Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 40. szám - Dr. Thomson tanulmányai a bünügyi lélektan terén. 2. r.

459 — Következik a 3-ik szakosztálynak azon indítványa, hogy a büntetőjogi rendes közös illetőség a bűntett elkövetési helye legyen, másodsorban a lak- és tartózkodási-, harmadsorban az elfogatási hely. Eitook Zsigmond előadó ezen indítvány indokolásában fölhozza, hogy a bűntett elkövetési helyén deríthető ki legbiztosabban a tényállás, a büntetés is sokkal hatályosabb e helyen. Az indítvány erre egyhangúlag elíogadtatik. Több indítvány már szőnyegen nincs, még csak néhány folyó tárgy intéztetik el. Kihirdettetik az állandó bizottságra ma reggel történt szavazás eredménye. Beadatott mind össze 166 szavazat, megválasztattak betűrendben a következők: Dr. A p á t h y István 146 szavazattal, B o g isicb Laj. 132,dr.Bróde Lipót 120, dr.Bu s c hba ch Péter 151, dr. Cs a c s k ó Imre 147, D aruváry Alajos 119, dr. Bárday Sándor 144, dr. Gerlóczy Gyula 130, dr. G y őr y El. 148, Horváth Boldizsár 148, H o r v á t h Kár. 130, J a n i tsek József 138, dr. KörnyeyEde 142,Manojlovits Emil 135, dr. Máttyus Arisztid 100, Mihajv i t s Miklós 131, M o r 1 i n Imre 135, dr. P a u 1 e r Tivadar 123, Pó sfay Károly 143, dr. Sághy Gy. 141, dr.S c h n i er er Gy. 143, dr. S iegmu n d Vilmos 134, S z e n tgyö rgy i Imre 142, dr. Szilágyi Dezső 149, dr. S z o nt a g h Kálmán 125, dr. Szwetenay Miklós 97, Wen z e 1 Gusztáv 124, Vajkay Károly 144 szavazattal. Mint látjuk Horváth Boldizsár és dr. Szouthagh K. kivételével mindannyian a tavalyiak választattak meg. A jövő évi jogászgyülés ideje septemberre tűzetik ki. A részletesebbet a központi bizottság fogja meghatározni. Gyarmathy alelnök: A tiszt, jogászgyülés helyesnek méltóztatott találni, hogy Magyarország egyik fényes csillaga mellé egy halavány holdat is állítson. Tudom én, hogy e kitüntetés nem annyira csekély személyemet illeti, mint inkább azon országrészt, mely azon sajátságos mondhatnám természetellenes tulajdonnal bír, hogy minél távolabb van, annál inkább ragaszkodik és vonzik az országközpontjához (Éljenzés) és a mely annyival inkább megérzi az ország szivének érette történő minden dobbanását. Méltóztassanak azért ugy a saját személyem, mint ezen országrész nevében hálás köszönetemet fogadni el azon kitüntetésért, melyben azt az én személyemben részesíteni méltóztattak. (Éljenzés.) És legyen szabad még igen röviden kifejezést adni azon számomra nagyon becses meggyőződésnek, melyet magamnak innen haza viszek. Egy nemzet szabadságának biztosítása nagy mértékben függ attól, hogy jogérzete, meggyőződése és nézetei mily mértékben nemesedtek meg. Én azon teljes meggyőződésre voltam kénytelen jutni e pár nap alatt, hogy Magyarország jogászgyülése véghetetlen sokat tett arra, hogy az országnak, a nemzetnek jogérzéke ki fejlődjék, jogi meggyőződései nemesbedjenek. A szabadságnak kétség kívül egyik biztositéka az, hogy az országnak és nemzetnek fejlődése és virágzása ne csupán csak a központban uyilványuljon. Azt bizton el merem mondani a t. jogászgyülésnek, miszerint az első jogászgyülés már azon eredményt állította elő, hogy az országnak különböző részeiben az életmozgás a jogi téreu megkezdődött és ha eddig nem is mutatkozik az nagyobb, feltűnőbb jelenségekben, de merem határozottan állítani, hogy az létezik és napról napra nevekedik. Azon meggyőződést vihetem tehát már másodszori ízben magammal, miszerint ha Magyarországnak jogászgyülóse ily eredménynyel folytathatja továbbra is a maga működését, az orsázguak virágzása nem csak a központon, hanem az ország minden részeiben egyaránt fog emelkedni. Méltóztassanak ujabb hálámat és köszönemet fogadni el azon kitüntetésért, a melylyel, mint bátor voltam említeni, nem annyira személyemet mint egy országrészt méltóztattak részesíteni és egyszersmind azon meggyőződést, melylyel gazdagultan innen haza térek. (Zajos tetszésnyilatkozatok.) Horváth Boldizsár elnök: A napirendre több tárgy kitűzve nem levén, felhívta a jogászgyülés t. tagjait, hogy ha némi előterjesztéseik volnának, azokat előadni méltóztassanak. (Senkisem szólal fel.) E szerint a második