Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 36. szám - Az uj magyar részvénytársulati törvény tervezete - A német birodalom büntetö törvénykönyve

- 414 ­A vizsgálat már majdnem be volt fejezve, mi­kor Szegő börtönében meghalt. A megyei tör­vényszék a nyert adatok alapján elitélte volt Járdaházy Gedeont négy. Kubay Pál és Kovács Dánielt pedig egy egy évi súlyos börtönre, mint bűnrészeseket, de a legfőbb Ítélőszék, mind a há­rom vádlottnak orgazdaság, illetőleg segédkezés miatt beszámította a kiállott vizsgálati fogságot büntetésül éz Kovácsra nézve mondott ki még 3 havi fogságot. Vegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmitőnéfci határozatok. — Magán egyesség a főeskü kivételére alapul nem szolgálhat: az ily a főeskü letételére köte­lező egyesség alapján eszközlött bírói eljárás el­len semmiségi panasznak van helve. (7882. sz . jul. 11. 1871. — A végrehajtás korlátozása vagy meg­szüntetéseiránt indított kereset folyán hozott vég­zés ellen perorvoslatnak egyáltalán helve IIÍHCS (18016. sz. jul. 10. 1871.) ' — Az örökösödési eljárás folytán beadott semmségi panaszra az ellenfél :iem adhat ellen ír ilatkozatot, ide nem vonatkozhatik a ppts. 209. §. a. (101335. sz. aug. 16. 1871.) — Külföldiek irányában, és ilyeneknek te­kintetendők az örökös tartománybeliek is, a bí­rói illetőség a pprs. 34 §-a szerint állapítandó meg és a 35. §. szabályai ellenükben nem ér­vényesíthetők. (8514. sz. aug. 16. 1871.) — Ha a nejét képviselő férj meghatalma­zás át elő nem mutathatja, de azt pótolni ígéri, a pts. 86. §. alkalmazandó és ez esetben a ma­kácsság felvétele semmiségi esetet képez. (8673. sz. aug. 16. 1871.) — A végitélet előtt beadott perujitási ke­reset az eljárást nem függesztheti fel, ha a per­újításra való tekintet nélkül hozatik az alapper­ben ítélet, az nem képez semmiségi esetet: a ppts. 320. §. nem alkalmazható ily esetben, (8963. - aug. 18. 28. 1871.) Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Breuer Sándor) Késmárk, Lőcse és Göllnitzbánya szab. kir. városok főispánjává és a XVI. szepesi város grófjává neveztetett ki. * (M a k o 1 d y Sámuel) eddigi városi fő­bíró és törvényszéki elnök Kolozsvár sz. kir vá­ros ideigl. polgármesterévé választatott. * (Mohi Kóberthez) a hírneves tudós­hoz, a király aug. 26-án Bécsből kelt következő .kéziratot intézte : „Kedves Mohi! Tudomásom­ra jutott, hogy ön f. hó 27-éu ünnepli iiieg tudorsága 50-dik évfordulóját. Őszintén szeren­csét kívánok önnek azon megelégedéséhez, me­lyet önnek e napon a sokévi, sokoldalú és dicső tevékenységére való visszapillantás méltán köl­csönözhet, s egyszersmind átküldőm önnek a sa­ját nevemet viselő rendem jelvényeit, elismerő jeléül ama kiváló érdemeknek, melyeket ön tu­dományos buzgólkodása által oly nagy mérték­ben szerzett. Ferencz József'.1, ** (F e 1 menté s.) Gróf Szapári Gyula államtitkár a közlekedési ministeriumban, eddigi buzgó és sikeres működésének teljes elismerése mellett, saját kérelme folytán, ezen állásától fel­mentetett. * (A k i r á 1 yi i g a z s á g ü g y m i n i s t e r) a kir. semmitőszékhez fogalmazóvá Szalay Fe­rencz igazságügymiuisteri s. h. igazagtót; a kir. legfőbb itélőszékhez fogalmazóvá Riehter An­tal kir. pénzügyi főtörvényszéki s. h. igazgatót; a kir. pénzügyi főtörvényszékhez s. h. igazgatóvá Erős Alajos igazságügyministeri s. h. igazgatót; végre a pesti királyi táblához segédfogalmazóvá S z i g e t h i Miklós igazságügyministeri segédfo­galmazót. Különfélék. * (Az országgyűlés u j abb megnyi­tása.) Ő cs. és Ap. királyi felségének f. évi június 10-ről kelt legkegyelmesebb leirata ál­tal a jelen országgyűlés Ill-ik szakának ülé­sei september 14-ig uapoltatván el, kötelessé­gemnek tartom a képviselőháznak tisztelt tag­jait figyelmeztetni, hogy a legközelebbi ülés september 14-kén d. e. 11 órakor fog tartatni. Pesten. 1871. sept. 1-én. A képviselőház elnöke: Somssich Pál, s. k. * (Legújabb csődök.) Pest város tör­vényszékénél: Adler Simon kereskedő ellen, perügyelő Gruber Józset, — Troppauer Mór ruhakereskedő ellen, perügyelő Mandl Ármin, bejelentési határidő mindkettőben november 8.