Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 7. szám - Tanulmány az ügyvédség szervezéséről [1. r.]

Megjelenik minden kedden; a •,magyar jogászg-yülés" tartana alatt naponként. A ktízitatok bérmentve a szerkesztöhez a megrendelések a kiadi-hivatalhoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. THEMIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy \i. déken bérmentes szétküldéssel: neg?ede\re . •£ (>t. relcvre 4 ••smt. evre . s Kiadóhivatal: váczi-utcza 14, sz. Felelős szerkesztő: Dr. SlE(iMlM) VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TARTALOM: Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. Dr. Fischer Lajos úrtól. — Észrevételek a bírósági szervezet kérdéséhez. Sporzon Ernő úrtól— Nyilt levél a „Thcmis" szerkesztőségéhez. — A franczia család-tanács és a hazai árvaügy országos rendezése. Gyárfás István úrtól. (Folyt, és vége.) Az igazügyrninisteri budget-vita első három napja. — Esküdtszéki csarnok. —"Lapszemle. — A kúriai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemények. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. Vegyes közlemények. Könyvészet. Szerkesztői posta. — Előadásra kitűzött perek. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Lapunk mai számához külön mellékletként van csatolva az ügyvédi rendtartás előadói javaslatának első másfél ive. V Tanulmány az ügyvédség szervezé1 séról. Dr. Fischer L<iju6 ügyvéd ártól. *) < i Az ügyvédség speciális fe 1 adata é s j e 1 entősége az^államban. d'Aguesseau hírneves franczia Cancellár a 18-dik században azt iuondá az ügyvédségről : un ordre aussi ancien que la magistrature, aussi noble que la vertu, aussi uécessaire que la justice.**) Ha az ügyvédség speciális feladatát tekintjük, azt találjuk, hogy az a felek képviselét foglalja magában. Az ügyvédnek tehát mint a felek képviselőjének feladata törvény ismeretével és annak alkalmazása körüli ügyességével a pol gárok jogait mindennemű sérelmek ellen megóvni, eredjenek ezek akár egyes személyektől, akár legyenek előidézve valamely bíróságtól vagy közigazgatási hatóságtól. Különösen feladata az ügyvédnek, hogy védenczei jogait t. i. vagyonát és a körülményekhez képest szabadságát, becsületét de sőt életét védelmezze a bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok önkénye vagy netáni avatlansága ellen. Ezen feladata az ügyvédnek ép oly nehéz mint kényes. Mert a polgárok egymásnak, a bíróságok és közigazgatási hatóságok pedig azoknak, kik oltalmukra bizvák, számtalan esetekben sérelmeket okoznak. Az ügyvédnek, ki hivatva van ezen sérelmek orvosoltatását eszközöltetni, lelki és testi erejének egész ruganyosságára és megfeszítésére, különösen lankadatlan erélyre, kitartásra, türelemre és hidegvérüségre vau szüksége, hogy az igen gyakran elkeseredettséggel és gyűlölséggel szembe száló és képviselése tárgyát ké*) Ezen a kolozsvári ügyvédi-egylet múlt havi rendes ülésében felolvasott nagyérdekü értekezést annál szivesebben közöljük, mert az értekező ur által az ügyvédség szervezésére vonatkozólag felállított elvek ugyanazonosak azokkal, melyeket e tárgyban a jogászgyülés és a budapesti ügyvédi egylet kebelében e lapok szerkesztője mint előadó előterjesztett, és ott kivétel nélkül majdnem egyhangúlag elfogadtattak, és melyek az igazságügyi mirűsterium által közrebocsátott és lapunk külön mellékleteként megjelenő „ügyvédrendtartási törvényjavaslatban" is legnagyobb részt érvényesítettek. Szerk. **) Egy rond, mely oly régi, mint a bíróságok, oly tiszteletre méltó, mint az erény és oly szükséges, mint az igazság. Dr. F. L. pező érdekek befolyásától menten tartsa magát — ugy szólva dologi hangulatát és kedélyállapotát megóvja épen a védelem jól értelmezett érdekében, hogy továbbá elhivatása szolgálatában kellemetlenül érintett érdekek, hiúság, az igazság leplezetlen kimondása által felkeltett indulatokkal, melyek vajmi gyakran nem csak hivatása, hanem a társadalmi élet mezején is ellene érvényesülni iparkodnak, megmérkőzzék és azok fulláukját magától elhárítsa — egyszóval, hogy