Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 7. szám - Esküdtszéki csarnok [1. r.]

83 — vezését találjuk szükségesnek, a nélkül azonban hogy azért azon sarkelvtől: aránylag kevés tár­sasTnróság mellett aránylag sok egyesbiróság sz< rvezendő eltérnénk, és az illetőségre nézve a 25-ös bizottság páratlan javaslatát legtávolabb­ról is helyesnek elfogadnék. Szerk.) Az „Ung arischer L 1 o y d"-ban B. K. ur az esküdtszéki intézmény honosítását fe­nyítő ügyekben egyelőre ellenzi; első czik­kében utal ugyanis az ország közmivelődési ál­lapotára, és tagadja hogy elegendő képes esküdt­re szert lehetne tenni, mert nálunk hiányzik azon független és vagyonos közép osztály, mely Angol és Francziaországban és Belgiumban es­küdtekként kész örömest szerepel, és mert nálunk — mint a tapasztalat igazolja — a közöny köz­ügyben* tiszteletbeli szolgálattételek iránt oly roppant nagy, hogy ha képes esküdteket talál­nánk is, szolgálatkész esküdteket nem fogunk találni. (Észrevételeinket a czikksorozat befejezése után mondandjuk el. Szerk.) A „P e s t e r L 1 o y d" és a „N e u e r freier Lloyd" az igazságügyi-budget vitával foglalkoznak és az eddigi vita lefolyását vázol­ván azon eredményre jutnak, hogy biz az oly színtelen volt, miszerint a reá fordított időt alig érdemelte meg. Tisza Kálmán és Dietriech per­esetek vázolásában és közösügyes retlectiókban tetszettek maguknak, melyekre Hodosy indokolt szemrehányása nyújtott nekik alkalmat; Vajda jónak látta az ősi törvénykezést védeni a haladó kor eszméi ellen; ezen panegyricont egy ellen­zéki lap, a „N. f. L." utasítja vissza hangsúlyoz­ván, hogy valódi jogreform csakis akkor léte­síthető, ha a szabadelvű jelenkor eszmeit ültetjük át. és igyekszünk törvényeinket azon országok törvényeivel lehetőleg egyenlősíteni, melyekkel szüntelen szellemi és anyagi összeköttetésben állunk. (A két lapnak a budgetvitához tett észre­vételeihez nincs mit hozzátennünk, a vitáról ma­cáról e lap más rovata alatt tüzetesen szólunk. Szerk.) 1 curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmitf-izéki határozatok. — Ugyanazon jogalapból eredő többrendü követelések, habár tárgyuk ingatlan és ingó va­gyon lenne is, ugyanazon keresetben érvénye­síthetők, és akkor a kereset illetékes birája az illető dologi bíróság (12009 sz. 1870 évi de­cember 14.) — A foglalás után feljegyzett igény az ár­verést nem gátolja, miután azonban az igény a vételári feleslegre ad jogot, a nem igényelt in­gatlanok az igényeltektől elkülönítetten árvere­zendők, hogy az esetleges vételári felesleg pon­tosan meghatározható legyen. (12268. sz. 1870 évi deczember 14.) — Külön keresettel követelt ügyvédi dijak, iránti bíráskodás, ha telekkönyvi ügyekben me­rültek is fel, a személyes bíróság és nem a te­lekkönyvi törvényszék illetőségéhez tartozik. (13359 sz. 1871 évi január 12.) — A fenyítő bíróságok által elrendelt zár­latnak foganatosítása kizárólag a polgári bírósá­gok hatásköréhez tartozik. (13461 sz. 1871 évi január 14.) — Két évnél régiebb haszonbéri hátralékok, ha 300 ftot felülhaladnak is, sommás ügyutra tartoznak. (245 sz. 1871 évi január 18.) — Ha végrehajtató a végrehajtást