Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 39. szám - Inditvány egy országos jogászegylet alakitása iránt - A magyar jogászgyülés (módositott) alapszabályai

- 442 egyedül jogosult hatalomnak, az államnak ke- ! zeibe teszik le! (Helyeslés.) Igaz, hogy ezek a jogügy rendezésének mezején ugy szólván csak első lépésül tekinthetök ; igaz, hogy ezek által még csak a jogszol- j gáltatás organismusa sincs, hanem annak csak \ egyes alkatrészei lettek egyelőre megalkotva és | sok hiányzik még azon mellék intézményekből, a melyek egy életképes, egy életerős szervezet j nélküíözhetlen" kiegészítését képezik, megnyugtató j lehet azonban reánk nézve azon tudat : hogy a bírósági végrehajtókról szóló törvényjavaslat már a törvényhozás asztalán fekszik, az ügyvédi kar rendezésére és a közjegyzői intézményre vonatkozó tvjavaslatok pedig az előmunkálatok terén annyira előhaladtak, miszerint azoknak törvény- • hozási tárgyalása már a közelebbi jövőben ala- j posau várható. Kevésbé megnyugtató az, a mi az alaki jog ! köréből köztudomásra jutott. Tudjuk ugyan, hogy készen áll egy a polgári peres eljárás szabályozá- ' sára vonatkozó tervezet, a mely a szóbeliség és , a közvetlenség alapelveire van fektetve, — de e ] munkálat sorsáról, jövőjéről — fájdalom — kö- j zelebbi adatok hiányzanak. Ellenben annál örvendetesebb azon jelenség, j a melylyel az anyagi jog téren találkozunk. A , jogászgyülés tagjai kétségen kivül ismerni fogják ama tervezetet, a mely egy magyar polgári ; törvénykönyvnek általános részére nézve megje- ; lent, s a mely e gyűlés egyik kitűnő tagjának | müve. (Felkiáltások: Éljen Hoffmann! Éljenzés.) i — A reform mozzanatait csak jelezni, feltüntetni, nem pedig bírálni lévén feladatom e he- j lyütt, nem állhat szándékomban, tüzetesen szólni e munkálatról: de annyit mégis tulkapás és el- ] íogultság nélkül vélek kifejezhetni, hogy e mü, bármely sorsban részesülne is a kritika s a törvényhozás bonezoló kezei alatt s még akkor is, ha nem volna egyébnek, mint kritikai anyagnak tekinthető, mind tárgyánál mind anyagának gazdagságánál, mind pedig összeállításánál fogva j azok sorába tartozik, a melyek méltán számithatnak a nemzet figyelmére. S van még egy tény, a melyet, ha a jogügyi reform mozzanatairól számolok, nem szabad hallgatással mellőznöm. E tárgy a törvényho- | zási tárgyalás alatt álló azon törvényjavaslatok- j bau van lefektetve, a melyek a hűbéri viszonyok j maradványainak megszüntetéséről szólnak. Minél kevesebb szenvedólylyel, minél na- , gyobb elfogulatlansággal tekintjük a dolgot, an- ; nál szomorúbb, annál leverőbb hatást gyakorol I reánk azon körülmény : hogy meg ma is, majd- , nem negyedszázad múlva az úrbéri kapcsolat megszüntetése után, vannak birtokviszonyok, a > melyek nem az általános magánjog, hanem egy I .speciális törvény, az úrbéri törvény szabályai alatt j állanak ; (Ugy van) — hogy a jogegyenlőség mai korában még mindig fennáll az uri és úrbéri birtok közti különbség, e különbségből származó j számos jogkövetkezményekkel együtt; — hogy i a szabad föld és szabad birtok eszméjének nyilt j czáfolata fekszik a minimum azon korlátaiban, | a melyek az úrbéri birtokra nézve még maiglan i sincsenek eltörölve, — hogy léteznek még oly ] természetű birtokok, a melyekre nézve a tulaj- j donjog kérdését a törvényhozás további intézke- i dése nélkül alig lehet megoldani; — hogy a hűbéri korból örökölt birtokviszonyok rendezetlensége folytán családokat, sőt egész községeket látunk, a mint vándorbotot fognak kezeikbe, hogy i uj hazát uj családi tűzhelyet keressenek maguk- ' nak, hogy kénytelenek ott hagyni nemcsak ön- j alkotta házaikat, hanem saját erejökböl alapított iskoláikat és egyházaikat is, s egész virágzó ' községek kitöröltetnek a létezők sorából. Valóban szomorú s egy müveit nemzethez bizonyára nem méltó jelenség. De reméljük a j törvényhozásnák minden önérdeken túlemelkedő humanitásától s bölcseségétől, hogy gyors és erélyes intézkedései által mielőbb véget fog vetni azon abnormis állapotnak , a mely az államnak sem erkölcsi, sem anyagi tekintetben nem válik előnyére. íme uraim, felmutattam futó vonásokban a legközelebb lefolyt év főbb eredményeit a jogügyi reform körében. Lehetnek közöttünk s tán