Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 7. szám - Esküdtszéki csarnok [1. r.]

— 82 — tes lett volna,mert legtöbbnyire egyes eldöntött per- , esetekkel kiváutákF egyes szónokok igazolni törvénykezesünk rosz állapotát. Ugy biszszük, hogy a kérdésnek őzen stádiumán már tul vagyunk, és azzal, ba az 5 év óta felbozottakon kivül még néhány per örökittetik meg az országgyűlési naplóban, nem lesz a dolgon segítve. Ha a tisztelt szónokok, miután már általános vitát kellett tartani, inkább kifejtették volna azt, hogy mikép vélik a munkában lévő reformot siettethetni, sokkal nagyobb szolgálatúi tettek volna ezen ügynek, mely mint folytouosau hangoztatják, anynyira szivükön fekszik. Erről azonban alig halottunk valamit. Aránylag leginkább megközelítette ezen álláspontot Hodossy Imre képviselő. 0 kiemelte, hogy az igazságügyi törvények átalakítása tárgyában a eodificatió terén eousequensebb rendszert óhajtana, és hogy az ügy jelen stádiumában a modus procedendi a fődolog. Ezen kivül reményét fejezte ki, hogy a birák anyagi függetlenitésére több gond fog fordíttatni, és hogy oly intézkedések fognak tétetni, melyek zálogul szolgaijának arra, hogy igazságügyi tör- , \ényhozásunk reform - munkálatai a rendkívüli | szükségnek megfelelő erélylyel eszközöltessenek. | Szólt a codifieátióról is; meg kell azonban val- i lanunk, hogy kívánatosnak tartottuk volna, ha mindezen eszméket részletezettebb alakban fej- j tette volna ki a tisztelt képviselő ur. Az általános vitából ki kell még emelnünk i az igazságügyminister ur beszédét, ki többek j közt a codificationalis osztályt vette védelme alá, és előszámlálta azon számos, mái- ismert törvényjaslatokat, melyek részint az országgyűlés | asztalán fekszenek, részint pedig legközelebb be fognak nyújtatni, és mely törvényjavaslatok mind- . annyian a codineatiouaUs osztályból kerültek ki. j Tökéletesen osztjuk az igazságügyminister ur ; azon nézetét, hogy a codificationális osztály eleget dolgozott, tekintve csekély számát azok- j nak. kik ezen osztályban működnek. De ebből, j mint lapunk utóbbi számában is volt alkalmunk kifejteni, még nem következik az. hogy a szük- j ségletnek is megfelelt, és hogy amit dol- ! gozott. az mind helyesen is volt dolgozva. Dietrich képviselő két óráig tartott beszédében sok figyelemre méltót mondott, melyek némelyikére még visszatérünk, de az a tout prix ellenzéki Dietrich meszebbre ment nánt talán a jog ász Dietrich akarta. Vajda képuselő az j ősi törvények feltétlen védelmében tetszett ma- j magának, — és ily irányban képviselte az e té- j ren már most csak szórványosan jelentkező con- | servativ elemet. A részletes vitában leginkább igazságügyünk „anomáliái" szerepeltek. A szónokok kiemeltek egy-egy pontot, és azt, mint olyat, mely rendezett törvénykezési rendszer keretébe nem illik, ustrom alá vették. Hiu törekvés! Hiszen egész jelen törvénykezésük sem egyéb mint egy óriási anomália. Vagy azt gondolják az illető képviselő urak, bogy ha kedveucz-inditványaik, melyekkel évről évre fellépnek, elfogadtatnának, igazságügyünk visszásságán segítve lenne? Legkevésbé sem. Mert annak csak az lenne eredménye, hogy a ministerium ezen részleges javításokkal is el leendvén foglalva, még távolabb jövőbe halasztatnék el az általános reform létesítése. A harmadik napon (11-én) a vita az állami fegyházakig haladt, E pontnál élénk és az eddiginél általánosabb érdekű eszmecsere fejlődött fi, melyre még visszatérünk legközelebbi számunkban. A codificationalis munkálatokra kért 50.000 frt még nem tárgyaltatott. EszkiUltszéki csarnok.*) Február 9-én tárgyaltatott a pestkerületi esküdtszék előtt n közvádlónak Torontálmegye törvényszéke képviseletében Czappel Károly a „Pester Lloyd" munkatársa ellen indított sajtó*) A valódi szóbeliség és közvetlenség hazánkbau sildig csak is az esküdtszékeknél van életbeléptetve. Ezen -lempontból kiindulva a „Themis" ezentúl „Esküdtszéki csarnok" czini alatt önálló rovatot fog szentelni az esküdtszéknek. Ezen rovatunkban meg fog jelenni valamennyi esküdtszéki tárgyalásaink hü szövege. Ezen kivül közölni fogjuk a beadott semniiségi panaszokat és as ezekre hozott semniitőszéki határozatokat indokolással együtt. Magukra az esküdtszéki tárgyalásokra nézve ugyan uieg fognak bennünket előzni a napi lapok, de mi azoktól eltérőleg ezen közleményeikben különös tekintettel leszünk a kérdések szakbeli oldalára. Mivel jogász- közönség számára irunk, a főtekintet előttünk az fesz, hogy a tárgyalásoknak a jogászvilágra nézve tanúságos oldalait tüntessük fel. Szóval nem annyira deicriptiv miut inkább aualysáló irányt rúgunk követni. pere, melyet elég érdekesnek tartunk lapunkban terjedelmesebben közölni, előlegesen is megjegyezvén, hogy vádlott a vád alól egyhangúlag felmentetett.