Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 8. szám - Észrevételek a polgári perrendtartás tárgyában közzétett előadói javaslatra [2. r.]

Megjelenik minden kedden; a „magyar jogászgytilés" tartóma alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhez a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. MIS. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vidéken térmentes szétküldéssel: ! frt. ne?jede\re félévre . . egész évre . EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYARJOCÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNY Kiadóhivatal: váczi-utcza 14, sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: KUDNYÁNSZKY A. TARTALOM : Nyilatkozat - Észrevételek a perrendtartás tárgyában közzétett előadói javaslatra. II. Gegus Dániel úrtól. - Törvénykezési-rendtartás 448-dtk §-ánakérte mezese• Bogdány Lajos úrtól. - Egy gyakorlati indítvány. - A közjegyzőségi törvényjavaslatra az igazságügyministeriunihoz beküldött észrevételekből - Az igazságügyministeri budget-vita. - „Esküdtszéki Csarnok." Őszinte szavak esküdtszékeinek érdekében. - Torontálmegye sajtópere. Czappel Károly ellen. (Folyt, és vége.) - Lapszemle. - A kúriai döntvényekben kimondott elvek. Egy eti közlemények. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. Vegyes közlemények. - Kivonat a „Budapesti TISZTELT ELŐFIZETŐINK túlnyomó többsége által kifejezett határozott óhajnak készséggel engedve, — a „Budapesti Közlöny" kivonatának fenntartása mellett — a kitüzvények közlését j elen számunkkal beszünte tjük és ezek valamint a pártolásra nem talált „kiosztások" helyett „Esküdtszéki Csarnok" czim alatt egy rendes rovatot nyitunk, mely nemcsak a pestkerületi esküdtszéki tárgyalásoknak a jogászközönséget érdeklő tüzetes ismertetését, hanem egyáltalán az esküdtszéki intézményre vonatkozó bármely közérdekkel biró közleményt tartalmazandja. Az „Esküdtszéki Csarnok1* mellett lapunk rendes „Tárcza-közleményeket" fog hozni; azonfelül „Értesítő" czim alatt szinte egy rendes rovatot nyitunk, melybeu mindazon t. előfizetőinknek, kik hozzánk a pesti első folyamodásu bíróságok, vagy a feltörvényszékek elé terjesztett ügyeik száma, előadója, vagy ügyeik előadásának ideje iránti tudakozódással fordulnak, a megkeresést követő legközelebbi számunkban kielégítő felvilágosítással szolgálaudunk, e mellett fenntartván magunknak sürgős esetekben a magánlevélben tudósításokat is. A törvényjavaslatok és egyleti közleményeknek külön beköthető mellékletek alakjábani közlése továbbra is érintetlenül marad, sőt a nyerendő térhez arányosítva fokozott mértékben fog eszközöltetni. A SZERKESZTŐSÉG. Lapunk mai számához külön mellékletként van csatolva az ügyvédi rend tartás előadói javaslatának utolsó ive. fS^T* A polg. perrendtartás előadói javaslatából e lapok kiadóhivatalában külön lenyomat kapható. Ára I frt. Nyilatkozat. Dietrich Ignácz képviselő ur a képviselőház f. hó 14-iki ülésében mint a „Budapesti Közlönyben" olvassuk, következően nyilatkozott: „Ajogászgyülés összeaikotása oly alapon nyugszik, hogy azt függetlennek nevezni egyátalán nem lehet: ezen jogászgyülést egy pesti ügyvédegylet indítványozta, melynek tagjai nagyobb részt a kir. tábla, curia és igazságügyministerium tisztviselői: ezek ott a vezérszerepet viszik, s majdnem minden osztályban előadók, ez tehát nem független testület, sőt független ember attól, mint egy oly testülettől, mely titkos szavazás utján kizárhatja tagjait, s ugyan ily uton, minden indokolás nélkül a tagok felvételét megtagadhatja, tartózkodik." E támadásra nem a támadó ur személye hanem azon helynek méltósága iránti tekintetből, hol Dietrich ur felszóllalt, néhány