nagyon sokan is vannak, akik azt fogják mondani : ha történt is némi haladás, de korántsem történt azon mérvben, a mely jogosult vágyainkat kielégithetné s az ország égető szükségeivel szemközt megnyugtató arányban állana. Ha alaposnak találják önök e szemrehányást, s ha e lassú mozgásnak, e nehézkes haladásnak okát kutatni óhajtanák, akkor kérnem kell önöket, ne keressék azt som egyesek gyengeségében, sem a kormánv vagy a törvényhozás mulasztásaiban, hanem keressék s fel fogjak Önök azt találni édes mindnyájunkban, az öszszes nemzetben. Egyet nem szabad felednünk, azt t. 1. hogy csak az absolut s a forradalmi törvényhozások szokták merészen megelőzni korukat: ellenben az alkotmányos törvényhozás jellege épen abban áll: hogv csak a közvélemény impulsusát követi, hogy csak a közvélemény által felkarolt megérlelt "tervekre adja szentesítését. Ha tehát a kormány vagy a törvényhozás működése a reformok" terén lassabb, mint óhajtanék, — akkor a baj ott rejlik: hogy vagy nincs érzék a nemzetben a jogügyi reformok szüksége s kiszámithatlau hordereje iránt — vagy pedig ezen érzéknem oly általános s nem nyilatkozik olyan érthetoleg, oly alakban s oly terjedelemben, hogy felemelkedhetnék a közvélemény színvonalára, hogy jogosan igénybe vehetné magának a közvélemény nevét. (Élénk, hosszú helyeslés.) S ha van a bajnak még egy más mellékforrása is, ez az : hogy a törvényhozás eljárása még akkor is, ha tisztában van az alapelvekkel, i meg van nehezítve ott, hol a részletekre nézve i a kellő tájékozást nincs honnan merituie. Nem i ok nélkül mondtam egykor, lassú haladásunk fölötti elcsüggedésem egyik pillanatában, de ke- , vesén voltak, a kik megértettek: „e nemzedéknek meg kell elégednie a nagyban alkotás di- ; csőségével, ellenben a javítás, a tökélyesités ér- j demét kell, hogy az utókornak engedje át!u S épen ezért nagy hivatás vár a magyar j jogászgyülésie. Kell, hogy a jogügyi reform Agyáré nézve megszüntesse mindkét baj forrását, ' megszüntesse az .által, hogy felébreszsze, fej- | lessze és terjessze a nemzet jogérzékét; hogy a j felébredt s elterjedt jogérzéknek tolmácsa legyen ; hogy az ország elméleti és gyakorlati jogtudósainak ezen ünnepélyes egyesülése által megszerezze, kivívja a maga nyilatkozatának a közvélemény tekintélyét, hatályát és erejét; s elvégre az ál- j tal, hogy a jogkérdések részleteit megvilágítva a tudomány fényével. a törvényhozás útjait egyengesse s haladásában tájékozó szempontokat | adjon neki. Szivem mélyéből üdvözlöm tehát a második 1 jogászgyülést! Fel uraim a munkára: térjünk a i napirendre. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) 1 Ezután Gyarmathy a megválasztott alelnök, elnöki székének elfoglalására hivatott fel, miután azonban jelen nem volt, az elnök a napirendre térvén át az alapszabályok 8. §. értelmében Eitóok Zsigmond nagyváradi ügyvédet Jakabfalvay Gyula kir. t. birót dr. Weisz Lajos temesvári ügyvédét és Kricsfalusy Vilmos ügyvédet kérte fel a jegyzői tiszt elvállalására, kik legott helyeiket el is foglalták. A napirend következő tárgyát a mult évi számodások megvizsgálására kiküldött 3 tagu bizottságnak Dr. Siegmund Vilmos az állandó bizottság titkára által felolvasott jelentése képezte. A bevétel volt 11090 fit 38 kr. A kiadás 10799 frt 43 kr. Maradt tehát 390 frt 95 kr. Dr. Hoffmann Pál sajnálja, hogy e jelentés előzetesen ki nem nyomatván, agyülés tagjainak nem is lehetett alkalmuk e tárgygyal oly alaposan megismfrkedni, hogy a fölött megnyugvással határozhatnának; indítványozza tehát, hogy a kinyomatás jövőben előzetesen történjék, a szőnyegen levő számadás fölötti érdemleges határozat pedig akkorra halasztassék, mikor ezen okmány utólagos kiuyomatása és kiosztása megtörtént. Dr. B r ó d e Lipót csodálkozik ezen indítvány fölött, mert a jogászoktól mindenekelőtt követelhető, hogy alapszabályaikhoz ragaszkodjanak. A számadások megvizsgálásával az alapszabályok értelmében egy 3 tagu bizottság bízatván meg, annak a számadást helyeslő nyilatkozatában ő teljes megnyugvást talál és azért a kinyomatást szükégtelennek tárta. Jövőre is legfeljebb csak azt lehetne kívánni, hogy a számadás és az arra vonatkozó bizottsági jelentés a gyűlés minden tagja által az irodában