Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 39. szám - Inditvány egy országos jogászegylet alakitása iránt - A magyar jogászgyülés (módositott) alapszabályai

Második évfolyam. Heti kiadás. 39. száma. — Napi kiadás 2. száma. Pest, sept. 25. 1871. Megjelenik minden kedden; a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztöhez, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. THEMIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOCÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhoziiordással vagy vidéken bérmentes szétküldéssel: negyedévre . . 2 frt. félévre . . . ,4 eccsz évre . . 8 , Kiadóhivaxal: váczi-utcza '4, sz. Felelős szerkesztő: Dr. 8IEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos:' RUDNYÍNSZKY A. TARTALOM : A második magyar jogászgyülés első teljes ülése. — A második magyar jogászgvülés tagjai pótnévsora. — A második magyar jogászggülés tagnévsorába becsuzott értelemzavaró sajtóhibák — „Vegyes közlemények.- — Egyleti közlemények. — Kinevezések, választások áthelyezcsek_stb. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-bői. A második magyar jogászgyülés első teljes ülése. (Sept. 24-én reggel 9 órakor a ni. t. akadémia dísztermében.) Néhány perczczel a kitűzött óra után szót emelt Dr. P a u 1 e r Tivadar vallás- és közoktatási minister mint az állandó bizottság elnöke : A mit a mult évi első jogászgyülés alkalmával óhajtottunk, reméltünk, azt mai nap valósulva, teljesülve látjuk. Ismét egybe gyűltek az ország minden részéből a bitói, a tanári és az ügyvédi kar buzgó tagjai, hogy ismereteikkel, gazdag tapasztalataikkal azon kérdések felvilágosításához, megvitatásához járuljanak, melyek tanácskozásaink kitűzött tárgyait képezik. Mind ezen körülmény, mind a tett indítványok száma és tartalma kétségtelenül bizonyítja, hogy a jogászgyülés eszméjének magva hazánkban termékeny földre talált, és a legszebb reményekre jogosít. Örömmel üdvözlöm önöket az állandó bizottság nevében, melyre időközben ügyeink vezetését bizták, melynek működése e napon végét éri, és mely ezennel felhatalmazását önök kezeibe leteszi. Örömmel üdvözlöm megkezdendő működésük küszöbén azon szivem mélyéből fakadt óhajtással, hogy ez idei tanácskozásainkat is a komoly tudományosságnak pártatlan tárgyias felfogás szelleme vezérelje, hogy ily módon jogéletünk néhány fontos feladványának megoldása által tehetségünkhöz képest járuljunk hazánk anyagi és szellemi felvirágzásának előmozdításához, mert nem szenved kétséget, hogy csak azon országnak jóléte nyugszik biztos alapon, melynek társadalmi intézményei a jog és igazság elveiben gyökereznek. „Omnia incerta sunt, cum a jure recessum est." Az alapszabályok értelmében a teljes ülés első teendője az elnök és alelnök választása. Ez mind az alapszabályok, mind a tanácskozási szabályok értelmében, a korelnök és korjegyző közreműködése mellett történik, és ennélfogva felszólítom Nagy József nagyváradi ügyvéd u>'at, kit már tavai is a korelnöki széken volt szerencsénk tisztelni, hogy azt elfoglalni, Kapácsi Miklós egri ügyvédet pedig, hogy a,korjegyzői tiszt teendőit végezni szíveskedjék. (Élénk éljenzés.) Nagy József korelnök: Mélyen tisztelt jogászgyülés ! Másodszor vagyok büszke azon szerencsére, hogy én mint korelnök üdvözölhetem a magyar jogászgyülést. Oka pedig büszkeségemnek abban áll, hogy meggyőződést szereztem magamnak a felől, hogy a magyar jogászgyülést a józan szabadság és egyenlőség határain belül egyedül a tudomány felsége és az indokok tekintélye kormányozza. Örvendek, hogy ily szép számmal