*) Elnök: Sárkány József. Birák: Paizs Andor és Bellágh István. Jegyző: Dulovits Béla. A k ö z v á d 1 ó i széken: Makóvetz Ede. A vádlottak padján: Czappel Károly. Védő: Neskovits Döme._ Esküdtek: Szokolay Dénes, Gieszriegel K., Schmiedlechuer György, Sebes Károly, Auer Lajos, Brunner György, Sachslener Károly, Farkas György, Deutsch Jakab, Dobsa Sámuel, B. Redl Béla, Hoffmann Lajos. Póttagok: Dombi Péter, Galbavi Márton. E 1 n ö k megnyitván azt Ölést, (elolvassa az esküdtek névsorát, minek folytán constatáltatván, bogy mind a 12 esküdt és a póttagok i? jelen I \ annak, az esküdtek leteszik a szabályszerű cs- ' kiit. Erre elnök előadván a vád tárgyát, vád- ! lotthoz mtézi az általános kérdésokot. Vádlott Czappel Károly, 54 éves, nős, a „Pester Lloyd" munkatársa. Beismeri, hogy az inkriminált ezikket ő tette közzé. Erre felolvastatik a vádirat, melyet következőkben vázolunk : „A „Pester Lloyd"-uak 1870. május 4-én megjelent számához csatolt melléklet „Wüusche und Beschwerden" czimü rovatában egy a szerkesztőséghez intézett J. G. E. betűkkel aláirott levél közöltetik, melynek tartalma által Torontálmegye törvényszéke magát rágalmazva érezvén, az 1870. május 11-én kelt végzésével az emiitett czikk szerzője, ysetleg a nevezett lap felelős szerkesztője ellen a megtorló kereset megindítását elhatározta, és közvádlót az arra nézve szükséges előiuti'zkedések megtételelránt megkereste. Ennek következtében kőzvádló az eszközlött vizsgálat alapján vádiratát a következőkben terjeszti elő : Az emiitett levélben, illetőleg czikkben előadatik, l.ogy a párdáuyi kincstári uradalom szerfelett olcsó áron adatott bérbe, s ezenfelül a bérlők feljogosittattak tetszésük szerint építkezni és egyéb nékiek auuak idején megtérítendő beruházásokat tenni, hogy annak daczára a bérlők a haszonbért nem fizetvén, azon birtok jövedelmei még az 1860-ik évben az akkori Temesváron székelő pénzügyi ügyészség hozzájárulásával a hátralevő haszonbér biztosítása végett zár alá vétette!:, de ennek daczára sem a hátralevő, sem a folyó bér a kincstárnak nem fizettetik, mert mint az említett levélben állíttatik : „Hat der aerarische Sequoster Issekuc seit i Jahren keine Rechnuug gelegt, sonderu ausserdem die auf Hunderttausende sicli belaufenden Eiukünfte nach Béliében verweudet." Ennek utána áttérve arra, hogy a bérlők j ezen kivül tetemes adósságokba merültek s azokat nem fizetik, végrehajtást pedig e tekintetben ellenük foganatosítani nem lehet, erre nézve mondja : „die Glaubiger habén auf Grund reehts- . kráítiger gerichtlicher Urtheilo ím Wege der i Execution die Einkassirung ihrer Forderuugen I versucht, wobei sie theils durch den aerarischen j Sequesri Curator, endlich auch durch die Organe I des Torontaler Comitats-Gerichtes ausgespielt I und verjagt wurdeu und solcher Gestalt kein rechtskráftiges Urthril eílectuiren kounteri." Miből következőleg folytattatik: „Jeder Laie wird leicht erkennen, dass der rechtswidrige Sequoster uur dazu dient, um die Befriedigung der Glaubiger des Páchters zu vereiteln, dem nun einmal selbst mittelst gesetzlichen Brachium nicht beizukommen ist, wáhrend ober- und oberstgerichtliche Eutscbeidiingeu und Justitz-Ministeriaí-Verordnungen eben so weuig respectirt werden, als es bis zum heutigen Tage möglicb ward irgeud eine der 4- und 5-mal selbst oberstgerichtlich anbefohlenen executiven Lizitationen zu vollführen." Ennek utána áttérve arra, hogy a bérlőknek bíróilag lefoglalt ingóságaik elsikkasztattak, e tekintetben állítja: „In Folge des Umstaudes dass die wechselgcrichtlich geplándeteuFahrnisse des Páchters abbanden gekommen sind, ist von höchster Stelle eine strafgerichtliche Untersuchung angeord*) Nem vagyunk ugyan barátai annak, hogy szóbeli tárgyalások