megtekintethessék. Szilágyi Dezső a jövőbeni kinyomatást j részéről helyesli, ez alkalommal azonban a hatá' rozathozatal elhalasztásához nem járulhat, mert i ez a szabályokban megállapított sorrendtől való ! eltérést feltételezne, mire nem szeretne praecej denst alkotni. Szilágyi Virgil Hoffmann Pál indítványához járul, a mennyiben 8 ífl az érdemleges határozat elhalasztását, illetőleg a bizottság jelentésének napirendre tűzését fontolja. Boor József azt tartja, hogy ez az alapszabályok módosítását involválná, mire nézve az indítványt annak rendje szerint kellett volna beadni, s ennélfogva a haladék nélküli eldöntést sürgeti. Nagy János indítványozza, hogy az előterjesztett számadás kiuyomatása ez alkatommal mellőztessék és neveztessék ki egy 3 tagu bizottság, mely a számadásokat megvizsgálja., miután a számadásoknak kinyomatása a mellékleteknek együttes kiuyomatása nélkül ugy sem elégséges a megvizsgálásra, hanem csak a dolog ismertetésére. Dr. Uaray Dozső pártolja Hoffmann Pál indítványát. Elnök bezárván az e kérdés feltti tanácskozást Hoffmannak, mint indítványozónak ad szót. Hoffmann Pál. Visszavonja indítványát csatlakozván Szilágyi Dezső azon indítványához, hogy a számadások kinyomatása csak jövőre nézve rendeltessék el. Mire Szilágyi Dezső indítványa elfogadtatott és a számvizsgáló bizottság tagjaiul a már tavaly e téren működött Lipthay Kornél, Giczey Samu és Ertl Károly választattak meg. A gyűlés áttérvén az alapszabályok módosítására Dr. Bróde Lipót az állandó bizottság indítványának en bloc elfogadását ajánlja. Dr. Weiss Lajos és Szilágyi Virgil a pontonkénti tárgyalás mellett nyilatkoznak. Dr. Teleszky István pártolván ezen indítványt, óhajtja, hogy az állandó bizottság indítványának egyes pontjaival együttesen az ugyanazon kérdésekre vonatkozó más indítványok is vétessenek tárgyalás alá. Az elnök ezen értelemben mondja ki a határozatot. Tárgyalás alá kerültek az alapszabályok módosítására vonatkozó indítványok. Áttér ugyanis a gyűlés az áll?ndó bizottság által ajánlott alapszabály - módosítások tárgyalására. A 4. 5. és 6. §-ra ajánlott módosítások (Indítványok 40. lap,) csaknem észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 7. §-ra tett módosításnál, mely azt kívánja, hogy csak oly indítvány kerülhet szakosztályi tárgyalás alá, mely legalább három hónappal a jogászgyülés megnyitása előtt nyujtatik be, hosszú vitára adott alkalmat. Végül ezen módositvány a következő, Szilágyi Dezső által ajánlott szövegezésben fogadtatik el : „Csak oly indítvány kerülhet a szakosztály tárgyalása alá, mely a gyűlés megnyitása előtt legalább három hónappal a központi bizottsághoz beküldetett. Indítványokat minden tag tehet. Az állandó bizottság köteles a megelőző jogászgyülés befejeztet követő négy hónap alatt a leginkább szükségelt jogreformok köréből a követj kező jogászgyülésre kérdéseket tűzni ki, és min' den egyes kérdés fölött véleményezésre egy vagy ; több szakférfiút, a kérdés előadására pedig a < gyűlés valamelyik tagját fölkéri. A jogászgyülés bármely tagjának jogában '• áll az ily kérdésekre nézve is indítványt tenni." Következett dr. Környei Ede indítványa I az alapszabályok 14. §-hoz, melyet indítványozó I következőleg indokolt : A magyar jogászgyülés czélja : a magyar birodalmi jogászokat a tudományos téren szorosabb személyes érintkezésre és eszmecserére egyesíteni, a hazai jog szükséges átalakítására és fejlesztésére befolyást gyakorolni, különösen a szabadelvű jogreformok helyes létesítését előmozdítani. Minden társulat, mely (mint a jogászgyülés) meghatározott czélt alapszabályaiban kijelölt uton és eszközökkel elérni törekszik, működéseiről időről-időre beszámolni szokott. A beszámolás intőleg és buzditólag hat; iutőleg, ha a siker elmaradt; buzditólag, ha a munkát siker követte. A jogászgyülés azonban nem oly szerencsés, mint például az országgyűlés, melynek megállapodásait nyomban követi a végrehajtás; ugyanazért minden időszak végén az országgyűlési elnök maga a működés- és eredményeiről nyomban beszámolhat. A jogászgyülés megállapodásai azonban hasonlítanak a vetőmaghoz, mely a szaktudomány, a törvénykezés és törvényhozás termőföldjeibe vetve, érlelési időt igényel. ' Ha az elvetett mag kikelt és gyümölcsöt