a pénzügyészség nyújtott be alaptalan és törvényellenes igénykeresetet az összes általam lefoglalt javakra. Ennek folytán a szolgabíró az árverést felfüggesztette. Az igénykereset tárgyalása különféle utakon s módokon húzatott vonatott, migvégre a hétszemélyes tábla a pénzügyészséget igénykeresetétől elmozdította, s az árverés utáni elsőbbségi állítólagos jogának érvényesítésére utasította. Mintegy hat hónapra azután az árverés kitüzetett. Még az igénykereset folyt, és hogy ujabb módot találjanak a bérlők akadályok előgörditésére, ismét egyetértve a pénzügyi közegekkel és némely hitelezőkkel, Torontálmegye törvényszékéhez az iránt folyamodtak, hogy a bérleti uradalom kezelésére egy öt tagu választmány állittassék fel, mely kény kedv szerint mások kárára garázdálkodnék a bérleti jószágon. A választmány minden tagjának magas napidijak ajánltattak meg, hogy igy a választmány útján a hitelezők kijátszassanak. Torontálmegye akkori törvényszéke ezen kérelemnek készségesen eleget tett, de a hitelezők felfolyamodására a kir. tábla azon végzést megsemmisítette és az összes hitelezőket meghallgattatni rendelte. Ezen határozat folytán határidő tüzetett ki, melyre folyamodó meg is jelent ügyvédje által, de más hitelezők nem hivattak meg. Folyamodó előadta a választmány iránti kérelem törvénytelenségét, de mindez nem használt semmit. A törvényszék a választmányt szótöbbségre való hivatkozás mellett megállapította. Folyamodó ez ellen több hüelező társával együtt felfolyamodással élt. Azonban a törvénytelen hitelezői válaszmány nem tekintve, hogy a a törvényszék ide vonatkozó határozata jogérvényre nem emelkedett, a bérlet jövedelmeivel és az adósokat illető ingóságokkal, a már előbb lefoglalt ingóságokat elidegeníti, a jóhiszemű hitelezőket elűzi. Midőn ily körülmények közt folyamodó részére elrendelt árverés napja elérkezett, és folyamodó az árverés színhelyén megjelent, az árverező szolgabíró kijelentette, hogy a pénzügyészség továbbá egyik hitelező és Bogdanovits neje által az árverés előtt pár nappal beadott ujabb igénykereseteik folytán az árverést felfüggesztette. Az egész nem volt egyéb, mint ürügy az idő nyerésre. így megdöntetvén a legnagyobb roszhiszemüséggel a bíróilag elrendelt árverés, nem maradt egyéb hátra, mint a váltótörvényszéktől ez alkalomra kinyert folytatólagos váltójogi végrehajtást alkalmazásba venni. A foglalásnak azonban Bogdanovits Villibald és Keresztes György ellentállottak, a^kik három házi cseléd által a szolgabírót a szobából az udvarra kivitették. Folyamodó ennek következtében az alispánságtól karhatalom kirendelését kérte. A másodalispán ezen kérelemnek eleget ^ tett, a szolgabíró azonban hirtelen megbetegedvén, a kiküldött esküdt helyettesítést kért. Erre kiküldetett Lebánovics szolgabíró a ki a végrehajtást teljesíteni akarta, de ebben meg lett akadályoztatva egy törvényszéki határozat által. Azóta a törvénytelen választmány folytán garázdálkodik a vagyonban. Kéri tehát folyamodó, hogy Lebánovits szolgabíró külön ministeri parancs által a váltótörvényszéki végrehajtási határozat foganatosítására köteleztessék, továbbá hogy Bogdanovits Vilibald és társai ellen a bünfenyitő eljárás haladéktalanul megindittassék, végre, hogy a Torontál megyei törvényszék azon tagjai, kik az elrendelt váltójogi végrehajtást a törvény ellenére megakadályoztatták, az ez által okozott kárért felelősekké tétessenek és ellenök fegyelmi eljárás indíttassák." Ezen folyamodvány Torontálmegye törvényszékének kiadatván, az a maga igazolnsa végett végzést hozott, melyben előadója, hogy a királyi kincstár Issekutz Lajos zár gondnoksága ellen kérvéuye adván be, a nevezett zárgondnok a felhozott adatok