megszakítva több számon át közöltessenek, nŰTel ez által az összbenyomás gyengittetik. — de ez j egyszer nyomdai viszonyok miatt kénytelenek vagyunk a tárgyalás folytatásának közlesét a legközelebbi számra ' halasztani. Szerk. net worden, doch ist diese bis zur Stunde nicht eingeleitet, wohl aber hat das Torontaler Comitats-Gericht dem Vertreter der Glaubiger des Páchters ewiges Stillschweigen auferlegt, und diesen ím Comitatsgebiete so zu sagen vogelfrei erklart." S ezen a rágalmazott törvényszék elleni invectiváka* azzal fejezi be: „Diese himmelscbreienden Missbráuche, Gesetzlosigkeíten und Gewalhtátigkeiten dauern aucL heute noch fórt." A vádbeli czikk ezen névszerint idézett kitételeiben Torontálmegyének törvényszéke mint törvény által alkotott hatóság ellen nyilván az állíttatik, hogy az állása és hivatalos kötelessége ellenére a bérlőkkel szövetkezve, azok hitelezőinek javára jogérvényeson elrendelt végrehajtások kijátszására közreműködő, hogy a bérlők ellen váltótörvéuyszéki végrehajtás utján lefoglalt ingóságok elsikkasztása miatt felsőbb helyről elrendelt vizsgálatot nem foganatosította, sőt még a végrehajtó fél ügyvédét nyelvkötósben is elmarasztalta, s ezen égbekiáltó visszaéléseket, törvénytelenségeket és erőszakosságokat a mai napig is folytatja, mely fentebbi vádak által a nevezett törvényszék, melynek a kérdéses ügybeni eljárása pedig a vizsgálati iratokhoz csatolt hivatalos okiratok által kellőleg igazolva van, minden ok nélkül rágalmaztatik, mely rágalomnak sajtó utján közzététele az 1848. évi XVT1I. t. cz. 10. §-sa szerint büntetendő sajtóvétség tény • álladékát képezi. Miután tehát vádlott beismerte, hogy ő az inkriminált czikk szerzője, közvádló kéri az esküdtszéki tárgyalás elrendelését, sat" Felolvastván egész terjedelmében az inkriminált czikk, Elnök röviden előadja az ezen ügyben eszközlött vizsgálat lefolyását. A felolvasott czikk megjelenése után Torontálmegye törvényszékének felhívására a magyar kftályi ügyek igazgatója mint pestkerületi közvádló részéről a panasz bejelentés a sajtóügyi vizsgáló bírónál 1870. jun. 18-án megtétetett. Ennek következtében a „Pester Lloyd" felelős szerkesztője, dr. Falk Miksa ur nyilatkozatra szólittatott fel az iránt, hogy az inkriminált czikk szerzőjét nevezze meg. ki is annak szerzőjéül vádlottat nevezte meg. Az ekként megnevezett Czappel Károly ur nruít évi jul. 9-én kihallgattatott. Elnök felszólítja a feleket, kívánnak-e a kihallgatási jegyzőkönyvből egyes részleteket felolvastatni ? Vádlott a 4. kérdésre adott feleletét kéri lelvastatni. Ebben előadja, hogy neki a párdáuyi kincstári uradalommal semmi összeköttetése nincs, a Torontálmegyei törvényszék egy tagját sem ismeri. 6 a ezikket csak is a felek felszólítására irta; kik néki a tényállás valóságát okmányokkal mutatták K Irta pedig a ezikket azért mivel a czikkben felhozott visszaélések által több család vagvoui állapotát veszélveztetve látta. (Folytatjuk.) Lapszemle A „Jogtudományi Közlön yben a kolozsvári ügyvédi egylet és Dr. Podhoráuyi Gyula foglalkoznak az első folyamodásu bíróságok szervezésének kérdésével. A kolozsvári ügyvédi egylet az igazságügyi minisztériumhoz intézett felterjesztésében Erdély sajátságos viszonyainak tekintetbe vételévei ellenzi különösen a Királyhágón tul a sok törvényszék felállítását és óhaját a következőkben praecizirozza: minél kevesebb számú, de tág hatáskörű és illetőségű törvényszékek és nagy mennyiségű de szük hatáskörű és illetőségű egye*biróságok létesíttessenek. — Dr. Podhorányi ur hasoulag a társasbirói rendszer túlsúlyra emelését sürgeti, nézete szerint azonban minél kevesebb de minél tágabb hatáskörű nagyobb társasbiróság és minél több, de minél szűkebb illetőségű egyesbiróság lenue felállítandó és így a 25-ös bizottság javaslatát az egyesbiróságok tekintetében teljesen elveteudőnek találja. (Hogy mi ezen észrevételekkel teljesen egyetértünk, azt tekintettel az e rovat alatt e tárgyban ismételten elmondottokra különösen kiemenflnk nem kell; csakis a társasbiróságok minősége tekintetében térünk el Dr. Podhorányi ur nézetétől, a mennyiben mi — tekintettel a kilátásba helyezett szóbeli és közvetlen eljárásra és a telekkönyvek hozzáférhetőségére — inkább több kissebb mint kevés nagy társasbiróság szer-