felvilágosító megjegyzést kell tennünk. Igen az első „magyar jogászgyülést" a budapesti ügyvédegylet indítványozta, s hogy az az ország egyéb testvéregyleteinek szives támogatásával létrejött, oly dicsőségnek tartja, melyben vele minden ügyvédegylet e hazában osztakozik. A budapesti ügyvédegylet tagjai közé számit kir. táblai és curiai. birákat valamint ministeri tisztviselőket és az örvendetes tény. Ezen tisztviselők kevés kivétellel előbb voltak az ügyvédegylet tagjai, s csak azután hivattak az általuk jelenleg elfoglalt kitűnő állásokra, s ez az egylet belértékének fényes tanújele. Vezérszerep, muit minden szellemi téren mÜK^ő^te?*^ Lu! ugy nálunk is, a kiválóbb tehetségeknek jut osztalékul; a tehetség egy több száz szakférfiakból álló testületnél, mely a tudománynak oly sokoldalú ágait miveli, nem kiváltsága egyesnek bármi állásban legyen, hanem esetről esetre annak jut, ki azt a szellemi küzdelemben egy és más kérdésnél kivívja magának: hasonlókép előadóvá az választatik, kit képessége s a közbizalom e tetemes munkával járó tisztre meghi. A budapesti ügyvédegyletben a mult év folytán 15 részint tudományos kérdés, részint külömböző törvényjavaslat tárgyaltatott, s ezen tárgyalásoknál 13 ügyvéd mellett két esetben, egyszer egy kir. táblai biró, és egyszer egy ministeri hitalnok vitte az előadói tisztet. Az ügyvédek száma egyletünkben 310, a kir. táblai s curiai biráké 15, ministeri tisztviselőké 6, miből kitűnik, hogy Dietrich ur azon egyletet, melyről azt állítja, hogy az nagyobbrészt kir. táblai, curiai és ministeri tisztviselőkből áll, egyátalán nem ismeri. A budapesti ügyvédegylet, nem politicai hanem tudományos testület s mig egyrészt az igazságügyministerium kebeléből kikerült törvényjavaslatok felett éles s a körülményekhez képest kiméletlen — bár mindig tárgyilagos — bírálatait, minden tekintet nélkül a ministeriumra kimondja, másrészt véleménye szabad kifejezésében netán az alulról reá gyakoroltatni szándékolt nyomásnak sem enged és sem a kormány tetszését, sem az olcsó n épszerüséget nem vadássza. Az egylet azonban elismeri, hogy a most mondottak tanúságaként Dietrich ur fogalmai a függetlenségről nem azonosak a budapesti ügy védegyletnek e tárgybani fogalmaival; s midőn az egylet titkos szavazás utján veszi fel és zárja ki tagjait, azt hiszi, hogy ép a mivolt világban, legalább az idő szerint, a független véleménynyilvánításnak legfőbb biztosítékul elfogadott módját alkalmazza. Kelt Pesten az 1871. febr. 17-én tartott ülésből. A budapesti ügy védegylet választmánya. Y Észrevételét a polgári perrendtartás tárgyában közzétett előadói javaslatra. Gegus Dániel váltótörvényszéki biró úrtól. y ii. A javaslatnak harmadik és negyedik nyomtatott ive közöltetvén; abban már a'második könyvnek második czime különösen, mint a javaslat felvett cziméuek érdemét tartalmazó, méltó tekintetbe veendő, mire nézve bátor leszek nézeteimet kifejezni. Visszatérvén azonban a két előbbi nyomtatott iv iránt tett észrevételeimre; ha bár a nagyméltóságú igazságügyiniinister ur ezen javaslatot a szóbeli közvetlen és nyilvános eljárás életbeléptetésére, az országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat előkészítésére szükségesnek tartotta is, — még sem vagyok meggyőződve az iránt, hogy az igazság gyorsabb kiszolgáltatása csak ezen szóbeli, közvetlen és nyilvános törvénykezésnek, mint valami uj tüneménynek életbelépésétől várható lenne. Mert az 1861 országbírói értekezlet 47 §. értelmében, — a korábbi szóbeli eljárás meghagyatván, — az általában gyakorlatban volt; — és a pontos es szorgalmas bírósági egyéniségek által, szóbeli eljárással, közvetlen a feleknek gyors igaz-