jogászgyülés befejezte volna működését; csak még egy kötelesség van hátra, uraim, és ennek teljesítése pusztán engem terhel. Azon időtartamhoz képest, a melyre a t. jogászgyülés a maga tevékenységét szorította, nagyon számos, de fontosságukra nézve számukat még messze túlszárnyaló kérdések azok, melyek a tanácskozás alól kikerültek. Kimondotta többek közt a jogászgyülés: hogy szükségesnek tartja a törvényes örökösödésnek szabályozását novelláris uton, még mielőtt az anyagi polgári törvénykönyv kodificacziója befejeztetnék ; — szükségesnek találja ugy, hogy az öröklött és szerzeményi vagyon közti különbség teljesen elenyészszék; kimondotta a jogászgyülés, hogy az atyasági keresetnek a plurium concubentium esetének kivételével helye van; kimondotta azon igen fontos elvet, hogy a hitbizomány, mint a mely nem illik sem korunk, sem többi intézményeink keretébe, Magyarországra nézve megszüntetendő. A büntető jog terén kimondotta a jogászgyülés, hogy szükségesnek találja a felelős és önálló törvényszéki orvosok intézményének mielőbbi életbeléptetését: — hogy a büntető eljárásba fölveendőnek tartja az esküdtszéki intézményt, az anyagi büntető codexbe pedig a büntetés elévülésének tanát. Végre megállapította azon elveket, melyek szerint a büntető jog terén az illetőség kérdését elintéztetni véli, s a mi az alaki jog terét illeti, fontos e téren e jogászgyülésnek azon határozata, a melyben a közjegyzői kényszer ellen nyilatkozik. S habár magukban véve is igen nagy horderejű elvi megállapodások ezek, de fontosságukban nyernek az által, hogy többnyire mind oly kérdésekre vonatkoznak, melyek hazánkban épen napirenden vannak, ugy ezen elveknek érvényesítése most már — akár a codifikáczió, akár pedig a novelláris törvényhozás utján — a kormánytól és a törvényhozástól tügg. Sőt van ezen elvek közt egy s ez az, mely ! a hitbizományról szól, s mely kiváló fontosság| gal bir azért, mert annak előleges eldöntése nélI kül az anyagi magánjog kodifikácziójában anyI nyira nékülőzhetlen vezérelv hiányoznék. Mindezen elvekre és kérdésekre nézve lehettek, sőt voltak is eltérő nézetek a jogászgyülés tagjai között; azonban fölemelt homlokkal elmondhatjuk, hogy megállapodásaink közt egyetlen egy sincs, mely a haladás, a szabad fejlődés érdekeivel ellenkeznék. Ezeken kivül még egy fontos határozata van [ a t. jogászgyülésnek, az, mely az alapszanályok 7. és 14-dik §§-nak módosítására vonatkozik, kiterjesztvén és szabatosan meghatározván az állandó bizottság katáskörét, s ez által egy rendes közeget hozván létre, melynek hivatása : szemmel kisérni a jogügyi reform fejleményeit s ezekhez képest befolyást gyakorolni a logikai egymásután azon nagy fontosságú kérdésére, melynek helytelen eldöntése paralizálja néha a legjobb és legbecsesebb munkának is sikerét. Ezen módositás a jogászgyülés tevékenységébe több egységét, az egyes tagok közremüködéi sébe nagyobb öszhangot fog behozni, anélkül, hogy ezáltal az egyes tagok önállósága, vagy ' azoknak kezdeményezési joga megcsonkíttatnék. Morei nagy érdemet szerzett magának azzal, hogy megmutatta, miszerint a bűntett és az őrültség sok tekintetben ugyanazon beteges alapon állnak és hogy e kettő az által, hogybizonvos testi és szellemi bajok és kicsapongások nemzedékről nemzedékre átmennek, az emberi nem elfajulási jelenségeinek sorában egymást tel váltó tagokká lehet. Az ő pathologai családjainak egyikében az anya elmebeteg, az atya iszákos volt; az 5 gyermek közül, kik ezen házasságból származtak, 1 öngyilkos lett, 2 bűntettes, 1 leány elmebeteg, és az utolsó bárgyú. III. Ethikai tekintetben. Dr. De spiné, ki ugyanezen tárgyról figyelemre méltó munkát irt (Psychologie naturelle, etude sur les facultés intelectuelles et morales dant leur état normál et dans leurs manifestatides anormales chez les aliénés et chez les criminels. Marseilles 1868.), azon eredményre jut, hogy a bűnösök osztályában az erkölcsi érzék és annálfogva a lelkiismeret is teljesen hiányzik, hogy ezen osztály tagjai bizonyos (erkölcsi) betegségben szenvednek, mely megfosztja őket azon tehetségtől, hogy erkölcsi Ítéleteket és fogalmakat alakítsanak maguknak és azokat