—10. tömeggondnok választása september 7. * (E n g e r t Tivadar) Pestvárosi tisz ­ti ügyész ur 4 heti szabadságidejét f. hó 1-én kezdte meg. és mind halljuk ezen idő alatt a külföld némely nevezetes fegyházait fogja meg­látogatni. * (A z e 1 f o g o 11 m u n k á s o k) közül 14-et a kir. ügyek igazgatójának kívánatára és rende­letére a vaczi fegyházba szállítottak. A többit e napokban ^ iszik szinte oda. * (A váló pörökkel) ugyan könnyedén bánt el a párisi commune. Az egymást megunt házastársak egyszerűen (elmentek a rendőrséghez, előadták válási szándékukat. A biztos pedig le­húzta a nő ujjáról a jeggyflrflt s visszaadta a férjnek s ezzel a házastársi köteléknek vége sza­kadt. Az igy megtörtént elválásról azután a kö­vetkező okiratot állították ki a feleknek X. pol­gár és Y. polgárnő meggyőződvén arról, hogy jellemeik és véralkutak küíönbözössége miatt ne­kik a közös élet elviselhetlen, megjelentek s kér­ték a barátságos elválhatást, a mi nekik meg is adatott. Ennek folytán elváltaknak tekintendők s esyiknek sincs joga háborgatni (inquiéter) a má­sikat. Kelt a hármas bizottságban, Párisbau tío­reál ... — én, a 78-dik évben. Aláírták a fe­lek, a rendbiztos és a tanuk. * (A september havi ügyvéd-vizs­gáló bizottság) a következő tagokból ala­kitatott meg : Elnök: Daruváry Alajos k. táb­lai tanácselnök. Alelnök: Szmrecsáuyi János k. táblai tanácselnök. Rendes tagok : Lend­vay József, Pásztélyi János, Jankovics Gyula, Haris György, Pleiner Antal, Csörghe László, Kovács János, Ostffy Pál, Horváth Illés, Deréki István, Eudnyánszky Béla, Okolicsányi Zsigmond, Polgár Ignácz, Csapó Pál, Andrásovics Béla, Csanády György kir. táblai b i r á k: dr. Bel­laágh József, dr. Andaházy László, dr. Fried­mann Bernát, dr. Gombár Tivadar, dr. Győri Elek. dr. Held Kálmán, dr. Krajcsik Ferencz, dr. Lövik Adolf. dr. Mannheimer Iguácz, dr. Kexa Pál. dr. Stiller Mór, dr. Szelényi Károly. Tóth Lajos, Unger Alajos, dr. Vida Lajos, Ghi­czy Gyula h. ügyvédek. Jegyzők: Burg Lajos k. táblai fogalmazó. Piróth Károly k. táb­lai fogalmazó. Biztos : Résel Jenő k. táblai segédfogalmazó. A vizsgák september 11. 12. 13. 14. 15. 16. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 25. 26. 27. 28. 29. és 30. napjain tartatnak. * (A bírósági kinevezések tárgyá­b a n) a következőket olvassuk a lapokban: A törvényszéki elnökök már körülbelül meg vannak állapítva, de a kinevezések közzététele még vagy 2—3 hétig késni tog, miután az igazságügymi­nister előterjesztését a ministerlanácsnak is be fogja mutatni, ministereink pedig csak mintegy , 10—12 nap múlva lesznek teljes számmal P e s­j ten. Elnökül többnyire az illető alispánok, s fő­1 birák neveztettek ki, eltérés e szabály alól csak l ott történt, a hol azt különös fontos okok lát­1 szottak igényelni. Az elnökök kinenezésével egy időben a pesti kir. ügyész kineveztetése is köz­zététetik, kinek azután az ügyészek kinevezésére befolyása lesz. Az ügyészek kinevezésének köz­zététele az elnökök kinevezése után mintegy egy hónappal fog megtörténni. * (R ö g t ő n b i r ó s á g.) A m. kir. belügy­ministerium Kézdivásárhely városát saját indo­kolt kérelme folytán gyujtógatókra nézve rögtön­biráskodási joggal további félévre felruházta. * (A kecskemétvidéki nagy bün­hálózat) főbenjáró pereinek megoldása, végéhez közeledik már; a vádló ügyész Illés Károly szor­galmasan készíti a nagy munkát igénylő vádle­veleket s körülbelől szeptember hó első felében • készen lesz azokkal, amikor az Írásbeli tárgya­: lások rögtön kezdetüket veendik. * (Államügyész és védő.) Grátzban j a napokban egy bűneset tárgyalásánál igen ér­I dekes controversia merült fel az államügyész és • védő között. Az államügyész bizonyítékok hiányá­í ban nem volt képes a vádlott ellen vádját fenn­1 tartani, és azt vissza is vonta, ezen kijelentését I azonban azzal kisérte, hogy ő daczára ennek meg van győződve vádlott bűnössé­géről. (Megjegyzendő, hogy