Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 7. szám - A franczia család-tanács és a hazai árvaügy országos rendezése [3. r.] - Az igazságügyi budget-vita első három napja

nusitja — elérhető nem volt, de melyet Fejes ur indítványa által még kevésbé hiszek elérhetőnek.*) Fogadja s. a. t. Ormos Péter ügyvé d. A franczia család-tan ács és a hazai árvaügy országos rendezése. Gyárfás István megyetörvényszéki ülnök űrtől. (Folytatás és vége.) Fentebb láttuk, hogy a porosz gyámbiróságnak kizárólagos joga van minden végrendeleti és törvényes gyám mellőztével, egészen idegent nevezni ki gyámul, hol tehát a gyám idegen, idegen a referáló egyes, és társasbiróság; vájjon lehet-e itt várni, hogy az árvaügyek az árva személyes családi és vagyoni viszonyának teljes ösmerete, figyelembe tartása s igy lehetó'leg czéiszerü s az árva érdekeire előnyös módoni elintézést nyerjenek ? Hozzájárul még ehhez az, hogy ily idegenek irányában a gyámi eljárás és vagyonkezelés legapróbb részleteit szabályutasitások végetlen tömegével eló'irni az állam szükségesnek látta, melynek következtében az összes árvaügyi eljárás egészen gépies munkássággá válik; a teendőkkel tulhalmozott árvaügyi tisztviselő teljesen nyugodt, mert intézkedése a szahályutasitásoknak megfelel, az árva érdekét pedig ezek ellenere előmozdítani nem szabad. Mennyivel kedvezőbb alakban tűnik fel előttünk az árvaügyi eljárás a franczia rendszerben, itt az árva személye és vagyonárnli gondoskodás a természeti viszony, a családi szeretet, s vérségi öszeköttetésre van fektetve; itt e részbeni minden intézkedés, a vagyonnak az egyes gyám által a családtanács által megadott irányban kezelésén kivül, a családtanács, s igy többek még pedig a legközelebbi rokonok véleménye alapján történik: itt az ellenőrséget a gyám felett függetlenül az ellengyám s közvetlen gyakorolja, ki ha édes testvérek vannak, azon ágból választandó, melyhez a gyám nem tartozik, — itt az elhalt szülének kiskorú árváiról, még a gyám megjelölésében is szeretetteljesen nyil*) Fejes urnák lapunk 5. számában közzétett, a „kiosztások1- közlését czélzó indítványát ujabban csak egy előfizetünk, Eőry ur pártolta,a kitüzvények megtartása mellett pedig ismét csak egy előfizetőnk, Gyura ur nyilatkozott, ki a „kiosztások" közlését teljesen czélszer üt lennek tartja. Szerinte a kivánt siker az által éretnék el, ha a „Themis" kedd helyett vasárnap jelennék meg, kivált ha oda lehetne hatni, hogy a felebbviteli bíróságoknál az ügyek előadása szerdán kezdetnék meg, a mi a biróra több fáradsággal nincs összekötve, a felek érdekeire pedig nagy előnynyel járna; ha azonban ez kivehető nem volna is, még akkor is sokkal jobb lenne — Gyura ur szerint — a „Themis"-t vasárnap megjelentetni, mert mindenki a latüzvényeket előbb olvasná, a Pesthez közellakók, sőt kedvező közlekedési eszközökkel rendelkező távolabb lakók is, ha ügyük előadásán jelen lenni kívánnak, sok esetben jelen lehetnének. A semmitőszéLi kituzvényeknek Gyura ur csak annyiban tulajdonítván fontosságot, a mennyiben azok közléséből kitűnik, hogy valamely semmiségi panasz előadatott, azokat egy héttel az előadás után is közölhetőknek tartja. Mi részünkről a már elintézett perek jegyzékének közlését egyáltalán nem tartjuk érdekesnek, abban pedig, hogy a „Themis" vasárnap jelenjék meg csak az esetben nem látunk nehézséget, ha a „kitüzvények" közlését teljesen mellőzük, akkor