méltánylása mellett, elmozdittatott és helyébe zárgondnokul Keresztes György neveztetett ki. Ezen végzés a kir. tábla által feloldatott, mert az intézkedés nem az összes felek hozzájárulásával történt, minek folytán ujabbi tárgyalás tűzetvén ki, arra az összes ismert felek megidéztetvén az azok túl nyomó többsége által javaslatba hozott zárlati választmány kineveztetett és Keresztes György zárgondnok megerősíttetett. Ez után a törvényszék hosszasan indokolja eljárását és a törvényre hivatkozva kimutatja, hogy joga volt Lebánovits szolgabírót a végrehajtástól eltiltani, mert az előbbi zároltatók kárára senki más dologi jogot nem szerezhet, és aztán folytatja, hogy miután a hozzá áttett folyamodvány nem egyéb mint rágalom, és az Neskovits Döme ügyvéd által van aláírva, tehát meghagyatik a megyei járásbeli szolgabiráknak, továbbá a törvényszéki, telekkönyvi és árvaszéki igtatóknak, hogy nevezett Neskovits Döme beadványait neki igtatlanul visszaadják, Galliczer Jakab pedig utasittatik, hogy a mennyiben ezen ügyében magát képviseltetni akarja, Neskovits Döme helyett magának más képviselőt válaszszon. A felolvastott okmányok közül még ki kell emelnünk a kirátyi tábla határozatát, melynél fogva a torontálmegyei törvényszéknek a nyelvkötésre vonatkozó intézkedését megsemmisíti. A semmitőszék a királyi tábla határozatát helyben hagyta. Elnök jelenti, hogy vádlott három tanút kér kihallgattatni, és felhívja vádlottat, hogy jelölje ki azon védelmi pontokat, melyek tekintetében a tanuk kihallgatását kívánja. Védő: Azon irányban kívánom a tauukat kihallgattatni, hogy a párdányi összes ügyek már anyira jutottak, miszeriut közbotrány tárgyává lettek. Közvádló: Azt, hogy valamely ügy közbotrány tárgya-e, vagy nem, tanuk által eldönthető kérdésnek nem tartja. A tanú vallhat egyes tény-adatra nézve, de hogy valamit lehet-e közbotránynak tartani, vagy nem, e részben a tanú csak is subjectiv nézetét adhatja elő. A mennyiben pedig a tanuk által vádlott azt akarja igazolni, hogy a törvényszék oly botlásokat és hibákat követett-e el, még pedig szándékosan, melyek a védő ur állítása szerint közbotrányt okoztak, o részben is, nem a tanuk általi, de az okiratokkal való bizonyításnak van helye. Védő: Azt hiszem a tanúvallomás általi igazolás mindig subjectiv meggyőződésen alapszik és ezen subjectiv meggyőződés az, melyet, ha kifogást nem érdemlő tanú nyilvánít, figyelmen kívül hagyni nem lehet. A mi az iratokban van, constatálva lett; de midőn a törvényszék oly eljárását kell igazolni, mely által számosan sújtattak, akkor azt hiszem a közvádló ur ellenvetései el nem fogadhatók. Kérem ennélfogva a tanuk kihallgatását. Elnök: Védő ur tehát nem az eljárás hanem azon tények és motívumok tekintetéből kívánja a tanuhallgatást, a melyekből védelmét kívánja meríteni. Elnök: A bíróság a tanúkihallgatás kérdése felett határozni fog. A bíróság visszavonul es néhány percznyi szünet után visszatér a terembe Elnök: A pestkeruleti sajtóbiróság vádlott azon kérelmének, hogy bejelentett tanúi kihallgattassanak, annak kijelentése mellett, hogy ., kihallgatás nem a vádlevélhez csatolt kérdések joghatálya, de csupán a vádbeli etikkben felbotott ténykörülmények és a czikk Íratására alkalmul szolgáló tények, és indokok bizonyítása végett történhetik, helyt adott a következő indokokból: Indokolja az elnök azzal, hogy a törvény a köztisztviselők ellen megengedi a sértő állitások bizonyítását; ez tehát áll a törvény által alkotott hatóságokra is, miután csak azoii különbség forog fenn, hogy egy helyett több köztisztviselőről van szó. Első tanú Husz ár Imre, 32 éves, országgyűlési képviselő, Torontál megye főjegyzője : A viszony, a mely a