Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)
1871 / 37. szám - A jogászgyülés tagjainak figyelmébe - Tanulmányok a nemzetközi jog köréből. 5. (r.)
Második évfolyam. 37. szám. Pest, sept. 12. 1871. Megjelenik minden kedden : a -magyar jogászgyttlés" tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkeszt öhez, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intózendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOCÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: ielyben házhozhordással vagy viJéken bérmentes szétküldéssel: nee>cde>re . . 3 írt. olevre 4 ejresz évre % kiadóhivatal: vaczi-utcza '4, «,?. Felelős szerkesztő: Dr. SIE6MUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RÜDNYÁNSZKY A. TARTALOM : A jogászgyülés tagjainak figyelmébe. — Tanulmányok a nemzetközi jogköréről. Dr. Spitzer Adolf úrtól. — A kilenezedik német jo-» gászgyülés véghatározatai. Dr. Környei Ede úrtól. — A német fegyházi hivatalnokok gyűlése. — Nyilt válasz. Tóth-Pápay Soma úrtól. — „Könyvészet." A magyar általános magánjogi törvénykönyv javaslata. IV. -- A távirdai jog. — ,Törvényszéki tárgyalás.'* - .Vegyes közlemények." A curiai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemény. — Kinevezések, választások, áthelyezések stb. — Különfélék. Kivonat a „Budapesti Közlöny *-bői. $0*' Lapunk mai számával veszik t. ólva&óink a magyar jogászgyülés elé terjesztett indítványok utolsó 3/4 ivét és a vélemények első két ívét külön mellékletek gyanánt. A jogászgyülés tagjainak figyelmébe. (Dr. E.) A jogászgyülés tárgyalásaiuak oecouomiájához akarok pár észrevétellel járulni. Tudva levő dolog, hogy a jogászgyülés az alapszabályok szerint négy szakosztályra oszlik, melyekhez az indítványok előleges tanácskozás végett utasittatuak. Végig nézve az idei jogászgyülésen tárgyalandó indítványokat, azt látjuk, hogy a 2. szakosztályhoz, melybe a kereskedelmi és váltójog van beosztva, csak is egyetlen egy indítványt lehetend utasítani, azt t. i. melyet dr. Hertzka nyújtott be az iránt, hogy a részvénytársaságok alapításához az államhatóság különös rendelkezése nem kívántatik. Azt hiszem azonban, hogy még ezen egy indítványt sem lesz czélszerü a 2. szakosztályhoz utasítani, mivel összeesik egy másik, az 1. szakosztályhoz tartozó, és részben ugyanezen tárgyra vonatkozó inditványnyal, melyet dr. Bozóky nyújtott be a jogi személyek iránt, és mely magában foglalja dr. Hertzka indítványát is. Ezen két indítvány tehát nézetem szerint ugyanazonegy szakosztályban és együttesen lenne tárgyalaudó, mivel, ha ez meg nem történik, megeshetik, hogy az 1. szakosztálynak a jogi személyek iránti határozata elvi ellenkezésben lesz a 2. szakosztálynak a részvénytársulatok iránti határozatával. Ha azonban a két indítvány együttesen és ugyanazonegy testületben fog tárgyaltatni, akkor ez, hajónak látja, határozhat általánosságban a jogi személyek iráut,és ezen határozatába rész gyanánt beleveheti a részvénytársulatok iránti határozatot is, mint a Bozóky-féle indítvány kívánja, vagy pedig ha elvi kijelentést a jogi személyek iránt nem kívánna tenni, akkor dr. Bozóky indítványát elejtene és fenntartaná csak dr. ilertzkáét. Ügy hiszem tehát, hogy legczélszerübb volna, e két indítványt nem külön egyegy szakosztályhoz, hanem az 1. és 2. vagyis az egyesült magán- és kereskedelemjogi szakosztályhoz utasítani, a mi által lehetővé tétetnék a két indítvány \ együttes tárgyalása és az azok iránt való homogén határozathozatal. Hivatkozhatom e tekintetben a német jogászgyülésre is, mely a részvéuytársulatok iránti dr. Hertzka indítványával egy értelmű határozatát annak idejében szintén az egyesült l.