pedig a megjelenési nap az előfizetőkre teljesen közömbös lehet mert a kitüzvények közlésemellett, még ha a semmitőszéki kitüzvényeketmellőznőkis,— a vasárnapi megjelenéslehetlen. Az előadásra szánt perek ugyanis a királyi táblán rendszerint csütörtökön és pénteken, a legfőbb itélőszéknél pedig rendszerint pénteken és szombaton jelentetnek be, a bejelentvények teljes jegyzéke tehát szombat este előtt lapunk számára össze nem állitható, az összeállítás után a jegyzéket még ki kell szedni, javítani és revideálni, ugy hogy physicai lehetlenség a hetilapok rendelkezésére álló erőkkel egy ily terjedelmes lapot egy fél nap alatt kiállítani. Ha azonban e kiállítás lehető volna is, még akkor sem járna a lapnak vasárnapi megjelenése a kitüzvények tekintetében számos t. vidéki előfizetőinkre előnynyel, mert a vidékre mégis csak kedden, esetleg szerdán jutna el, a mikor már a kitűzött perek legnagyobb része tényleg elreferáltatott és igy csak ritka esetben volna az illető előfizető még azon helyzetben pere iránt bármi Intézkedést is tehetni. Ha az ügyek előadása szerdán kezdetnék meg, akkor igenis lenne haszna a vasárnapi megjelenésnek és a kitüzvények közlésének, de az a megszokott rendszer teljes felforgatása nékül ismét kivihetlen, és igy tekintettel a vázolt nehézségekre és számos t. előfizetőink abbeli nyilatkozatára, hogy ugy a kitüzvények, mind a kiosztások teljesen mellőztessenek lapunkban, — részünkről Ormos urnák közvetítő indítványát tartanók legczélravezetőbbnek, ezen indítvány gyakorlati kivitelét pedig igen szívesen magunkra vállaljuk, ismételten készeknek nyilatkozván t. előfizetőink megkereséseinek gyorsan és pontosan eleget tenni. — Mindenesetre felkérjük ujolag is t. előfizetőinket : szíveskedjenek e tárgyban nyilatkozni. Szerk. vánuló utolsó gondoskodása tiszteletben tartatik; de ha nincs erről végintézkedés, első sorban állanak, a törvényes gyámok a legközelebbi rokonok, s csak ha mind ezek hiányzanak, mi valóban ritkább eset, következik a "sor idegenekre, de itt is oly községi polgárokra, kik az árva szüléivel folyvást barátságos viszonyban állottak ; igy a család-tanács nevezi ki legtöbb esetben a rokonok közül a gyámot, és ellengyámot, e családtanács határoz az árva személye s vagyona iránt, s határozatainak végrehajtása a gyám teendője. íme az egész franczia rendszerben az elhunyt szüléi hatalma, jogainak s kötelességeinek teljes .összesége, ugyanazon családnak, melynek ő is tagja vala, életben maradt tagjaira száll; elhagyatott kiskorú árváiróli egész gondoskodás a legerősebb természeti viszony, a vérségi öszszeköttetésböl kifolyó szeretetben találja fel legerősebb támaszát s biztositékát; ennélfogva a családtanácsot a legtermészetesebb s legbiztosabb intézménynek kimondani s elfogadni mind addig tartozunk, mig csak teljes meggyőződéssel átalában azt nem mondjuk ki, hogy az emberiség anyira demoralisálva van a civilisatió mai korszakában, miszerint az anyagi önérdek hajhászás a legtilosabb utaktól sem borzadva, még a családi viszony, a vérségi öszeköttetés és testvéri szeretet kötelékeit is széttépni, s a humanismus parancsszavát mellőzni elég elveteműveltséggel bir! Ezt én az emberiségre, főleg becsületességben még mások felett kitűnő magyar nemzetemre kimondani, de még csak gondolni is bűnnek tartanám ! A családtanáQsi intézmény gyakorlati becsét és életrevalóságát a mi illeti, ez Európa