feladata teendőit félelem nélkül és lelkiismeretesen odaadással intézze el. Feladata uehézségét csak annak kényessége múlja felül. Mert miként emlitém : polgártársai vagyonának és legdrágább kincseinek t. i. szabadságának, becsületének és életének védelmére lévén hivatva, az erkölcsi felelősség egész súlya nehezedik reá, melynél , öntudata ebbeli hivatása "gyakorlatában lépten nyomon kiséri. De bár mennyire legyen is feladata nehéz és kényes, annak nemes mivolta és természete uj meg uj erőt kölcsönöz neki azok leküzdésében. „Nie wird man das Ziel der Advocatur hoch genug stecken, wenn man tief durchdrungen ist von der Hoheit des Rechts als der höchsten Verwirklichung der Staatsidee." mondja Gneist a nagyhírű német tudós. Mert szív- és lélekemelő nemes elhivatás és foglalatosság a feleknek tanácsot és oktatást adni jogviszonyaik szilárd és kétséget kizáró rendezésére és megállapítására; a sértett jog védelme végett sikra szállani: az elnyomottak jogait bárhol és bármily alakban mutatkozó hatalom ellen megvédui; bátran kideríteni a gyakran dogmákká vált s ezért különös és csökönös ragaszkodás tárgyát képező tévedéseket, balhitet és előítéleteket ; félelem nélkül szembe szállani és leküzdeni azon akadályokat, melyek a jog és igazság kellő folyamának és kiszolgáltatásának útjába állanak. Ezen hivatása teszi az ügyvédséget épen alkotmányos szabad államokban oly fontossá és nagyjelentőségűvé. Az biztosítja számára a nép tiszteletét, nagyrabecsülését és bizalmát. Mert a szabad jogi államban van a polgárok szabadságának, becsületének és i életének kiváló értéke és hordereje. Ezen | jogoknak bárhonnan eredő jogtalan meg- j támadása, mivel az alkotmány védpaizsa alatt álló egyéni szabadság ós közvetve a jogi rend forog koczkán, a legveszélyesb és legsulyosb merényletnek tartatik, melynek visszautasítása és ártalmatlanná tétele ép oly vitális köz- mint magán érdek. Igen természetes, hogy azok, kik ismeretükké], tehetségükkel, bátorságokkai, erélyökkel, és buzgalmokkal ezen koczkáztatott érdekek védelme tekintetéből a küzdhomokra lépnek, mint a jogi rend és az alkotmányos szabadság bajnokai tűnnek fel a nép előtt, kikhez tisztelettel és bizalommal ragaszkodik. Ennélfogva fordul majd csaknem mindig a közfigyelem és bizalom a kitűnő ügyvédek felé, ha annak szüksége forog fenn, hogy oly fér fiak álljanak a kormányzat élére, kik a nép alkotmányos jogait és szabadságát megóvni és biztosítani hajlandók és képesek, mit kitől sem várnak több joggal és okkal, mint azon pálya férfiaitól, kik elhivatásképen és az ékesszólás hatalmával bátran védték az egyesek megtámadott jogait. Nincs is eszerint a polgári társadalomban rend vagy foglalatosság, mely oly szoros összefüggésben állana az állam politikai viszonyaival, mint az ügyvédi rend. Azon észleletet tették, hogy minél polgárisultabb és szabadabb valamely nép, annál nagyobb tisztelétben áll nála a nő. Ez az ügyvédekre nézve is áll. Mert nincs a politikai miveltségnek biztosb hévmérője, mint a tiszlelet azon foka, melyben az ügyvédi kar részesül. Ha Chinát vesszük szemügyre, azt látjuk, hogy ott nyomorult cselszövők és aljas sehonnaiak tűzik ki feladatokul polgártársaik peres ügyeit a Mandarinok előtt képviselni. És igy van az egész Ázsiában. Még a félig mivelt államokban is, hol már rendes bíróságok léteznek, csak lenézéssel vagy fitymálással szobinak az ügyvédekről. A midőn ezt constatáljuk, fájdalmasan kell bevallanunk, hogy az érintett tapasztalat nyomán Magyarhon és különösen Erdély'még nem emelkedtek a félig mivelt államok színvonalán felül. Azonban miveltebb de despotieus államokban is hasonló tapasztalatra teszünk szert. A „nagynak" nevezett Frigyes porosz király az ügyvédséget teljesen beszüntette, és csak minekutánua azon vette észre magát, hogy teljes lehetetlenséget rendelt, állította azt vissza, — persze a legnyomasztóbb korlátozások mellett. Első Napóleonról fennmaradóit azon hírhedté vált leirat, melyet Gambacérea cancellárhoz intézett és mely nyers indulat kitöréseiről is tesz tanúságot. Így