szenve­dettnek bizonyos künnlevo követeléseit jelelte ki foglalási alapul, nem szükséges a végrehaj­tást szenvedett lakásán a végrehajtás foganato­sítása végett megjelenni, ha végrehajtást szen­vedett a végrehajtásról "értesíttetett. (259 sz. 1871 évi január 18.) — A fogházban letartóztatottak személyes bíróságát azon város bírósága képezi, melyben a fogház létezik. (267 sz. 1871 évi január 19.) Egyleti közlemények. MA budapesti ügyvédi egy­let választmánya) f. évi febr. 10-én tar­tott ülésében Sporzon Ernő ügyvéd ur kültag­nak választatott meg ; hat fizetésképtelen tag kitörlése elhatároztatván a vonatkozó indít­vány annak idején a közgyűlés elé fog ter­jesztetni. A közgyűlés által elfogadott és a vá­lasztmányhoz kivitel végett áttett Dr. Kör­nyei-féle pályázáti indítvány 1-'viteti módozatai következőkben állapíttattak meg : a pályázati díj legalább 50 aranyra határoztatott felemel­tetni, ehhez indítványozó ur már eredetileg 10 arannnyal járult, az egylet maga 10 aranyat, Dr. Busbach 5 Dr. Siegmund 2. Dr. Szontagh 3. Dr. Győry 1. Engert 2. Nagy Károly 3. Dr. Bellaagh József 2. Morlin 2. Szilágyi Dezső 1. Dr. Lövik 1. Polgár Mihály 1. Dr. Bróde 2 és Dr. Csatskó Imre 1 aranyat ajánlottak fel, egyébiránt az aláírási iv február végéig nyitva tartatni rendeltetett. Pályázati határidőül f. évi június 1 tüzetett ki ; a pályázat tárgyát rö­viden következőkben körvonalozzuk : készítessék egy az ügyvédi irodákban alkalmazható könyvé­szeti rendszer, mely könnyű és teljes átnézetét nyújtsa az iratok — és az ügyvédre bizott pénzek és értékek kezelésének, — valamint az ügyvéd által vitt ügyekben teljesített ügyvédi munkálatoknak; a pályamunkák a szükséges mintákkal is ellátan­dók. A beérkezendő pályamunkák megbirálására egy hét tagu bizottság küldetett ki, melynek tagjaivá : Dr. Busbach Péter, Dr. Bróde Lipót, Dr. Győry Elek, Dr. Környei Ede, Dr. Lövik Adolf. Dr. Siegmund Vilmos és Dr. Szontagh Kálmán urak választattak. Több rendbeli bei­kezelési tárgy elintézése után felolvastatott a pénztárnoki jelentés, mely szerint idei bevétel 682 frt 13, kiadás 390 frt 10 kr, készpénzma­rndék 292 frt 3 kr. *(A budapesti ügyvédi egylet ne­gyedik szakosztálya) f. hó 16-án esti 6 órakor ülést tart, melyre a t. tagok ezennel meg­hivatnak. Napirenden állanak: elnök és jegyző választása, — és az ügyvédi rend­tartás iránti ministeri törvényjavas­lat. Pest 1871 évi február 13. Elnöki megbí­zásból : Dr. Siegmund Vilmos szakosztályi jegyző. * (Adebreczeni ügyvédegylet) f. hó 5-én tartotta rendes évi közgyűlést. A fel­olvasott elnöki jelentés szerint az egylet a mult évben az e. f. bíróságok rendezését tárgyazó tör­vényjavaslatra észrevételeit illető helyeken elő­terjesztette : az úrbéri birtokviszonyok, az irtvá­nyok, udvartelki birtokok, bérföldek, telepitvé­nyek, malom és italmérési jog végleges szabá­lyozására vonatkozólag terjedelmes munkálatot készített: a királyi jegyzőkről és jegyzői dijak­ról szóló törvényjavaslatra észrevételeket szer­kesztett ; az e f. bíróságok szervezése kérdésé­ben ujabb nyilatkozatot tett közzé. — Az osz­tályok még az ügyvédrendtartási, a békebirói, a kir. ügyészi, a bírósági végrehajtói törvényjavas­latra teendő észrevételekkel, az anyagi váltójogra a büntető törvényre és a családi tanács intéz­ményére vonatkozó munkálatokkal is foglalkoz­tak, melyek azonban még rendes ülés elé nem terjesztethettek.