jogtudósainál különösen Németországban az ujabb időben sok vitára adott alkalmat, az azonban tagadhatlan, hogy a pártoló és ellenző véleményekre a politikai jogviszonyok lényeges hatással voltak. A rajnai tartományból már 1816-ban hangok emelkedtek, miszerint a családtanácsok eredeti rendeltetésöknek ritkán feleltek meg; mert a kiskorúak érdekei, távol attól hogy sértetlen íentartassanak s biztosíttassanak, rosz öszealkotásuk, a résztvevő tagok csekély száma, közönbössége és részrehajlása, melylyel az előterjesztett ügyek kebelében tárgyaltattak, igen gyak- i ran veszélyeztetve valának, s e hiányok gyakran : anyira el lettek leplezve, hogy a bíró legszigo- j rubb vizsgálatát is elkerülték. E vádak azonban nem érintheték magát az ! intézményt, hanem az ezt kezelő egyéneket, mert bármely bíróságot is lehet roszul öszealkotni, lehetnek ennek részrehajló tagjai, kik az igaz- j ságot aranynyal mérik, de azért magát a bírósági intézményt kárhoztatni nem lehet. Másik része a német jogtudósoknak magát a családtanács intézményét felséges eszmének nyilvánította, s hogy azon államoknak, melyek- 1 ben a népies elem és a községek önállósága fel- • található, nagyon érdekükben áll ez intézmény használhatóságát szoros figyelmökre méltatni, s 1 hogy maga az alapeszméje a családtanácsnak mily okszerű, mutatja az, hogy azon államokban is, melyekben a gyámság állami ügy, nem nél- : külözhetik, miszerint fontosabb esetekben a legközelebbi rokonokat meg ne kérdezzék; kell-e j ennél nagyobb bizonyság arra, hogy mily szükséges, tanácsukat kikérni azoknak, kik a viszo- j nyokat leginkább tudják és ösmerik, s ezek a : családtagok, kik a gyámi ügyekben ha rendezett hatáskört nyernek, családtanácsá alakulnak. Átalában nem csak Franczia, hanem a többi ; mindazon országok, melyek a családtanácsot elfogadták, ennek helyes alapeszméjéről a legjobb bizonyságot tesznek. A mint a franczia polgári törvénykönyvbe a családtanács ezelőtt több mint 60 évvel felvétetett; most is ennek j szabályai szerint gyakorolják a családtanácsok eljárásukat; és az ujjitásokban gyönyörködő franczia nemzet annyira meg van még ma is a családtanács intézményével elégedve, hogy annyi kormány változások közt ez intézmény megvál- í toztatására még csak szó sem emelkedett, de nincsen is erre ok, mert a franczia bíróságok előtt aránylag igen kevés ügy fordult elő olyan, ; melyre a gyámok kötelességellenes magaviselete : adott alkalmat. Azoknak, kik a porosz rendszernek barátai, a családtanács ellen azt kötelesek igazolni, hogy ennek alapeszméje nem helyes, hanem a bíróságok átalában több érdekkel szélesebb ismerettel s nemesebb buzgalommal járnak el a kiskorúak javára, mint ennek rokonai; mig ez ellemondhatlanul igazolva nincsen, addig a családtanácsot a gyámi intézmények kőzött legczélravezetőbbnek kell tartanunk. Azt is fel szokták hozni ellenvetésül a családtanács ellen, hogy e rendszer által az árva szellemi, erkölcsi érdeke kevesebbre, anyagi érdeke pedig többre becsültetik, mivel a gyám kinevezésről és a kiskorú nevelés módjáról a családtanács véglegesen határoz, ellenben ingatlan vagyon eladása iránti határozatát törvényszéki jóváhagyás alá kell neki terjeszteni. De "ez ellenvetés helytelen, mert gyám kinevezésnél ösmerni kell a leendő gyámnak személyes tulajdonait, hogy t. i. bir-e annyi becsületességgel, s^ nemes buzgalommal, mely a gyámsághoz szükséges ; a nevelési tervnél