Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 36. szám - Az uj magyar részvénytársulati törvény tervezete - A német birodalom büntetö törvénykönyve

Melléklet a „Themis" sept. 5. 36. számához. — 413 — könyv nagy gyorsasággal haladta meg a létesülés egyes stádiumait, és e miatt már hallhatók is voltak némely német tudósok részéről panaszok az iránt, hogy kevés idő engedtetett a kritikának a javaslat megvizsgálására. Ha azonban más részről figyeleuabe vesszük, hogy csaknem általánosan elismertetik, hogy a törvénykönyv jó, hogy nagy haladást jelez a német törvényhozásban és hogy a tudomány mai állásának megfelel, (kivéve talán egyetlen egy pontot: a halálbüntetés megtartását, melyet illetőleg azonban alig volt kilátás arra, hogy a porosz irányadó körökben a nézetek egy-két év múlva meg fogtak volna változni,): be kell ismernünk, hogy nem rosszalhatjuk azon eljárást, mely szerint nem tekintve az itt ott még felmerülő részletes javaslatokra, a munkálat törvény erejére emeltetett. A mi a büntető'törvénykönyv egyes határozmányait illeti, tér hiány miatt nem bocsátkozhatunk annak minden egyes §-ának ismertetésébe, csak azon pontok kiemelésére szorítkozunk, melyek lényegesen ezen uj törvénykönyv jellemzéséhez tartoznak. A törvénykönyv elfogadja a büntettek, vétségek és kihágásokra való felosztást, anélkül azonban, hogy azt következetesen keresztül vinné. Büntetései a következők: a halál, többnemü szabadsagbüntetés, u. m. kényszerdologház, börtön, (Gefangniss) fogság (Haft), várfogság, és végül a pénzbüntetés. A halálbüntetés fenn van ugyan tartva, de igen kevés bűntett számára, ugyanis csak a gyilkosságra és a felségsértés azon eseteire nézve, midőn a császáron vagy valamely szövetségi fejedelmen követtetik el gyilkosság vagy gyilkossági kísérlet. A kényszermunka élethossziglani vagy időleges; ez utóbbinak leghosszabb tartama 15 év, legrövidebb 1 év. A börtönbüntetés 1 naptól 5 évig tarthat, az egyszerű fogság szintén 1 naptól 6 hétig. A kényszerdologházzal együtt jár az illető fegyházban szokásos munkákra való kényszer; a börtönbüntetésre Ítélteket képességeik és viszonyaiknak megfelő módon lehet foglalkodtatni; a fogságbüntetés a szabadság egyszerű megvonásában áll. Ezen kivül a törvénykönyv a többi szabadság büntetéssel párhuzamosan a várfogságot (custodia honesta) is ismeri, melyet különösen akkor is kell kimondani, midőn meg van engedve a választás a kényszermunka és a várfogság közt, és midőn meg van állapítva, hogy a bűnös cselekvény nem becstelen gondolkodásmódból eredett. A pénzbüntetés — igen helyesen, — gyakran és magas összegekben majd alternative majd cumulative van kiszabva. A kényszermunka és a börtönbüntetés ugy egész tartamukon át, mint a kiszabott büntetés idejének egy részében magánfogság alakjában is végrehajthatók, mely azonban a fogoly beleegyezése nélkül 3 évnél továbbra nem terjedhet. A szabadságbüntetés egyes nemeinek felcserélésére vonatkozó leszállítási táblázat (Keductionsscala), mely némely ujabb büntető törvénykönyvekben helyt talált itt, nem vétetett fel, a mit e törvénykönyv készítői igen helyesen tettek, mivel az egyes szabadságbüntetés nemekben fekvő súlyosbítás vagy enyhítés nem csak nem azonos minden bünhönczre nézve, hanem épen ellenkezőleg azon büntetési nem, mely az egyik bünhönczre nézve az ő társadalmi állásánál és műveltségi fokánál fogva súlyosbítás, (magánfogság műveletlen embereknél), ugyanaz másik bünhönczre nézve kinek társadalmi állása és műveltségi foka más, valóságos jótétemény. A halálbüntetés és kényszermunka mellett a polgári becsület jogainak (Ebrenrechte) elvesztése is kimondnató, a börtönbüntetés mellett csak ha a kiszabott büntetés tartama a 3 hónapot eléri, és vagy a törvény a polgári becsületbeli jogok elvesztését világosan megengedi, vagy pedig ha a börtönbüntetés enyhítő körülmények fennforgása miatt a kényszermunka helyett mondatik ki. Ezen becsületvesztés az időleges kényszermunkánál legalább két, és legf'őlebb tiz évre, a börtönbüntetésnél legalább egy, legfölebb öt évre terjed. A szabadságbüntetés mellett a törvény által megnevezett esetekben a rendőri felügyelet megengedhetősége is kimondatik. A mi magukat az egyes büntetéseket illeti, csaknem valamennyi büntetés, különösen a minimumok az eddigi joghoz képest leszállítottak; sok helyen