cselekvényeik számára értékesítsék. Ezt megengedve csak az a kérdés, hogy concret esetben csupán az erkölcsi elfajulás, valamely csupán lélektani ok mint p. o. hiányzó vagy rosz nevelés, vagy pedig, valamely physikai momentum (örökölt kedvezőtlen hajlam, veleszületett bárgyúság, morál insanity) vagy beteges agyvelő-alakulat teszi-e ket arra alkalmatlanná. Ezen fontos kérdést nem lehet in abstracto eldönteni, hanem az tény, hogy a bűnösök osztálya erkölcsileg tökéletesen érzéketlen, és ez által a társaság minden más osztályaitól elütő lélektani különállást foglal el. Ezen erkölcsi érzéketlenség ered: a) a visszaesések gyakoriságából, neI vezetésen nőknél, és pedig a lopást illetőleg. Perthben 1855—1868-ig gyűjtött statistikai ada{ tokból kitűnik, hogy 458 visszaesett tolvajnő ) közül 345 kétszer, 103 háromszor, 7 négyszer, 3 ötször szolgáltatott be a fegyházba mint visszaesett, ami a 458 egyénnél nem kevesebbet, mint 1042 visszaesést tesz 13 év alatt, nem számítva az általuk előbb elkövetett és rendőrileg fenyített tolvajlásokat, milyeneket átI lagosan egy-egy egyénre négyet bátran lehet | felvenni. Ily számokkal szemben alig van remény i hogy ily embereket tiszteséges életmódra vezérleni I lehet és alig lesz megtámadható azon nézet, hogy változatlanul bűnöző életmódjoknak oka agyvelejöknek szerencsétlen beteges alkotása, mely őket képtelenné teszi erkölcsi Ítéletek szerzésére, minélfogva az erkölcsi bárgyúság bizonyos nemére vannak kárhoztatva. Es mégis lacsony számítás szerint az állam ezen 450 tolvajnőre nem kevesebbet mint 132,020 font sterlinget költött 5 év alatt mint törvénykezési és fegyházi költséget. —• Továbbá — | ezen bünhönczöknek azon folytonos és javithat< lan hajlama, hogy fegyintézetben a fegyelem és I renddel nyilt harezban élnek, semminemű bünj tetés által le nem küzdhető szomj a lopás — ( pusztítás — és ellentállásra^ szintén eléggé bi| zonyitják az erkölcsi azon érzés, önbecsülés és | önuralom teljes hiányát. Ered az erkölcsi érzéktelenség. b) a megbánás és az elkövetett büntettek miatti lelkiismereti furdalás teljes hiányából. Az elkövetett büntettek emléke ezen embereket soha sem nyugtalanítja és álmokat nem veszi el. Ezen minden nagy büntettéseknél mutatkozó jelenség legjobban bizonyítja minden erkölcsi érzék hiányát. Ep oly kevéssé bírnak érzékkel az igazság iránt. Az igaz1 mondás ép ugy ellenkezik természetükkel, mint tiszteséges emberével a lopás. A hazugság és csalás az ő valódi természetűk, és e jellemök azon sajátságból ered, melynél fogva erkölcsi érzókök teljesen hiányzik. Mindezek után nem csodálkozhatni, ha ezen osztály képviselői javithatlanok, és minden philanthropia, és javításukra czélzó törekvés az ő testi és szellemi szervezetökben rejlő teljes romlottsjguk mellett hajótörést szenved. Itt csak is élethossziglani belebbezés lehet helyén, és ez bölcs intézkedés volna takarékossági és lendőn tekinteteknél fogva a társaságra, és egyszersmind hasznos volna a büuösre nézve is. 4. A bűnösök nagyobb hajlama az agyvelőbetegségek- és a tébolyra. Skótországbau a bünhönczök napi átlaga 2690 volt, ezek közt 57 elmebeteg, ami 147hez való arányt adna, holott a szabadon elő lakosság közt 1 elmebeteg 432 személyre jut, — kétségtelenül nagy aránytalanság, melyet nem annyira a fogság-, mint inkább a bűnösök osztályának az elmebetegségekhez való külör.ös hajlandóságára kell visszavezetni. Perthben 1 elmebeteg jutott 70 büuhönczre. De még magasabb az arány a tolvaj nőknél, kik közül 36-ra esik 1 elmebeteg. A többiek nagyobb részénél már a legkoraibb ifjúságban az erkölcsi romlottság és testi elsatnyulásnak nemzőiktől örökölt csirái mutatkoztak; ingerlékenyek, czivakodók, pusztítók, erőszakoskódók, többé kevésbbé gyengeeszüek voltak születésöknél fogva, a magánfbgságot nem tűrték, és orvosilag a kétséges beszámithatás benyomását tették. Továbbá sajátszerűsége ezen osztálvnak az, hogy akkor, mfló'n tagjai megtébolyodnak, a betegségnek különös és° jellemző' tüneményei mutatkoznak. Feltűnő vágyat mutatnak az erőszakoskodás- és rombolásra, a többi betegekkel folyton czivakodmik, mindi" hajlandók a tisztviselők ellen conspirálm,