és2. szakosztály által tárgyaltatta. Ezen eljárás még azon előnynyel is bírna, hogy a 2. szakosztályt nem is volna szükséges megalakítani; a mi által a jogászgyülésnek a szakosztályokban résztvevő tagjai nem 4, hanem csak 3 részre oszolván el, nagyobb csoportokat képeznének. Mult évben ugyanis azon tapasztalás tétetett, hogy egy-egy szakosztályra igen kevés tag jutott, vagy is inkább egy-egyben igen kevésjel entmeg, a mi által azon erkölcsi erő, mely a szakosztályi határozatokban rejlik, kétség kivül csökken. Kívánatos tehát a szakosztályokat a mennyire lehet kiszélesíteni. Sőt, na nem lenne az idei jogászgyülésre oly sok indítvány kitűzve, nézetem szerint — szemelőtt tartván azt, hogy az ezeutuli jogászgyüléseknek valószínűleg nem lesz, mint a mult évinek volt, kevesebb tagja — nem volna czélszerütlen valameny nyi, a magánjog körébe tartozó indítványok tárgyalása végett az 1. és 4. (polgári eljárás) szakosztályokat is egyesíteni, ugy, mint a büntetőjognak ugy anyagi mint alaki részére vonatkozó valamennyi indítványok a 3. szakosztályban tárgyaltatnak. E mellett szólna azon körülmény is, hogy némely tagok, ha már nem lehetnek jelen valamennyi szakosztály tárgyalásain, de legalább egy tudománykörre vonatkozó valamennyi tárgyalásokat figyelemmel akarják kisérui vagy talán részt is kívánnának azokban venni. Ez azonban lehetetlenné van téve az által, hogy az 1. és 4. szakosztály ugyanazon időben tartja üléseit. Végül pedig ajánlja az általam javaslatba hozott eljárást az is, hogy a tárgyak több oldalú lag fognának megvitattatni, és egyik másik a mult évinél jobban előkészítve jönne a teljes ülés elé. Ezen utóbbi indítványomat már az idei jogászgyülésen csak azon esetre lehetne ugyan létesíteni, ha megnyugvás történnék abban, hogy a kitűzött tárgyak egyuémelyikének elintézése a jövő évi jogászgyülésre maradjon, de első indítványom, mely az 1. és 2. szakosztály egyesítését czélozza, és mely már szintén tömöri ti némileg az egyes szakosztályi csoportokat, ugy hiszem, nehézségre nem találand. Tanulmányok a nemzetközi jog kóréból. Dr. Spitzer Adolf ügyvéd úrtól. / V. .Midőn a hadviselő felek egyik része az ellen által további ellentállásra képtelenné tétetik, vagy a harcz folyamában előuyösebbnek találja a háborúnak, mely részére mit sem eredményez, a miért fegyverhez fogott, végett vetni, — vagy midőn a semleges hatalmasságok közbelépése a harcz további folytatását megakadályozza: akkor a hadi állapot megszüntetésével ismét a béke állapot szabálya lép hatályba. Ez a békekötés ténye által létesül, vagyis oly szerződés által, melyben a hadviselő felek azon módozatokat és p^ntozatokat megállapítják, melyek alatt a háború eredményeinek megfelelő uj békeállapot jogilag és tényleg megvalósittassék. A békekötés tehát oly nemzetközi jogügylet, melynek czélja és eredménye a megzavart nemzetközi jogrendnek a hadi állapot megszüutetéséveli visszaállítása — a következő módozatok mellett: Korunk művelődési állapotjai oly háborúkat, melyeknek eredményei a hadvise ő nemzetek megsemmisülését foglalják magukban, nem ismernek, ha nincs is kizárva azon lehetőség, hogy egyes államalkotó nemzetek az általános uj európai államalakulásnak útját nem állhatván, elébb önállóságukat, később nemzeti művelődésük a maga szük keretében sem állhatván ellent a nivellirozó kulturállapotnak, nemzetiségüket is elveszítik, — mint ezt Lengyelországnál tapasztaltuk, mely örökös mementóként szerepelhet azon nemzetek előtt, melyek politikai érettségökkel nem érnek föl a kor eszméinek és viszonyok kényszerűségének színvonalára. Üe azon változások közt, melyeket Európa térképe a megeredt és még rég be nem fejezett nemzetiségi mozgalmak következésekép szenvedett, gyakran megesik, hogy a háború által a legyőzött ellen mint állam tovább létezni megszűnik. Ekkor békekötésről, mint csakis önálló államok között létesülhető jogügyletről tulaj donkép nem is lehet szó; hanem csakis az államterület uagyobbitásáról, vagy mint ujabb időben nevezni szokás: kikerekitéséről, miért is ez esetben a különféle államterületek egyesítésére vonatkozó nemzetközi jogelvek találnak alkalmazást. A hódítás azonban csakis a megadás vagy a békekötés következtében állapit meg békés jogrendet. A győző mint valamely államteriilet meghódítója nem vehet a meghódított államterülettel és annak lakóival szemben más jogokat igénybe, mint a melyek az államhatalom természetében és a nyilvános jogrendben határaikat lelik. A megelőzött czikkek egyikében tárgyalva voltak azon elvek, melyek az ellenséges sze-