Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 7. szám - Esküdtszéki csarnok [1. r.]

N-i h.-m.-vásárhelyi néptanító ügye febr, 4-én tárgyaltatott a várbeli deleg. törvényszék előtt, rövid szóbeli uton. Eredmény: vádlott zsarolási kísérlet czimén két havi fogságra Ítéltetett s addig is, migföllebbozése folytán jogérvényes felsőbb birói ítélet jön létre kezesség mellett szabadlábra bocsáttatott. A vele gyanúból behozott N. P. vásárhelyi gazda a vizsgálat folyamán teljesen ártatlannak tűnvén ki, a tárgyalásnál panaszló félnek tekintetett. Ugyanott hirdettetett ki azon 2-od bírósági ítélet, mely Martín Kár. e. b. Ítéletét 5 évi börtönről 3 évre szállítja le. Ez ítéletben mind vádló t. ügyész, mind a vádlott megnyugodtak. * (Dr. Habietinek Károly,) az aj osztrák igazságügyminister eddigelé csak mint középszerű tehetségű tanár volt ismeretes. Politikával eddig nem foglalkozott. — Születeti L830. márcziu3 2-án Prágában, miut egy ottani néptanító fia, iskoláit Prágában végezte és 1855-ben jogtudorrá lett. Később mint ügyvédjelöltet és tanulmányi felügyelőt a bécsi teréziánumban találjuk, utóbb Prágában ügyvédkedett. Néhány évig magántanár volt a kereskedelmi és váltójogból s a polgári perrendtartásból s bécsi egyetemen: néhány év múlva ugyanezen tárgyakat mint rendes tanár a prágai egyetemnél t:>nitotta. a honnan 1868-ban febr. 21-ón az elhunyt Haimerl helyébe Bécsbe hivatott ezen tárgyak előadására. A birodalmi itélőszéknek is tagja. Nemzetiségére és érzelmeire nézve cseh, de mérsékelt mint a lapok írjak. *(A codificationális munkálatokra kért 50,000 frt felett hétfőn (13-án) kezdődött meg a vita a képviselőházban. A baloldal részéről Ghyczy Kálmán nyújtott he határozati javaslatot, melyben kimondatik, hogy a ház szükségesnek tartja ugyan, miszerint intézkedés történjék a eodifieatió iránt, de a kért összeget addig, mig a kormány által a törvénykészítő testület szervezése iránt tüzetes javaslat nem terjesztetik be, nem szavazza meg. A jobboldali szónokok az egész összeg megszavazását pártolák, kivéve Zsedényit, ki a pénzügyibizottság által ajánlott 35,000 ttot kívánta megszavaztatni. A vita holnapkedden tovább fog folytattatni. * (Egy botozó szolgabíró,) Kolozsmegye pataki járásnak szolgabirája Kamonczay Elek mint a „Magyar Polgár" írja, a Gör. kath. karácson másodnapján M. Palatka községében a falusiak tánczmulatságot rendezvén, ezt borzasztó kihágásnak vette, s az abban résztvetteket magához vitette M. Kályánba, mire a férfiakat 20—20 vesszőig vágatván négyet közülók még egy—egy havi börtönre ítélt, az asszonyoktól és leányoktól pedig egy—egy forint büntetést vett. A „Magy. Polg." értesülése szerint, a vessző büntetés végrehajtásánál a leányoknak isjez len kellett lenni, akiket azzal ijesztgetett, hogy, miután a férfiakat megvesszőztette,őket is azok előtt meg fogja veretni, mitől egy fiatal leány annyira megijedt, hogy ott helyt rögtön szivesörgőt kapott, Kolozsmegye főispánja meginditá a vizsgálalatot és igy reméleni lehet, hogy a mennyiben a vád alapos — mire nézve mi természetesen felelőségget nem válalhatuuk — a hatalommali barbár visszaélés kellő nyomatékkal meg is fog toroltatni. * (Amues ti a.) 0 felsége egy az ausztriai uj igazságügyi ministerhez intézett csász. kéziratában teljes bocsánatot ad ott