—Az elnöki jelentés folytán Kovács Sándor egyleti titkárnak ernyedetlen buzgalmáért és munkásságért, Fényes József kir. tanácsos, Csanády György, kir. táblai biró és Udvarhelyi Károly egyleti tagoknak az úrbéri ügyekben tel­jesített kiváló munkálatukért jegyzőkkönyvileg köszönet szavaztatott. — Azelnöki jelentés szerint vau az egyletnek 114 tagja. Bevétele volt a mult évben: 1320 ft, könyvekre kiadott azon évben: 224 ftot. Ajándékot adtak a mult évben az egy­letnek: Gyügyey József, Kola János tagok és Szepessy Antal helybeli kereskedő. Paksy Imre pénztárnoknak buzgó eljárásáért köszönetet sza­vaztatott. Az 1871-ik évi költsége1 őirányzat szerint a bevétel 1862 ftra, a kiadás 1475 ftra van előirányozva, könyvekre van szánva 400 ft. A tisztújítás foganatosíttatván, elnökké Simonffy Sámuel, alelnökké Kola János, titkárrá Kovács Sándor, pénztárnokká Paksy Imre, könyvtárnok­ká Béressy Sámuel, jegyzővé Ábrahám László ujbólválasztmányi tagokul Tóth Antal, Nemes Kálmán, Sárváry Jakab, Mészáros József, Fényes József ós Hegyi Mihály, számvizsgálókul pedig: Barcsay István, Tóby István és Balogh Imre új­ból megválasztattak. * (A marosvásárhelyi jogás z-egy­let) 3-ik (bűnügyi) szakosztályának alakuló ülé­sén elnökéül Vajda Simon kir. táblai ülnököt, jegyzőjéül pedig Komáromy Ferencz törvény­széki ülnököt választotta ; a 4-ik (államjogi és államtudományi) szakosztály pedig elnökké vá­lasztotta Gyarmathy Sámuel kir. táblai birót, jegyzővé pedig dr. Dósa Miklós tanárt. * (Az alsóausztriai ügyvédi egy­letnek) f. h. 3-án tartott ülése élénk tiltako­zás volt az ezen egyletben ujabban felszínre került clique-rendszer ellen. Szó volt ugyanis a vizsgáló bizottság tagjainak kijelöléséről a jövő közgyű­lés számára. Dr. Grisar a vitát azzal nyitotta meg, hogy egy kis kör. mely rendesen együtt ebédelt (.Sopirion"), már megállapította az uj vizsgáló biztosok névsorát, szóló e szerint ajánlja az egylet tagjainak, hogy tegyék magokévá ezen név­sort. Erre Dr. Piskc erélyesen kikelt azon modor ellen, hogy egy kis számú magántársaság, mely alig áll kétszer annyi tagból mint a hány vizs­gáló biztost kell választani, akarja az egyletre oktroyálui a megválasztandókat, és pedig csak­nem egyedül olyanokat akar megválasztatni, kik a „Sopirion" tagjai. Felhozott több igen jeles ügyvédet kik mellőztettek, és azon kéréssel vég­zé hatásos beszédét, hogy az egylet óvja meg ön­állóságát és ne hagyja magát a ,Sopirion" auto­matájává lealjasitani. A nagy többség Dr. Piskó nézetét osztá és a vizsgáló bizottságba az ő ál­tala ajánlottakat jelölte ki. — Szó volt ez ülé­sen még egy uj ügyvédi szaklap alapításáról, mely naponkint fogna megjelenni. Az ezen tárgy iránti vita is élénk volt. Többen utaltak azon nehézségekre melyekkel a kellő pénzalap előte­remtése járna Az egylet egyik tagja ellenben erősen ellenezte azon nézet határozattá emelését, hogy valamely már fennálló szaklapot válassza az egylet orgánumául. A létező szaklapok iránya olyan, mely nehezen egyeztethető össze az ala­pítandó uj lap czéljával. Más oldalról ismét fel­hozatott, hogy egy uj lapnak rendesen, igen szűk olvasóköre van, és hivatkozás történt a „Jogász­társaság" (Juristische Gesellschaft) lapjára (Mit­theilungen) melynek alig volt olvasója, és utol­jára kénytelen volt megszűnni. Végül egy há­rom tagú bizottság küldetett ki a kérdés alapos megvitatására. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Dr. Pauler Tivadar) egyetemi tanár és a magyar jogászgyülés elnöke vallás- és köz­oktatásügyi ministerré neveztetett ki. Szívből üdvözöljük az uj ministert: tudománya s be­ható ismeretei, ugy eddigi sikerdús működése uj állásában is a legszebb reményekhez jogosítanak fel. * (Gr. Pejacsevich) tárcza nélküli hor­vát-szlavon-dalmát ministerré neveztetett ki. * (Bedekovics Kálmán) Horvátország bánja a titkos tanácsosi méltósággal — díjmente­sen felruháztatott * (Halász Imre) a ministerolnökséghez osztálytanácsossá neveztetett ki: Balogh Samu és Talapkovits Vazul segédfogalmazók pedig a pénzügyministeriumhoz fogalmazókká. * (Szalay Imre) fogalmazósegéd-fogal­mazóvá, — Szalay Pál tiszteletbeli fogalmazó segéd valóságos fogalmazó-segéddé neveztettek ki a vallás és közoktatásügyi ministeriumhoz. * (Tóth Vilmos) belügyministeri állam­titkár belügyministerré neveztetett ki. Vegyes közlemények. * (Az uj ügyvédi rendtartás) elő­adói javaslatának első ivét és e javaslat indo­kainak első félivét mai számunkkal küldjük szét. Ezen javaslatot, mely utóbbi tárgyalásoknak alap­jául fog szolgálni, a czélból sietünk közzé tenni, hogy olvasóink ahhoz minél többen ideje korán szólhassanak. Az igazságügyminister ur saját maga kéri fel a javaslat első oldalán a szakfér­fiakat és ügyvédi egyleteket, hogy aggályaikat, kifogásaikat rövid indokolás kíséretében vagy magán uton, vagy pedig a nyilvánosság közegei által f. évi márczius 31-ig tudomására juttatni szíveskedjenek. * (Az igazságügyi palota építé­se) érdekében vasárnap déli 12 órakor a sem­mitőszéki nagy tanácsteremben Majláth semmi­tőszéki elnök elnöklete alatt enquetebizottsági ülés tartatott, melyre megjelentek Fábry István a legfőbb ítélőszék elnöke, Szabó Miklós királyi táblai elnök, Ráth György, Vértesy Sándor semmi­tőszéki bírák, Ráth Károly Szutsics Károly legfőbb itélőszéki birák Fülöp István kir. táblai tanácselnök, Ybl Lajos királyi táblai biró, Tóth Elek váltótör­vényszéki és Madas Károly megye törvényszé­ki elnök, Kovács Kálmán ministeritanácsos, Bo­gisich Lajos pesti, Áldási Antal budai főbíró. Mint szakértő Koch Henrik építész. Elnök rö­vid beszéddel üdvözölte az összegyűlteket s fel­hívta adatok gyűjtésére, melyek alapján a ta­nácskozások érdemlegesen megindulhassanak. Ezen felhívás folytán a fővárosban levő minden uemü törvényszék elnökei adatokat fognak gyűj­teni az az illető hivatalaik által szükségelt he­lvitséeekről s mihelyt ezok készen lesznek-, a anSkozások tovább fognak folytatni Előadón Ráth György, jegyzőül pedig Dr. Décsej Zsig mond lettek kijelölve. ., ,HN7L S R * (A szegedi bünkróuikánoz.) b. n.

Next

/
Thumbnails
Contents