tisztelhetem önöket. Miután még néhány szóval a gyűlés elnézését kéri, a második magyar jogászgyülést megnyitottnak nyilvánítja. (Éljenzés.) Bogisich Lajos, Pest városi h. főbiró : Mélyen t. jogászgyülés ! Fölötte szerencsésnek érzem magam, hogy Pest sz. k. város köztörvényhatósága nevében a jelen alkalommal másodszor van szerencsém üdvözölhetni a magyar jogászgyülésnek hazánk minden vidékeiről egybegyűlt jogtudósait. A magyar jogászgyülés, mely csak egy év előtt szerves testületté egyesülve magasra emelt zászlójára a jogreform, szellemi újjáalakítás és hazánk zilált jogviszonyainak helyes rendezését irá fel, az egész haza által lelkesedéssel fogadtatott. A mag, melyet a magyar birodalom annyi kitűnő szakférfia vetett cl, hálás talajba esett, s hogy eddig óriási fává nem emelkedhetett, ennek oka részint az idő rövidsége, részint az emberi számításokat oly gyakran zavaró viszonyok s körülmények. De ha az eredmény még eddig nem is oly kitűnő — a magy. jogászgyülés, mely szaktudománya, bő tapasztalata, önfeláldozó tevékenysége s lelkes honszerelmével lép a küzdelem terére — bátran kiálthatja e szavakat: mienk a jövő! Pest-Buda sz. k. város köztörvényhatósága nevében a magyar jogászgyülés minden egyes tagját szívélyes „Isten hozottal" üdvözlöm!! (Éljenzés.) Korelnök: Az alapszabályok 13. pontja szerint az ekként megnyitott gyűlésnek első teendője elnököt és alelnököt választani. Az alapszabályok a választás módozatát is meghatározzák. Szót kért ez iránt dr. Bróde Lipót ügyvéd ur. Dr. Bróde Lipót: Igen rövid szavakkal minden indokolás nélkül, de annál melegebben bátorkodom elnökül ajánlani Horváth Boldizsár urat. (Szűnni nem akaró éljenzés). Krisztinkovits Ede: Én szintén minden indokolás nélkül Hoffmann Pál urat ajánlom. (Hosszan tartó éljenzés). Korelnök kijelenti, hogy ő nem képes a felkiáltásokból a többséget kivenni. Erre hosszantartó zaj után szót kér B u s b a c h Péter, és Horváth Boldizsárnak következő levelét, melyet a pillanatban kapott, olvassa fel: Mélyen tisztelt barátom! A magyar jogászgyülés elnökségére, mint értesültem, két canditátus van felállítva, u. m. Hoflmann Pál ur s én. Véleményem szerint a magyar jogászgyülés pártokra szakadhat a tudomány kérdéseiben, de nem szabad ezt tennie személyi kérdésekben. Ez csökkentené vagy taláD alá is ásná tekintélyét, hitelét a közvéleményben, — a mire pedig soha sem volt nagyobb szüksége mint, mint most. E pártszakadás meggátlása végett az ügy iránti mulhatlan kötelességemnek tartom visszalépni a canditatio teréről, bármily nagy kitüntetésnek tartsam is ama nemes bizalmat, a mely a magyar jogászgyülés szavazatából reám hárulhatna. Légy szives — kérlek — ezt a mai első teljes ülés kezdetén nevemben kijelenteni. Az önszeretetnek nem szabad alárendelnem az ügy szeretetet. Pest, 1871. szept. 24. Baráti kézszorítással igaz hived Horváth_ Boldizsár. Szilágyi Virgil : Azt gondolom, hogy ezen most felolvasott szavakat nem tekinthetjük ugy, mintegy netán leendő választás visszautasítását. Én azt hiszem, hogy e most felolvasott szavak a legmélyebb ügyszeretetből származnak azon gondolatból, mely a jogászgyülést megakarja óvni a pártokra való szakadástól, De nézetem az, hogy midőn választásról van szó, az nem fogja pártokra szakítani a jogászgyülést (Ugy van!) A többség nyilatkozatában a kisebbség bizonyára meg fog nyugodni és határozatát tisztelni togja (Helyeslés). Én azt vagyok bátor kérni a t. jogászgyüléstől, méltóztassék a szavazást elhatározni. (Szavazzunk.) Elnök: A szavazatszedő bizottság tagjaiul Bróde Lipót, Szilágyi