az osztr. b. tk. nem ismeri a bizonyítékok hiánya miatti felmentést.) A védő óvást tett ez ellen, a bíróság azonban az óvásnak nem adott helyet a jegyzőkönyvben. A kérdés már most jogászkörökben vitatkozás tárgyát képezi. Az államügyész pártolói azt hoz­zák fel, hogy az államügyésznek mint vádlónak minden esetre kell, hogy meg legyen engedve, miszerint a bizonyítékok és a vétkesség kérdé­sének fejtegetésén kívül meggyőződésének is ad­hasson kifejezést. Az osztr. b. prts. bizonyítási theoriája oly tág körű, hogy nagyon megtörtén­hetik, miszerint, valaki belső meggyőződésében bűnösnek tart valamely vádlottat, de a törvény által követelt vétkességi bizonyítékokat nem ké­pes előállítani. Ezen meggyőződésének kifejezést adni, nem lehet megtiltani az államügyésznek. — Azok ismét, kik a védő részén vannak, a b. prts. alapján tagadják az államügyész azon jo­gát, hogy végínditványának előadása alkalmával az ő egyéni nézetének és meggyőződésének bár­mikép kifejezést adhasson. Ez semmi esetre sem engedhető meg, mert az államügyész hivatása tisztán az, hogy a vétkesség bizonyítékait tár­gyalja. Hogy neki mi a meggyőződése az telje­sen közönbős dolog. Az igaz, hogy a biró kötve a bizonyítékhoz, a biró az osztr. prts. értelmé­ben az ítélet kimondásánál meggyőződésére is hallgathat. Ez azonban nem áll a vádlóról. Ő csak akkor emelhet vádat, ha erre törvényes ok létezik, és a mi a véginditvány előadásánál a vétkességi bizonyíték fejtegetésén, vagy pedig ezen bizonviték hiánvának constatálásán tulniegv. az nincs megengedve. Az államügyésznek ép oly kevéssé van joga a vádlott felett kimondani íté­letét vagy egyéni nézetét, mint egy harmadik­nak. Azon törvény alól, mely szerint senki sincs jogosítva más valakinek valamely büntetésre mél­tó cselekvcuyt szemére vetni, vagy őt e miatt meggyalázni, az államügyész sincs kivéve. — Ezen vita oly kérdés kdrül forog, mely a jo­gászvilág teljes figyelmét megérdemli. * (A katonai bíróságok) ügyébeu tör­tént megállapodásokat má1- volt alkalmunk kö­zölni. A hivatalos lap már most közzé is tette az ide vonatkozó két rendeletet. A rendeletek igy szólnak : A cs. és királyi közös hadügyminiszte­rumnak 1871. évig aug. 10-én 4-ik oszt. 1449. szám alatt kelt átirata szerint, 1871. évi július 8-ról kelt legfelsőbb elhatározás folytán a Bu­dán, Nagv-Szebenben. Zágrábban és Temesvá­rott székelő országos katonai törvényszékek fel­oszlatása, valamint a nagy-szombati rokkantak házának törvényszéke által polgári jogügyekben gyakorlott eddigi működésnek megszüntetése el­rendeltetett, minélfogva ezen törvényszékek pol­gári jogügyekben gyakorlott hivatalos ruüködé­söknek 1871. éri sep. 1-ével leendő beszünteté­sére utasíttatnak. Budán, 1871. évig. aug 28-án. j A cs és kir. főparancsnokságtól. — Ő cs. és apóst. kir. felségének f. é. július 8-án kelt leg­felsőbb elhatározása folytán a budai, nagy-sze­beui. temesvári és zágrábi katonai törvényszékek f. évi september 1-én feloszlattatnak és a nagy­szombati rokkantak házába ellátás végett felvett személyekre nézve az ottani katonai bíróságnak polgári ügyekben való illetékessége luyauaz napon megszüntetik. Az ekként megszüntetett bíróságok teendőit a rendes polgári bíróságok veendik át, a melyekhez mindazon ügyek is át­tétetnek, a melyek a fentuevezett katonai tör­vényszékek előtt folyamatba tétettek ugyan, de f. é. september hó 1-eig végkép el nem intéztet­tek. Ez oly hozzáadással tétetik körzé, hogy a most érintett ügyekben a katonai törvényszékek által kitűzött, de f. évi september l-ig le nem járt határnapok az illető ügyeknek a polgári bí­róságok által eszközlendő átvétele napjától újra kezdődnek. Pest, 1871. aug. 28-áu. A magyar kir. igazságügyi ministeriumtól, * (Pályázati felhívás a szervezendő első folyamodást! királyi törvényszéki bírói és alügyészi, továbbá a járásbirói és bírói ál­lomásokra.) A folyó évi 31. 32. és 33. törvény­czikkeknek, továbbá a kir. ministerium f. é. jul. 10. kelt rendeletének értelmében szervezendő bu-

Next

/
Thumbnails
Contents