párdányi uradalom, Bogdánovics fivérek és ezek hitelezői közt fennforog, csak részben ismeretes előtte. A hitelezők követelésének mennyiségéről nincs határozott tudomása, de azt tudja, hogy sem végrehajtás, sem árverés nem eszközötetett, és pedig részint a zárgondnok, részint a hitelezői választmány által tett törvényes lépések közbevetése folytán. A complicált párdányi ügy ismeretes az egész megyében, és igen gyakran szóbeszéd tárgya. Hogy megbotránkozást szüle-e, az egyéni dolog, és erre nézve tanú csak annyit mond, hogy ha voltak is számosan, kik botrányt láttak ez ügyben, hogy ez közbotránynak volna e qualificalható arra határozottan nem tud felelni. Elnök azon kérdésére, hogy mely tekintetben tartották egyesek ezen ügyet közbotránynak ; a törvényszékre vonatkozással-e vagy mert a hitelezők nem juthattak követeléseikhez, — tanú azt feleli, hogy részben azért, mert a hitelezők nem elégíttettek ki. Tudva van ugyanis, hogy a párdányi bérleti viszony jobb minden birtoknál ; mert az adó, melyet nem a bérlő fizet, többre rug mint a haszonbér összege, melyet neki fizetnie kell, és köztudomású dolog másrészt, hogy a bérlő a kincstár irányában nagy hátralékban van, és hogy ép azért a hitelezők törvényes lépések által megakadályoztatva, kielégítésükhöz nem juthatnak. Ez köztudomású dolog az egész megyében, a mit némelyek botrányosnak tarthatnak ; de egyáltalában tanú nem jelezheti ezt köz botrányt előidéző dolognak. Elnök azon kérdésére, hogy a köz-botrányai van- e kapcsolatban a törvényszék valamely ténye feleli, tanú, hogy ezt nem tudja. Második tanú, Kánai Pál 53 éves előbb királyi haszonbérlő, jelenleg kávés: a pár dányi urasággal perben áll; a pert a gondnokság ellen viszi, mely igazságtalanságot követett el rajta. Ő volt a Galitzer féle végrehajtási ügyben zárgondnokul kijelölve és vallja, hogy kiküldetése alkalmával a szolgabírót kidobták. Elnök azon kérdésére, hogy a közhangulatról mit tud, azt feleli, hogy a párdányi ügy körül való eljárásban mindenki gonosz gazdálkodást lát. Egyik esküdt azon kérdésére, hogy mit beszélnek azon viszonyról, mely a törvényszék és hitelezők közt fennforog feleli, hogy azt beszélik, miszerint senki sem jut pénzéhez, még ha a zálogolást foganatosítják is. Harmadik tanú Ujhegyi Gyula, 34 éves, ügyvédjelölt: Tanú 1864 és 68-ban mint végrehajtó járt el Galitzer ügyében kinek megbízottja volt, később mint Neskovits ügyvéd helyettese működött. Tanú nézete szerint annak, hogy a hitelezők nem jutottak követeléseikhez, főoka az, hogy a szolgabirák a bérlök és a kincstári képviselet részéről befolyásolva voltak. Tanú sokat hallott e tekintetben, de maga is látta, hogy a szolgabirák földet birnak az uraságtól. Ez azonban csak sub rosa történik. Ez oka annak hogy akárhányszor eszközölték a hitelezők részére a foglalást, ennek nem lett sikere, mert a kincstári zárgondnok a lefoglalt javakat mindig eladta. Elnök azon kérdésére, hogy történtek-e a szolgabíró helytelen eljárása ellen lépések, feleli, hogy ő mindenről jegyzőkönyvet vett fel, be is ment a megyei törvényszékhez. Itt mindig azt mondták, hogy a fenyítő eljárás el lesz rendelve, ugy hiszi azonban, hogy sohasem rendeltetett el, mert eredmény eddig nem volt, Elnök: A tanúkihallgatás be lévén fejezve, közvádló urnák adom a szót a vádbeszéd elö' Makovecz Ede közvádlói helyettes- Hogy az igazságszolgáltatás czélja elérethessék, nagy részben attól feltételeztetik miszerint a közönség a bíróságok irányában bizalommal viseltetessék. A ki tehát ezen alaptalan vádakkal és minden oknelkuli gJf*sitgWok közhirrétételéve megrendíti, nem rsik az illető bíróságot sérti meg, hanem eg\szersmmd az igazság kellő kiszolgáltatását ,s