mindazon polgári állású egyéneknek, kik a cislajtháni tartományokban a büntetőtörvény 58, 60, 61, 63, 64, 65, 300. és 302. §-ai, az 1862-diki év deczember 17-dikén kelt törvény 1, 2, 3, 4. és 5. czikkei, végre politikai okokból a büntetőtörvény 68-dik, 69-dik, 73-ik, 76-dik, 78-dik, 81, 279—284, 312 és 314 szakaszai értelmében f. é. febr. 7-kéig vétkeseknek találtattak; végre mmdazoknak,kik nyomtatványok közlése, vagy a szükséges felügyelet hiánya miatt elitéltettek. Az amnestiából kivétetnek azok, kiket az emiitett bűntények elkövetésére a nyervágy birt, vagy kik a közerkölcsiség ellen vétkeztek; továbbá a honvédek, szabadságosok és tartalékosok, ha a bűntényekre nézve a katonai törvényszékek illetékesek, vagy ha a szolgálati kötelezettség sértetett meg. * (Börtönviszonyok.) 1870 évi decz31-én volt a Debreczen városi törvényszék börtönében, bűntett vádja miatt vizsgálati fogságban. 2. elitélt 36, együtt 38; kihágások miatt elitélt 20. A börtön helyiségekből a városi rendőrség rendelkezése alatt áll 3 szoba 72 személyre, a törvényszék rendelkezése alatt van 13 földalatti 1 földszinti, 6 emelet szoba 128, — összesen 200 egyénre. A börtönszobák egészségi tekintetekből jól berendezettek; végre az elitéltek az elitéletlenektől elkülönítve tartatnak. — Nálunk mióta az igazságügyi minister Pest városa büntető börtönei állapotáról személyesen meggyőzödölt és teljes elégedetlenségét, fejezte ki igyekezett a városi hatóság e bajon segíteni s valóban már annyira jutott a dolog, hogy aterv készülőben van, mely szerint az egyszerű kihágást elkövetők ne zárassanak egy helyre a rablókkal. Az is elhatároztatott, hogy a ki tényálladék vagy bizonyíték hiányában ártatlannak találtatott s föhnentetett, azonnal elbocsáttassék börtönéből. Mind ez ugyan még eddig nem volt tejesithető, miután a rabok, akár főben járó pör miatt, akár kihágás végett, a közönséges börtönökben voltak elzárva. A fény hő törvényszéki elnök, miután a tanács mindezidcig a határozatnál maradt, indítványba hozta, hogy oly egyének, kik végtárgyalásra hivatnak, külön-külön börtönökbe helyeztessenek. így aztán foganatosítható le?z a szabály, miszerint oly egyének, kiket az Ítélet a vád alól fölmentett, azonnal elbocsáttathassanak börtöneikből. * (A Külkey-ügy) tárgyában a városi közgyűlés, tudomás szerint, Írásbeli bfiníényitő pört határozott indítani- A bünfenyitő törvényszék azonban — mint a hivatalos lap irja, — tekintve, hogy a fennforgó esetben hivatalos hataloiumali visszaélés nem történt-, s még ha történt volna is, nem írás-, hanem szóbeli pör volna indítandó: az ügyet a városi képviselő testülethez visszaszármaztatta (?!) * (A járásbíróságok területköré| nek meghatározása) tekintetében Biharme1 gye kiküldött bizottsága már elkészité tervezetét, \ mely felett a megyeközönségónek f. hó 27-én ; tartandó közgyűlésén fog határozat hozatni s I Marosszék és M. Vásárhely területén felállítandó ' járásbíróságok terűletkörére nézve is elkészült | már a bizottsági javaslat. * (Örökösödési pe r.) Töbk évek során i át lakott egyik kül , árosban mint ágy-zsellér (az, ! ki csak hálni jár el szállásadóihoz, csak az ágy; ért fizetve háló-bért), egy házmesternél bizonyos \ B. Dániel János, ki sanyarú életet folytatott és i magára mindennemű nélkülözéseket szabott. Ő í