Virgil és Sághy Gyula urakat vagyok bátor kijelölni, és felkérem a nevezett urakat, méltóztassanak teendőikhez hozzáfogni. Erre következik a szavazás, melynek befejezte után a szavazatok összeszámláltatván, a szavazatszedő bizottság nevében a jelentést tesz : Szilágyi Virgil: A t. jogászgyülés megbízásában a szavazó bizottság eljárván, annak részéről jelentem, hogy szavaztak összesen 394-en, ezen szavazatokból kapott Horváth Boldizsár 302 szavazatot (Élénk éljenzés.) Hoffmann Pál 91 szavazatot és Pauler Tivadar 1 szavazatot. Korelnök megválasztottnak nyilvánítván Horváth Boldizsárt, javaslatba hozza, hogy küldöttség által adassék tudtára a választás. Indítványozza továbbá, hogy az alatt, míg a küldöttség visszaérkezik, választassák meg az alelnök. Ezen indítvány elfogadtatván, a közfelkiáltással alelnökké választatott Gyarinathy Sámuel, a marosvásárhelyi királyi tábla ügyésze. A küldöttség néhány perez múlva a megválasztott elnökkel visszaérkezvén Horváth Boldizsár lelkes éljenzések közt elfoglalja elnöki széket, és következő szavakat intézi a gyűléshez: Uraim ! Mélyen tisztelt gyülekezet! Én az ügyszeretet sugalmát követém, midőn Önöket kértem engedjék meg visszavonulásomat ; Önök nem teljesítették e kérelmemet s én most ismét az ügyszeretet sugalmát követem, midőn önök parancsa előtt meghajolok. (Lelkes éljenzés.) Azt mondják, uraim, hogy az őszinteség s az egyszerűség ikertestvérek. Alig érzém valaha életemben e mondat igazságát annyira, mint e pillanatban, a midőn mélyen áthatva azon nemes, megtisztelő bizalom által, a mely engem e diszes helyre fölemelt, hálás érzelmeimnek hasztalan keresek nem találok más kifejezést mint ezen egyszerű szavakat: fogadják Önök, Uraim, hálámat, köszönetemet. (Hosszas éljenzés) S ha már most önök parancsából elfoglalom az elnöki széket, e tisztemből folyó kötelességem teljesítését alig kezdhetem meg mással, mint ha, a napirendet megelőzőleg futólagos szemlét tartok azon eredmények fölött, a melyeket a lefolyt év, az első magyar jogászgyülés befejezte óta máig, a jogügyi reformok terén felmutat, mert valamint a hadvezérnek a döntő szempontokat, a további hadjárat tervének megállapításában, a már kivívott vagy meghiúsult vívmányok kölcsönzik: ugy e tiszteletre méltó testület is, a mely azért alakult, hogy úttörője, irányadója s egyúttal ellenőre legyen a jogügyi reform nagy munkájának, — ezentuli teendőit alig állapithatná meg helyesen, ha számításából kifeledné a multat és jelent. (Halljuk! Halljuk!) A lefolyt év ha nem is volt termékeny a jogügyi reformok terén, de maddőnek sem mondható. A törvényhozás alkotásai közt ott látjuk a birói felelősségről, a birák áthelyezésének és nyugdíjazásának szabályozásáról, továbbá az első folyamodásu királyi bíróságok s végre a királyi ügyészek rendezéséről szóló nagy horderejű törvényeket. Mindezek szükségszerű kifolyását s tulajdonképen gyakorlati kivitelét képozik azon alaptörvénynek, amely az 1869: IV. t. cz. által a birói hatalom gyakorlásáról alkottatott. S noha az emiitett törvények s különösen az a mely az első folyamodásu kir. bíróságok számáról és székhelyéről rendelkezik kedvezőtlen viszonyok ellenállhatlan befolyása alatt csak ideiglenes jelleget nyertek s részleteikben a törvényhozás gyökeres javítását fogják talán már rövid idő múlva igénybe venni: mindamellett is nem lehet nagy vívmány gyanánt nem udvozo nünk e törvényeket már csak azért is mert gyakorlati életet adnak a ma. jogtudomány két nacry alapelvének: emancipáljak az igazságbólgáfatást a közigazgatás békóiból s azt az arra