lehet enyhítő körülményeket felvenni, és általában a birói belátásnak igen tág tér van engedve, a mi által az egyes büntetések igazságossága leginkább biztosíttatik. A büntetőtörvénykönyv szelíd szelleme különösen abban is mutatkozik, hogy a büntetőjogi beszámítás csak a tizenkettedik év bevégzésével kezdődik, hogy mielőtt a tizennyolczadik év befejeztetik, a teljes büntetés nem vétetik alkalmazásba, és hogy kihágások és vétségek csekélyebb eseteiben (fiatal bűntetteseknél) dorgálást is lehet ítéletként kimondani. A feltételes szabadlábra helyzésről, mely ezen törvénykönyvben szintén életbe van léptetve, már más helyen szólottunk. (,Themis* 34. sz. „Különfélék"). A mai theoria és praxis nézeteivel megegyezőleg részint a megsértett személy érdekeire való tekintetből, részint a vétségek csekély volta miatt az esetek nagyobb részében a fenyítés a megkárositottnak ez iránti indítványától tétetik föggővé, mely indítványt azonban, hogy későbbi faggatásoknak eleje vétessék, azon időtől kezdve, mikor a jogosult a tett és a személy iránt értesítést nyert, meg kell tenni, három hónap alatt. A visszaesés csak a tulajdonra vonatkozó vétségeknél vétetik tekintetbe, és rendesen nem mint ok a büntetés uagyobbitására, hanem külön vétségnek tekintetik. A visszaeséseknél mindenütt meg van engedve az enyhítő körülmények felvétele. A kísérlet feltétlenül csak a bűntetteknél, a vétségeknél csak a törvény által megnevezett esetekben, és a kihágásoknál épen nem fenyíttetik. A különös részben a politikai vétségeknél, még a felségsértésnek nem halállal illetett súlyos eseteiben is a kényszermunka mellett a várfogság is ki van szabva, és enyhítő körülmények felvétele meg van engedve. — Kiemelendő a 138. §., mely azt határozza meg, hogy a ki mint tanú, esküdt vagy „Schöffe" be van rendelve, és valótlan tényt hoz fel elmaradásának okául, az két hónapig terjedhető börtönnel büntethető. Ellenszegülés a katonai kötelezettség teljesítésében, elcsábítás a megszökésre, az öncsonkítás, és más hasonló, a védkötelezettség teljesítésének megakadályoztatására irályuló cselekvények szintén fel vannak véve a törvénykönyvbe. Az erkölcsiség elleni büntettek- és vétségek mindegyikénél alább vannak szállítva a porosz büntetőtörvény rendkívül magas büntetései. Ezen vétségek legtöbbjei csak a megsértett indítványára büntethetők meg, mely indítvány azonban csak addig vétethetik vissza, míg a törvényszék előtt vád valósággal nem emeltetett. Ezek a törvénykönyv fővouásai, melyekből látható, hogy az az eddigi állapothoz minden tekintetben haladást képez. Vannak ugyan a törvénykönyvnek hiányai, melyek különösen onnan származnak, hogy annak kidolgozásánál a porosz büntetőtörvénykönyv vétetett alapul, és nem egészen uj, az eddigi büntetőtörvény vektől független munkálat készíttetett, de annyi mégis tagadhatlan, hogy ezen törvénykönyv a jogtudomány tovább fejlődésére alkalmas alapul szolgálhat. Mindenesetre azonban e törvénykönyv czáfolására szolgál annak, a mi nálunk oly gyakran emlegettetik, hogy egy codex létrejöveteléhez évek hosszú sora kívántatik, továbbá hogy nálunk az utóbbi négy év alatt a codificatió terén ezért nem lehetett semmit sem tenni, mivel politicai tekintetben átalakulási korszakban éltünk, és mivel közjogi harczaink voltak és vannak folytonosan. Az itt vázolt törvénykönyv készítése akkor kezdetett meg, mikor a mi kiegyezkedésünk már rég készen volt, Németország is folytonosan átalakulási korszakban vala ezen idő óta, és nagyobban mint mi, a közjogi harczok-. a mieinknél jóval életbevágóbbak és erősebbek, szintén nem hányzottak; és mégis, mint látjuk, volt ideje a kormánynak és a törvényhozásnak többek közt codi ficatió val is foglalkozni. Törvényszékijárgyalások. * (Posta lopás.) A Pest városi fenyitőtörvényszék előtt a mult héten következő eset tárgyaltatott : 1871. május 15-én Szőllősy István a városi főpostahivataltól egy postakocsival, melyben több százezer írt volt, a ni. k. államvaspályához küldetett. Miután az úgynevezett kezelési kosár nem volt jól lezárva, útközben Szőllősy abból kihúzott találomra egy csomag zacskót, melyben épen 10000 forint volt, kivette a pénzt és ' a csomag zacskót a kocsi tetejére vetve, egy pokróczczal letakarta, hogy senki se lássa. A lopott pénzküldemény a ,salgó-tarjani bányaré.,zvénytársaság"-nak