házalónak adta ki magát, közvetlen környezete ', mindazonáltal tudta, hogy titkon uzsoráskodik. | Néhány hónappal ezelőtt B. hirtelen elhagyta j Bécset és, mint moudá, ügyletek dolgában Pan1 csóvára utazott, hol azonban rövid idő múlva j meghalt. Halálának hire elérkezett Bécsbe s e hir folytán egy odavaló ékszerárus 1.300000 ftot deponált, mint B. hagyatékát a kerületi törvényszéknél. Végrendelet is volt, melynek értelmében gyermekeit az elhunyt kizárta az örökségből s óriási vagyonát unokáinak hagyta, két kilenczozer forintos hagyomány kivételével, melyek a pancsovai és pesti templomokra szenteltettek. A gyermekeknek az örökségből való kizárása egy eseménynek a következménye, mely évek előtt esett még meg, midőn B. még Pesten lakott. Az : elhunyt akkoriban Pest egyik legismertebb uzsoj rása volt, monedéke minden megszorult fiatal embernek, s ez uton gyűjtötte vagyonát. ViszályI kodások gyermekeivel arra indították B.-t, hogy i róluk kezét levegye, mi a gyermekeket elkeserítette segy vétkes lépésre ragadta. Egy nap a megfelejtI kezett gyermekek megrohanták apjukat,farkasguzsba j vetették s 100,000 frtot elvittek fiókjából, E merényen B. annyira elkeseredett, hogy régi hitét ' s régi lakhelyét elhagyva, Bécsbe költözött. Már i most azon gyermekei, kik még házasságon kívül ! élnek, sietnek e bibliai jármot fölvenni, hogy a i végrendelet e föltételének eleget tegyenek. Két • fiu ellenben kinek, már felesége és gyermekei is i vannak, protestálnak a végrendelet ilyetén maj gyarázása ellen s a már meglevő unokák száI mára követelik a vagyont. A per már megindit* tátott. * (Zimm ermann L.) a Gráczban megjej lenő „Freiheit" kiadójának az osztrák birodalom! ból való kiutasítása nagy feltűnést okozott. Zim| mermann lapja social-demokratikus irányú, szer' kesztője és kiadója már több izben vád alá voj natott az államügyész által, de az esküdtok 1 mindannyiszor egyhangúlag felmentették őt. Zim! mermann azonban nem osztrák állampolgár, a j steierországi helytartóság annálfogva hivatkozj ván egy 1853. évi rendeletre, melynek egyik §-a | azt mondja, hogy ha külföldiek jelenléte Ausz| triában a közrend és biztonság szempontjából káros, ezek még azon esetben is, ha ellenök bün1 tetőjogi eljárás nem indíttatik, egyszerűen kiutasíthatók, — meghagyta neki, hogy 24 óra I alatt Grácz városát .48 óra alatt pedig AuszI triát elhagyni köteles. Zimmermann hivatkozott I az 1862. okt. 27-ki törvényre, mely azt mondja, hogy senki, tehát külföldi sem utasítható ki az osztrák államterületről, kivévén a törvényben foglalt okoknál fogva: mivel pedig a kiutasítás csakis rendőri intézkedés alapján történt, az ellentétben van a személyes szabadságról szóló törvénynyel. Mindez azonban nem használt semmit. Zimmermann, noha orvosi bizonyitványnyal igazolta betegségét, kénytelen volt elutazni és Sopronba menni. Innen azonban, mivel idegenek közt beteges állapotában kellő ápolást nem talált, azonnal visszautazott családjához Gráczba, és jelentette a helytartóságnak, hogy betegsége folytán lehetetlen néki a kiutasitási parancsnak eleget tenni. Ezen kijelentésre a helytartóság részéről nem jött semmi felelet. Másnap azonban mégis két törvényszéki orvos jelent meg lakásán és őt megvizsgálván, meghagyták neki, hogy szobáját el ne hagyja. Gráczban élénk