szinte ösmerni kell a kiskorú személyes, talán közös családi hajlamait, melyeknek döntő befolyást kell gyakorolni legI több esetben a nevelésitervre; mindezt csak a családtagok tudhatják biztosan, mig a biró, ki talán se a kiskorút, se családjának egy tagját | soha még csak nem is látta, e részben, mint személyi ügyben semmi biztos ösmerettel nem birhat. Ellenben az ingatlan vagyon eladása nem személyi ügy, itt csak a szükségességi okok < jönnek figyelembe, melyeknek a családtanács | előterjesztése alapjáni megbirálását már egy idegen, s igy a bíróság is teljesítheti, s éppen a vagyoni viszony lévén az, mely a család tagjait í talán önérdekből is legközelebbről illeti, s talán j félre is vezetheti, itt tehát egy érdektelen becsületes bíróság felülvizsgálata csak javára szol! gálhat a kiskorúnak. Nehézségül azt is fel szokták • említeni a : családtanács ellen, hogy a 469 §. szerint a ; gyám csak akkor tartozik számot adni kezelésé] ről, mikor az véget ért, mig a porosz, osztrák I és magyar törvények a kiskorú érdekei biztosabb j megóvása végett évenkénti számadást kívánnak. | De ez ellenvetés is elenyészik. Mert mint fenn; tebb említve volt, a családtanács meg szokta hagyni a gyámuak, hogy évenként egyszer a kütüzött időben a kiskorú vagyoni állapota kimutatását az ellengyámnak terjessze elő, melyet az megvizsgálni, s ha kell észrevételeit a családtanács elé beadni tartozik. Ez eljárás hasonló, ha nem nagyobb biztosságot nyújt, mint az évenkénti számadások mostani rendszere, hol a szokásos alakitág a súlyt leginkább a mellékletekre helyezi, s ki ez évi számadások gyárilag készítését ősmeri, igazat fog nekünk adui. A családtanács, s az ellengyám egészen másképen fogja megbírálni e kimutatást, mint a bírósági teendők mechanismusával terhelt bíróságok. Régi magyar törvényeink az árvaügyek vitelére hazánkban árvaszékeket, árvafelügyelöket, az osztrák törvények pedig árvabizottmányokat állítottak fel, s mi lett az eredmény ? az hogy az árvaügyek legtöbb helyen rendetlenségbe, zavarba sülyedtek, árvavagyonoknak gondatlan kezelés s felügyelet hiánya miatti elveszése boszuért kiált az égre! Itt tehát az idő, hogy eltérve e rendszertől, melyet évtizedek, sőt talán század tapasztalata czélra nem vezetőnek mutatott fel, kövessük a természet szent szavát; adjuk vissza jogait, jelöljük ki kötelességeit azon családtagoknak, kik ezeket kellő' ellenörködés, s kártérítési felelősség érzete mellett bizonyosan családjuk árváinak jól ösmert, becsületesen felfogott s lelki ösmerettel kezelt érdekei előmozdítására fogják, más országok példájaként hazánkban is felhasználni, fogadjuk el a családitanácsot hazai árvaügyünk rendezésénél. Az igazügyniinisteri ouűget-vita első három napja. Pest febr. 11. (F.) E lapok mult heti számában utaltunk azon szoros összeköttetésre, mely igazságügyi reformunk és az igazságügyi költségvetés közt létezik. Az igazságügyi budget-vita első három napjának áttekintésénél azonban joggal lehetne megfordítani ezen tételt olykép, hogy az 1871. évi igazságügyi költségvetésünk igazságügyünk pangásának hü kifejezője. Ezen költségvetésben a reformok létesítésének még semmi nyoma sincs Nem egyéb ezen költségvetés, mint a mult évi tételeknek igen csekély eltérésekkel való megújítása. Érezhető ez nagy mórtékben a budgetr vitán is. Tartatott mindenekelót „általános vita mely azonban mégrészletes vitának is nagyon részié-