volt czimezve Mái 17-én Szőllősynél 9792 irtot találtak és ennek következtében elfogatott. Szőllősy nem tagadta a tettet és egyedül azzal védte magát, hogy nem gondolta meg mit cselekszik. A közvádló" tekintettel Szőllősy eddigi szeplőtelen előéletére 18 havi börtönt hozott javaslatba, a törvényszék azonban tekintve a tényleges hiányzó összegnek (208 frt) nagyságát, két évi börtönre ítélte. Vádlott belenyugodott. * (Gyilkosság szeremből.) A béesi fenyítő törvényszék egy gyilkos ügyét tárgyalta, ki egy érdemetlen iránti vak szerelemből megölte kedvesét. Oesterreicher a vádlott, egy színész fia, a könyvkötészetet tanulta s igen ügyes munkás szakmájában. Különben nagyon visszavonult természetű s hallgatagsága, mogorvosága ismeretes volt mindenki előtt. Ekkor beleszeretett egy leányba, hévvel szerette a leányt, kit majdnem bálványozni kezdett, midőn a leány egy ízben azt mondta, hogy vizbe fojtja magát, ha Oesterreicheert elviszik katonának. Annál negyobb volt fájdalma, midőn nyomába jött, hogy a leány hütelen. Búskomorságav kétségbeesése tetőpontját érte, midőn már kételkedni többé nem lehetett. Most elhatározta, hogy önmagát és hűtlen kedvesét megöli. Életveszélyes uton, három emeletnyi magasságon a szabad levegőben lebegve az ablakon át bemászott távollevő kedvese szobájába, ott éles késsel felfegyverkezve bebujt ennek ágyába s hallgatózott. Panny a hűtlen kedves csakhannr hazajött s ismét néhány perez múlva bejött egy férfi, a nő uj kedvese. Az ágyba bujt féltékeny Oesterreicher hallotta a kettő édes szóváltásait, édelgetéseit. Fanny végre az ágyához ment, hogy azt lebontsa, de ez halála volt. Oesterreicher kiugrott az ágyból s Fanny szivébe döfte a kést. Fanny rögtön meghalt, Oesterreicher pedig kifutott a szobából, elment a Dunapartra s aztán önmaga feljelenté magát. A törvényszék kötél általi halálra ítélte, de az enyhítő körülményekkel együtt felterjesztő a pert a főtörvényszékhez. * (Rablógyilkossá g) Mult héten a legfőbb ítélőszék előtt a Szegőféle rablógyilkossági bünper tárgyaltatott: Az 1868. évi martius havában Szuhatőn (Gömörmegye) özv. Tar Maria saját házában megyilkolva találtatott; a háztető át volt törve és a padlásból hiányozott néhány darab szalonna. A megyei hatóság kutatást rendelt el, de a legbuzgóbb kutatás mellett is több napig tartott, míg a tettnek csak kis nyomára akadtak. Körülbelül egy héttel később két pandúr a faluhoz közel fekvő erdőbe ment, és ott egy embert láttak Kovács Dániel szénaégetővel beszélni. Mikor a pandúrok közelebb jöttek, eltávozott az ismeretlen. Azon kérdésükre : ki volt az, a ki most távozott ? Kovács azt felelte: ,Munkásaim egyike." A pandúrok mindamellett mégis követték az ismeretlent, és mikor az ezt észrevette, eltűnt a bokrok között. A pandúrok erre visszatértek a szénégetőhez, és komolyan kérdőre vonták. A szénégető most bevalotta, hogy azon egyén Szegő G. volt, ki már több bűntény miatt súlyos börtönnel meg lett büntetve. A pandúrok ez által azon gondolatra jöttek, hogy Szegő talán még Tar Mária gyilkosa is lehet. — E miatt megvasalták a szénégetőt és a szolgabírói hivatal elé vezették, hol Kovács kivallotta, hogy bizonyos Járdaházy Gedeon Szegővel együtt nála volt és egy lepedőbe beburkolt darab szalonnát hoztak. Ezen vallomás után Járdaházy is befogatott, de ez mindent tagadott. Nem soká azután Szegőt is behozták, ki eleinte azt állitá, hogy ő csak egyedül követte el a gyilkosságot. De később azt vallotta, hogy egy ízben Járdaházyhoz mentei panaszkép felemiité, hogy nincs szalonnája, mire Szegő az felelte, hogy tudna helyet, hol szalonna nagy mennyiségben van, de magánosan nem lophatja el:'társra volna szüksége, mire Járdaházy rá is állott és mindketten Tarné házához mentek; éjjel a háztetőre másztak azt betörték és onnan szalonnát loptak. A visszamászás azon oldalon, mely az utcza felé tekint, alkalmatlanabb volt és igy az udvarba mentek, melyen keresztül a szabadba érni igyekeztek. De némi zörgésre Tarné felébredt, és mikor meg^yződött, hogy tolvajok vannak házában, segítség után kiáltott. Járdaházy megijedt és unszolta őt, hogy üsse meg a fejszével mit meg is tett. Ezután elsiettek, beburkolták a szalonnát lepedőbe és elrejtették egy bokor alatt. Később Szeoő vallomását ismét visszavonta, 68 újra állította, hogy egyedül követte el a tettet.