agitatió történik már most Zimmermann mellett. A városi képviselet már erélyes határozatot hozott a személyes szabadságnak a kiutasító rendőri rendelet általi megsértése ellen, és meghagyta a város egyik Reichsrathbeli képviselőjének, hogy interpellatiót intézzen e tárgyban a ministeriumhoz. Ezen kivül számos egylet nyilatkozott többé-kevésbé erélyesen Zimmermann mellett, sőt hallomás szerint egyik polgár fiául akarja fogadni, hogy honosságot szerezzen neki. Szóval kilátás van arra, hogy ezen ügyből cau3e celebre fog válni. Tulajdonkép a „Staatsgerichtshof" volna hivatva ezen kérdésben ítélni, de ezen speciális esetet nem lehet ezen törvényszék elé vinni, mivel a törvény szerint a „Staatsgerichtshof" csak állampolgárok megsértett politikai és polgári jogai felett itél. — Pótlólagosan megjegyezzük, hogy néhány nappal a törvényszéki orvosok látogatása után megjelent Zimmermannál egy rendőrbiztos ki kényszeritvén öt ágyát elhagyni, Bécsen keresztül a határra kisérte. Zimmermann, mielőtt elutazott, óvást vétetett íel egy épen nála levő hiteles személy által. Azon kérése, hogy ismét Sopronba mehessen, megtagadtatott. Ezen ügy lesz a t. h. 20-ára összehívott birodalmi tanács elé kerülő első tárgyak egyike, és valószínűleg élénk érdekes vita fog a kérdés felett kifejlődni. * (A magyarországi f egyen ezek száma) az igazságügyi ministeriumhoz beterjesztett kimutatások szerint multévi decz. 31-én 2911 főre rúgott; ezek közül Munkácson 461. Lipótváron 737,Váczon 560, Mária-Nostrán 172. Illován 504, Nagy-Enyeden 52. Szamosujvárott 485 egyén volt fogva. A fegyenczek legnagyobb része súlyos bűntettekért van elitélve. * (Magyar-és Erdélyországban) a múlt évi népszámlálási kimutatások szerint van közhivatalnok és pedig állami M. 8852. E. 1888, ösz. 10 740; megyeC kerületi stb. M. 6497. E. 1288, ö. 7785; városi, községi M. 10.744 E. 2.034 ö. 12, 77s: ügyvéd M. 4,209 E. 425 0.4,634; tanár és tanító M. 21,239 E. 3.983 ö. 25.222: tanuló M. 50,560 E. 8,802 ö. 59,362. Könyvészet. * (A hannoveri-ai polgári perrendtartás. A német hivatalos szöveg után magyarra fordította és jegyzetekkel kisérte Pósfay Károly.) Miután feladatunkká tettük hogy olvasóinknak a munkába vett polgári perrendtartási reformra nézve mindenkép tájékozási nyújtsunk nem mulaszthatjuk el az „előadói javaslat, közlése kapcsában olvasóink figyelmét a fenut idézett munkára felhívni. Az 1870. uov. 8-án kibocsátott hannoveri polgári perrendtartás a szóbeliség és nyilvánosság elvein alapult, és az ujabbkori törvényhozási munkálatok közt elismert jelességénéi fogva kitűnő helyet foglal el. Szerző a hannoverai perrendtartás némely fontosabb részeit a hasonlóul szóbeliség és nyilvánosságon alapuló franczia „Code de procedure civile" és a "Német általános polgári perrendtartás iránti tervezet"-tel összehasonlítja, ezen kivül előadja a hannoverai királyság bírósági szervezetét is sat. szóval e munka épen jelenleg képez a szakértökre nézve igen érdekes olvasmányt. A munka megjelent Pfeiffer Nándornál Ára 1 ft 60 kr. * („A vasutak kártérítési felelőssége") czim alatt külön legnyomatban megjelent Dr. Stiller Mór ügyvéd urnák azon beszéde, melyet mint indítványozó a vasutak kártérítési felelőssége iránti indítványának támogatására a magyar jogászgyülés első szakosztályában tartott.